Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-21 / 300. szám

1994. december 21., szerda Megyei Körkép 3. oldal Üres padok a szakmunkásképzőkben Sok a tanár, kevés a tanuló Iskolát manapság bárki - ön- kormányzatok, egyházak, fel­ekezetek, alapítványok, magán- személyek - alapíthat. Ebből adódóan aztán gomba módra elszaporodtak a különböző, el­sősorban középfokú intézmé­nyek az elmúlt években. Mára majd minden nagyobb Tolna megyei településen van valami­lyen szakképzést nyújtó intéz­mény, ami jó is, meg nem is. Jó azért, mert nem kell az ott lakó gyerekeknek kollégiumba menniük vagy naponta ingáz­niuk, ugyanakkor érthetően csökken így az oktatás színvo­nala, a pénzforrások behatárol­tak, nincs mindenhol megfelelő felszereltségű tanműhely. Az ipari iskolák, szakközépiskolák többségében már régen nem a szakmunkásképzésre koncent­rálnak, hanem arra, hogyan le­het elkerülni a pedagógusok el­bocsátását, „átmenteni” az ok­tatói létszámot. Ezért nem csoda, hogy lépten-nyomon in­dítják ezeken a helyeken a 4-6 osztályos gimnáziumi osztá­lyokat, amivel nem tesznek mást, mint elodázzák a fiatalok pályaválasztását, „utcára ké­peznek” embereket, hiszen azok, akik érettségi után nem tanulnak tovább a mai kímélet­len piaci viszonyok között nem valószínű, hogy munkát fognak találni. Idén már odáig fajult a dolog, hogy 700 szabad férőhe­lyet regisztráltak megyénk kö­zépfokú oktatási intézményei­ben. Igaz, ehhez hozzá járult a demográfiai hullám, a gyer­meklétszám csökkenése is. — Mit tehetnek, mit tesznek ilyen esetben a szakmunkás- képző iskolák vezetői, szakokta­tói -, erről kérdeztük a szek­szárdi Ady Endre Középiskola és Szakképző Iskola és Kollé­gium igazgatóját, Babai Zoltánt és az építőmesteri részgyakor­lati oktatásvezetőjét, Kasza Sándort. — Tíz éve még „tiszta” szakmunkásképző intézet vol­tunk mi is, meg a többi hasonló jellegű oktatási intézmény, de ma már ez a kevesebb - kezdte Babai Zoltán, majd elmondta, hogy náluk például a hagyo- mámyos, három évig tartó szakmunkásképzés mellett 6 osztályos gimnáziumi oktatás folyik és a Világbank által tá­mogatott osztályokban az álta­lános szakképzésre épülve érettségit, technikusi végzett­séget adó tanítás van, mely ala­pot ad a legjobbaknak a főisko­lai, egyetemi továbbtanuláshoz. Az intézményben foglalkoz­nak érettségi utáni technikus- képzéssel is. Itt a képzési idő azoknak, akik szakirányú szak- középiskolában végeztek 1 év, akik nem szakirányú szakkö­zépiskolában, illetve gimnázi­umban kaptak bizonyítványt, azoknak 2 év. A technikuskép­zéssel párhuzamosan számító­gépkezelői vagy szoftver-üze­meltetői bizonyítványt is sze­rezhetnek a hallgatók. A tanul­mányi idő alatt lehetőség van nyelvvizsgára felkészülni. Mindazok ellenére, hogy az iskola Tolna megye „legna­gyobb ipari üzeme”, mégis gondokkal küzdenek. — Hiába ajánljuk fel a tan­műhelyeinket, nincs elég je­lentkező bizonyos szakmákra, mert a szülők nem tartják „sik­kesnek” az adott foglakozáso­kat -, mondja Kasza Sándor és rögtön sorolja is, hogy melyek azek a területek - szerszámké­szítő, könnyűszerkezeti lakatos, ács, festő-mázoló, villanysze­relő -, ahová szakmunkástanu­lókat tudnánk felvenni, de nincs jelentkező. Pedig éppen ezek azok a szakmák, melyek kelen­dőek lennének a munkaerőpia­con. — Megpróbálunk előre me­nekülni, elindítjuk a négyéves szakmunkásképzést -, folytatja Babai Zoltán. - A jövőre indí­tandó nyolc osztály közül négy évfolyam ilyen lenne. Az első évben általános képzést kapná­nak a gyerekek nyelvoktatással, számítógépkezelési ismeretek­kel és utána indulna a szak­munkásképzés. Tartottunk ez­zel kapcsolatban tájékoztatáso­kat, úgy tűnik a szülők fogadó­készek. Jelentkezni az iskolába még 1995. február 15-ig lehet. Ez a Fagyöngy utcai ház teljes egészében az ipari tanulók keze munkáját dicséri fotó: ótós Réka Hasznosak-e a „lila gőzösök”? Iskolai szociális munkások között (Folytatás az 1. oldalról.) mint ami publicitást eddig ka­pott. Leginkább azért, mert a gyermekeinkről, a gyermeke­inkért akarnak szólni az iskolai szociális munkások. Sok olva­sóban felmerül a kérdés: mit tud tenni egy olyan ember az iskolában, aki nem tanít, nem értékeli a gyerek munkáját, számjegyekkel nem jelzi a fej­lődést . ..? Ami a hallgatókkal való be­szélgetés során kiderült, hogy legfontosabb a tantestülettel való együttműködés. A tanárok jelezzék a szociális munkásnak, hogy ebben és ebben az osz­tályban, ez és ez a diák soroza­tosan rossz jegyeket szerez ma­gának, a kedélyállapota rossz .. vagy számtalan problémát ész­lelhet a tanár, amire neki magá­nak sem ideje, sem energiája, hogy nyomon kövesse és meg­keresse a baj okát. Viszont a szociális munkásnak ez a fel­adata! Először begyűjti a szü­séges információt, megkeresi a családot, környezettanulmányt készít, és a szülőkkel, az iskolai tanárokkal, esetleg barátokkal segít megoldani a gyerek gond­jait. Röviden így lehet össze­foglalni az iskolai szociális munkások szolgálatát. Igen! Szolgálatról kell be­szélni, mert amíg hallgatja va­laki a tapasztalataikról szóló történeteket, egyre világosabbá válik, hogy valamilyen belső elhivatottsággal kerültek e pá­lyára, és szándékaik szerint a mások, nevezetesen a fiatalok segítése a céljuk. Hangsúlyozzák e segítésnek azt a formáját, amelyben az egyén problémamegoldó ké­pességének a fejlesztését szor­galmazzák. Vagyis az ismert mondás szerint: „nem halat ad­nak, hanem halászni taníta­nak”! Lehetne ezt hosszan ele­mezni, hogy mi mindent kell megfogalmazni, míg a segítsé­get elfogadja a bajbajutott. Egyáltalán milyen meghatározó szerepet kap a szociális munkás személyisége? Van-e olyan empatikus képessége, amivel megindíthatja, őszinte vallo­máshoz segítheti a rászorulót? Vajon hol kezdje munkáját, amikor például: az általános is­kolás története azzal indul, hogy „megtaláltam aput fel­akasztva, és már halott volt”!? Gyakori az alkoholizmus okozta sérülés! Egyéb veszé­lyekről hely hiányában nem szólunk most. A pedagógusok közül egyre többen vesznek tu­domást a szociális munkások­ról, és igyekeznek a kölcsönös együttműködésre. Sajnos nega­tív példák is vannak. Olyanok, ahol legyintenek e munkára, és inkább félre fordítják tekintetü­ket. .. . „Lila gőzösök” - inté­zik el egy vállrándítással, ami annyit tesz, hogy elismerik az elméleti felkészültségüket, de úgy gondolják, mindez lila ködben van, és halvány gőzük sincs a gyakorlathoz. Tény, hogy egy főiskolai félév nem elegendő megalapozott gyakor­lat, a hathatós adás-kapás meg­szerzésére, de egyetlen szak­mában sincs erre példa. A szo­ciális munkások esetében ép­pen egy induló szakágról kell beszélnünk, amelyben jelmon­datként az áll: „A világnak te csak valaki vagy, de valakinek te vagy a világ”. Ez önmaguk elhelyezésére, meghatározá­sára, a szakma elfogadtatására is vonatkozik. Ilyen gondolatokkal fogad­ják az illetékes önkormányzati osztályok, a különböző család- segítő, egészségügyi intézetek, ifjúságvédelmi szervezetek a szociális munkásokat, akik má­sokkal, másokért, de vala­mennyien együtt kívánják megoldani a konfliktusoktól nehezen szabadulóknak a hely­zetét. Decsi Kiss János Hírek A Megyéből Szünidei programok a Gyermekek Házában A téli szünet minden napján programokkal várják a kisdi­ákokat Szekszárdon, a Gyer­mekek Házában. Lesz sakk­verseny, fenyődíszkészítés, videóvetítés, többféle játék, disco. Ez utóbbi korhatáros, csak 16 éven aluliak vehetnek részt rajta. dásképpen mesefilmeket néz­hetnek, videón. A művelődési ház zárva tart Mint a megye legtöbb műve­lődési házában, a dombóvári­ban is vásárt rendeznek a ka­rácsony előtti napokban. Ezt követően az intézmény - a két ünnep között - zárva tart. Istentiszteletek a Béla téri templomban Az év végén a következő eseményekre kerül sor a szek­szárdi Béla téri templomban: December 24-én (szomba­ton) 4 órakor pásztoijáték kezdődik, szentmisével, hit- tanos gyermekek közreműkö­désével. Éjjel 11-kor zenés áhitat, azt követően pedig éj­féli mise lesz. Karácsony első és második napján - december 25-én és 26-án - a vasárnapi miserend szerint tartják az istentisztele­teket. December 30-án este 6-kor pedig a Család évét záró mi­sére kerül sor, amit Bíró László, kalocsai segédpüspök celebrál. Karácsony a képzőművészetben Diavetítéses előadást tart Lo­vas Csilla művészettörténész a Wosinsky Mór Megyei Mú­zeumban „Karácsony a kép­zőművészetben” - címmel. A rendezvény december 22-én 15 órakor kezdődik a mú­zeum könyvtártermében. Ünnepi előkészületek Faddon December 22-én (csütörtö­kön) délelőtt 10-től a faddi művelődési házba játék, és karácsonyfadísz-készítésre várják a gyerekeket. Megis­merkedhetnek a papírmunka, a gyöngyfűzés és más díszítő eljárások „mesterfogásaival”, s ha elfáradnak, kikapcsoló­/ , ^Állati program” Pakson December 28-án 14-18 óráig „Állati program” várja az ér­deklődőket a paksi művelő­dési házban. Madarak, halak, hüllők és kisrágcsálók kiállí­tására és vásárára kerül sor. A rendezvény alatt tanácsadás­sal is szolgálnak a látogatók­nak a szervezők. A blues kedvelőit Tolnára várják Blues karácsony címmel ad műsort a tolnai művelődési házban az Electic Soul és a Blues Harp együttes. A kon­certre december 23-án, 21 órai kezdettel kerül sor. Hagyd a Jézuskát dolgozni! A faddi sportcsarnok decem­ber 24-én délelőtt tárt kapuk­kal várja a gyerekeket. Lehet majd pingpongozni, focizni, röplabdázni, videózni; kará­csonyfát is állítanak. A prog­ram - úgy mint tavaly - a Hagyd a Jézuskát dolgozni! - címet viseli, utalva arra, hogy mire véget ér a móka, s haza­tér az aprónép, meglepetések várják. A pörbölyiek karácsonyi ajándéka A hétfő esti pörbölyi alakuló testületi ülésen a képviselők elégedetten konstatálhatták, hogy a településen 75 száza­lékos volt a részvételi arány a választásokon. Összesen csak két új tag került a testületbe, és a polgármester személye sem változott, Gayer János maradt. Az ünnepi ülésen Ko­sár Istvánt választották meg alpolgármesternek. Szó esett még a ’95-ös esztendő kon­cepciójáról is. Ennek kapcsán hangzott el az az észrevétel, hogy feltehetően hátrányos helyzetűnek minősítik a falut, ami jelentős befolyással lesz a költségvetésre. Arról is dön­töttek a képviselők, hogy az 55 és 60 év feletti nyugdíja­soknak, valamint a gyerme­keknek 1000-1000 forintot adnak, karácsonyi ajándék gyanánt. Feltűnési viszketegség Szekszárdon, a városközpont környékén a kölesből vacsora után levegőzésre kiszabaduló tizenéves lányok és srácok - mint a gyárkémény fújják az egészségrongáló dohányfüstöt. Megszokottá vált, mint ami el­len úgyis hiába a józan szó. Amíg ez nem így volt, a ti­zenéves bagófalók fürödtek a felnőttek megbotránkozó tekin­tetében, megjegyzéseiben, az érdeklődés fókuszában voltak. Észre tudták ezáltal „kivagyi­ságukat”, felnőttimitációjukat vétetni. Nem így már manap­ság, amikor a feláron kapható szakadt térdű és ülepű farmer, a tépett dzseki, a fiúk fülbevalója vagy orrkarikája, az amerikai bunyósokat majmoló bóbitafri­zurája se túl nagy téma a köz­népnek. De nem így a mindig, a fej­lődés forradalmiságát képviselő ifjúságnak. Ha ez nem vezet célra, hát legyen más! Újabban a csücskén kirágott tejeszacs­kók vízzel feltöltése és több emelet magasságból a gyalogo­sok és autók elé hajigálása a di­vat, arról nem beszélve, hogy ez a fél liter, azaz fél kilog­ramm víz, 10-15 méter magas­ságból autó szélvédőre, ne adj isten gyermekfejre zuhanva már nem is a gyerekjáték, nem is a feltűnési viszketegség ka­tegóriájába tartozik. Pedig mennyivel szebb lenne, ha lega­lább az így utcára dobált, sze­métté vált, szél által görgetett műanyaggöngyölegek kukába- dobálásával hívnák fel magukra a figyelmet. Ez lenne csak az igazán feltűnő! Szakái László Diákújság Volt már néhány diákújság a kezemben, de a Csapó Híradó, a Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola lapja mind tartalmilag, mind pedig formai­lag kellemes meglepetést oko­zott. Az iskolaújság néhány napja megjelent száma minden bizonnyal elnyerte az intéz­mény tanulóinak és tanárainak tetszését is. Úgy tűnik az alcím, vagyis az „így írunk mi” sem fellengzős, hiszen sok szerzős produktum. A lapból nem hi­ányzik a humor, de helyet ka­pott benne tanár- és diákportré, s a tini korosztályra oly jel­lemző vers is. Végül: ami iga­zán érdekessé teheti az iskolát nem ismerők számára is: az ol­vasóban a négy romantikus hős, a muskétások jelmondata ötlik fel: Egy mindenkiért, mindenki egyért! - nagy ­Nem a Jézuska érkezett a suliba „ Tisztelt szerkesztőség! Levéllel fordulok Önök­höz, mert úgy érzem, felháborodásomnak nyil­vánosság előtt kell hangot adnom. Kérem, közöl­jék levelemet lapjukban nevem és címem közzété­tele nélkül, nem azért, mert nem merem vállalni szavam súlyát, hanem mert bűnesetet érint, ami­ről írni szeretnék. Csillogó szemű, piros arcú gyerekek várják szerte a világon a karácsonyt és számolgatják, hogy hányszor kell még addig aludni. Nincs ez másképp Várdombon sem, ahol az iskolába már el is jött... no nem a Jézuska és nem is az angyalkák, hanem valaki - vagy vala­kik -, akibe az ördög, vagy valami egyéb ször­nyeteg bújt. Öt nappal karácsony előtt betörtek az iskolába és gyerekeket loptak meg. A hír felháborított mindenkit, aki csak meg­hallotta. Engem sem hagy nyugodni a dolog - tudom, hogy tele vannak az újságok betöréssel, rablással, gyilkossággal -, de valahogy nem le­het, és nem is szabad megszokni, szó nélkül hagyni éppen azokért, azok a gyerekek miatt, akiket most is megloptak. Hogy mit vittek el, s miben tettek kárt, majd elolvashatjuk a rendőr­ségi rovatban. Csak remélhetjük, hogy a kis nyi­ladozó lelkekben nem tett az eset kárt, és még el­hiszik nekünk, hogy többségben vannak a jó­szándékú, jóakaratú emberek, akikké érdemes lenni, ha felnőnek.” Megértjük levélírónk felháborodását, azzal együtt, hogy lelki szemeink előtt már meg is je­lent az a kép, amikor az elkövető éppen a lopott dolgokért kapott pénzből szerez örömet mit sem sejtő gyermekének ... Ez egy ilyen világ, de ab­ban igaza van, hogy ebbe nem szabad belenyu­godni. Érdeklődtünk az üggyel foglalkozó szek­szárdi városi rendőrkapitányság embereinél, akiktől megtudtuk, hogy - az eddigi adatok alap­ján - egy VHS kamera és két rádiómagnó volt a tettesek zsákmánya. Nem véletlenül írtunk tette­seket, ugyanis nagy valószínűséggel ketten ha­toltak be - nem kifejezetten finom módszerrel: ajtóbefeszítés - szombatról vasárnapra virradó éjjel az intézménybe. A kár mintegy 150 ezer fo­rintra tehető. A nyomozás folyik, az iskola egyik kulcscsomóját már meg is találták Várdomb kül­területén.

Next

/
Thumbnails
Contents