Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-24 / 277. szám
1994. november 24., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 Bizonytalanságok a Duna-Dráva nemzeti park körül Keressük egymást! Továbbra is sok a bizonytalanság a tervezett Duna- Dráva nemzeti parkkal kapcsolatban. Az Országgyűlés 1991-es határozata értelmében, mintegy 120 kilométer hosszú, 48 ezer hektáros terület kerülne védelem alá. Az elmúlt három évben elkészült a komplex állapotfelvétel és a teljes ingatlannyilvántartás. A Duna-Dráva nemzeti park területe az ország egyik legnagyobb tőkéje. Azonnali „meggazdagodás" nem várható a nemzeti park létrejötte után, de a térség az idegenforgalom és az ökoturizmus bázisa lehet. Természetesen csak akkor, ha a környék lakói egyetértenek a környezetvédelmi törekvésekkel. Tardi János, a Természet- védelmi Hivatal elnöke a magyar elképzelésekről tájékoztatta a horvát illetékeseket is. Ám Navratics József, órtilos polgármestere szerint, a határon túli önkormányzatoknál semmit sem tudnak a tervezett természetvédelmi területről, sőt a Dráva vízlépcső továbbépítése mellett érvelnek. A nemzeti park létrehozása kapcsán több földtulajdonos sérelmezi a kisajátítás szót, és e helyett korrekt eljárást kérnek a minisztériumtól. Van aki úgy véli, hogy azt az értéket, ami most a Dráva vonalán található az ott élők védték meg, most pedig féltett tulajdonukat az államnak kéne adniuk, holott - többek szerint - a legrosszabb természetvédő éppen az állam. Egyeztetésekre mindenképpen szükség van. A helyi polgárokat sem szabad kihagyni a döntésből, és célszerű volna a megvalósítás előtt egy horvát-szlovén- osztrák-magyar államközi szerződést is létre hozni. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter nem híve a halogatásnak. Véleménye szeA Regionális Környezetvédelmi Központ budapesti közgyűlése A szennyezés nem áll meg az országhatároknál Közép- és Kelet-Európa országai kevés hajlandóságot mutattak az együttműködésre a környezetvédelem területén, holott a piacgazdaság kialakulásával a környezetszennyezés egyre súlyosabb, csak közösen megoldható problémák elé állítja a régió lakóit - írja az a tanulmány, melyet a Kelet- és Közép-európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) készített. A 150 környezetvédelmi szakértő közreműködésével összeállított tanulmányt a budapesti székhelyű, kormányoktól független szervezet éves közgyűlésén mutatták be, a közelmúltban Budapesten. A környezetvédelmi és a gazdasági gondok egyszerre jelentkeztek a régióban, s az új kormányok figyelmen kívül hagyták, hogy a környezet elhanyagolása hosszú távon egyre növekvő költségeket okoz. Ennek következtében a kooperációra sem tartottak igényt, holott a környezetszennyezés hatásai - mint köztudott - nem állnak meg az országhatároknál. Magyar- ország esetében például a felszíni vizek 90 százaléka külföldről érkezik az ország területére, s az itt lerakódó kénszennyeződésnek pedig több mint a fele származik a határokon kívülről. Akadályt jelentett az együttműködés előtt, hogy a kormányok kizárólagos kapcsolatokra törekedtek a nyugattal, s nem kívántak környezetvédelmi megfontolásokból beleavatkozni a gazdasági folyamatokba. Hazánk esetében ezenkívül hátráltató tényező volt még a bősi vízierőmű hosszan elhúzódó problémája is. Magyarországon a legnagyobb gondot a csatornázás, a szennyvíztisztítás és a hulladékkezelés hiányosságai, a környezetszennyezően működő, korszerűtlen kémiai, és fémipari üzemek okozzák. Ugyanakkor nem jött létre a káros anyagok kibocsátását visszafogó jogi szabályozás, s nem született meg a gondok feltárásához elengedhetetlen statisztikai háttér. Az ország a bruttó nemzeti termék 0,6 százalékát fordítja környezetvédelemre, holott a környezeti károk értéke becslések szerint ennek a 3-10 százalékát is eléri - írja a tanulmány. Láng István, az MTA tudománypolitikai szakértője szerint: a környezetvédőknek Magyarországon együtt kell működniük a kormánnyal, amely talán nagyobb figyelmet szentel majd erre a gazdasági növekedéssel is. összefüggő kérdésre, mint elődje, amely elsősorban a tulajdon- viszonyok átalakítására koncentrált. rint először is azt kell tisztázni: mi a horvát fél jelenlegi álláspontja a nemzeti parkkal kapcsolatban, továbbá lehet- e, szabad-e nemzeti parkot építeni ott, ahol vizierőművek épülnek. A kártalanítási kötelezettséget természetesen vállalni kell - bár még elkülönített forrás erre nincs azzal viszont nem tud egyetérteni a tárca vezetője, hogy a tervezett park területén lévő földdarabok árát a tulajdonosok megpróbálják felsrófolni. A miniszter az önkormányzatok és a helybeli gazdálkodók javaslatait várja a kártalanítással kapcsolatban. „Olajozott" teknősök A megszületés a világgal való első találkozás a legtöbb cserepes teknős számára kátrány- vagy olajkóstolással kezdődik. A tojásból kikelő teknősök a tenger vizéhez érve rögtön úszni és táplálkozni kezdenek - válogatás nélkül elfogyasztanak mindent, legyen az növény, állat, kátrány vagy műanyag. Szeretnek mindent, ami lassan mozog és érdekesnek tűnik. Floridai kutatók megállapították, hogy az apró cserepes teknősök szája tele van kátránnyal, gyomortartalmuk vizsgálata pedig azt mutatta, hogy sokuknak a gyomra már, szinte kátránnyal bélelt. (Forrás: Lélegzet) Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Adjon esélyt önmagának: mutatkozzon be! A magasság, a testsúly és a külső egyéb jellemzői nem lényegtelenek, de sokkal fontosabb és érdekesebb az, hogy milyen az Ön természete, mi érdekli, mivel foglalkozik, hogyan él, szabadidejében mit csinál, kapcsolataiban kezdeményező, elfogadó netán passzív? Mi okoz örömet Önnek, mitől fél, mire vágyik, és persze, müyen partnert szeretne? Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A borítékra írja rá: „Keressük egymást!". Ugyancsak itt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ezidőben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a postaköltség megtérítése mellett - elküldik a válaszokat. Az „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemutatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezéséhez és a választáshoz, a kapcsolat- teremtéshez. Az egyedülálló olvasónak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjon a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelét a jelige tulajdonosához. Jelige: „Rossz egyedül" 59 éves (174/73), özvegyember vagyok. Kisvárosban, saját lakásomban, egyedül élek. Szeretem a természetet, a kertet, a tisztaságot és a vidámságot. Káros szenvedélyem a dohányzás. Rossz az egyedüli élet, ezért szeretnék találni társat magamnak egy özvegyasszony személyében, aki már nyugdíjas, vagy hamarosan az lesz. Jelige: „Csak kölcsönösségi alapon" 45 éves, független hölgy vagyok. Kedvenc időtöltésem a kirándulás, olvasás, színház- látogatás. Szeretnék megismerkedni olyan férfival 45-50 éves korig, akinek legalább középiskolai végzettsége van, társas kapcsolata a bizalomra épül, aki gyűlöli a hazugságot. Akinek szüksége van valalare, akivel a mindennapok gondjait meg szeretné osztani. Jelige: „Szilveszteri randevú" 25 éves, 180 cm magas, vékony testalkatú, szőkésbarna hajú, vidám alaptermészetű férfi vagyok. Szeretek utazni, olvasni, zenét hallgatni, táncolni. Keresem azt a 23-26 éves, komoly gondolkodású, átlagos külsejű, vidám, nem dohányzó lányt, aki nem kalandot keres. Minden levélre válaszolok. írj! A nyugati gyermektápszereket hazánkban gyártják Ä magyar talajok tiszták (Folytatás az 1. oldalról.) rendeletekkel vagy hatalmi szóval. Ez egy folyamat eredménye lesz, melyben fontos szerepet kell hogy kapjon a szaktudás. Több lábon álló információ átadást kell kialakítani a farmer felé, de amíg ez „beáll", addig a meglévő állami háttereket (megyei növényvédő-állomások) kell jobban kihasználni. Nincs más választásunk. Véleményem szerint sokszínű mezőgazda- sági termelésben kell gondolkodni és éppen ezért én el tudtam fogadni a falugazdász hálózatot, mert így közvetlen kapcsolat jött létre a termelőkkel. Abban nem hiszek, hogy a terület, a helyszín alapos ismerete nélkül, szaktanácsadást eredményesen lehessen működtetni. — Milyen ma az ország ökológiai adottsága? — A talajaink tiszták, minőségük jó és ebben alapvető szerepe van annak a 3 ezer növényvédősnek, akik az elmúlt 20 évben szakértelmükkel szolgálták a hazai mező- gazdaságot. A másik tény pedig az, hogy nem volt olyan ipari hátterünk, ami jelentősen szennyezett volna, mint például Sziléziában, vagy Szász-Svájcban. Magyarul, óriási lehetőségeink vannak. Kérdés, hogyan tudunk élni vele? Mivel talajainak tiszták, minőségi élelmiszert lehetne és kellene ^ Magyarországon előállítani. Évek óta a Német Alete cég, amely az egyik legismertebb és a legnagyobb gyermektápszer gyártó Éuró- pában, itt termelteti a borsót, a zöldséget, az alapanyagokat. Magyarországnak nincs más természetes erőforrása, mint a termőtalaja. Véleményem szerint az exportképes minőségi élelmiszer előállítás a talajvédelemnél kezdődik. — A növényvédelemben azonnal látszik, ha valamit szakszerűtlenül csináltunk, de a műtrágya felhasználásánál ez már hosszabb folyamat. Hogyan látja a tápanyag-gazdálkodás jelenlegi helyzetét? — A 70-es évektől a műtrágya felhasználás hazánkban is megugrott. Országosan 1985-ig 250 kiló/ha volt az átlag felhasználás, 90-től radikálisan csökkent, 30-40 kg hatóanyag jutott már csak hektáronként. Nincs pontos képünk a jelenlegi műtrágya felhasználásról. A Statisztikai Hivatal adataira támaszkodva, az elmúlt évben 1-2 kg hatóanyag foszfor, káli került felhasználásra csupán. Az 1975-85 közötti időszak lehetőségeiből élünk, amikor pozitív volt a tápanyagmérlegünk. 1988-ig rendelet írta elő a 3 évenkénti kötelező talajvizsgálatot - jelenleg 5 évenkénti -, ennek eredménye, hogy pontos képünk van a mezőgazdasági területeink tápanyagállapotáról és a korábbi technológiai adatokról, ami lehetővé tette a megyei és országos adatbázisaink létrehozását. Akkor évente 20-25 ezer talajminta vizsgálatot végeztünk el, ma ez 1-2 ezerre csökkent. A tulajdonváltás után lényegesen kevesebb adattal rendelkezünk, részben ez érthető is, hiszen a gazdálkodóknak fontosabb feladatokat kellett megoldaniuk, mint az adatszolgáltatás. A föld mindenhol nemzeti érték, a fejlett demokráciával rendelkező országokban - ahol a magántulajdon tisztelete évszázados hagyományokra épül - is szigorú szabályozás írja elő a tulajdonos és földhasználó teendőit a föld termőképességének a megtartására, növelésére, illetve a környezet védelmére vonatkozóan. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény VI. fejezete új megvilágításba helyezi a talajvédelmet. Ez már egy európai léptékű, szakmailag mindenképpen előremutató szabályozás. A széleskörű gyakorlati alkalmazásának a feltételrendszerén már dolgozunk. A törvény megléte szükséges, de önmagában nem elégséges. A tudat formálására is szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodó megértse: az ő érdekében kell a szabályokat betartani, hiszen hosz- szútávon kell biztosítani a talajok termőképességét. — Két éve, hogy működik Magyarországon a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM), kérem ismertesse a munkájukat? — Á TIM létrehozását és működtetését kötelezővé teszik hazánk számára a különböző nemzetközi kötelezettségekből ránk háruló feladatok is, ilyen az EK csatlakozási szerződés többek között. A TIM fenntartása egyébként kizárólag állami feladat. Működése kiterjed az egész országra, művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozások nélkül. Koncepcióját és rendszertervét, az FM megbízása alapján, a MTA-TAKI irányításával szakértői bizottság dolgozta ki 1991-ben. Az országos mérőhálózat 1198 reprezentatív mérési pontot foglal magába. 861 pontot jelöltek ki a mező- gazdasági területen (I), 176 pontot pedig erdővel borított területen (E). A speciális, problematikus területeken talajainak jellemzésére és talajállapotának nyomonkövetésére további 161 pont (S) került kiválasztásra. (Degradálódott talajokon, erősen szennyezett ipari körzetekben, ivóvízbázisok hidrogeológiai védőterületein, erősen szennyezett mezőgazdasági körzetekben stb.) Két évvel ezelőtt minden kijelölt ponton talajszelvényt tártunk fel, melynek a teljes morfológiai leírása megtörtént. A rendszer fejlesztése keretében 1993-ban meghatározták a víz- és széleróziós feladatokat és kidolgozták a mérések módszertanát. Ebben az évben elkezdődött a mérőhelyek műszaki berendezése. Az idei őszi felvételezés mintáiból már a növényvédőszer-ma- radványok vizsgálatára is döntés született, így ma már egy széles szakmai alapokra helyezett Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszerről beszélhetünk. Mauthner
