Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-19 / 273. szám
1994. november 19., szombat HÉT VÉGI MAGAZIN 1SÉPÚJSÁG 13 Kockázatvállaló, kockázatként Alapjában véve két embertípus létezik - állítják amerikai kutatók: az egyik vállalja, a másik kerüli a kockázatokat. Az egyik állandóan azt keresi, hogyan bizonyíthatná be újra és újra, hogy mennyire rátermett, a másik attól retteg, hogy valami szokatlan helyzetet kell pillanatok alatt megoldania. Ebből a jellemvonásból adódóan a két embertípus életformája is gyökeresen különbözik egymástól. A merésznek kiterjedt és többnyire meglehetősen változatos baráti köre van: mindenféle foglalkozású és érdeklődési körű lény megtalálható benne. A hagyományos gondolkodású ember biztonságosabbnak tartja, ha kevesebb, de régóta bevált barátai vannak. A bátor szereti a veszélyeket rejtő sportokat: az autóversenyzést, az ejtőernyőzést, a búvárkodást, a motorozást. Az ijedős viszont kikapcsolja a tévét, ha üldözni kezdi egymást két kocsi. A két emberfajta természetesen egész más módon tölti szabadságát. A kockázatkereső az utolsó pillanatban foglalja le a repülőjegyet, míg az önmagát sokszor már túlbiztosító ember hónapokkal előre betervezi, hová megy és melyik napon mely műemléket akarja tüzetesen szemügyre venni. A lakásról is megállapítható, melyik fajta ember lakja. A merész tarka-barka bútor- huzatú, új tervezésű kanapét vásárol, hozzá modern vonalú lámpát, s az sem zavarja, ha keverednek a stílusok. A biztonságra törekvő a hagyomány híve: sokszor ugyanolyan bútorok között akar élni, mint a szülei. Diszkrét, konzervatív tárgyakkal veszi magát körül. Ez utóbbi természetesen nem tam-tam-zenét hallgat, hanem a bécsi klasszikusokat vagy más, évszázadok óta kedvelt zenét. A tengeren túli pszichológus szerint nem árt meggondolni, milyen házastársat választ az ember. A konzervatív kockázatkerülő szeretné magát a családban is biztonságban tudni. Társa nélkül úgy érzi magát, mint akinek kihúzták a szőnyeget a lábai alól. A kockázatkedvelő nem biztos, hogy sokáig hű marad partneréhez. Ha vonzza a kockáztatás, könnyen félrelép vagy felrúgja a kapcsolatát egy új miatt. A kutatók szerint alapjában véve egyik fajta ember sem tehet róla, hogy milyen: mindegyiknél veleszületett hajlamról van szó, amelyet a körülmények legfeljebb kissé módosíthatnak. Kedvenc ételeim Mézeskalács Merk Józsefné ajánlja Tolnáról Gyorsan sül, nehogy megégjen! (A gyerekek is segíthetnek a díszítésben, szaggatásban.) Hetvenöt deka lisztet összekeverünk 30 deka porcukorral, 15 deka margarinnal, csipet sóval, citromhéjjal, törött szegfűszeggel, fahéjjal. Hozzáadunk 4 evőkanál langyos mézet és 4 evőkanál vizet, 1 egész tojást, 1 teáskanál szódabikarbónát. A tésztát Hozzávalók négy személynek: fél kg kolbász, 1 fej hagyma, 1 alma, 4 dkg vékony csíkokra vágott szalonna, 4 dkg eidami sajt, 1 evőkanál olaj. A kolbászt 2 centiméterenként kb. 1 cm mélyen bevagdossuk. A hagymát és az almát megegy napig (nem hűtőben) letakarva állni hagyjuk. Ujjnyi vastagra nyújtjuk, formázzuk, dióval, szeg-' fúszeggel, mandulával díszítjük. A díszítő anyagot kicsit nyomjuk a tésztára1. Fehér mázzal is felöltöztethetjük. (1 tojásfehérjét 12 deka porcukorral jól kikeverünk, egy műanyag zacskó sarkát picit kivágjuk és a mázt kinyomjuk.) tisztítjuk, és felszeleteljük. A sajtot is vékony szeletekre vágjuk. A bevágásokba egymás után egy-egy darab hagymát, almát, szalonnát és sajtot helyezünk. Az egészet olajjal leöntjük, és előmelegített sütőben kb. 20 percig sütjük. Hozzá sültburgonyát és káposztát adunk. Döntsön a gyerek! Köztudott, hogy a helyes étkezési szokások kialakításának gyermekkorban kell elkezdődnie. Ennek legjobb módja, ha a szülő hagyja, hogy a gyermek annyit egyen amennyit akar és nem kényszerít rá szigorú szabályokat az étkezési időkkel kapcsolatban sem. A szülői étkezésszabályozás ugyanis ahhoz vezethet, hogy a gyerek később nem tudja ésszerűen szabályozni táplálkozását. A gyermekek döntő többsége természetes módon tudja, hogy mikor és mennyit kell ennie, hogy éhes-e vagy sem. A szülői „nyomás" azonban elfojtja a természetes ösztönöket és lehetetlenné teszi az önálló szabályozást. A legjobb tehát egészséges ételekből választékot kínálni a gyereknek, aki maga dönti el, hogy ezekből mit és mikor eszik. (MTI) Kolbászkoszorú, almával Szobanövények A Poinsettia A Szekszárdtól néhány kilométerre lévő Decs-Szőlőhe- gyen találjuk az L & M virágkereskedést, ahol cserepes virágok százait gondozzák. * Az L & M virágkereskedéshez tartozó szekszárdi Atrium virágüzletben dolgozik Viola Miklósné, Szilvia, aki a Poin- settia-t, ismertebb nevén Mi- kulásvirág-ot mutatja be. A karácsony kerti szimbóluma Angliában a piros bogyós fagyai, a szobákat pedig a mikulásvirág nagy, skarlátvörös virágzatai díszítik karácsony idején. Ez nem volt mindig így: a hatvanas évek elején még egy olyan magas növésű cserjeként ismertük, amelyet lakásban nehéz leveleinek vagy virágzatainak megőrzésére késztetni. Két dolog változott azóta: mai, nemesített fajtái bokrosabb növésűek, dekoratívabbak és ellenállóbbak, ráadásul modem vegyszerekkel törpébb termetűvé alakíthatók. így jött létre a mai Poinsettia: egy tömött, 30-45 centiméter magas növény, amelynek „virágai", pontosabban színes virágzati fellevelei, két hónapig tartanak. Továbbra is a piros mikulásvirág a legkedveltebb, bár már fehér és rózsaszín fajták is kaphatók. Amikor Poinsettiát vásárolunk, nézzük meg apró és sárga igazi virágait a virágzat közepén: a maximális virágzási idő érdekében a virágok még bimbósak kell hogy legyenek. Ne vegyünk olyan növényt, amely az üzlet előtt vagy jéghideg boltban állt. Ha hazaértünk vele, tegyük huzatmentes, mérsékelten meleg, jól megvilágított helyre. Ha lehet, vegyük körbe nedves tőzeggel, és ne öntözzük túl. Hőigénye: Átlagos meleg, a virágzási idő alatt 16-20 Cel- sius-fok az ideális. Fényigénye: Télen maximális fénymennyiség, nyáron óvni kell a tűző naptól, ha a következő karácsonyra is meg akarjuk őrizni. Vízigénye: Alaposan öntözzük és várjuk meg, amíg a földje viszonylag kiszikkad, mielőtt megint öntöznénk. Ha a levelek lekonyulnak, azonnal öntözzük meg. Nyáron bővebben öntözzük. Páratartalom: A virágzási idő alatt gyakran permetezzük a leveleit. Elvirágzás utáni gondozás: El kell dobni, de ha szeretjük a kihívást jelentő feladatokat, őrizzük meg és következő karácsonykor is virágozni fog. Ennek érdekében ősszel gondosan szabályozni kell a megvilágítást. Szaporítás: Kora nyáron, hajtásdugványozással, gyöke- reztetőszer segítségével. Hogyan téliesíthetjük ruhatárunkat? A hideg, szeles időjárásra elsősorban az idősebbek érzékenyek. Érdemes tehát még a nagyobb hidegek beállta előtt átvizsgálniuk ruhatárukat, hogy mit hogyan téliesít- hetnek. Maradék flanelből, régi flanel holmiból például praktikus kis lélekmelegítőt varrhatunk (1. rajz), elől gombosat, hogy könnyen föl-le vehető legyen. Á hatodik-hetedik X-ben járóknak valószínűleg sok olyan holmijuk van, aminek szűk a karöltője, kényelmetlen az ujja - 20-30 éve ugyanis ez volt a divat. Némi varrás-tudással ezekből is hasznos darabokat alakíthatunk ki. Az öreg kosztümkabátból vagy blézerből például kitűnő mellény lesz (2.rajz), ha kivesszük az ujját, kissé kimélyítjük a karöltőt, hogy elférjen alatta a blúz vagy pulóver. Visszaszegjük 3 cm széles rászabott pánttal, ami kitelik az ujjából. Otthon és kabát alatt utcán is viselhető. A régi, kinyúlt pulóver fölhasználható mellény bélelésére (3. rajz), ha bősége-hosz- sza megvan hozzá. Ha nem, vágjuk le az ujját, hajtsuk 1 cm-re vissza a karöltőt és horgoljuk körbe vastag fonallal - így jobb tartása lesz. Hidegben igen jó szolgálatot tesz a vesemelegítő (4. rajz): a kívánt formára szabjuk ki dupla flanelből és steppeljünk vatelint a két anyag közé és keskenyedő megkötőt varrjunk a végére. Bő átmeneti kabátból készíthetünk begombolható bélést, a kabátéval azonos formában - de körülbelül 5 cm- rel szűkebb, rövidebb legyen és elől csak a középvonalig érjen (5. rajz). Ujjatlan, a karöltője mély; körben danubiasza- laggal szegjük el. Régi tapasztalat, hogy a kétujjas kesztyű melegebb, mint az öt ujjas - de még jobban tartja a meleget, ha a csuklórészre egy kis szőrmét varrunk (6. rajz). S igen praktikus találmány a sapkasál (7. rajz), amely valójában egy hosszú, kettéhajtott sál. Középen van összevarrva (a rajzon X-szel jelzett pontig), s elől kötjük meg. Formás viselet, ha szőrmekarimát készítünk hozzá, ami régi kucsmából vagy szőrmemaradékból kitelik. Záhonyi Lujza Ferenczy Europress Az ebéd utáni szunyókálás Toaletttörténelem A középkorban a higiéniát nem ismerték. A városok utcái bűzösek voltak az emberek és állatok által „előállított" szeméttől. Rengeteg nyilatkozat és rendelet hívta fel a lakosságot a tisztaságra, de eredmény nélkül. René Faber a „Csendes kis helyiségek kultúrtörténete" című könyvében azt írja, hogy a higiénia első győzelmeit Angliában aratta - írja a dpa. Sir John Harrington 1589-ben találta fel a ví- zöblítéses toalettet. A ma használatos toalettek őse 1775-ben született meg Alexander Cummings londoni órásmester találmánya alapján. Igazán használható konstrukciók azonban csak 1810-ben kerültek a piacra. Németországban a rendőrség 1900-ban tette kötelezővé a háztulajdonosoknak vízöblítéses toalettek beépítését. A WC-k „diadalmenete" véget vetett az ólomból, cinkből és porcelánból készített éjjeli edény hosszú időszakának. Egy francia tudós most igazolta, hogy az ebéd utáni alvás egészséges: a lustasághoz ennek a délutáni szunyóká- lásnak semmi köze sincs. Pierre Portero, a párizsi Institut Biomedical Sport et Vie professzora szerint az emberi test délután egy kis pihenőre van programozva. Grand Prix motor- és autóversenyek technikusaival végzett kísérletsorozat alapján megállapította, hogy a vizsgált személyek koncentráló képessége délután jelentősen csökkent. Ezután 3-4 órás alvási szünetet rendelt el számukra. Ennek elteltével a technikusok kipihentnek érezték magukat, s jobban bírták a boxban a 24 órás helytállást. A koncentráció hiánya a városi forgalomban is végzetes lehet. Közlekedési statisztikák kora délutáni baleseti csúcsot mutatnak a 14-16 óráig terjedő időben, amikor a teljesítménygörbe drasztikusan zuhan. Ennek jeleként a test- hőmérséklet ilyenkor ugyanúgy csökken, mint az éjszakai alvási fázisok idején. Ezt a tudósok azzal magyarázzák, hogy a reggeli felkelést követően kerek hét órán át tartó ébrenlét után a szervezet bizonyos fehérjéket, peptideket termel, amelyek természetes altatóként hatnak. Ezt a viselkedésmintát a szervezet évezredek óta követi. Őseink számára lehetetlen volt, hogy éjszakákon át aludjanak, mivel a veszély, melyet a vadállatok jelenléte és a természeti katasztrófák fenyegetése jelentett, túlságosan is nagy volt. Ehelyett nappal aludtak részletekben. Úgy tűnik, hogy ez a belső óra még ma is működik. Carl Hindmarch, a British Sleep Society alapítója igazolja francia kollégájának nézetét. Ő is délutáni szunyókálást javasol. Ezalatt lassul az agy elektromos tevékenysége, ami különösen mély és pihentető alvást tesz lehetővé. Azt tanácsolja, hogy éjjel 5-6 órát aludjunk, délután pedig mintegy két órát. E mély alvási periódusok alatt a szervezetben hormonok és fehérjék segítik a sejtek megújulását és az immunrendszer erősítését. Azoknak, akiknek elfoglaltságuknál fogva nincs idejük délutáni alvásra, Salvador Dali spanyol festő példáját ajánlják, aki mikro-alvással, vagyis rendkívül rövid alvási szünetekkel szakította meg művészi alkotásai fázisaif. Ehhez leült egy székre, maga előtt egy pléhtállal, a kezében pedig egy kanalat tartott - aztán behunyta a szemét. Néhány perc múlva hangos csörömpölés ébresztette fel: leejtette a kanalat. Kialudta magát. Ferenczy Europress Az időskor hívatlan vendége Mozgáshiány, tartós ágynyugalom, kevés folyadék és rostos étel fogyasztása, bizonyos gyógyszerek (Codein, egyes vérnyomáscsökkentők) szedése - mindez együtt, de külön-külön is előidézi a bélműködés lelassulását, az emésztőrendszer működésének akadozását. Sok esetben a széklet visszatartása jár azzal a következménnyel, hogy a székelési inger veszít erejéből vagy egy időre teljesen megszűnik. A székrekedés ugyan főleg az időskor kellemetlen velejárója, a helytelen életmód és étkezési szokások következtében azonban ma már szinte életkortól független ártalom. Leggyakrabban alkalmazott házi gyógyszere a hashajtó, illetve a beöntés. Ezekkel azonban csínján kell bánni, mert rendszeres alkalmazásuk nyomán a belek fokozatosan ellustulnak és egy idő után már a legerősebb medicinák sem segítenek. Vannak viszont gyógyszerek, amelyek efféle utóhatás nélkül könnyítik a széklet kiürítését (például a Glicerin-kúp) vagy serkentik a belek tevékenységét (Tisasen, Bolus laxans) - ezek nyugodtan szedhetők. Legjobb ellenszer természetesen a rendszeres mozgás és az étrend egészségesebbé tétele. Ezzel általában elérhető, hogy naponta, reggelenként távozzon szervezetünkből a salakanyag, ami egész napra jobb közérzetet biztosít. Ébredés után, éhgyomorra érdemes például hidegvizet - szénsavas vagy ásványvizet -, aludttejet, joghurtot, kefirt, savót vagy írót, savanyú káposztalevet, kovászos uborka levét, gyümölcsszörpöt inni, müzlit fogyasztani. Ezek mind aktivitásra, mozgásra ingerük a beleket. Igen jó székletképzők a különböző rostok. A görcsös székrekedést jól oldja a finom-rostos táplálék: a reszelt alma, reszelt sárgarépa, a zabpehely, a zabkorpa. Bélserkentőként fogyasztható a málna, az eper, a szamóca és a paradicsom. A zöldfélék közül hasonló hatású lehet a zöldborsó, a káposzta, a kelkáposzta, a lencse és a zöldbab is. Minden korpával dúsított készítményből a székrekedéssel küszködök bővebben fogyaszthatnak reggelire, vacsorára, de akár napközben is. Az étkezési búzakorpát tejfölbe, kefirbe, aludttejbe keverhetjük vagy ételek készítésekor használhatjuk fel.
