Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-01 / 257. szám
4 «ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. november 1., kedd Volt (és lesz?) tájház Páriban- Látják, így néz ki a ház, és senki sem törődik vele, nem hozzák rendbe - tárja szét kezét Pelcz Mihályné, az öt évvel ezelőtt létrehozott pári tájház társadalmi munkás „kulcsára". Pelcz Mihályné volt az utolsó igazi sváb menyasz- szony a faluban, 1952. szeptember 27-én eskették össze férjével. Édesapja takács volt, így nem okoz gondot neki a kenderfeldolgozás a tájházban felállított hagyományos eszközeinek bemutatása a látogatóknak. Mutatná is^ de egyre kevesebben vannak, és egyre nehezebb elterelni a figyelmüket a ház lehangoló állapotáról, a megrepedt falakról, az üres helyiségekben fekvő próbababákról. A felhalmozott és a részben rendezett néprajzi anyag: a múlt század és a századforduló idejéből származó sváb népviseleti ruhák, bútorok, cserépedények, háziipari eszközök így is méltóak a figyelemre - és jobb sorsra. A ház fenntartása a tamási Városgazdálkodási Vállalat feladata (lenne) - eddig Pári túl messzinek bizonyult Tamásitól. A város képviselő testületé most megbízta a pénzügyi bizottságot: még ez évben különítsen el pénzt az intézmény működtetésére. Páriban volt egy tájház, az utóbbi időben csak vagyogat, hogy lesz-e, az a gazdáin múlik. tf fotó: Degré Ma Mindenszentek napja - megnő a virágkereskedők forgalma. A kegyelet érzése ekkor talán az üzleti szempontok fölébe kerekedik Sírszentelés Iregszemcsén November 4-én, délelőtt tíz óra harminc perckor az 1956-os forradalom egyetlen ismert iregszemcsei áldozata sírjának felszentelésére kerül sor, római katolikus «szertartás keretében. Vincze István, aki honvédként szolgált a magyar hadseregben harmincnyolc évvel ezelőtt ezen a napon esett el Sárbogárdon. Az áldozatot, akinek sírját az utóbbi években október 28-án, a község hősi ha- lottaival együtt koszo- rúzták meg, a Magyar Honvédség posztumusz hadnaggyá léptette elő. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szervező Vállalat, mint a „PETŐFI” MG. TSZ, GYÖNK, f. a. kijelölt felszámolója nyilvános pályázat keretében értékesíti a termelőszövetkezet alábbi vagyontárgyait: Megnevezés Irányár ezer Ft-ban áfa nélkül INGATLANOK: 1. Javítóműhely, raktárak Gyönk, Németh-puszta telek: 1 ha 484 m2 területű épület: 5 db, összesen 1.200 m2 alapterületű 13.365 2. Kúriaépület Miszla telek: 2 ha 2426 m2 épület: 250 m2 alapterületű 2.500 3. Központi iroda Gyönk, Petőfi utca 357. telek: 1.280 m2 területű épület: 200 m2 alapterületű 960 BEFEKTETÉSEK: 1. TSZKER Szekszárd Rt. részvénye: 140.000 Ft 140 2. Kaposvári EKV Rt. részvénye: 160.000 Ft 160 3. Mezőbank Rt. részvénye: 650.000 Ft 650 4. KSZE Szekszárd Rt. részvénye 400.000 Ft 320 5. Hotel Agro Siófok Rt. részvénye: 1.050.000 Ft 1.050 6. Agrokémia Hőgyész Kft. üzletrésze: 260.000 Ft 260 Az 1. és 2. számmal jelölt ingatlant bérlő használja, az iroda beköltözhető. A pályázat benyújtási határideje: 1994. november 15. A pályázat leadási helye: 7064 Gyönk, Petőfi utca 357. a termelőszövetkezet központja. A pályázat tartalma:- a pályázó adatai- a megvásárolandó vagyontárgy megjelölése- az ajánlott vételár, fizetési feltételek- a vételárra biztosíték (fedezetigazolás, banki ígérvény)- a hasznosítás módja és a birtokbavétel ideje (ingatlanoknál)- az ajánlat érvényességi ideje. Bánatpénz: az irányár öt százaléka. A pályázatot két példányban kell benyújtani. A hitelezők a pályázat keretében élhetnek elővásárlási jogukkal. A pályázatokat 1994. november 30-ig értékeljük és a pályázókat értesítjük. Több érdemi pályázó esetén külön értesítés alapján versenytárgyalást tartunk. A pályázattal kapcsolatosan felvilágosítást ad: Huszár József tsz. elnök a 74/387-214 vagy 387-334 telefonon. (59223) Mg. Sz. V. Budapest Alaprészjegy-emelés a Kop-ka Áfésznél Kevés a kötődés Jean Morris határozott válasza Franciák Simontornyán Október 22-én tető alá került Simontornya és a Bre- tagne-félszigeten fekvő francia kisváros, Lanester hat éve tartó kapcsolatát testvérvárosi rangra emelő barátsági és együttműködési szerződés. A dokumentum a kapcsolat jellegének megfelelően a sport- és kulturális élet terén lehetséges együttműködés további útját van hivatva egyengetni, s bár gazdasági, üzleti kapcsolatokról nem esik benne szó, a huszonötezres francia település küldöttsége látogatásának utolsó napján simontomyai üzemekkel is megismerkedett. Lanester polgármestere, Jean Morris - aki egyben hazájában tartományi képviselő is -, az üzleti kapcsolatok lehetőségét firtató kérdésünkre röviden annyit felelt: egyelőre nem szerepel a tervek közt, hogy francia üzletemberek figyelmét Simontomyára irányítsák, de nem is zárta ki azt. A simontomyai viszonylatban jelentős, kétszázharminc főt foglalkoztató világítástechnikai termékeket gyártó Simo- vill Ipari Szövetkezethez hasonló cég Lanesterben is működik. A Simovill elnöke meghívást kapott a franciáktól, a tavaszi viszontlátogatás alkalmával módja nyílik La- nesterrel - és a lanesteri villamosságiparral - ismerkedni. A Bőrgyárban eltöltött idő alatt a vendégek a gyártásfolyamat és a részvénytársaság piaci lehetőségek iránt érdeklődtek. Felvetődött a bőrgyár esetleges megjelenése francia szakmai kiállításokon is, ebben Lanester közvetítő szerepe komoly segítséget jelenthet. Mától emelhetik alaprészjegyük összegét a tamási Kop-ka Afész tagjai. Az alaprészjegy kiegészítéséről ez év májusában határozott a szövetkezet küldöttgyűlése. Más áfészek már korábban megtették ezt a lépést, a Kop-kánál május 31-ig lehet emelni az ötszáz forintos alaprészjegyet kétezer forintra. A szövetkezet vagyonának hetven százalékát a tagokra nevesítették, s az alaprészjegy eddigi összege kevés kötődést jelentett a tekintélyes számú tagságnak - mondta Kudari Lászlóné, az Afész főkönyvelője. Ez abban nyilvánult meg, hogy nem az Afész-üzletek- ben vásárolnak, nem jelentett elegendő motiváló erőt számukra, hogy augusztustól óta három százalékos engedmény jár az élelmiszer és a napicikkek, egy százalék pedig a tartós fogyasztási cikkek vásárlásánál. A kiegészítést a szövetkezet nem direkt jövedelemforrásnak tekinti, az ebből befolyó milliókat az üzletek készletének növelésére fordítják. A Kop-ka célja, hogy megmaradjon a 7,5 ezres tagság, és a tag-üzletrésztulajdonosoknak osztalékot tudjanak fizetni. Tavaly két milliós nyereséget könyvelhettek el, osztalékot azonban nem fizettek, a nyereség vásárlási kedvezmények formájában jelent meg. (Az osztalék fizetése a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik.) A tamási áfésznél arra számítanak, hogy a tagok nyolcvan százaléka él majd a lehetőséggel. A Kop-ka kereskedelmi egységei közül főként a vendéglátó helyeket adták ki szerződéses üzemeltetésre - mindössze négy maradt saját kézben - az élelmiszer- és vegyesboltok többségét továbbra is a szövetkezet tartja fenn, amelyeknek a községekben nincs konkurenciájuk. így a várakozás szerint a falvakban lesz nagyobb az érdeklődés a kiegészítés iránt. Alaprészjegyéről egyébként bárki lemondhat a másik javára, ez esetben annak kiegészíti. Ha valaki nem tart igény a részjegyre, vásárlási utalvány formájában juthat hozzá pénzéhez.-h -c Rács mögött a négyesfogat Lopott kocsival menekültek Előzetes letartóztatásba került az a négy személy, akik szeptemberben követtek el - többek közt - Tolna megyében is betöréssorozatot. A budapesti B. László és három társa Fejér és Komárom megyéből érkezett a tolnai tájakra lopott gépkocsival, és szeptember 26-án a keszőhidegkúti vegyesboltba és kocsmába tettek illetéktelen látogatást, majd amikor megneszelték, hogy a tamási rendőrök a nyomukban vannak, az autót elhagyták, és gyalog mentek át Pincehelyre. Itt szintén elkötöttek egy gépkocsit, amivel Dunaújvárosig jutottak, ott kifogyott belőle az üzemanyag. A tamási nyomozók a fővárosban kapták el őket. A nyomozás során kiderült, hogy szeptember 19-én ők követtek el négy betörést Szakályban: két boltot és két vendéglátóhelyet raboltak ki. Az okozott kár 400-500 ezer forintra becsülhető. Polgármester-„sirató" Iregszemcse: jó utak Diósherény; új helyzet, viharos kezdet Túrós László Polgármester-siratónk két vendége Iregszemcse és Diósbe- rény első embere: Túrós László, és a fél éve hivatalban lévő Zei Péter. Iregszemcse egykor Tamásival vetélkedett, ha ma már ezt nem is teheti, sokan úgy látják, belátható időn belül gazdag falu lesz. Diósberényben szinte folyamatos volt a vezetői válság, ez évben a falu első polgármestere lemondott. Ha a település egyet lépett előre, kettőt hátra.- Bonyolult is, meg hosszú is - mondja az eltelt négy év történetéről Túrós László. - Hogy a falvak sokat fejlődtek, nem általánosítható, de érzésem szerint Iregszemcsére igaz. Ha valaki átmegy a településen, és összehasonlítja a falu tíz évvel ezelőtti arcával, hatalmas változást lát. Iregszemcse centruma szépen kialakult, az útjaink 99 százalékban elkészültek. Lehet, hogy az átutazók jobban észreveszik ezt, mint egy iregszemcsei ember. Lényeges fejlődés történt az általános iskolában: megépült a tornaterem, a központi fűtés, a négy tantermes épület tetőtérbeépítése.- Ha azt mondom, hogy teljesen átalakult a település az öt évvel ezelőttihez képest, ebben gazdasági dolgok is közrejátszanak. Levezettük a kárpótlást úgy, hogy érzésem szerint mindenki nézeteltérés nélkül fel tudta használni a kárpótlási jegyét. A téesz átalakulásával itt hatalmas egyéni gazdálkodási rendszer jött létre. Ennek van jó és rossz oldala is. Jó oldala, hogy a jövőben bizonyára kiugró teljesítményt elérők is lesznek,- Van, amit személyes sikerének, vagy kudarcának könyvelt el?- Kudarcot nem mondanék, az ügyes-bajos dolgokkal járó kellemetlenségek, és nyugtalan éjszakák minden ember életében vannak, az enyémben is így van. Nagy sikernek tartom, hogy az öt évig készülő tornatermet az új ön- kormányzat megalakulása után egy éven belül átadtuk. Ez nem személyes siker, és azt sem mondom annak, hogy itt a kárpótlásban részesült ire- szemcseiek jól „ki lettek szolgálva", úgy érzem, hogy azért választották a község vezetőit, hogy bizalommal fordulhassanak hozzájuk. Zei Péter- Hogyan viselte a - jogos vagy jogtalan - kritikát?- Kifelé nem mutattam azokat a nehézségeket, amikkel magamban gyötrődtem. Nekem nem voltak hatalmi vágyaim, úgy gondolom, csapatmunkára van szükség. *- Elég viharosra sikerült a herényi önkormányzat első három évének működése. Megnyugodtak a kedélyek?- Úgy néz ki, hogy a lakosság aránylag meg van elégedve a munkánkkal - véli Zei Péter. - Aki bejön a hivatalba, elégedetten távozik, de természetesen mindenkinek nem lehet igazat adni. Itt lényegében pénzről van szó, olyan elvárásnak nem tudunk megfelelni, hogy minden igényt kielégítsünk.- Utólag kerestek magyarázatot arra, ami történt?- Talán abban látom az okot, hogy hétféle nemzetiség él a faluban, de nem tudom, sokszor gondolkoztam már, mi lehet az oka. Az idősebbek arra hajlanak, hogy a sok nemzetiség miatt nincs meg az az összhang, vagy összefogás, ami máshol megtalálható. Régebben nem nagyon voltak ellentétek, mert ahogy kijött egy rendelet, úgy kellett elfogadni, és nem is itt csapódtak le a problémák, hanem Gyünkön, mert a tanácsrendszerben oda tartoztunk.- Félév távlatából: nem bánta meg, hogy elvállalta a falu vezetését?- Egészséges kritikát el lehet fogadni, és el is kell, mert biztosan van, amit nem jól csináltam. Nem bántam meg, mert engem az emberek választottak meg, és úgy éreztem, el kell vállalnom, és ha megválasztanak most is elvállalom. A Petőfi utca nagyobbik részét sikerült szilárd burkolattal ellátni, ehhez hitelt is kellett felvennünk.- Mennyit?- Hatszázezer forintot, ezt 1995. júniusig kell törlesztenie az új önkormányzatnak, tf-dg