Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-23 / 276. szám

1994. november 23., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Kiállítás, Gépipari Vásár, Mezőgazdasági Szakvásár, Sporteszköz-Show, Építői­pari Kiállítás (Taipei Build '95), Számítástechnikai Szakvásár (Computex Tai­pei '95). Bővebb információ: tel.: 269-8310, 267-1341. Fax: 267-1340. Külgazdasági szabályok az Orosz Föderációban Megjelent a Külgazdasági szabályozás az Oroszországi Föderációban című könyv, amely tartalmazza az 1994. június 1-jétől életbe lépett törvényeket és utasításokat az alábbiak szerint:- import vámtarifák,- külgazdasági szabályo­zás az Oroszországi Föderá­cióban,- a fogyasztási adó válto­zásáról az Ororországi Fö­deráció területére behozott árukra,- az Oroszországi Föde­ráció vámszervei által létre­hozásra kerülő vámraktárak létesítési és működési szabá­lyainak jóváhagyásáról,- a vállalkozói tevékeny­séget folytatók állami be­jegyzésének rendjéről. A könyv megrendelhető: Keleti Kapcsolat Alapítvány 1062 Budapest, Andrássy u. 102. Tel/Fax: 111-0087. Nemzetközi Kiállítások Minszkben Az 1995-ben Minszkben tartandó nemzetközi kiállí­tások programja megtekint­hető az ITD-Hungary-ben Győrfi Nóránál. Bármely magyar cég rendelkezésére áll a Magyar Köztársaság Kereskedelmi Kirendeltsé­gének Üzleti Irodája Moszkvában. Bővebb felvi­lágosítás: dr. Koskovics Zol­tán irodavezetőnél. Telefon: 7095/252-16-54, Moszkva, Krasznaja Presznya u. 1-7. Kárpótlási jegyek a tőzsdén November 14-18. Ismét csökkent a kárpótlási jegyek ára a Budapesti Érték­tőzsdén. A november 14—18-ig tartó üzleti héten az átalagár 45 forintot esett vissza. Míg hétfőn, november 14-én az üz­letmenetet 453 forintos átlagár mellett bonyolították a bró­kerek, addig a pénteki, november 18-i átlagár már csak 408 forintos szintet ért el. A forgalom nagyjából az előző heti szinten maradt. Az ér­téktőzsdén a november 14—18-i héten 205 üzletkötésben, mintegy 127,4 millió forintos összegben forogtak a jegyek. (Az előző héten 199 üzletkötésben 123,9 millió forintot rea­lizáltak a brókerek.) A forgalom kiegyensúlyozott volt, álta­lában 30 millió forint körüli adásvételt regisztráltak az egyes üzleti napokon. Dátum Üzletszám Forgalom millió forintban árfolyamértéken Átlagár Nov. 14. 36 16,016 453 Nov. 15. 45 32,341 443 Nov. 16. 45 26,239 438 Nov. 17. 46 29,510 427 Nov. 18. 33 23,280 408 A Kereskedelmi és HÍREI SAD-szeminárium Az Európai Unió vám és külkereskedelmi rendszeré­vel való további harmonizá­ció jegyében januártól egy­séges vámokmány, az úgy­nevezett SAD-okmány kerül bevezetésre Magyarorszá­gon, az eddig használatos Vám '91 helyett. Ennek is­mertetésére, továbbá aktuá­lis vámjogszabályok meg­tárgyalására szemináriumot szervezünk Szekszárdon, 1994. december 1-jén. Elő­adó Szabó Béla, a KO- PINT-DATORG Vámtaná­csadó Kft. igazgatója lesz. Érdeklődni és jelentkezni a kamarában lehet: Szekszárd, Arany J. u. 23-25. 1995. Taipei A Tajvani Kereskedelmi Iroda eljuttatta kamaránk­hoz az 1995. évi kereske­delmi rendezvénynaptárát, mely az általuk szervezett valamennyi kiállítás helyét és időpontját tartalmazza. Többek köztt: Audio/Video Elektronika és Multimédia Mi van a Hozamban? Nem mellékes melléklet Megjelent a Tolna Megyei Vállalkozói Központ gazda­sági lapjának legújabb száma. A Hozamban olvashatnak egy angol úrról, aki szerint a magyarokban igen nagy a vál­takozói hajlam, s egy amerikai férfiúról is, aki szerint az ál­lamokban teljesen hamis el­képzelések vannak a közép­európai viszonyokról. A lap interjút közöl Huth Józseffel a Tolna Megyei Vál­lalkozásfejlesztő Alapítvány kuratóriumának elnökével, aki Solymosi József ország- gyűlési képviselő tisztét vette át, valamint Nadray Katalin­nal is, aki a kuratórium alapító tagja volt, de leköszönése után is jogi tanácsadói szerepet vál­lal. A Hozam melléklete a bonyhádi kistérséggel foglal­kozik, a Völgység fővárosá­nak néhány vállalkozásáról, s „Botondról" is, aki már nem dönget kapukat. A mellékletben olvashatnak interjút Stoll László vállalko­zóval, aki tizenhárom évvel ezelőtt autóbontással kezdte, s mára a terjeszkedő Stoll biro­dalom uralkodója, és az autó­sport szponzora. Sok más érdekesség mellett ezeket kínálja olvasóinak a Hozam című gazdasági ma­gazin, a gazdálkodók, mene­dzserek megyei lapja. Csak szakképzett vállalkozók legyenek a vendéglátásban Elégedetlenek a vendéglátó vállalkozók - szögezte le be­számolójában Törő László, a Magyar Vendéglátók Ipartes­tületének elnöke a szervezet szombati közgyűlésén. Kifej­tette: noha az elmúlt négy év­ben erős szervezetté vált az ipartestület; véleményét kiké­rik és figyelembe veszik, a tagság mégis joggal elégedet­len. Nem értenek egyet a kor­mány döntésével, miszerint nem lesz világkiállítás. Úgy vélik ugyanis, hogy a vendég­látók sokat invesztáltak abban a reményben, hogy az expo megvalósul. Érthetetlennek tartják, hogy az idegenforga­lom és a vendéglátás nem kap semmiféle támogatást, ugyan­akkor innen várják az állami bevételek növelését. Azt is nehezményezik, hogy nem exporttermelő ágazatként ke­zelik e területet. Az elnök beszámolójában elhangzott: az Országos Ide­genforgalmi Hivataltól azt várják, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegeket célsze­rűen használja fel, s koordi­nálja a szakmai szervezetek munkáját. A vendéglátók - a más szakmákban tevékeny­kedő vállalkozókhoz hasonla­tosan - soknak találják az adó­terhek mértékét. A vendéglá­tásban számításaik szerint 100 forint bevétel 3 forint 62 fillér hasznot hoz. Attól tartanak, ha az adóterhek növekednek, a szakma lehetetlenné válik. Felvetették azt is, hogy nem a tisztességes vállalkozókkal szembeni fellépéssel kellene példát statuálni, hanem a fe­ketegazdaságot visszaszorí­tani. Szó volt arról is, hogy a szakma felhígulását megelő­zendő minőségi vizsgára lenne szükség, hogy a vendég­látásban csak szakképzett vál­lalkozók tevékenykedhesse­nek. A Számviteli klubban a hitel­ügyletekről A szekszárdi Számvi­teli Klub következő ösz- sze jövetelét 1994. no­vember 24-én, csütörtö­kön 14.00 órakor a Vál­lalkozók Háza, II. emeleti tanácskozó termében tart­ják. A programban a banki kapcsolatok, a hitelké­relmek összeállítása, a hi­telkérelmekkel együtt benyújtandó kellékek, a hitelbírálat menete, a hi­telgondozás tudnivalói szerepelnek. Szó lesz emellett a hi­telt helyettesítő eszkö­zökről, váltóról, értékpa­pírokról is. Előadók: az OTP Bank Rt., a Budapest Bank Rt., az OKHB Rt. és a Magyar Hitelbank Rt. számviteli és hitelbírálatban részt­vevő szakemberei. Az előadásokat követően le­hetőség nyílik az elhang­zott témákhoz kapcso­lódó kérdések feltételére és konzultációra. A program végén Ká­dár András, az Alisca-Comp Kft. ügyve­zetője mutat be kettős könyvviteli és mérlege­lemző számítógépes programot. A Számviteli Klub fog­lalkozásait klubtagságon kívüli érdeklődők is láto­gathatják. Részvételi díj az ő esetükben 400 Ft/fő alkalmanként. Konferencia a családi vállalkozásokról Mégsem lesz egyösszegű lízing-áfa A családi vállalkozások, vállalkozó családok a témája annak az országos konferen­ciának, amelyet a szegedi Pe­dagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet rendez no­vember 25-én és 26-án. A magyar gazdaságban egyre nő a családi vállalkozá­sok száma, a jövedelemszer­zésen túl azzal a céllal is, hogy a tevékenységet a gyermekek folytassák, belenőjenek a vál­lalkozásba szüleik mellett. A vállalkozóvá válásban fontos kérdés: hol és hogyan gyako­rolhat „élesben" a tanuló. Ugyanilyen fontos kérdés az is, hogy ki tanítson vállalko­zási ismereteket, az oktatás­hoz milyen felkészültségre van szükség. A pedagógusok szerint or­szágos programra van szük­ség a tanárképzésben, javasol­ják, hogy graduális, posztgra­duális szinten kapjon helyet a vállalkozás-oktatással foglal­kozó tanárok képzése. Ezzel hazánkban eddig senki nem foglalkozott. Ugyanakkor az újonnan alakuló családi vál­lalkozások résztvevői igénylik a segítséget. Az áfa-törvény módosító javaslatai közül kikerül a lí­zing-ügyleteknél az azonnali egyösszegű áfa-fizetést köte­lezővé tévő javaslat - ígérte meg Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium köz- igazgatási államtitkára a Ma­gyar Lízingszövetség vezetői­nek. Erről Bíró Judit tájékoz­tatta a sajtót a szövetség el­nökségének nevében. A lí­zing-cégek szervezete szerint a javaslatban szereplő megol­dás felbolygatta volna a lí­zing-piacot. A Pénzügymi­nisztériumban a hírt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, mivel az államtitkár vidéken tartózkodott. Amint azt Bíró Judit kö­zölte: a kormány új javaslata szerint a lízingbe adott eszköz átadásával egy időben kellene a jövő év elejétől megfizetni az áfát. Eddig ezt a futamidő alatt, a lízingdíj részleteibe foglalva kellett megfizetni. A módosítás valójában csak a gépkocsilízinget érintette volna, ami az évente lízingbe adott eszközöknek mindössze 30 százalékát teszi ki. A gép­kocsilízing esetében is csak annyit jelentett volna, hogy az első két évben mintegy 5 mil­liárd forintnyi előrehozott be­vétele származott volna az ál­lamnak az intézkedéstől. A harmadik évtől már ugyanak­kora bevételt tudott volna kasszírozni a költségvetés mint eddig. A Magyar Lízingszövetség szerint a középtávú hitelezés funkcióját jelenleg egyedül a lízing töltötté be. így az intéz­kedés ellene hatott volna a kormány hároméves gazda­ságstratégiai koncepciójában kitűzött célnak, a középtávú hitelezés megteremtésének. Tovább nőtt a gazdálkodó szervezetek száma Az elmúlt hónapban nőtt a gazdálkodó szervezetek száma - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Október végén 98 ezer 236 jogi személyiségű gazdasági szervezet mű­ködött, 1 százalékkal több, mint egy hónappal korábban. A KSH október során 1.401 jogi személyiségű gazdasági szervezet alapítását jegyezte be. Ebből 1.349 új alapítás volt, 52 pedig már meglévő szervezetből átalakulással jött létre. Pénz kerül az országba, nem tudni, honnét Valószínű a forint újabb leértékelése? Magyar gazdasági helyzet külföldi szemmel A magyar kormány komolyan elszánta magát a gazdaság stabilizációjára - írja a Die Presse hétfői számában Erich Hoorn, a lap gazdasági rovatvezetője. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítás Intézete (WIIW) magyarországi szakértő­jét idézve a cikk arról is beszámol, hogy a gazdasági növekedés az idén 2-3 százalé­kos. A szakértő, Richter Sándor arról tájé­koztat, hogy az év első hat hónapjában az ipari termelés nyolc százalékkal emelke­dett, és a beruházások is jelentősen növe­kedtek. E pozitívum ellenére igen nehéznek tartja a gazdasági egyensúly megterem­tését. Érvelése szerint a jó gazdasági nö­vekedés automatikusan importösztönző hatású, s ezzel a teljesítménymérleg egyenlőtlenségét idézi elő. Ezért dolgozott ki a kormány új straté­giát - írja a lap, s annak lényegét össze­foglalva az import korlátozását és a kivi­tel ösztönzését emeli ki. Az egykor oly fontos FÁK-piacot vissza kell szerezni, s fokozottan meg kell célozni a dinamikus ázsiai piacokat is. A multiknak Magyar- országon ismét inkább a világpiac szá­mára kell termelniük: ez igen fontos, hi­szen a keleti tömbben a külföldi beruhá­zások felének a helyszíne Magyarország - hivatkozik az osztrák újságíró meg nem nevezett budapesti beszélgetőpratnere- ire, s e beruházások összegét 8 milliárd dollárra teszi. Mint írja, igen fájdalmas lesz a költség­vetés rendbehozatala. A cikk beszámol arról, hogy a szociális megfontolások to­vábbra is szerepet kapnak, nem akarják tovább terhelni a legalacsonyabb jöve­delmű lakossági réteget. Mindamellett a forint újabb leértékelését a cikkíró való­színűnek tartja, s lehetségesnek a szociá­lis feszültségeket. Emiatt nézete szerint fontos szerepet fog játszani a szociális partnerek közötti konszenzus. A gazdasági szakújságíró párhuzamot von Magyarország és Ausztria között ab­ban a tekintetben, hogy egyik ország sem engedheti meg magának a külföldi adós­ságok növekedését: a magyarországi gazdasági intézkedések fontos célja, hogy 1995-re megállítsák az adósságállomány növekedését. A Magyar Nemzeti Bank rendelkezésre álló pénzfor­galmi adatok szerint egyelőre nem utal arra semmi jel, hogy októberben az import a ko­rábbi hónapokhoz képest nö­vekedett volna - tájékoztatta a sajtót hétfőn Pásztor Csaba, a Magyar Nemzeti Bank ügyve­zető igazgatója. Mint ismeretes Békési László pénzügyminiszter pén­teken az Érdekegyeztető Ta­nács ülésén úgy fogalmazott, hogy októberben a vártnál na­gyobb mértékben gyorsult az import, s amennyiben ez az irányzat az év végéig tartós marad, úgy a prognosztizált­hoz képest mintegy 500 millió dollárral magasabb lesz a fo­lyófizetési mérleg hiánya. Pásztor Csaba elmondta, hogy az MNB-nek a folyófize­tési mérlegről még csak au­gusztusi adatok állnak ren­delkezésre, amelyek szerint a nyolcadik hónap végén a defi­cit 2,5 milliárd dollárt tett ki. A pénzforgalmi adatok ennél jóval frissebbek, ám ezekből közvetlen következtetést le­vonni az import, és így a fo­lyófizetési mérleg alakulására nem lehet, csupán a tendencia mérhető le. A korábbi hóna­pokban általában az volt a helyzet, hogy a pénzforgalmi adatok kedvezőbb képet mu­tattak, mint a később kiszámí­tott folyófizetési mérleg. Ez azt jelenti, hogy a pénz beke­rül az országba, ám nem lehet tudni, hogy pontosan milyen címen. Az októberi pénzfor­galmi adatok nem jeleznek számottevő tendenciaválto­zást a korábbiakhoz képest.

Next

/
Thumbnails
Contents