Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-24 / 277. szám

1994. november 24., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 Bizonytalanságok a Duna-Dráva nemzeti park körül Keressük egymást! Továbbra is sok a bizonyta­lanság a tervezett Duna- Dráva nemzeti parkkal kap­csolatban. Az Országgyűlés 1991-es határozata értelmé­ben, mintegy 120 kilométer hosszú, 48 ezer hektáros terü­let kerülne védelem alá. Az elmúlt három évben elkészült a komplex állapotfelvétel és a teljes ingatlannyilvántartás. A Duna-Dráva nemzeti park te­rülete az ország egyik legna­gyobb tőkéje. Azonnali „meg­gazdagodás" nem várható a nemzeti park létrejötte után, de a térség az idegenforgalom és az ökoturizmus bázisa le­het. Természetesen csak ak­kor, ha a környék lakói egyet­értenek a környezetvédelmi törekvésekkel. Tardi János, a Természet- védelmi Hivatal elnöke a ma­gyar elképzelésekről tájékoz­tatta a horvát illetékeseket is. Ám Navratics József, órtilos polgármestere szerint, a hatá­ron túli önkormányzatoknál semmit sem tudnak a terve­zett természetvédelmi terület­ről, sőt a Dráva vízlépcső to­vábbépítése mellett érvelnek. A nemzeti park létrehozása kapcsán több földtulajdonos sérelmezi a kisajátítás szót, és e helyett korrekt eljárást kér­nek a minisztériumtól. Van aki úgy véli, hogy azt az érté­ket, ami most a Dráva vonalán található az ott élők védték meg, most pedig féltett tulaj­donukat az államnak kéne adniuk, holott - többek szerint - a legrosszabb természetvédő éppen az állam. Egyeztetésekre minden­képpen szükség van. A helyi polgárokat sem szabad ki­hagyni a döntésből, és cél­szerű volna a megvalósítás előtt egy horvát-szlovén- osztrák-magyar államközi szerződést is létre hozni. Baja Ferenc környezetvé­delmi miniszter nem híve a halogatásnak. Véleménye sze­A Regionális Környezetvédelmi Központ budapesti közgyűlése A szennyezés nem áll meg az országhatároknál Közép- és Kelet-Európa or­szágai kevés hajlandóságot mutattak az együttműködésre a környezetvédelem területén, holott a piacgazdaság kialaku­lásával a környezetszennye­zés egyre súlyosabb, csak kö­zösen megoldható problémák elé állítja a régió lakóit - írja az a tanulmány, melyet a Kelet- és Közép-európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) készített. A 150 környe­zetvédelmi szakértő közre­működésével összeállított ta­nulmányt a budapesti székhe­lyű, kormányoktól független szervezet éves közgyűlésén mutatták be, a közelmúltban Budapesten. A környezetvédelmi és a gazdasági gondok egyszerre jelentkeztek a régióban, s az új kormányok figyelmen kívül hagyták, hogy a környezet el­hanyagolása hosszú távon egyre növekvő költségeket okoz. Ennek következtében a kooperációra sem tartottak igényt, holott a környezet­szennyezés hatásai - mint köztudott - nem állnak meg az országhatároknál. Magyar- ország esetében például a fel­színi vizek 90 százaléka kül­földről érkezik az ország terü­letére, s az itt lerakódó kén­szennyeződésnek pedig több mint a fele származik a hatá­rokon kívülről. Akadályt jelentett az együttműködés előtt, hogy a kormányok kizárólagos kap­csolatokra törekedtek a nyu­gattal, s nem kívántak kör­nyezetvédelmi megfontolá­sokból beleavatkozni a gazda­sági folyamatokba. Hazánk esetében ezenkívül hátráltató tényező volt még a bősi vízie­rőmű hosszan elhúzódó prob­lémája is. Magyarországon a legna­gyobb gondot a csatornázás, a szennyvíztisztítás és a hulla­dékkezelés hiányosságai, a környezetszennyezően mű­ködő, korszerűtlen kémiai, és fémipari üzemek okozzák. Ugyanakkor nem jött létre a káros anyagok kibocsátását visszafogó jogi szabályozás, s nem született meg a gondok feltárásához elengedhetetlen statisztikai háttér. Az ország a bruttó nemzeti termék 0,6 százalékát fordítja környezetvédelemre, holott a környezeti károk értéke becs­lések szerint ennek a 3-10 szá­zalékát is eléri - írja a tanul­mány. Láng István, az MTA tudo­mánypolitikai szakértője sze­rint: a környezetvédőknek Magyarországon együtt kell működniük a kormánnyal, amely talán nagyobb figyel­met szentel majd erre a gazda­sági növekedéssel is. össze­függő kérdésre, mint elődje, amely elsősorban a tulajdon- viszonyok átalakítására kon­centrált. rint először is azt kell tisz­tázni: mi a horvát fél jelenlegi álláspontja a nemzeti parkkal kapcsolatban, továbbá lehet- e, szabad-e nemzeti parkot építeni ott, ahol vizierőművek épülnek. A kártalanítási köte­lezettséget természetesen vál­lalni kell - bár még elkülöní­tett forrás erre nincs azzal viszont nem tud egyetérteni a tárca vezetője, hogy a terve­zett park területén lévő föl­ddarabok árát a tulajdonosok megpróbálják felsrófolni. A miniszter az önkormányzatok és a helybeli gazdálkodók ja­vaslatait várja a kártalanítás­sal kapcsolatban. „Olajozott" teknősök A megszületés a világgal való első találkozás a legtöbb cserepes teknős számára kátrány- vagy olajkóstolással kezdődik. A tojás­ból kikelő teknősök a tenger vizé­hez érve rögtön úszni és táplál­kozni kezdenek - válogatás nélkül elfogyasztanak mindent, legyen az növény, állat, kátrány vagy műanyag. Szeretnek mindent, ami lassan mozog és érdekesnek tűnik. Floridai kutatók megállapítot­ták, hogy az apró cserepes teknő­sök szája tele van kátránnyal, gyomortartalmuk vizsgálata pe­dig azt mutatta, hogy sokuknak a gyomra már, szinte kátránnyal bélelt. (Forrás: Lélegzet) Kedves Egyedülálló Ol­vasó! Segítséget ajánlunk ön­nek a kapcsolatteremtéshez. Adjon esélyt önmagának: mu­tatkozzon be! A magasság, a testsúly és a külső egyéb jellemzői nem lé­nyegtelenek, de sokkal fonto­sabb és érdekesebb az, hogy milyen az Ön természete, mi érdekli, mivel foglalkozik, ho­gyan él, szabadidejében mit csinál, kapcsolataiban kezde­ményező, elfogadó netán passzív? Mi okoz örömet Ön­nek, mitől fél, mire vágyik, és persze, müyen partnert sze­retne? Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. He­tente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „őszinte Szó" Társke­reső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A borítékra írja rá: „Keressük egymást!". Ugyancsak itt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ezidőben te­lefonon (316-722). Vidékiek­nek - név és cím közlése után, a postaköltség megtérítése mellett - elküldik a válaszo­kat. Az „őszinte Szó" Társke­reső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemu­tatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezéséhez és a választáshoz, a kapcsolat- teremtéshez. Az egyedülálló olvasónak ajánljuk, hogy ha valaki meg­tetszik lapunkban, írjon a fenti címre, ahonnan eljuttatják le­velét a jelige tulajdonosához. Jelige: „Rossz egyedül" 59 éves (174/73), özvegy­ember vagyok. Kisvárosban, saját lakásomban, egyedül élek. Szeretem a természetet, a kertet, a tisztaságot és a vi­dámságot. Káros szenvedé­lyem a dohányzás. Rossz az egyedüli élet, ezért szeretnék találni társat magamnak egy özvegyasszony személyében, aki már nyugdíjas, vagy ha­marosan az lesz. Jelige: „Csak kölcsönösségi alapon" 45 éves, független hölgy va­gyok. Kedvenc időtöltésem a kirándulás, olvasás, színház- látogatás. Szeretnék megis­merkedni olyan férfival 45-50 éves korig, akinek legalább középiskolai végzettsége van, társas kapcsolata a bizalomra épül, aki gyűlöli a hazugságot. Akinek szüksége van valalare, akivel a mindennapok gond­jait meg szeretné osztani. Jelige: „Szilveszteri randevú" 25 éves, 180 cm magas, vé­kony testalkatú, szőkésbarna hajú, vidám alaptermészetű férfi vagyok. Szeretek utazni, olvasni, zenét hallgatni, tán­colni. Keresem azt a 23-26 éves, komoly gondolkodású, átlagos külsejű, vidám, nem dohányzó lányt, aki nem ka­landot keres. Minden levélre válaszolok. írj! A nyugati gyermektápszereket hazánkban gyártják Ä magyar talajok tiszták (Folytatás az 1. oldalról.) rendeletekkel vagy hatalmi szóval. Ez egy folyamat ered­ménye lesz, melyben fontos szerepet kell hogy kapjon a szaktudás. Több lábon álló in­formáció átadást kell kialakí­tani a farmer felé, de amíg ez „beáll", addig a meglévő ál­lami háttereket (megyei nö­vényvédő-állomások) kell jobban kihasználni. Nincs más választásunk. Véleményem szerint sokszínű mezőgazda- sági termelésben kell gondol­kodni és éppen ezért én el tud­tam fogadni a falugazdász há­lózatot, mert így közvetlen kapcsolat jött létre a terme­lőkkel. Abban nem hiszek, hogy a terület, a helyszín ala­pos ismerete nélkül, szaktaná­csadást eredményesen lehes­sen működtetni. — Milyen ma az ország öko­lógiai adottsága? — A talajaink tiszták, mi­nőségük jó és ebben alapvető szerepe van annak a 3 ezer növényvédősnek, akik az el­múlt 20 évben szakértelmük­kel szolgálták a hazai mező- gazdaságot. A másik tény pe­dig az, hogy nem volt olyan ipari hátterünk, ami jelentősen szennyezett volna, mint pél­dául Sziléziában, vagy Szász-Svájcban. Magyarul, óriási lehetőségeink vannak. Kérdés, hogyan tudunk élni vele? Mivel talajainak tiszták, minőségi élelmiszert lehetne és kellene ^ Magyarországon előállítani. Évek óta a Német Alete cég, amely az egyik leg­ismertebb és a legnagyobb gyermektápszer gyártó Éuró- pában, itt termelteti a borsót, a zöldséget, az alapanyagokat. Magyarországnak nincs más természetes erőforrása, mint a termőtalaja. Véleményem sze­rint az exportképes minőségi élelmiszer előállítás a talajvé­delemnél kezdődik. — A növényvédelemben azonnal látszik, ha valamit szak­szerűtlenül csináltunk, de a mű­trágya felhasználásánál ez már hosszabb folyamat. Hogyan látja a tápanyag-gazdálkodás jelenlegi helyzetét? — A 70-es évektől a műtrá­gya felhasználás hazánkban is megugrott. Országosan 1985-ig 250 kiló/ha volt az át­lag felhasználás, 90-től radiká­lisan csökkent, 30-40 kg ható­anyag jutott már csak hektá­ronként. Nincs pontos képünk a jelenlegi műtrágya felhasz­nálásról. A Statisztikai Hivatal adataira támaszkodva, az el­múlt évben 1-2 kg hatóanyag foszfor, káli került felhaszná­lásra csupán. Az 1975-85 kö­zötti időszak lehetőségeiből élünk, amikor pozitív volt a tápanyagmérlegünk. 1988-ig rendelet írta elő a 3 évenkénti kötelező talajvizsgálatot - je­lenleg 5 évenkénti -, ennek eredménye, hogy pontos ké­pünk van a mezőgazdasági te­rületeink tápanyagállapotáról és a korábbi technológiai ada­tokról, ami lehetővé tette a megyei és országos adatbázi­saink létrehozását. Akkor évente 20-25 ezer talajminta vizsgálatot végeztünk el, ma ez 1-2 ezerre csökkent. A tu­lajdonváltás után lényegesen kevesebb adattal rendelke­zünk, részben ez érthető is, hi­szen a gazdálkodóknak fonto­sabb feladatokat kellett meg­oldaniuk, mint az adatszolgál­tatás. A föld mindenhol nem­zeti érték, a fejlett demokráci­ával rendelkező országokban - ahol a magántulajdon tiszte­lete évszázados hagyomá­nyokra épül - is szigorú sza­bályozás írja elő a tulajdonos és földhasználó teendőit a föld termőképességének a megtar­tására, növelésére, illetve a környezet védelmére vonat­kozóan. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény VI. feje­zete új megvilágításba helyezi a talajvédelmet. Ez már egy európai léptékű, szakmailag mindenképpen előremutató szabályozás. A széleskörű gyakorlati alkalmazásának a feltételrendszerén már dolgo­zunk. A törvény megléte szükséges, de önmagában nem elégséges. A tudat formá­lására is szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodó megértse: az ő érdekében kell a szabá­lyokat betartani, hiszen hosz- szútávon kell biztosítani a ta­lajok termőképességét. — Két éve, hogy működik Magyarországon a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rend­szer (TIM), kérem ismertesse a munkájukat? — Á TIM létrehozását és működtetését kötelezővé te­szik hazánk számára a külön­böző nemzetközi kötelezett­ségekből ránk háruló felada­tok is, ilyen az EK csatlakozási szerződés többek között. A TIM fenntartása egyébként ki­zárólag állami feladat. Műkö­dése kiterjed az egész or­szágra, művelési ágak, tulaj­donjog és egyéb szempontok szerinti korlátozások nélkül. Koncepcióját és rendszerter­vét, az FM megbízása alapján, a MTA-TAKI irányításával szakértői bizottság dolgozta ki 1991-ben. Az országos mérő­hálózat 1198 reprezentatív mérési pontot foglal magába. 861 pontot jelöltek ki a mező- gazdasági területen (I), 176 pontot pedig erdővel borított területen (E). A speciális, problematikus területeken ta­lajainak jellemzésére és talajál­lapotának nyomonkövetésére további 161 pont (S) került ki­választásra. (Degradálódott talajokon, erősen szennyezett ipari körzetekben, ivóvízbázi­sok hidrogeológiai védőterü­letein, erősen szennyezett me­zőgazdasági körzetekben stb.) Két évvel ezelőtt minden kije­lölt ponton talajszelvényt tár­tunk fel, melynek a teljes mor­fológiai leírása megtörtént. A rendszer fejlesztése keretében 1993-ban meghatározták a víz- és széleróziós feladatokat és kidolgozták a mérések módszertanát. Ebben az évben elkezdődött a mérőhelyek műszaki berendezése. Az idei őszi felvételezés mintáiból már a növényvédőszer-ma- radványok vizsgálatára is döntés született, így ma már egy széles szakmai alapokra helyezett Talajvédelmi Infor­mációs és Monitoring Rend­szerről beszélhetünk. Mauthner

Next

/
Thumbnails
Contents