Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-21 / 300. szám
1994. december 21., szerda Gazdaság VÁLLALKOZÁS, PIAC 5. oldal Kárpótlási Jegyek A Tőzsdén December 12-16. A Budapesti Értéktőzsdén kismértékben ismét emelkedni kezdett a kárpótlási jegyek átlagára a december 12-16. közötti héten, de még így se lépte túl a 400 forintos határt. A heti átlagár 393 forint volt. Az előző héthez viszonyítva azonban a forgalom mintegy 50 millió forinttal nőtt, és így a múlt héten már meghaladta a 89 millió forintot. Mindezt 147 üzletkötésben bonyolították le a brókerek. Az üzletkötések száma is mintegy 40-nel emelkedett az előző hetihez képest. A forgalom azonban egészen múlt csütörtökig - december 15-ig - igen lanyha volt. Kimagasló adásvételről egyedül december 16-án, pénteken számolhattak be a tőzsdeügynökök. Negyven 40 millió forint értékben ekkor bonyolították le a heti kárpótlásijegy-forgalom felét. Dátum Üzletszám Forgalom Átlagár millió forintban árfolyamértéken Dec. 12. 16 12,690 387 Dec. 13. 19 6,191 388 Dec. 14. 35 15,999 389 Dec. 15. 28 14,549 395 Dec. 16. 49 40,160 397 Vámadatok CD-n vállalkozóknak A Vámigazgatások Világszervezetének Politikai Bizottsága úgy határozott a hét végén Pe- kingben, hogy ezentúl a vállalkozóknak is hozzáférhetővé teszi a harmonizált rendszerű tarifák kódjait. CD-lemezre viszi az áruleíró kódrendszert, és vállalkozóknak is elérhetővé teszi a lemezt, ha sikerül kidolgozni a megfelelő titok- és adatvédelmi szabályokat. Arnold Mihály vezérőrnagy, a magyar Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta az MTI pekingi tudósítójának, hogy az ülésen szó volt ezenkívül a származási szabályokról, a vámérték megállapításáról és a vámeljárási szabályokat egységesítő kiotói egyezmény korszerűsítéséről. Magyarország ez év júniusa óta tagja a Politikai Bizottságnak. Lévén ott az egyetlen közép-európai ország, képviselni kívánja az egész térség érdekeit. Magyar-amerikai kereskedelem Az amerikai-magyar kereskedelmi áruforgalom szerkezetében 1994 első kilenc hónapjában az előző év hasonló időszakához képest jelentős eltolódás mutatkozik. A magyar kivitel 19,7 százalékkal növekedett: 252,6 millió dollárról 302,6 millió dollárra. Az USA-ból származó behozatal majdnem ugyanilyen arányban, 18,2 százalékkal csökkent: 1993 első kilenc hónapjában még 423,4 millió dollár volt, az import 1994—ben 346,4 millió dollárra esett vissza. A magyar kivitel szerkezetében az idén legnagyobb, 37,3 százalékos részaránnyal az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek szerepelnek. Ezek exportja nőtt a leginkább, 1993-hoz képest 29 százalékkal: 87,35 millió dollárról 112,85 millió dollárra. Hasonlóan magas a fogyasztási cikkek aránya: mintegy 36 százalék. Legkisebb, mindössze 9,3 százalék az élelmiszeripari anyagok, élőállatok és élelmiszerek részaránya a kivitelben. Az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatal több mint felét, 51 százalékát a gépek, szállítóeszközök és alkatrészek teszik ki. Ugyanakkor 1993 hasonló időszakához képest ezen termékek behozatala jelentős mértékben, 30 százalékkal csökkent: 254 millió dollárról 176,8 millió dollárra. Magas még az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek 31 százalékos behozatali részaránya. A gyáriparosok éve Az elmúlt időszakban megerősödtek az MGYOSZ szakmai szervezetei, létrejöttek regionális szervezetei és számos szövetség csatlakozott a szövetséghez - mondták el azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöksége értékelte az elmúlt évet hétfőn Budapesten. Ez megfelel a MGYOSZ céljainak, amely a szövetségek szövetségévé, korszerű gyáriparos szövetséggé kíván válni. Az egy évvel ezelőtt meghatározott koncepciónak megfelelően hármas tagozódásban áll fel a szervezet: vannak közvetlen tagok, tag- szövetségek és regionális-megyei szervezetek. A szövetség tevékenységét jól jellemzi a közvetlen tagok számának gyarapodása. Ma 123 ilyen szervezet van, háromszor annyi, mint egy éve. Közöttük akad száz százalékos állami és külföldi tulajdonú cég és számos vegyes vállalat is. E cégek 314 milliárd forint forgalmat bonyolítanak egy év alatt és összesített alaptőkéjük, 401 milliárd forint. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatok 129 ezer főt foglalkoztatnak. Az elmúlt időszakban az MGYOSZ tagja lett többek között a Társaság a Keleti Piacokért, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége és a Volán Egyesülés. A külföldi áru kiszorítja a hazait A kormány törekvései szerint az árukivitelt növelni, míg a behozatalt csökkenteni szükséges. De hogyan is alakult hazánk idei külkereskedelme? Az év eddigi időszakában leggyorsabban az élelmiszerek és a mező- gazdasági termékek behozatala nőtt. Az alapanyagok, a félkész termékek és a fogyasztási cikkek importja pedig arányaiban felülmúlta a többi terméket. Gépekből és egyéb berendezésekből mintegy 8 százalékkal emelkedett a behozatal a tavalyihoz képest. Az importtöbblet 43 százalékát a fogyasztási cikkek, az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek tették ki. A többit az alapanyagok, az alkatrészek, a gépek és a szállítóeszközök adják. Új autókból másfélszer, használtakból pedig két és félszer annyit hoztak be állampolgáraink, mint tavaly. A mennyiségi növekedés viszont alighanem a minőség rovására ment, ugyanis egy-egy autó értéke messze alulmarad a korábbi években „honosított” gépkocsikénak. Növekedett a behozott vegyipari-, faipari-, élelmiszeripari- és csomagológépek, az orvosi berendezések, valamint a mezőgazdasági gépek és traktorok száma. S miből vásároltunk kevesebbet külföldön? Energiahordozókból és villamosenergiából 9,3 százalékkal, valamint - megközelítőleg azonos arányban - a textil-, a nyomda-, a híradás- és a vákuumtechnikai gépekből is. Nem hiába importáltunk nagyobb számban faipari gépeket, mert - nyilván ennek is köszönhetően - a feldolgozott faanyagokból többet sikerült eladnunk külföldre, mint korábban. Ugyanez mondható el a villamosgépekről, a kohászati-, valamint a bőr- és cipőipari termékekről is. Csakhogy ez utóbbi cikkeknél a kivitelünk nagysága még nem éri el a behozatalét. Ebből a tényből pedig az érintett területeken hátrányt szenvedett termelők azt a következtetést vonják le, hogy a külföldi termékek ki szorítják a hazai piacról a magyar árut. Ebben van némi igazság. De az okot a termelőknek önmagukban is keresniük kell: mit, mennyiért, milyen minőségben kínálnak a fogyasztónak? Bánhegyi Zsuzsa magyar Állampapír Magyar Államkötvény 1996/K 2700% ÉVI FIX KAMAT 1998/D 30,96% VÁLTOZÓ ÉVES KAMAT •AZ E1SŐ FÉLÉVRE Jó kezekbe kerül. ...a pénze, ha biztonságos és hosszú távon is előnyösen kamatozó befektetést keres. Államkötvény 1996/K A Magyar Államkötvény 1996/K 2 éves futamidejű (1994. november 23.-1996. november 23.) értékpapír. A kötvény fix kamatozású, melynek mértéke évi 27%. A törlesztés névértéken történik 1996. november 23-án. Kamatfizetési időpontok: 1995. május 23. 1995. november 23. 1996. május 23. 1996. november 23. Államkötvény 1998/D A Magyar Államkötvény 1998/D 4 éves futamidejű (1994. november 23.-1998. november 23.) értékpapír. A kötvény változó kamatozású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Első féléves kamata 30,96%. A törlesztés névértéken történik 1998. november 23-án. Kamatfizetési időpontok: 1995. május 23. 1995. november 23. 1996. május 23. 1996. november 23. 1997. május 23. 1997. november 23. 1998. május 23. 1998. november 23. Kiemelt értékesítés A befektetők 1994. december 22. és december 30. között vásárolhatják meg a legújabb államkötvényeket. A kiemelt értékesítés keretében a kijelölt forgalmazók legfeljebb az 1994. december 14-én kialakult átlagárfolyam (az 1 996/K esetében 94,08%, az 1 998/D esetében 98,94%) + 0,2 százalékponttal és a kibocsátás napjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén kínálják. A jelenleg hatályos adótörvények szerint a kötvény kamata után nem kell kamatadót fizetni. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd, Auguszt Imre u. 7. Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Tamási, Tolna OTP Bank Rt. Szekszárd, Bonyhád, & l> A T O B IJ SZÓRÓ S BIZTONSÁGI
