Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-08 / 263. szám

1994. november 8., kedd MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Közoktatás, dilemma előtt- A legfontosabbnak annak a megvilágítását tartom, hogy Magyarországon ma a közok­tatás egy nagyon súlyos di­lemma előtt áll. Olyan nyitott kérdések vannak, amelyek év­tizedekre, évszázadokra meg­határozhatják ezt a kérdést és ezzel a magyar nemzet jövőjét is - állítja Baranyi Károly, aki a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban a tartalmi kérdésekért felelős főosztály vezetője. Mindez azon a fó­rumon hangzott el, melyet tegnap az első Szekszárdi Könyvkiállítás és Vásár kap­csán rendeztek a szekszárdi pedagógiai főiskolán. A fó­rum során mutatták be Bara­nyi Károly Mit, miért, ho­gyan? címet viselő könyvét, amelyben a szerző részletesen kitér olyan témákra, mint a Nemzeti alaptanterv, a közok­tatás jelen helyzete, vagy ép­pen értékek, emberképek.- Ha tetszik, ha nem, az is­kolaszerkezet-átalakulás meg­történt - jelentette ki a szak­ember. - És hogy ebben mi le­het az oktatáspolitika fel­adata? - tette fel rögtön a kér­dést is. - Egyik elképzelés sze­rint visszafordítani, vagy lega­lábbis megállítani a folyama­tokat, és ezt az átalakulást na­gyon keményen megnehezí­teni. A másik teória azt mondja, hogy mivel úgyis át fognak alakulni, tehát próbál­juk meg inkább a diákok ja­vára kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. Az iskola szabályozása volt a másik fontos téma. Baranyi Károly szükségszerűnek tartja: a kidolgozásában minél szélesebb réteg vegyen részt, hogy azonosuljon is vele. A vizsgaszabályozásnak és tan­tervi szabályozásnak olyan összhangja lenne ildomos, hogy egyik se szabaduljon el a másik rovására. A kulcs a demokratikus ok­tatásügy - mutatott rá végső összegzésként. Ezen belül pe­dig a politikusnak az a fel­adata, hogy a spontán társa­dalmi folyamatokat a széle­sebb összefüggések terében próbálja irányítani. KRZ Posta tanoda épülhet a Kertvárosban Az utolsó ülés Dombóváron A dombóvári városházán november 3-án tartotta utolsó ülését a Képviselőtestület, amikoris 15 napirend tárgya­lására, ezen belül 7 önkor­mányzati rendelet módosítá­sára került sor. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során is az or­szággyűlési képviselő-válasz­tás előtt létrehozott szavazat- számláló bizottságok tevé­kenykednek. Ezen bizottságo­kat a képviselőtestület 1-1 pót­taggal kiegészítette, majd az új képviselőtestület alakuló ülé­séig a választási szervek ki­egészítésére vonatkozó dön­tési jogkör gyakorlását - a gyakorlati működőképesség fenntartása érdekében - a Jogi Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságra átruházta. Foglalkozott a testület az Egyesített Szociáis Intézmény épületével is, hiszen a Szociá­lis Otthon lakóinak gondo­zása, az Időskorúak Napközi­jének és a Gondozóház gon- dozottainak étkeztetése - a több mint 100 éves, korszerűt­len épületben történik. A mo­soda műszaki állapota tartha­tatlan, a rossz funkciójú konyha kapacitása nem meg­felelő, hisz már a jelenlegi igé­nyeket sem tudja kielégíteni. Ez év februárjában az ön- kormányzat céltámogatási pá­lyázatot nyújtott be a konyha-étterem és mosoda építésére, de sajnos a pályázat nem nyert támogatást. Ezért a szociális bizottság ülésén a fenti problémák megoldását keresve felmerült az a gondolat, hogy a Kórház úton a volt Költségvetési Üzem irodaépülete e célra tör­ténő felhasználását kellene megvizsgálni és így az épület átalakítása után a jelenleginél korszerűbb intézményt le­hetne kialakítani és működ­tetni. Ezért a testület megbízta a polgármestert, hogy ezen el­képzelésről tervezési gyakor­lattal rendelkező szakértőkkel készíttessen szakvéleményt. A Magyar Posta Vezérigaz­gatósága - Szakképzési Alap­jának terhére - posta tanodák létesítésének lehetőségét biz­tosítja pályázat útján azokban a városokban, amelyekben postaforgalmi szakképzés folyik. A posta tanoda a lakosság számára teljes értékű postahi­vatalként működne, ahol szakoktatók irányításával tör­ténne a tanulók szakmai gya­korlati képzése. Az önkormányzat a Kertvá­rosban - a postai szolgáltatá­sok szempontjából ellátatlan városrészen - látta célszerű­nek egy újabb postahivatal építését, ehhez testületet jelölt ki a Gyöngyvirág körút és Rozmaring tér között, amit el­lenszolgáltatás nélkül felaján­lott a Magyar Postának. Ezzel lehetővé vált, hogy a Pécsi Postaigazgatóság be- nyújtjsa pályázatát egy Dom­bóváron felépítendő posta ta­noda beruházási költségeinek fedezésére. Az ülés végén a polgármes­ter megköszönte a képvise­lőknek a ciklus alatti tevé­kenységét. Czétányné „F”, mint feszültségforrás (Folytatás az 1. oldalról.) Törkőné Ulrich Mária, képviselő: Az intézményvezetők Mö- zsön 50 %-ot, a tolnai intéz­ményekben 30 %-ot soroltak adható F-kategóriába. Ezt az arányt én túlzott mértékűnek tartom, mert 20 milliós plusz terhet jelent az önkormány­zatnak. Egy szerényebb mér­tékű átsorolást el tudtam volna képzelni, amit a költ­ségvetésünk még elvisel. Úgy gondolom, hogy az új testüle­tet nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy ekkora terhekkel adjuk át a várost. A bírósági határozattal kap­csolatban az a véleményem, hogy a pedagógusok munkál­tatója nem az önkormányzat, hanem az intézmény. Ebben a munkajogi vitában tehát az in­tézményvezető áll szemben a dolgozójával, nem pedig az önkormányzat. Az mindenesetre nagyon furcsa helyzet, amikor egy in­tézményvezető előbb a lét­szám 50 %-át átsorolja, és utána jön a pénzért a város­hoz. Dudái Ferenc, a mözsi is­kola igazgatója, önkormány­zati képviselő, az oktatási bi­zottság elnöke. Az „adható F" megadása igazgatói hatáskör volt, egyez­tetési kötelezettség nélkül. Et­től függetlenül mi, iskolaigaz­gatók szorgalmaztuk egy egy­séges álláspont kialakítását. Miután az egységes átsoro­lásra nem kaptunk „útmuta­tást" a polgármester úrtól és a jegyző úrtól, én a saját lelkiis­meretem szerint soroltam át a munkatársaim több, mint 50 százalékát. Természetesen ak­kor még mindenki azt gon­dolta, hogy a normális gya­korlat szerint az állam nem­csak a törvény jogi keretét, hanem az anyagi bázisát is biztosítja. Nem ezt tette. Mielőtt perre vittük volna a dolgot, mi hajlandóak lettünk volna tárgyalni a hivatallal, ők azonban mereven elzárkóztak minden tárgyalás elől. Ezután fordultunk bírósághoz. Bármi történhet, én nem fo­gok visszalépni, nem engedek az igazságból. Beszéltem a polgármester úrral, és közöl­tem vele, hogy ha kell, ügyvé­det fogadok, törvényes úton el fogom érni, hogy fizessenek. Fekete Katalin, a művelő­dési ház igazgatónője. Ez a tipikus esete annak, amikor két olyan fél kerül egymással szembe, akiknek nem egymással kellene har­colnia. A törvény létrehozása, bevezetésének időzítése az előző kormány időzített bom­bája. Amikor '92-ben bevezet­ték, senki nem gondolt arra, hogy nem az állam vállalja ennek az anyagi fedezetét. Amikor viszont fizetni kell(ene), akkor az önkor­mányzat a „rossz fiú". Nem szoktam dédelgetni az önkormányzatunkat, de ez egy igazságtalan helyzet. Re­mélem mindenki elhiszi Tol­nán, hogy az önkormányzat nem akar rosszat, csak egész egyszerűen nem tud miből fi­zetni. Megértem, hogy borzasztó dolog további 20 milliós adós­sággal hátrahagyni a követ­kező testületnek egy várost. Ugyanakkor megértem a köz- alkalmazottakat is, akik vi­szont jogosan követelik a pén­züket. Keszthelyi Márton, pol­gármester: Ez egy szörnyű helyzet. Joghézag sorozat hozta ezt az eredményt. A törvény úgy rendelkezett, hogy az igazga­tók hatáskörébe tette a be- il­letve az átsorolást, és az átso­roláshoz csak később rendelte az anyagiakat. Ekkor derült ki, hogy a felvállalt és az ad­ható F kategóriáknak ezt a ré­szét, amit egyes igazgatók ér­telmeztek, a város költségve­tése messze nem fedezi. Fon­tos lett volna a menetközbeni kommunikáció elsősorban azért, mert az önkormányzat költségvetésének teherbíró­képessége a döntő fontosságú ebben a kérdésben. Jelenleg úgy néz ki, hogy nem lehet ezt az ügyet tovább göngyölni, kompromisszumos megoldás szükségeltetik. Hogy ez mi lesz, mit bír el a város költség- vetése, az jelenleg még kérdé­ses. A megoldás kényszerpá­lyán van, ezt mindkét félnek látnia kell. sk A folyamat folyik Vezérigazgató marad-e dr. Petz Ernő? A Magyar Villamosművek Rt. vezérkarában történt sze­mélycseréket követően felve­tődik a kérdés: milyen mély­ségig hajtanak, hajtatnak végre „tisztújítást" a hatalom most választott birtokosai, az energiaiparban. A következő körben az erőművek vezetői kerülhetnek sorra. Minket kö­zelebbről a paksi atomerőmű érdekel, melynek vezérigaz­gatói székében dr. Petz Ernő ül. Tőle kérdeztem a hogyan továbbról. — A folyamat még nem zá­rult le - mondta -, a tulajdo­nosi szférában napirenden vannak a tárgyalások. Annyit lehet tudni, hogy december 6-a és 9-e között rendkívüli közgyűléseket kell tartani az érintett cégeknél. A személyi változások - amennyiben lesznek -, ezeken dőlnek el. — Megítélése szerint egy erőmű-igazgatói állás mennyiben gazdasági és mennyiben politikai poszt? — Extrapolálja azokat az eseményeket, amelyek eddig bekövetkeztek! De hadd ne menjek én elébe a történések­nek! Várjunk, s ha lezajlott a folyamat, majd beszélgethe­tünk róla bővebben. - Wy ­A tárgyalóteremből A gyilkos is áldozat (Folytatás az 1. oldalról.) A szomszédok sajnálták, mert gyerekkorában sokszor kellett menekülnie, s később is áthallatszott az apa üvöltése, aki a kocsmában is agresszív volt, s a legjobb barátjának is azt mondta, hogy ha nem ta­karodik el a háztól a fia, akkor egy éjszaka elvágja a torkát. A fiú úgy aludt, hogy az ágy mindkét felén védekező szerszámokat tartott. A paj- szert például azért, hogy időnként föltörje a fürdőszo­bát, amit az apja elzárt előle, éppúgy, mint a kamrát és a műhelyt. A kritikus napon, idén már­cius elsején, a fiú többet ivott a szokásosnál, de nagyon ré­szeg nem lehetett, mert a kocsmában szaxofonozott, s amikor hazament még egy szakkönyvet olvasott. Közben támadt rá az apja. Hogy mi­lyen kifejezéseket használt ilyenkor, azt a tanúk szégyell- ték volna elismételni a bíróság előtt. Térden is rúgta a fiát. Miután elhagyta a szobát, a vádlott még kiment a mű­helybe, s összeszedte egy ön­indító alkatrészeit. Olajos ke­zét kellett volna megmosni, de nem volt hol, mert az apja még a lavórját is eldugta előle. Kezében a pajszerrel indult kinyitni a fürdőszobát, amit csak az apa szobáján keresztül lehet megközelíteni. Az apja felugrott az ágyról, hasbarúgta, majd fojtogatni akarta, a fia először ellökte, majd amikor a szemét elérte az apa keze, a vasrúddal nagy erővel fejbevágta. Amint az áldozat a heverőre dőlt, még háromszor sújtott le a pajszer­rel. Az orvosszakértő szerint két ütés is az élettel össze­egyeztethetetlen koponya- és agysérülést okozott. Mint ahogyan az elmesza­kértő előadta, az indulat kivál­totta tudatbeszűkülés, ami­lyen gyorsan bekövetkezett, olyan hirtelen el is múlhatott. Ezt bizonyítja, hogy a vádlott amint „magához tért", azon­nal mentőt hívott és a rendőr­séget is értesítette. A Tolna Megyei Bíróság dr. Vass Gábor vezette büntető­tanácsa a vádlottat hirtelen felindulásból elkövetett embe­rölésben mondta ki bűnösnek, s ezért egy év hat hónap fog­házbüntetésre ítélte. Mivel sem az ügyész, sem a vádlott nem fellebbezett, az ítélet jog­erős. Ihárosi Ibolya HÍREK A MEGYÉBŐL Kedvezmény az Afész-tagoknak A Nagydorog és Vidéke Afész érdekes akciót szerve­zett három évvel ezelőtt. Az akció lényege az volt, hogy a szövetkezeti tagok számára négy darab, egyenként ezer forintos vásárlási utalványt adtak ki. Ezzel az utalvány­nyal - vásárlás esetén - ösz- szesen 800 forintnyi ked­vezményben részesültek az Áfész dolgozói. Az egyetlen kikötés az volt, hogy kizáró­lag az Afész üzleteiben vált­hatók be az utalványok. Mivel az akció a több mint 300 dolgozó körében nagyon népszerűnek bizonyult, ezért idén is sort kerít rá a nagydo­rogi szövetkezet vezetése. Az utalványokat november 4-étől küldik ki a tagoknak és december 31-ig lehet őket beváltani. Csizmás Kandúr a Babitsban Óvódásoknak és kisiskolás­nak adja elő ma 10 és 14 óra­kor a Csizmás Kandúrt a bu­dapesti Terézvárosi Kisszín- ház. Elköszöntek egymástól az őcsényi képviselők Megtartotta utolsó ülését az őcsényi képviselő-testület. Ezen tulajdonképpen egy napirendi pont volt, neveze­tesen a testület hozzájárult ahhoz, hogy a falu házior­vosa január 1-től vállalkozó orvosként lássa el teendőit. Ezt követően, már mellőzve a hivatalos légkört, jó hangu­latban idézték fel az elmúlt négy esztendő fontosabb mozzanatait, történéseit a képviselők. Ruha-Lányi koncert a pedagógiai főiskolán Ma 19.30 órától Ruha István (hegedű) és Lányi Péter (zongora) ad koncertet a szekszárdi Illyés Gyula Pe­dagógiai Főiskola nagyter­mében (a volt Oktatási Igaz­gatóság épületében). A mű­sorban többek között Leclair, Tartini és Ravel egy-egy alko­tása szerepel. November 21-én 19 órától a Művészetek Házában rende­zik meg a Liszt emlékestet, amelyen Deák László, Dobai Jenő, Elmauer József, Husek Rezső, Klézli János, Lozsányi Tamás és Pintér Gabriella közreműködik. Aszfaltburkolat az utolsó utcában is A pörbölyi lakosok joggal büszkélkedhetnek, hiszen nincs olyan belterületen lévő útjuk, amely ne lenne szilárd burkolatú. Ugyanis nemrég kapott aszfaltburkolatot az utolsó utca, a Vadász utca is, mitegy 100 méteren. Megtud­tuk azt is, hogy a képvi­selő-testület búcsúülésére november 19-én kerül majd sor. Sikeres könyvkiállítás A szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán tegnap zárult az első Szekszárdi Könyvkiállítás és Vásár, amely péntektől fogadta a lá­togatókat. A tapasztalatokról a szervező Kiadók Háza ke­reskedelmi igazgatója, Dé- kány Zsuzsa számolt be la­punknak. — Ez a négy nap egyértel­műen azt mutatja, hogy érdemes volt eljönni Szekszárdra. A sok érdeklődő nagyon sok és sokfajta könyvet vett, köztük olyanokat is, amire mi nem is számítottunk, hogy lehet piaca. — Milyen könyvek keltet­ték fel leginkább az itteniek érdeklődését? — Egyértelmű sikeresek vol­tak a színes, sokfényképes sza­kácskönyvek, az albumok, a tanu­lást segítő kiadványok - szótárak, szakkönyvek -, mezőgazdasági kiadványok és hát nyilvánvalóan a gyerekkönyvek. A forgalom a várakozásainknak megfelelt, sót, még egy kicsit kevesebbre is szá­mítottunk. Talán az érdekes lehet, hogy szombaton és vasárnap volt kisebb a mozgás. — A közeljövőben elkép­zelhető ismét egy hasonló rendezvény Szekszárdon? — A közeljövőben nem tu­dom, de ha bármikor hívnak, azt gondolom, nagyon szívesen fo­gunk jönni. KRZ A vállalkozói központ napja Bonyhádon Több, mint egy év telt el- azóta, hogy a Tolna Megyei Vállakozói Központ Bony­hádon megtartotta elő bemu­tatkozó programját. Ügyfeleikkel és leendő partnereikkel való folyamatos és közvetlen kapcsolattartás érdekében aktuálissá vált azonban egy újabb tájékoztató megszervezése, melynek idő­pontja 1994. november 10. (csütörtök) 15.00 óra. Hely­szín: Bonyhád, Polgármesteri Hivatal, földszinti tanácskozó terem. A Nyűt Szakmai Nap első részében 15.00 órától Oroszki István polgármester tart rövid tájékoztatót „Vállal­kozó Önkormányzat? Vállal­kozó város" címmel. Ezt követően a Vállalkozói Központ munkatársai ismer­tetik tevékenységeik eddigi eredményeit, valamint a vál­lalkozókat érintő 1995. évre tervezett projekteket, úgymint oktatás, mikrohitel, támoga­tási, tanácsadási konstrukciók, stb. Várhatóan 17.00 órától in­gyenes szaktanácsadást tarta­nak az erre igényt tartó vállal­kozók részére vállalkozási, adózási, járulékfizetési és munkaügyi kérdésekben, amelyen az APEH Tolna Me­gyei Igazgatósága, a Tolna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és a megyei munkaü­gyi központ szakértői is ren­delkezésre állnak.

Next

/
Thumbnails
Contents