Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-25 / 278. szám

2 SfÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1994. november 25., péntek / Göncz Árpád a Német Színház megnyitóján (Folytatás az 1. oldalról.) Priger József köszöntőjében hangsúlyozta, hogy nálunk gazdagabb világban is nagy esemény egy új színházat épí­teni és megnyitni, ezért is for­dul joggal az ország és a világ figyelme a szekszárdi Deut­sche Bühne felé. Hangsú­lyozta, hogy jól döntött a me­gyei közgyűlés, amikor a színház építése mellett foglalt állást és megköszönte mind­azoknak a hazai és külföldi támogatóknak az anyagi és az erkölcsi segítségét, akik hoz­zájárultak a kőszínház megva­lósulásához. Göncz Árpád köztársasági elnök kiemelte, hogy a két Himnuszban benne volt mindaz, amit az eseményről tudni kell. így a magyar és német kultúra egésze, ami szándéka szerint nemcsak most, a jövőben is találkozik majd és gazdagítja egymást. Hangsúlyozta, hogy Szek­A köztársasági elnök az ünnepségen szárd korábban is sokat tett a német anyanyelvi kultúra ápolásáért. Szólt az otthonra talált németség és a magyar­ság közös történelméről, kö­zös szenvedéseikről, és meg­A városközpontban győződését fejezte ki, hogy ez a színház azért is új jelenség a kapcsolatokban, mert bizo­nyítja a német nemzetiség magára találása mellett azt is, hogy elkezdődött a félelem­vesztés korszaka. Felhívta a figyelmet a közelgő önkor­mányzati választásokra, és kérte Szekszárd, a környék és a táj németjeit, vegyenek részt azon, és alakítsák meg a ki­sebbségi önkormányzatokat, mert ez is azt jelenti, hogy bíznak Magyarország jogál­lamiságában, a demokráciá­ban és nyíltan képviselik iden­titásukat. Sok nézőt, sikert, jó darabokat, rendezőket, jó elő­adásokat kívánt a színháznak és megköszönte mindenki se­gítségét. Ezt követően kitüntetéseket adott át. Tolna megye fejlesz­tése érdekében kifejtett tevé­kenységéért a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Középke­resztjét Priger József, a ma­gyar-német kulturális kapcso­latok elkötelezett kapcsolatá­ért a Magyar Köztársasági Ér­demrend Kis Keresztje Lo­vagkeresztjét Klaus Manfred Reich, a Budapesti német Nagykövetség kulturális ta­nácsosa vette át Göncz Árpád­tól. Az ünnepi megnyitó követ­kező szónoka Dr. Otto-Raban Heimchen, a Német Szövet­ségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a német színház egyedüli voltát hangsúlyozta, ami profilt és identitást is kölcsönöz neki, majd felidézte a színház törté­netét, megköszönve mindenki támogatását az együttműkö­dés szép példáját, a premier ma is érvényes gondolatát emelte ki. Dr. Gerhard Deis, Ausztria követe is az intéz­mény jelentőségét emelte ki és támogatásukról biztosította a színházat. Wolfart János cím­zetes államtitkár pedig a két kultúra közötti együttműkö­désről és a kultúrák cseréjének fontosságáról szólt. Dr. Man- herz Károly, a Magyarországi Németek Szövetségének el­nöke pedig kiemelte, hogy az ünnepség nemcsak a színház, hanem a nyelv és az európai gondolat ünnepe is. Otto Sie­ger, a Dunai Sváb Alapítvány vezetője mindkét fél aktív hozzáállásáról szólt elisme­rően, a két német testvérme­gye elnöke pedig a segítség­ről, a partnerkapcsolatok fon­tosságáról beszélt. Priger Jó­zsef ezután felolvasta Fodor Gábor miniszter levelét, majd Frigyesi András, a Német Színház igazgatója mondott köszönetét minden érintett­nek. Este a Deutsche Bühne új otthonában bemutatta Les­sing: Bölcs Náthán című mű­vét. -ékes­fii. német nagykövet beszél A megyeházán sok érdeklődő foglalt helyet a széksorokban Nincsenek húsfaló baktériumok A járvány nem követelt emberéletet Az utóbbi hetekben kitört szalmonella-, és hepatitisjár­vány nem követelt emberéle­tet, mindazonáltal a közegész­ségügyért felelős hatóságok­nak súlyos gondot okoz a fer­tőző megbetegedések újbóli megjelenése. Ezt Kertai Pál országos tisz­tifőorvos mondta a héten azon a sajtótájékoztatón, ahol a szalmonella- és a hepátitisjár- vány mellett az Ürömön ter­vezett oltóanyaggyár körüli bonyodalmakról és a „húsfaló baktériumról" is szó esett. A dombóvárihoz hasonló ivóvízjárványra évek óta nem volt példa hazánkban, pedig 1988 és 1990 között az összes vizsgált ivóvízminta 20 száza­léka közegészségügyi szem­pontból kifogásolható, sőt ezen belül 36 százalék emberi ürülékkel szennyezett volt. A szakértők ennek ellenére még mindig nem tudják pontosan, hogy honnan került az vízve­zeték-rendszerbe a szalmo­nella, amely miatt eddig 470- en betegedtek meg Dombóvá- rott. A felelősség megállapí­tása jelenleg is tart. Nem úgy abban a három megyében, ahol már biztosra vehető: a tömegesen előfor­dult fertőző májgyulladás­megbetegedések higiénés okokra vezethetők vissza. Kertai Pál felhívta a figyelmet arra a sajátos helyzetre is, hogy miközben a hepatitis-A vírus okozta megbetegedések száma az idén kisebb volt, mint tavaly vagy azelőtt bár­melyik évben, ez a probléma csak most került a figyelem középpontjába. Pedig a fer­tőző májgyulladás ezen for­mája sokkal veszélytelenebb, mint az, amelyet a B-vírus okoz. Ez utóbbi ugyanis akár májzsugort vagy májrákot is előidézhet, és a csecsemők el­sősorban születés közben kaphatják meg a fertőzést. Ezért a jövő esztendőtől min­den terhes asszonyt szűrő­vizsgálatnak vetnek alá, s amennyiben szervezetében felfedezik a vírust, gyermekét a születést követően azonnal védőoltásban részesítik. Kertai Pál a tájékoztatón ha­tározottan cáfolta a „húsfaló baktériumok" létezését, mondván: csupán streptococ- cusok vannak, amelyeket a tudomány régóta ismer, és amelyek számtalan betegséget okozhatnak. Egyik válfaja a bőrön keresztül a szövetekben gyulladást idézhet elő, ám ez szinte kizárólag csak a le­gyengült immunrendszerű betegeknél jelentkezik. A tájékoztatón szóba került az ürömi oltóanyaggyár kö­rüli vita is. Az építkezés és így a gyártás elhúzódása miatt va­lószínűleg ismét importból kell majd beszerezni az infle- unza elleni védőoltás egy je­lentős hányadát - közölték -, a magyar oltóanyagkapacitás ugyanis meglehetősen korlá­tozott - mondta Kertai Pál. Krajinát is bombázták? A NATO harci gépei szer­dán polgári célpontokat bom­báztak az úgynevezett „Kraji- nai Szerb Köztársaság" terüle­tén Samarica térségében, Pet- rinja városától mintegy 30 ki­lométerre délre. Ezt közölte a krajinai szerb hadsereg vezérkarának hiva­talos közleményére hivat­kozva a Tanjug. Petrinja az ENSZ Oltalmazási Erői által védett övezetben van. A had­sereg közleménye szerint a NATO-gépek történelmi em­lékműveket és idegenforgalmi létesítményeket bombáztak, jelentékeny károkat okozva bennük. A krajinai elnöki szó­vivő szerint ezeket a létesít­ményeket sohasem használták katonai célokra. A közlemény azt állítja, hogy a NATO gépei a rajtaütés során olyan robba­nóanyagokat használtak, ame­lyeket a nemzetközi konven­ciók tiltanak. Emberáldozatokról nem tud a közlemény . A nap információja Magyar Lajos-díj Réti Ervinnek Réti Ervint, a neves külpoli­tikai újságírót, több könyv szerzőjét, aki a Ferenczy Eu- ropress szakírójaként rend­szeresen jelentkezik írásaival lapunk hasábjain, Magyar La­jos díjjal tüntették ki. — Sikerekben, elismeré­sekben gazdag újságírói élet­pálya áll mögötted. Milyen írásaidra emlékszel vissza szí­vesen? — Nem annyira az inter­júkra, inkább a felfedező ri­portjaimra vagyok büszke. Én voltam az első magyar újság­író, aki az imám bukása után Jemenben járt, s a második voltam, aki a vietnami pol­gárháború frontjairól a hely­színről tudósított. Szeretem az Európán kívüli térségeket. És szerencsém volt, hogy eljutot­tam Ázsia, Afrika és Latin- Amerika számos országába. S mivel a díj névadójának, Pécsi Blanka férjének, Magyar La­josnak szoros kötődései voltak Ázsiához, talán az is szerepet játszott ebben az elismerés­ben, hogy ezzel a térséggel sokat foglalkoztam. — Hol kezdted a pályát? — Az első cikkem 1945 őszén a szociáldemokrata ifjú­sági mozgalom lapjában, a Fi­atalokban jelent meg nyomta­tásban. Később diáklapokba írtam, aztán ott voltam a Szikra, majd a Magyar Ifjúság születésénél. Életem meghatá­rozó részét az Esti Hírlapnál töltöttem. Ott dolgoztam egé­szen 1992-ig, s azóta is folya­matosan írok a lapoknak. — Hogyan bírod engergiá- val? — Nagy szerencsém van, mert a hobbim és a hivatásom, kenyérkereső munkám és a szenvedélyem egész életem­ben ugyanaz volt. Roóz Péter Közmeghallgatás Szekszárdim Az önkormányzati válasz­tási ciklus utolsó közmeghall­gatása volt tegnap este Szek- szárdon. Most is előkerültek mindazon problémák, ame­lyeket az adott időszakban nem sikerült megoldani. Az örökzöldek közé tartozik pél­dául az autóbuszközlekedés. Mikor és meddig menjen a já­rat? A szekszárdi víz, amely valóban vasas és kemény. Mindig javul valami, de ettől még nincs új vízbázis, amiről legalább tíz éve tudható, hogy kellene. Téma egy-egy illegális sze­méttelep, amelynek felszámo­lását a testülettől, vagy a hiva­taltól várják, holott nem ők hordták össze, hanem a lakos­ság. Persze nem az, akinek a lakása közelében büdös. Fel­merült, mint mindig a parko­lás. Az autós parkolni akar, a gyalogos meg gyalogolni. A Titanic diszkó környékén lakók joggal nehezményezik az éjszakai ricsajt, ami persze nem a szórakozóhelyről szű­rődik ki, hanem más tisztelt állampolgárok keltik. Ha más alkalommal más polgárok az ő ablakuk „szórakoznának" ilyen zajjal, akkor ők menné­nek panaszra. Időnként a rendőrség intézkedik, de fel­adataik nagyobb része azért mégsem a részegek kergetése. Bűnöző is van elég. Az viszont mindenképpen megér egy misét - választási kampánytól menetes időszak­ban -, hogyan tud egy átlag­család egy átlagházban, egy átlaghónapban 16 köbméter (tizenhatezer liter) hideg és/ vagy melegvizet felhasználni, ha nem tértek át a vízi élet­módra. Új probléma a Wesselényi utcai garzonok el nem adása. Az előtakarékos garzonok bérlakássá lettek, a testület nem adta, a lakók viszont megvennék. A folyamat ter­mészetrajza mindenképpen tanulságos lehet. Az újrainduló képviselők buzgóbbak mint valaha, a hi­vatal dolgozói idegesebbek a szokottnál, a lakosság a „ta­nácstól" várja azokat a meg­oldásokat is, amelyekre az önkormányzatnak már nincs közvetlen ráhatása. Arra biz­ton lehet számítani, hogy a következő testület sem fog unatkozni. Azért legalább ki­beszélgették, kimérgelődték magukat mindhárom oldalon, s manapság már ez sem kevés, különösen, ha mindez kultú­rált hangnemben zajlott. A közmeghallgatás lapzár­takor még tartott. Kitüntették testvérlapunkat (Folytatás az 1. oldalról.) A 18 tagtartomány elnökei döntöttek arról is, hogy a jövő évtől a soros elnöki tisztet - az eddigi kettő helyett - három évig tölti be egy-egy tarto­mány, így a most leköszönő Somogy megyét követő Szlo­vénia már eszerint szervezheti a bizottságok és munkacso­portok tevékenységét. Bár az év végéig még Somogy megye látja el az elnöki tisztséget, az ünnepélyes átadás már most megtörtént. Davorin Kracun, Szlovénia miniszterelnökhelyettese az­zal vette át Gyenesei Istvántól az Alpok-Adria zászlaját, s ezzel jelképesen az elnöksé­get, hogy mint a munkaközös­ség elkötelezett tagja mindent megtesznek azért, hogy a kö­zösen vállalt feladatoknak és célkitűzéseknek megfelelje­nek, s hogy elősegítsék az eu­rópai integrációs folyamato­kat. A munkaközösség által ala­pított Alpok-Adria Sajtódíjat testvérlapunk, a Somogyi Hír­lap kapta meg, a munkakö­zösség tevékenységének hite­les és magas színvonalú be­mutatásáért. A megyei lap munkatársainak nevében a dí­jat Kercza Imre, főszerkesztő vette át Gyenesei Istvántól. Kercza Imre (jobbról), a Somogyi Hírlap főszerkesztője vette át Gyenesei Istvántól a sajtódíjat

Next

/
Thumbnails
Contents