Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-30 / 282. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1994. november 30., szerda Adózási aktualitások '94 Adóbevallás és ellenőrzés Kérdőjelek Győztek a szerbek? Az európai civilizáció szégyene: a sommás, elítélő vélemény Helmut Kohl szá­jából hangzott el, aki a CDU kongresszusán értékelte a délszláv háborús tragédia legutóbbi, bihaci esemé­nyeit. S a német kancellár nem is túlzott, hiszen az el­vileg ENSZ-védettség alá helyezett boszniai város sor­sáról érkező hírek valóban aligha válnak akár a közve­títésre vállalkozott nagyha­talmak, akár az ENSZ vagy a NATO díszére. Épp ellen­kezőleg. A válság vala­mennyi külső szereplője te­hetetlennek bizonyult a bé­ketervet és az azonnali tűz­szünetet egyaránt elutasító szerb fél előrenyomulásával szemben. A tények előtt még olyan magas rangú po­litikus is meghajolni látszik, mint az amerikai védelmi miniszter: William Perry ugyanis kerek-perec kijelen­tette, hogy a délszláv hábo­rúban a szerbek győztek, s a további nyugati légicsapá­soknak sincs értelme. Cinikus szavak? Megle­het, bár a frontvonalakon történtek megalapozottá te­szik az értékelését. Az igazi kérdés persze nem is a Bi­harnál vagy Boszniában máshol történtek megíté­lése, hanem a következmé­nyek számbavétele. Elvégre a szerbek felülkerekedése messzeható konzekvenciák­kal jár. Űjra felmerül Nagy- Bosznia megteremtésének lehetősége, jóllehet ezt a nagyhatalmak mindeddig elvetették? Nyugati beletö­rődés esetén ráadásul csor­bul az az 50 éve érvényes alapelv, hogy az európai ha­tárok erőszakkal nem mó­dosíthatók. Egyelőre lehetetlen be­látni a kulisszák mögé. De mindez a szomorú tényeken mit sem változtat: mint ahogy az sem, hogy a bos- nyákok a jövő heti buda­pesti biztonsági csúcs elha­lasztását javasolják. Hasz­nálna ez bárkinek? Sz.G. Eerenczy Europress Újabb milliók Siófok színházára VÁLASZTÁSI HÍREK MSZP-fórum Nagydorogon A Magyar Szocialista Párt Nagydorogi Szervezete 1994. november 30-án (szerdán), 18.00 órakor a nagydorogi tornacsarnokban lakossági fó­rumot tart. A fórum vendégei: Csintalan sándor az MSZP ügyvezető alelnöke, országy- gyűlési képviselő, dr. Kiss Jó­zsef az MSZP Tolna megyei elnöke, országgyűlési képvi­selő, Ozódi Imre országgyű­lési képviselő. A fórumon be­mutatkoznak az MSZP nagy­dorogi önkormányzati képvi­selőjelöltjei. Újdombóvári találkozó Tóth Attila az MSZP- SZDSZ közös polgármester je­löltje, Tóth Károly 8. sz. vá­lasztókerület, Krauss Péter 9. sz. választókerület, Weich Jó­zsef 10. sz. választókerület az MSZP képviselőjelöltjei lakos­sági találkozóra hívják Új- dombóvár polgárait 1994. de­cember 5-én, hétfőn 17.30 órára az újdombóvári könyv­tár nagytermében. Fórum Dombóvár- Szőlőhegyen Tóth Attila az MSZP- SZDSZ közös polgármester je­löltje és Király Gábor a 7. sz. választókerület MSZP ön- kormányzati képviselőjelöltjei lakossági találkozóra hívják a Dombóvár-Szőlőhegy polgá­rait 1994. december 2-án, pén­teken 18 órára a szőlőhegyi klubházba. Hankiss Elemérnek teljesen igaza van abban, hogy nem il­leszthető az alkotmányos rendbe az 1047-es miniszter- tanácsi határozat, amely a kormány számára felügyeleti jogosítványt ad a közszolgá­lati rádió és televízió esetében. Ezt Jánosi György, az MSZP médiaszakértője mondta ked­den az MTI munkatársának. Hankiss Elemér ugyanis a Fővárosi Munkaügyi Bíróság hétfői döntése után azt nyilat­kozta: fontolgatja a fellebbe­zést, mert a bíróság nem álla­pította meg, hogy a kormány nem munkáltatója a Magyar Televízió elnökének, így to­vábbiakban is fennmarad an­nak a lehetősége, hogy a kor­mány beleavatkozik az MTV belügyeibe. Jánosi György a továbbiak­ban emlékeztetett arra, hogy a koalíciós pártok is elfogadták Az Open Carrier Bt. szerve­zése jóvoltából, „Adózási ak­tualitások '94" címmel nagy érdeklődés mellett kezdődött el az a konzultáció, amelyre elsősorban vállalkozók, illetve gazdasági szakemberek je­lentkeztek. Az első nap témái­ról Szabó Árpáddal, az APEH Tolna megyei Igazgatóságá­nak osztályvezetőjével be­szélgettünk. — Számla-, illetve nyugtaa­dási kötelezettsége ma már min­den vállalkozónak van. Az adóha­tóság hogyan tudja a nyugták alapján ellenőrizni a kereskedelmi cégek forgalmát, hiszen az em­bernek az az érzése, hogy a kité­pett tömböket akár a szemetes ku­kába is dobhatják a vállalkozók? Egyszerűbben fogalmazva, mi­lyen ma az adózási fegyelem? — A bevallás feldolgozása alapján az adózási fegyelem­mel bizony vannak gondok. Elég ha csak a számokat néz­zük, az egyéni vállalkozók jö­vedelme, a bevallásuk alapján, kisebb, mint egy alkalmazott­nak, sok esetben kevesebb, mint egy nyugdíjasnak. — Tud-e ez ellen valamit tenni az adóhatóság, hiszen nem kell ahhoz nagy fantázia, hogy az ember kitatálja, ha egy vállalko­zás annyira rosszul menne, mint ahogy azt lekönyvelik, nyilván nem lenne érdemes csinálni? — Egy alakuló szervezet­nél előzetes vizsgálatot kell alkalmaznunk, hogy a vállal­kozásnak megvannak-e az anyagi feltételei. Ha úgy lát­juk, hogy nem, akkor nem ad­juk meg az adószámot. Ez a megelőzés. De a bevételek megfoghatóságára valók a számla-, illetve nyugtaadási e jogszabály Alkotmánybíró­ság által is megállapított al­kotmányellenességét és éppen ezért a megállapodás során mindkét párt egyértelműen azt indítványozta, hogy a kormány megalakulása után azonnal helyezze hatályon kí­vül ezt a minisztertanácsi rendeletet. Azonban - mint Jánosi György elmondta - a koalíciós pártok figyelmét al­kotmányjogászok felhívták arra, hogy így teljesen felügye­let nélkül maradnának a köz- szolgálati intézmények és egy olyan jogszabályi hézag kelet­kezne, amely veszélyes lehet. A jogászok azt javasolták, hogy a kormány szorgal­mazza a médiatörvény mie­lőbbi megalkotását és sür­gesse parlament általi elfogad­tatását. Mindaddig azonban ezt a jogszabályt fenn kell tar­tani. kötelezettségek. A megvásá­rolt nyugtákat a vállalkozók­nak, elviekben szigorú szá­madási nyomtatványként kell nyilvántartani. Tehát ha beke­rül a cég nyilvántartásába az a tömb, azt már nem lehet leta­gadni. Ha ezt nem teszi, akkor alkalmazzuk a szankciókat. Régebben érvényben volt egy olyan kötelezettsége annak az üzletnek, amely a számla- és nyugtatömböket árusította, hogy jeleznie kellett az adóha­tóság felé, hogy kinek adott el belőle. Ez a rendelkezés pilla­natnyilag nincs életben, ez most az adóalanyra van bízva, hogy szigorú számadási nyomtatványként kezelje. Vé­leményem szerint nagyon fon­tos szerepe van az ellenőrzés­nek, aminek az aránya nőtt az utóbbi időben. Külön szerve­zeti egység van az APEH-en belül erre, akik ezzel a tevé­kenységgel foglalkoznak. Ez adózásra kényszerítő hatású lehet, hiszen az ellenőrzés fo­lyamatos és kiszámíthatatlan. — Az adóellenőrzést megyei szinten, milyen szempontok alap­ján jelölik ki, vagyis ki és mi dönti el, hogy egy adott cégnél, vállal­kozónál elrendelik-e a revíziót? — Számítógépes rendszer­ben dolgozunk, különböző mutatók alapján a számítógép a bevallásokat átvizsgálja és ha ott valamilyen valószínű­ségek kialakulnak, ami esetleg nem a valóságot tartalmazza, akkor azokat az egységeket a gép megjelöli. Erre épül az el­lenőrzési rendszerünk. Ter­mészetesen ehhez kapcsoló­dik a szakember is, aki a szá­mok alapján ha kell, tovább tud lépni. Jánosi György hangsú­lyozta, hogy a kormány eddig sem élt és ezután sem kíván élni a jogszabályban foglalt lehetőségekkel, eszközökkel. Az MSZP médiaszakértője még hozzátette: ezért is gyor­sították fel a tempót a média- törvény előkészítése során. Arra a kérdésre, hogy most hogy áll a médiatörvény szö­vegezése, az MSZP médiasza­kértője elmondta: a végső vál­tozat napokon belül elkészül, erről most nem kívánnak hat­párti egyeztetést, így a tör­vény hamarosan a kormány elé kerülhet, s a továbbiakban a kormány dönt arról, hogy mikor terjeszti az Országgyű­lés elé. Jánosi György szerint ez még ebben az évben meg fog történni, de a törvényja­vaslat megtárgyalására már csak a jövő év elején kerülhet sor. — Az ellenőrzésnél lehet-e szempont az összeghatár? — Nem, mert az adóala­nyok kategorizálva vannak, így sor kerül minden rétegre, de természetesen a nagyobbak a frekventáltabbak. — A vállalkozók közül többen etikátlannak tartják az adóható­ság azon ellenőrzését, amit ugyan „csak" célvizsgálatnak titulál, de általában minden apró részletre kiterjed. Ugyanakkor, ha az APEH átfogó vizsgálatot tartana, akkor a törvények szerint ezt az időszakot többet már nem ellenő­rizhetné, éppen ezért érdekelt csak célvizsgálatot tartani. Mi a véleménye erről? — Az ellenőrzési rendszer úgy indul, hogy megvan a ki­választás, majd ennek alapján elkészül a megbízólevél, melyben konkrétan meg van fogalmazva, hogy mit kell csi­nálnia a revizornak, átfogó vizsgálatot, célvizsgálatot, pénzügyi ellenőrzést. Ha el­indul a vizsgálat az adóalany is megkapja ezt, tehát nem járhat el másként a revizor. — A vállalkozó, a cég vezetője tehát csak ennek megfelelő adato­kat köteles a revizor rendelkezé­sére bocsátani? — Végülis, amit az ellenőr kér, azokat az adatokat köte­les a rendelkezésére bocsátani, mert összefüggés attól még lehet a többi összes adattal. De konkrétan, hogy miből lesz jegyzőkönyv, illetve megálla­pítás azt a megbízólevél tar­talmazza. A valóságban per­sze előfordulhat az is, hogy ki kell terjeszteni a vizsgálatot más területre is, mert újabb problémák merültek fel. Mauthner Pártok és listák Mint arról korábban már hírt adtunk, Tolna megyében kilenc párt, illetve szervezet állított megyei listát. Az in­dulók közül - a 10 ezer lakos alatti települések esetén - 6 fő az Agrárszövetség, 9 fő a Fidesz, ugyancsak 9 fő az FKGP-MIEP, 17 személy a KDNP, 13 személy az MDF, 27 személy az MSZP, 9 sze­mély a Munkáspárt, 15 sze­mély az SZDSZ és 5 személy a Tolna táji Szövetség je­löltje. A 10 ezer lakos feletti tele­pülések esetében 6 személy az Agrárszövetség, 9 sze­mély a Fidesz, 8 személy az FKGP-MIÉP, 13 személy a KDNP, 14 személy az MDF, 24 személy az MSZP, 10 személy a Munkáspárt, 10 fő az SZIDSZ, 5 fő pedig a Tol­natáji Szövetség jelöltje. Az eredetileg tervezett tá­mogatás csaknem kétszeresét, 27 millió forintot fordít jövő évi költségvetéséből a siófoki önkormányzat a város január­tól működő színházára. Az alapításról még ez év májusá­ban döntöttek, s az akkori öt­ven milliós költségvetéshez 15 millió forinttal járult volna hozzá a város, ám időközben az állami normatívát 12 millió forinttal csökkentették, s a hi­ányt most az önkormányzat­nak kell pótolnia ahhoz, hogy az eredeti tervek szerint meg­kezdődhessen a színház mű­ködése. A kényszerű döntést meglehetősen nehezen, öt­szöri szavazás után hozta meg a testület. A színház mellett szóló érvekkel szemben töb­ben aggodalmuknak adtak hangot, mondván az alapvető feladatok ellátására is csak szűkén futja a 3 milliárdos költségvetésből, ezért túlzás ilyen jelentős összeget fordí­tani erre a célra. Végiül a kép­viselők többsége azért vállalta a többletkiadás megszavazá­sát, mert szerintük egy nyáron is működő színház az idegen- forgalomra is jó hatással lesz. Japán fél, hogy lemarad A minisztériumként működő japán Tudományos és Techno­lógiai Hivatal sürgeti a kormányt: duplázza meg az alapkutatá­sokra szánt összegeket, hogy a szigetország képes legyen lépést tartani a más államokban folyó hasonló fejlesztésekkel. A hiva­tal jelentése rámutat: a hidegháború vége számos ország szá­mára azt jelentette, hogy addigi hadikiadásaik nagy részét a ci­vil szektorba irányítják át. Japán azonban nem követi megfelelő ütemben ezt a trendet. Ellenkezőleg: amíg a más országokkal való összehasonlításban viszonylag alacsony japán katonai kia­dások jobban terhelték a költségvetést, a műszaki-tudományos fejlesztésekre szánt alapok nagyobb növekedést mutattak. A megfelelő védelmi kiadási rész kiiktatásával azonban kitűnik - áll az elemzésben - hogy a japán műszaki-tudományos fejlesz­tés az 1988-93-as időszakban csupán 30 százalékkal növeke­dett. A hasonló amerikai adat 50, a német pedig 40 százalék volt. A hivatal szerint a kutatás-fejlesztésre szánt összegek emelése éppen ezért több mint kívánatos, különösen, ami az alapkutatásokat illeti. Jánosi György a médiatörvényről Tájékoztató az energiaárakról Patkánymérget használt a Stasi A jövő év elején esedékes energia-áremelés célja, hogy kialakuljanak az értékará­nyos piaci árak - mondta Szabó Imre, a Magyar Ener­giahivatal főigazgatója keddi sajtótájékoztatóján. A hivatal nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a lakosság elfogadja a várható nagy léptékű áreme­lést és azt reméli, az intézke­dés hatására kialakul az érté­kén adott szolgáltatás meg­becsülése is. A kormány csütörtöki ülé­sén várhatóan állást foglal az árak ügyében. A MÉH ehhez már korábban benyújtotta a javaslatait. Szabó Imre úgy vélte, a jövő héttől a kormány döntése alapján már az árst­ruktúra tudatában végezhe­tik a további számításokat. A sajtótájékoztatón a fői­gazgató beszámolt arról, hogy 1980 óta a lakosság ré­szesedése a teljes energiafel­használásból 23,8 százalékról 40 százalékra nőtt. Hálózati gázt a korábbi 450 ezer he­lyett másfél millió háztartás használ. Ez felveti a lakossági takarékosság szükségességét. A hivatal számításai szerint ilyen szempontból jelentős tartalékok vannak a fűtésben és a melegvíz-felhasználás­ban. A felhasználás raciona- lizásával akár 15-20 százalé­kos fogyasztás-csökkenést lehetne elérni külön beruhá­zások és a komfort csökke­nése nélkül. A sajtótájékoztatón el­hangzott: az új árakkal egy- időben energiahatékonysági intézkedések bevezetésére is sor kerül. Ennek előkészítése már folyik az Ipari és Keres­kedelmi Minisztériumban. Hat és fél évi szabadság- vesztésre ítélte egy berlini bí­róság hétfőn azt a férfit, aki a Stasi megbízásából patkány­méreggel akart meggyilkolni egy háromtagú családot. A jelenleg 52 éves Peter Haak Nyugat-Berlinben la­kott, és egy kelet-berlini láto­gatás során ismerkedett meg azzal a hölggyel, aki 1976-ban beszervezte őt a keletnémet ál­lambiztonsági minisztérium ügynökének. Előbb kisebb fel­adatokat kapott, majd meg­bízták azzal, hogy barátkoz­zon meg az ugyancsak Nyu­gat-Berlinben élő Wolfgang Welsch-sel, aki számos kelet­német polgár kiszöktetésében működött közre. A Stasi 1981— ben adta a feladatot a Welsch család meggyilkolására és egy közös izraeli nyaralás szolgál­tatta erre az alkalmat. Haak az általa készített fasirtba a Stasi- tól kapott - talliumot tartal­mazó - patkánymérget kevert. A feleség és a gyerek szeren­csére kihányta az ételt, Welsch ugyan nagyon beteg lett, de annak köszönheti az életben maradását, hogy sok sört ivott azon az estén, és gyorsan ürült a szervezetéből a méreg egy része. A gyilkosságra parancsot adó két Stasi-tiszt közül az egyik a vizsgálati fogság ide­jén öngyilkos lett, a másik el­len pedig súlyos betegsége miatt szüntették be az eljárást. Kanadai-orosz csúcs Budapesten Ottawában nagy jelentősé­get tulajdonítanak a budapesti EBEÉ-konferencia idején sor- rakerülő kanadai-orosz csúcs- találkozónak - jelentette ki hétfőn egy sajtóértekezleten a kanadai külügyminisztérium egyik magasrangú munka­társa. Jean Chrétien kanadai miniszterelnök Borisz Jelcin orosz elnökkel a boszniai helyzetről, Oroszországnak a nyugati világrendbe való beil­leszkedéséről és az Oroszor­szágba irányuló kanadai tő­kebefektetésekről fog tár­gyalni. Várhatóan szóba kerül majd a NATO kibővítése is. Kanada támogatja a kelet- és közép-európai országok NATO-tagságát, de elismeri Oroszországnak a belépésük időpontjára és feltételeire vo­natkozó igényeit. Kínai festmény kétmillió dollárért Egy hongkongi üzletember 1,94 millió ame­rikai dollárnak megfelelő összegért vásárolt árverésen egy bambuszfestményt. A Reuter je­lentése tudni véli, hogy ez volt a legmagasabb ár, amelyet a hagyományos kínai festészet egy alkotásáért valaha is fizettek. A fekete tintával bambuszra festett kép mérete 4X1,5 méter, s az „Örök béke" nevet viseli. A hongkongi üzle­tember, Liu Jing-fu ünnepség keretében a pe­kingi állami vendégháznak adományozta. A vételár egy részét Pekingben fiatal művészek képzésére és kínai festményekből rendezendő árverésekre fordítják. Ugyanakkor a jövőbeni árverések profitjából finanszírozzák majd azt a kormány által támogatott programmot, amelynek segítségével az iskolából kimaradt gyermekek oktatását elő akarják mozdí­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents