Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-15 / 295. szám

1994. december 15., csütörtök Gazdaság Házunk Tája 5. oldal Leggyakoribb gyomnövényeink (11.) A keserűfüfélék Kezdődik a hajtatás a fóliában A gyökérzöldségek, a káposzta- félék, valamint a torma felsze­désével és a tárolóhelyekre szállításával befejeződött az idei zöldségtermesztési szezon. A gazdák megkezdték a hajta­tás és a korai szabadföldi ter­mesztés előkészítését. Ezt álla­pítja meg az az összegzés, ame­lyet a szaktárca illetékes főosz­tálya a napokban tett közzé. A szakemberek szerint a fű­szerpaprika-feldolgozás körül csillapodtak a kedélyek, az őr­lemény zárjeggyel ellátott cso­magolásban megjelent a bol­tokban. Az ellátás a fűszerpap­rikából megfelelő, az időleges hiány nem okozott számottevő problémát. Zöldségfélékből a piacokon a felhozatal jónak mondható, azonban a kereslet gyengébb az előző évekénél. Az árak viszont általában magasabbak. Különö­sen a burgonyánál volt jelentős árnövekedés. Csökkenő kávéárak Féléves mélypontra estek a ká­véárak azt követően, hogy az amerikai mezőgazdasági mi­nisztérium a hét elején nyilvá­nosságra hozta a világ kávé­termelésére vonatkozó legújabb becslését. E szerint a kieső bra­zil kávétermést részben ellensú­lyozza a világ más részén, így például Afrikában várható jobb terméseredmény - jelentette az AP-DJ. A márciusi szállításra lekötött kávébab fontonkénti ára 153,6 dollárcent volt, június óta a legalacsonyabb. A családba tartozó gyomfa­jokra jellemző, hogy szárcso­móik rendszerint feltűnően fej­lettek. A levelek és a szár talál­kozásánál a szárat hártyás, cső­szerű, ún. pálhakürtő övezi. A hazánkban leggyakoribb fajok közül e cikkben négyet ismerte­tünk. A lapulevelű keserűfű 20-150 cm-es, vagy még maga­sabb szára legtöbbször elágazó, sokszor lilás, pirosló foltokkal. Levelei nyelesek, többnyire to- jásdad-lándzsása, kihegyezett végűek. A leveleken gyakran li- lás-bama, vagy csaknem fekete V-alakú foltok találhatók. A pálhakürtő kopasz. A fehér vagy rózsaszín virágok henge­res füzérekben állnak a hajtá­sok csúcsán és a felső levelek hónaljában. Júniustól egészen késő őszig virágzik. Magjai csak a talaj felmelegedését követően csí­ráznak, ezért elsősorban a tava­szi kapásokban jelentkezik e gyom tömegesen. Az őszi kalá­szos gabonák elnyomják, a ta­vasziakban a kultúrnövény fölé nőhet. Hasonlít hozzá a barackle­velű keserűfű (göcsfű, kishu- nyor), de kisebb termetű, virág­zata rövidebb, egyenetlenül hengeres, a pálhakürtők széle pillásszőrös. Az előző fajjal együtt fordul elő, s az élet­módja is hasonló. Mindkettő a nedves talajokat kedveli. A porcsin keserűfű (porcfű) 50-60 cm-es szára általában le- fekvő. Levelei termőhelytől függően rendkívül változók: alakjuk a tojásadtól a kes- keny-lándzsásig változhat, hosszuk 3-40 mm lehet. A virá­gok a levelek hónaljában talál­hatók. őszi kalászosokban, lu­cernákban, korai vetésű kapá­sokban, kertekben, parlagokon, kövezések hasadékaiban - s ahol a legszembetűnőbb - uta­kon és utak mentén egyaránt előfordul. A száraz, taposott helyeken szára elfekszik, dúsan elágazik, levelei aprók. Tápanyagban és nedvességben gazdag talajokon szára felemelkedő; kevésbé, vagy nem ágazik el. Magjai 9 cm mélységből is kicsíráznak. A vidra keserűfű (vérfű, vízi göcsfű) valójában évelő vízi növény, amely az állóvi­zekben sokhelyütt előfordul. A víz fenekén gyökerezik; hosz- szúkás-ovális, bőrszerű levelei a víz felszínén úsznak. Virágai rózsaszínűek. Ha a víz leapad, a növény felálló szárat, keskenyebb, he­gyesedé végű leveleket fejleszt és alkalmazkodik a szárazföldi életmódhoz. Ez a formája él a szántóföldeken. Vastag, erőtel­jesen elágazó erős tarackjai 70 cm-ig is lehatolhatnak a talajba. A tarackok pirosbama színű szárcsomóiból erednek a függő­legesen lefelé haladó gyökerek, melyekkel biztosítja a növény vízellátását a legnagyobb szá­razságban is. Főleg tarackjai feldarabolódása útján szaporo­dik; magot csak számára ideá­lis, zavartalan feltételek között hoz. Az egyéves keserűfüvek el­len a kapásokban és a tarlókon rendszeres talajműveléssel, másutt a növények virágzás előtti lekaszálásával védekez­hetünk. A kertekben gyakori kapálással elpusztíthatok. A porcsin keserűfüvet az utakon, mezsgyékben gyakran meg­hagyják. Sok esetben kár is lenne ki­pusztítani, hiszen a magasabb, károsabb gyomok szaporodását meggátolja. A vegyszeres gyomirtáshoz minden fontos kultúrában haté­kony készítmények állnak ren­delkezésre. Kukoricában vetés után, ke­lés előtt a Stomp, Adói, Malo- ran, Afalon; állománykezelés­sel elsősorban a Pardner**, Bromotril**, továbbá a Laddok **, Primextra ** alkalmazható eredményesen ellenük. Napraforgóban és burgonyá­ban - a kultúra keléséig - a Stomp, Maloran, Patoran Plus, Dual Combi használhatók. Cukorrépában az Adói, a kul­túrnövény kelését követően a Lontrel* és - a gyomok szikle­veles - 2 leveles fejlettségénél - a Bétánál Tanden* (osztott kezeléssel) juttatható ki. Borsóban a Stomp, Adói, Maloran, Dual Combi, Pivot*, új vetésű lucernában a Pivot*, a második évtől a Lucenit, Afa­lon használata lehet eredmé­nyes. Szőlőben, almástermésű gyümölcsösben a Finale, Malo­ran (fiatal ültetvényekben is); négy évnél idősebb telepítések­ben a Caragard Combi, Geon- ter, Lucenit készítményeket jut­tathatjuk ki. Csonthéjasokban a Fi- nale-től, Lucenit-től, málnában a Lucenit-től várhatunk jó eredményt az egyéves keserűfű fajok ellen. A vidra keserűfű elleni eredményes védekezés alapja - a tarackok aprítását követően - a saijak felszívódó szerrel vég­zett kezelése. Kertekben, ki­sebb területeken a tarackok összegyűjtése a legjobb véde­kezés. (Szerencsére ritkán van rá szükség, mert nem igazán kerti gyom.) A legtöbb gyomirtószer ha­tástalan, vagy igen gyenge ha­tású ellene. A Glialka készít­ményeket mindenütt alkalmaz­hatjuk, ahol meg tudjuk előzni, hogy a permedé a kultúrnö­vényre kerüljön. A Teli** (ku­korica) és a Lontrel* (kukorica, őszi búza, cukorrépa) alkalma­zásától is jó hatást várhatunk. * I. forgalmi kategóriába sorolt szerek. ** II. forgalmi kategóriába so­rolt szerek. Dr. Varga László Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Tempus­program Befejeződött az Európai Kö­zösség támogatásával három évvel ezelőtt indított Farm­menedzsment és szaktanácsa­dás című tananyag- és oktatás- fejlesztési Tempus-program. John Barry Dent, az Edin- burgh-i Egyetem professzora, programmrendzser vezetésével a partner Keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetemen került sor az értékelő tanácsko­zásra. Elkészült a magángazdasá­gok menedzseléséről szóló ké­zikönyv és az agrárágazati jö­vedelmezőség-számítási gyűj­temény, amely főleg a hazai kisgazdaságok számára nyújt korszerű üzemviteli ismerete­ket. Ugyancsak a támogatásuk­kal hamarosan az üzletekbe ke­rül a piacgazdaság és a magyar agrár- és élelmiszergazdaság viszonyát elemző szakkönyv is. Emellett több ezer nappali tagozatos egyetemi hallgató, valamint több száz tudományos képzésben és átképzésben résztvevő szakember - köztük munkanélküliek - oktatásába kapcsolódtak be a program ke­retében. Ezenkívül mintegy félszáz egyetemi oktató és hallgató ta­pasztalatcseréjét szervezték meg a skóciai és a belgiumi partnerintézményekben. Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó­vásár: December 17.: Mohács. December 18.: Szászvár, Szek­szárd, Tamási. Autó vásár: December 17.: Szekszárd. December 18.: Du­naújváros, Pécs, Szászvár, Ta­mási. 2. szántóföldi alak C./ vidra Jceserflfö Jövőre több lesz a sertés Az idén várhatóan 40-50 százalékkal több tenyészkocát érté­kesítenek a törzstenyésztők, mint 1993-ban. A tenyészkan­értékesítés pedig 5-6 százalékkal nő. Ezt Horváth Ernő, a Hústermelést Szervező Rt. (ISV) vezérigazgatója, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke nyilatkozta. A sertéságazatban - a rendel­kezésre álló adatok alapján - ismét fejlődés tapasztalható. Míg 1992-ben a törzs- és ellenőrzött tenyészetekben 21 ezer kocát tartottak, számuk 1993-ban 22 ezerre nőtt, és az idén ez a szám elérheti a 23 ezret. A tenyészállatok számának növekedése jó alapot szolgál­tat ahhoz, hogy 1995-96-ban minimálisan 20, ám jó esetben 30 százalékkal is nagyobb le­gyen a sertésállomány az idei 5 milliónál. A jó minőségű genetikai háttér ehhez rendel­kezésre áll. Az állománynöveléshez és a vágósertés-előállításhoz a takarmány és a vágókapacitás adott az országban. Jövőre és az azt követő időszakban nem lesz szükség vágósertés-im­portra, sőt, akár még exportá­rualapra is számíthatnak a ke­reskedők. Ehhez azonban feltétlenül szükség van arra, hogy a jelen­legi tenyészállat-importra és a törzstenyészetekben folyó munkára vonatkozó állami támogatás érvényben marad­jon, és összege ne csökkenjen reálértékben. Ezen túlmenően a tenyész- tőszövétség szakemberei azt is fontosnak tartják, hogy ne csak a minőségi állománycse­rét támogassa az állam, hanem a kocaállomány növelése is a támogatott kategóriába tartoz­zon. Jelenleg egyébként átlago­san egy-egy koca tenyész­tésbe állításához ötezer forin­tot kapnak az államtól a gaz­dálkodók. Országosan a koca- állomány 380 ezer, amely akár 460 ezerre is növekedhet két év alatt. Jó tudni... ... hogy mi lehet az oka a petrezselyemgyökér és gya­korta, az erre kevésbé hajlamos sárgarépa szerteágazásának, „borzaskataságának”. E miatt a kiskertművelők körében az aszályos 1994. évben különö­sen sok zokszó esett. Sokan a vetőmagot, a fajtát hibáztatják, pedig korántsem erről van szó. Hanem miről? Az talán már közismert tény, hogy manapság a fajtaelőállítók a fajtákat a koraiságra, a növe­kedési intenzitásra nemesítik, gondos válogatással, kereszte­zésekkel, az egyes behatásokra jelentkező ugrásszerű változá­sok (mutációk) ésszerű kihasz­nálásával. Ez magával vonná a termesztők köreiben - ha vonná - a termesztési feltételek, mód­szerek javítását, megváltoztatá­sát is. Sajnos ez ritkábban jel­lemző. Mik lehetnek tehát a okai a gyökérzöldségek eme rendellenes fejlődésének?- Túl sűrű a növényállo­mány. Nincs elegendő élettér, így a szerencsétlen növény gyökérzete a puszta létfenntar­tás érdekében megy amerre tud, a víz és tápanyag után.- Túl sekély a fellazított ter­mőréteg és a gyökérzet a kő­kemény (különösen ha eke után pl. eketalp is kialakul) altalaj­ban képtelen lefelé hatolni. Nem nőtte ki magát, megy ol­dalirányba is.- Szárazságban az agyonön- tözés, a talaj eliszapolása, leve­gőtlenné tétele. Már e rovatban szó esett arról, hogy a zöldség­növényeknek legnagyobb a re­latív talajlevegőigénye. Ha ez nincs meg, a gyökérzet megy az éltető oxigén után. Ezekre a fi­ziológiai behatásokra különö­sen érzékenyek a mai, intenzív növekedésre nemesített fajták. Az itt leírtak igazolására ja­vaslom: tavasszal vessük a pet­rezselymet, sárgarépát - termé­szetesen az alapvető élettér biz­tosításával -, ritkán, kapával felhúzott 15-20 centiméter ma­gas bakhátacska tetejére. Csak a körülbelül 10 centiméter szé­lesre lesimított bakháttetőn hú­zott ültetőcsíkot öntözzük be óvatosan, eygszer, a mag elve­tése előtt. A későbbiekben az egy-egy kanna vagy vödör ön­tözővizet kizárólag a barázdába juttassuk. Ez a családi szükség­letet előállító kiskertben jól megoldható. Régi bulgárkertész módszer. Nem én találtam ki, de mintha elfelejtettük volna. Aztán az eredmény - remélem - kézzel­fogható bizonyítékkal szolgál a leírtak igazolására. Mindannyiunk hasznára! Szakái László biztosítási díjat is, hogy az új évben Ön nyugodtan használhassa mobiltelefonját. Motorola 7200 kamatmentes részletre! Sze­retettel várjuk Önt alábbi viszonteladóinknál: Perfect Phone Kft., 7100 Szekszárd, Rákóczy út 2., tel.: (74) 311-792, Global 900 Kft., 7100 Szekszárd, Széchenyi Üzletház, tel.: (74) 315-085, Pir Kft., 7030 Paks, Újtemplom úti üzletsor, tel.: (75) 312-584. (Az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák.) PANNON GSM Motorola 7200. 7200 Ft-ért*, kamatmentesen! I * Érdemes részletesen is szemügyre venni a Motorola 7200-as mobil- telefont. Most ugyanis kamat­mentes részletre is az Öné lehet, így csak 7200 Ft-ra van szüksége, hogy akár már ma használhassa mobiltele­fonját, ha Pannon GSM előfizetést vásárol. És a további részletek? 12 hónapon át Önnek csak havi 7200 Ft-ot jelentenek. Sőt! /Tt\ A részletek tartal­"otobola mazzák az egyéves

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents