Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-22 / 275. szám

4 «ÚJSÁG TAMASI ES KORNYÉKÉ 1994. november 22., kedd Cikluszáró A városházán hallottuk A ciklus utolsó képvi­selő-testületi ülésén december 1-jén várhatóan a testület el­fogadja a Fornád, Kecsege és Csollányos puszták önálló te­lepüléssé válása kapcsán az előkészítő bizottsággal egyez­tetett és javasolt közigazgatási területi, valamint vagyonme­gosztást. A testületi döntést a szükséges mellékletekkel együtt felterjesztik a köztársa­sági megbízotti hivatalon ke­resztül a Belügyminisztéri­umba, majd a kérdésben dön­tési hatáskörrel rendelkező köztársasági elnökhöz. A legutóbbi ülésen elnapol­ták az önkormányzati bérla­kások elidegenítéséről szóló rendelet módosítását azzal, hogy az előbbiekben jelzett időpontú ülés ismét foglalko­zik a témával. Az előkészítők az érintett bizottságok véle­ményére figyelemmel a laká­sok megvásárlásakor alkal­mazott vételár kapcsán három alternatívát terjesztenek elő, a forgalmi érték hatvan, hetven és nyolcvan százalékában ál­lapítva meg a kérdéses mérté­ket. Bár a parlament még nem döntött az 1995. évi költségve­tésről, az önkormányzatok szakemberei azonban dolgoz­nak a helyi költségvetések előkészítésén. A TÁKISZ ko­ordinálásával városkörnyéki értekezleten beszélik meg a kormány által már elfogadott előirányzatokat, így az új képviselő-testületek megala­kulásakor objektív pénzügyi jövőképet láthatnak és előze­tesen ízelítőt kaphatnak a rá­juk váró nehézségekből. Az ősszel Páriban elvégzett burkolatjavítás zárásaként a templom előtt egy nagy te­herbírású aszfalt réteget terí­tettek le a Közúti Igazgatóság szakemberei, amelynek költ­ségeihez az önkormányzat is hozzájárult. Az utolsó testületi ülésen az érdemi munka elvégzése után a tamási képviselők fehér asz­tal mellett beszélgetnek majd el, értékelik az elmúlt négy év történéseit, mindazt, ami örömet, bánatot, nehézséget okozott nekik a mögöttük ha­gyott ciklusban. rokra, öngyújtóra, gyerekjá­tékra, pólóra, minden, ami jön, arra szitáznak, névjegyká- tyát - domborítottat is - meg­hívókat, kolbászcimkéket, bo- rosüvegcimkéket, kártyanap­tárakat, öntapadós reklámo­kat készítenek. A megyében Szolgáltatók Páriban Tavaly márciusban vált ki a tamási Széchenyi Szövetke­zetből a volt melléküzemága Páriban és PA-ME Szolgáltató Bt. néven, Törőcsik Gyula ve­zetésével tizenegyen - egy ki­vételével mind helyiek - dol­goznak tovább. A páriákra jel­lemző szorgalommal készítik a hullámlemez dobozokat a különféle cégeknek és masze­koknak - munkájuk zömét ez teszi ki -, mellette pedig kü­lönböző méretű zacskókat - az 5 centistől a hullazsákig- , és reklámszatyrokat gyárta­nak. Az említett szatyrokból akad olyan, amelyekkel egy-egy Tolna megyei ren­dezvény alkalmával, illetve egy-egy vásárlás esetén talál­koztak, találkoznak olvasóink, ám olyan is, ami Ungvárra ke­rült egy színházi fesztiválra, s ott Gorbacsov adta át a bele­tett ajándékot. A bt. harmadik tevéknységi területe a szitá- zás. Dobozokra, reklámszaty­az összes tűzoltó készülék címkéje is Páriban gyártódik a bevezetőben már említett Szé­chenyi Mezőgazdasági Szö­vetkezettől bérelt épületek­ben. Törőcsik Gyula szerint a lelkes, becsületes „társaság" azt szeretné, ha a jövő év is úgy sikerülne, mint az idei. Ennek érdekében cseleksze­nek a mindennapokon. Készítik a hullámlemez dobozokat ✓ Göncz Arpádné Regölybe látogat Most már biztos, hogy no­vember 28-án a regölyi Fogya­tékosok Rehabilitációs Intéz­ményébe látogat Göncz Ár- pádné, a „Kézen Fogva" Osz- szefogás a fogyatékosokért alapítvány elnöke, a köztársa­sági elnök felesége. A kedves vendég 11 órától a majsapusz- tai intézményben ismerkedik a munkával, a lakók életével, délután fél 3-tól pedig megte­kinti azt a kulturális műsort, amit az otthonlakók adnak - sztárvendég Csepregi Éva lesz -, és amire várják a község la­kóit, valamint a környékbeli érdeklődőket is. A délutáni kulturális műsorra a belépés díjtalan, de szívesen vesznek mindenféle pénzadományt és azt is, ha az intézeti lakók kiál­lított kézimunkáiból vásárol­nak majd. Az ily módon ka­pott bevételt jótékony célra fordítják. Realitás Most, amikor F-kategóriá- ért indított perek, közalkal­mazotti bérek, várható lét­számleépítések okán a nemzet napszámosairól hallani, ak­kor elmondom: találkoztam olyan húsz éve tanító, jól fel­készült középiskolai tanárral, aki a múlt héten egy óradíjá­ból 27 deka szárazkolbászt tudott vásárolni. „Az ám, Hazám!" Ez a múlt héten még realitás volt. . . Kéretik figyelembe venni.-él­Pály aválaszt ók figyelmébe Továbbtanulási lehetőségek a tamási gimnáziumban A tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégium az 1995/96-os tanévben három osztályt indít. Kettőt az általá­nos iskola 8. osztályát befeje­zők részére és egy nyolcévfo­lyamos osztályt az általános iskola 4. osztályát befejezők részére. A hagyományos négyévfo­lyamos képzés keretében an­gol, német és orosz nyelv ta­nulására van lehetőség. Az angol és a német nyelvet egy-egy csoportban emelt óra­számban tanulják, orosz igény szerint kezdő szinten is indul. A felvétel az általános isko­lai felső tagozatos eredmé­nyek alapján történik, de leg­inkább a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi eredménye számít. A nyolcosztályos gimnázi­umba jelentkezők egyik cso­portja német, másik csoportja angol nyelvet tanulhat. Az ide jelentkező tanulók felvételi vizsgával juthatnak be, mely­nek írásbeli és szóbeli része van. A felvételi tantárgyak anyanyelv és matematika, el­sősorban képességvizsgálat. Az érdeklődő tanulók és szüleik, valamint osztályfő­nökeik számára 1994. novem­ber 30-án (szerdán) nyűt nap lesz. Reggel 8.15-től általános tájékoztatót hallgathatnak meg a jelenlévők, után a a 2. óráktól kezdve tanórákat lá­togathatnak, megtekinthetik az iskolát és a kollégiumot. A nyolcosztályos gimnázi­umba készülők számára 1995. január 28-án (szombat) tarta­nak nyűt napot (tanítás is lesz), ott hangzik el tájékoz­tató a jelentkezés módjáról, a felvételi vizsgáról, a képzés lényegéről. Ide is szeretettel várják nemcsak a tanulókat és szüleiket, hanem a 4. osztá­lyos tanítónőket és tanítókat is. Jelentkezési lapokat a né­gyévfolyamos osztályokba az általános iskolák adják, a nyolcévfolyamos osztályba történő jelentkezéshez pedig a gimnáziumban lehet besze­rezni. A jelentkezés határideje: 1995. február 15. A felújítás kész, a tető beázik Tavaly az volt a cél szakályi Kapos-Koppány menti Táj­háznál, hogy a főépület tető­gerincét befejezzék és a melléképületek új tetőt kap­janak - ezt akkor a rossz idő beállta előtt egy nappal teljesí­tették -, az idén pedig a to­vábblépés. A teljes rekonst­rukcióhoz dr. Gémes Balázs, a Wosinsky Mór Megyei Mú­zeum néprajzkutatója szerint két variáció készült: a teljes hajazat újra rakásával vagy anélkül valósul meg a fő-, ü- letve melléképületek rekonst­rukciója. A teljes költségvetés dr. Gémes Balázs szerint meghaladta a másfél milliót, ezzel szemben tavalyi pénz- maradványként 230 ezer fo­rint állt rendelkezésre, az idei írásos ígérvény az Országos Műemlékvédelmi hatóságtól pedig 400 ezer forintról szólt, amit a testületnek kellett meg­előlegeznie, hogy aztán a számla benyújtása után visz- szakapják. A néprajzkutató a munka beindulása előtt azt kérte a testülettől, hogy ne­vezzenek ki egy tanácsnokot, aki a tájház ügyvivője lesz - ez megtörtént, Horváth Attila al­kalmasnak találtatott a fel­adatra -, az ígérvényt előle­gezzék meg, a közhasznú munkásokat és a jövedelem- pótló támogatásban részesü­lőket osszák be közhasznú te­vékenységre, mivel sok társa­dalmi munkával elvégezhető a betervezett feladat. Dr. Gé­mes Balázs elmondása szerint megkereste azokat, akinek a szívügye a község, összehívta őket'augusztus 3-án egy meg­beszélésre, ahol eldöntötték, ki, mennyit vállal. Törő György - szekszárdi-szakályi - fafaragó népi iparművész, Horváth István mözsi kosár­fonó, Mukics Tibor szekszárdi asztalos és Makrai Béla hő- gyészi fafaragó a kerekes kapu, illetve a kerítés felújítá­sát vállalták, a többi résztvevő pedig a házban és a ház körül ténykedett. A néprajzkutató szerint ko­rántsem ment úgy a munka, mint a karikacsapás. Gond yolt, hogy a testület csak ké­sőn szavazta meg az ígérvény megelőlegezését, akadt a tes­tületi tagok között olyan, aki éles kirohanásokkal reagált a tájházzal kapcsolatosan, bár birtokukban volt a költségve­tés; amikor a zsúpért kellett volna menni, a tanácsnokot és a szállítójárművet is máshova küldték el. Nem egyeznek ab­ban sem az elképzelések, hogy míg dr. Gémes Balázs funkci- onáltatni akarja a tájházat - növényeket, állatokat, azokat gondozó, az épületet fel­ügyelő, rendbentartó tiszte­letdíjast képzel el -, addig a testület más véleményen van. Közbevetés. Balogh Árpádné szakályi polgármester azt mondja, a település lakóinak és a képviselő-testületnek is nagyon fontos a tájház, annak ellenére, hogy a tulajdonosa a magyar ál­lam, kezelője a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet, ingyenes hasznosítója a szakályi önkor­mányzat, s a szakályiak által ösz- szegyújtött berendezés pedig - ez az igazi szívfájdalom - a megyei múzeumé. A község a gondnok bérével együtt hétszázezret köl­tött a tájházra az idén, az ígér­vényt is megelőlegezték végül, bár saját hatáskörben akarták el­végezni a munkát a közhasznú munkásokkal, illetve jövedelem- pótló támogatásban részesülőkkel azért, mert akkor kijöttek volna a 400 ezerből és nem annak duplá­jából. A fafaragókon, az asztalo­son és a kosárfonón kívül senki nem tett önzetlenül semmit - hangsúlyozta a polgármester -, de a testület azért háborgott, mert dr. Gémes Balázs 150 ezer forint szakértői díjat és a kemence átra­kásáért 80 ezret kért - utólag. A szakértelmet nem vitatjuk - mondta -, azt sem, hogy a pén­zért megdolgozott, a rendbetéte­lért hálásak vagyunk, de ezt más­ként kellett volna elövezetni a tes­tületnek. A tiszteletdíjas gondnok beállítását, a funkcionáló tájház megoldását pedig az anyagiak akadályozzák. Bevételre nem le­het számítani, hiszen évente 6-8 látogató keresi fel . . . E kis kitérő után térjünk vissza a renováláshoz. Meg­újult a pince, a kerítés, a kere­kes kapu, a favágító rekonst­rukciója megindult, befejezése metszés után venyigefelrakás­sal fejeződik be, áll a mini szalmakazal, a polyvásban van polyva, kész a kocsiszín teteje. A főépület külső tataro­zását elvégezték, az összes he­lyiséget hófehérre meszelték, a kemencét átrakták, az istálló, a pajta felújításával megvan­nak. Magyarkesziből hoztak zsúpot, amivel a tető lyukait befoltozták, mert beázik. A végső megoldás a teljes haja- zatcsere lenne. Dr. Gémes Balázs szerint modell értékű a szakályi hely­zet, ugyanis kis hazánkban sok olyan műemlék van, ami az ország anyagi helyzete vagy egyéb helyi ok miatt ha­lálra van ítélve. Modell, mert hihetetlen értékek pusztulnak el. Az országban 18 millió fo­rint van műemlékekre, ebből kapott 400 ezret Szakály, meg abból a zsúpból válogattak - ha úgy tetszik, turkáltak ki - valamennyit, amit Magyarke- sziben tavaly a tájház tetejére kellett volna tenni. A történet itt akár véget is érhetne, de nem. Kollégámtól hallottam az imént, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet októberben meghirdette a tájházat. Hogy is van ez? __ Ékes László Fotó: Gottvald Károly

Next

/
Thumbnails
Contents