Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-18 / 272. szám
1994. november 18., péntek GAZDASAG WÚJSÁG 5 A nyugdíjbiztosításról I. rész A Kormány 91/1993. (VI.9.) rendelete alapján 1994. július 1-jével létrejött és megkezdte működését az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és megyei igazgatási szervei. Ezzel egyidejűleg az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és megyei igazgatási szervei 1993. július 1-jétől alakították ki szervezeti egységeiket, ez a folyamat jelenleg is tart. A feladatok végzésére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának megállapodása alapján a volt Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságain az ellenőrzési egységek szétválasztása megtörtént, aminek következtében az ellenőrzési egységek személyi állományának mintegy kétharmada került a nyugdíj- biztosítási ágazathoz. A szétválást úgy kellett végrehajtani, hogy abból a biztosítottak hátrányt ne érez- zenek. Úgy gondoljuk, hogy ezt sikerült zökkenő- mentesen megoldanunk. A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságunknak két fő feladata van, a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások megállapítása, valamint a munkáltatói szakellenőrzések végzése. Jelen cikkben a szakellenőrzés fontosságát, feladatait szeretnénk kiemelni. A 91/1993. (VI. 9.) Kormányrendelet 16. §. (2) bekezdésének a/-b/ pontja értelmében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és területi igazgatási szervei látják el a biztosítottak bejelentésének, a járulékbevallási (bejelentési) kötelezettség teljesítésének és az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátásának szakellenőrzését. A szakellenőrzéssel szemben támasztott követelmény: — járuljon hozzá a törvényesség következetes érvényesítéséhez, — védje és képviselje a társadalombiztosítási érdekeket, különös figyelemmel a társadalombiztosítási alapokat megillető befizetésekre, — segítse a hibák keletkezésének megelőzését. A területi igazgatási szervek ellenőrzési kötelezettsége kiterjed: — a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában munkáltatónak minősülő jogi személyekre, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetekre, magánszemélyekre, költségvetés alapján gazdálkodó szervezetekre, illetőleg egyéb szervekre, — a biztosítottakra, mint a társadalombiztosítás alanyaira, — járulékbevallásokra, bejelentésekre, nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok ellátására, különös tekintettel a nyugellátás megállapításával kapcsolatos szolgálati idő, kereseti és egyéb adatokra. Tolna megyében jelenleg 310 kifizetőhellyel rendelkező munkáltató van. Ezek összetétele: vállalatok, költségvetési szervek, mező- gazdasági szövetkezetek, gazdasági társaságok. A ki- fizetőhellyel rendelkező munkáltatókon felül 15.000 vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély és 3.500 gazdasági társaság tevékenykedik. A szétváláskor az ellenőrzési osztály létszáma 12 fő volt. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat fontosnak ítélte meg az ellenőrzés szükségességét, ezért elhatározta annak személyi és működési feltételeinek javítását. Ennek megfelelően 1994. évben lehetőség nyílt 3 fő felvételére és egy gépkocsi beállítására. A jelenlegi létszám tehát 15 fő. Ezzel a létszámmal végezzük az előzőekben felsorolt munkáltatók ellenőrzését, amelynek tapasztalatairól a holnapi lapban olvashatnak. Haffner Béla Tolna Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ellenőrzési osztályvezető Privatizáció után az AGRAM-nál Állami cégből vállalkozás Közel egy éve, hogy az Állami Vagyonügynökség által meghirdetett szekszárdi cég, az AGRAM Gépipari Vállalat, elkelt. Annak idején két pályázat közül (egy német és egy magyar vállalkozó pályázott) választották ki a nyertest, Borbély Károlyt. A még állami vállalat az ismert Mezőgép hálózat része volt, Várdomb, Gyönk és Szek- szárd alkotott egy céget. A privatizációs pályázatban már a három üzemet önállóan hirdették meg. Ezúttal Borbély Károllyal, az AGRAM igazgatójával beszélgettünk. — A cég jelenlegi profilja nem új, hiszen ugyanazokat a építőipari állványokat, alumínium létrákat gyártják német piacra, mint két évvel ezelőtt. Akkor mi változott? — Én bízom benne, hogy sok minden. A profilunk valóban a régi, de hát ami jól működik, azt nem csak hagyni, hanem fejleszteni is kell. így ma már három műszakban dolgozunk, ez azt is jelenti, hogy 30-40 emberrel még többen dolgoznak a vállalatnál mint régen. A megrendelőink igényesek, ezért csak minőségi és esztétikus munkát adhatunk ki a kezünkből. Ez egy veszteséges cég volt, melynek éves forgalma 330 millió forint körül mozgott. Az idén szeretnénk elérni a 600 millió forintos for-, galmat a gépek jobb kihasználásával. Jelentős banki adósággal vettük meg a vállalatot, elmaradt tartozások voltak a társadalombiztosítás felé, illetve az adóhatóságok felé is. Ebből az adót kifizettük, a társadalom- biztosítást átütemeztettük, vaA termék a régi, a szemlélet új lamint a többi adósság 35-40 százalékát törlesztettük. — Mi az oka annak, hogy ugyanezzel a proßllal ez a cég két éve veszteséges volt, mára pedig megduplázta a bevételét? — Nyilván más az érdeke egy alkalmazottnak és más egy tulajdonosnak. Az itt dolgozóknak alacsony volt a bérük, ugyanakkor órabérben dolgoztak, tehát nem voltak érdekeltté téve abban, hogy valami is változzon. A fizetéseket rendeztük, 26 százalékos béremeléssel, illetve bevezettük a normát, régen 14 portás volt, két Volga, hozzá két sofőr, a régi nagyvállalati szisztémának megfelelően. Ehelyett egy autónk van, és akinek kell az autó a vezetők közül, az el is vezeti azt. A másik oldala pedig, eddig a megrendelés úgy történt, hogy bejött a leendő vásárló, ezután megrendelték az alapanyagot, majd legyártották, és eltelt két hónap mire megkapta amit kért, ha még akkor akart egyáltalán vásárolni. Most az üzletkötők marketing munkája alapján előre, folyamatosan gyártunk, és a vevőt így gyorsabban ki is tudjuk szolgálni. — Az Ön személye is nyilván érdekelné az olvasót, nem csak azért mert Bács-Kiskun megyei, nem csak azért mert eddig már hat különböző vállalkozása van, az AGRAM volt a hetedik, hanem mindezt hogyan lehet 32 éves fejjel elérni? — Lajosmizsén lakom és bár az ország több részén van vállalkozásom, ezt tekintem állandó otthonomnak. Van egy tüzép telepem és egy műszaki üzletem Lajosmizsén, egy vasudvarom pedig Kecskeméten, mindhárom helyre, évek óta innen az Agramból vettem az alapanyagot. Ennek köszönhetően tudtam, hogy ezt a vállalatot is privatizálják, és mivel ismertem a céget, megpályáztam. Ami pedig az utolsó kérdését illeti, nagyon fiatalon, 19 éves koromban nősültem meg és a feleségem szülei már akkor maszekok voltak, akkor így hívták a vállalkozót. Kelmefestéssel foglalkoztak és én belecsöppentem ebbe a világba, hiszen az én családomban akkor még nem volt vállalkozó. Egy év múlva megszületett az első kislányom, rá egy évre a második is, kellett a pénz, mint minden fiatalnak. A feleségemmel együtt mécseseket öntöttünk, mivel volt rá kereslet, éjszaka is és hétvégéken is dolgoztunk. Majd kárpitozással foglalkoztunk. Ä pénz egyrészét befektettük és ma már az említett vállalkozásainkon kívül van egy ruházati szalonunk Cegléden, és két vendéglátó egységünk Nagykőrösön és Lajosmizsén. Természetesen a legjelentősebb vállalkozásnak az Agramot tartom, hiszen itt 230 ember dolgozik, így nem csak a vállalkozásomért, hanem értük is felelősnek érzem magamat. — Nyilván ha ennyiféle vállalkozása van, könnyen és gyorsan hoz döntéseket is? — Nem, ez nem így van, nehezen hozom meg a döntéseimet és ezért kikérem mások véleményét. Nálunk nem lehet hibázni, nem lehet selejtet gyártani, ha 120 forintot ki lehet hozni valamiből, akkor nem elégedhetek meg 100-zal. Ha egy vezető rosszul vállal el feladatokat, rosszul méri fel a helyzetet, rosszul koordinál, akkor ott a dolgozók megszakadhatnak, akkor sem lesz nyereséges a cég. Ezért nem mindegy, hogy egy döntés milyen. Mauthner Ótos Réka Tájékoztató a hadiiparról Rövid időn belül elkészül a hadiipar működőképességének megőrzéséről szóló cselekvési program - jelentette be csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Hegyháti József, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. A felmérések szerint - hangsúlyozta - az ágazat képes a hagyományos területek - kézifegyver- és lőszergyártás, védelmi elektronikai eszközök, javítási munkák - elvégzésére az igényeknek megfelelő mértékben. A sajtótájékoztatón bemutatták az ágazat tevékenységének koordinálását végző Hadiipari Önálló Osztályt is. Ezt az IKM átszervezése során hozták létre a Hadiipari Hivatal utódjaként. Feladatai kiterjednek a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok gyártatására, a hadiipari kapacitások szervezésére, szükségállapot idején végzendő tevékenységek irányítására. Szolgáltatás gazdáknak Traktor és agrártanácsadás A szomszédos országokban kellett szétnézni Mezőgazdasági gépeket, traktorokat, vetőgépeket, trágyaszórókat, tárcsákat, kulti- vátorokat, növényvédő, betakarítógépeket találhat Szek- szárdon, a Pollack utcai felüljárónál az arra járó. A kisgazdák számára komoly gépkínálatot felsorakoztató vállalkozás egy éve alakult, fejlődése azóta töretlen. Jóllehet a cég, mint a neve is elárulja, — Agrártanácsadói Iroda, - eredetileg más profillal indult. — Agrártanácsadói rendszer kiépítését kezdtem el 1990. augusztusában, de rövidesen rájöttem, amíg nincs állami finanszírozás, addig ebből megélni nem lehet. Hiába információéhesek a mai „új-gazdák", fizetni a tanácsokért nem akarnak és nem is tudnak. Amire hajlandó áldozni ez a réteg, azok a mező- gazdasági eszközök - kezdte Kohajda Ferenc irodavezető. — Tehát váltottak, agrártanáTraktorok hosszú sorban csadás helyett most mezőgazdasági gépeladással foglalkoznak. — Igen, elsősorban magángazdák számára kínálunk munkagépeket. A privatizáció következtében a mezőgazda- sági területek ugyanis felaprózódtak és a lassan kialakuló 30-100 hektáros kisgazdaságoknak másfajta mező- gazdasági gépekre van szükségük, mint a többezer hektáros nagyüzemeknek volt. — Ezt a másfajta igényt igyekeznek most Önök kielégíteni. — Igen, 12 lóerős traktortól 150 lóerősig terjed a kínálatunk, a hozzá kapcsolódó teljes munkaerőparkig. Mindezt kevés pénzzel lehetett indítani, de közben belépett az állami támogatás, a kamathitel, ami megfelelő pénzügyi forrást teremtett a gazdák gépbeszerzéséhez. — Milyen gyártmányú gépeket kínálnak? — Sajnos a kisgazdaságok igényeit kielégítő hazai gépek erőműveletekhez nincsenek, ezért a szomszédos országokban kellett szétnézni. Indulásként Belorusz MTZ-ket kínáltunk, aztán bővítve a választékot lengyel, román, majd horvát, szlovén munkagépeket, amelyek a hagyományos paraszti nagygazdaságok igényeit elégítik ki. Ez utóbbi gépek valamivel drágábbak, mint a FÁK államokból valók, de jobbak és lassan igény jelentkezik arra, hogy az alap- beszerzésen kívül bővítsük a kínálatot. — Nem volt feszültség a korábbi nagy mezőgazdasági-gép eladók és On között? — Békésen kiegészítjük egymás tevékenységét, a kezdeti feszültségek után jól együtt tudunk működni. — Honnan kerül ki a vevőkörük? — Tolnán kívül a szomszédos megyékből. A Keszthelyen tavasszal létrehozott telepünk is jól működik. — Agrár-tanácsadással már nem is foglalkoznak? — Dehogynem. Minden szükséges információval, mezőgazdasági, pénzügyi tanáccsal ellátjuk a hozzánk betérő gazdákat. A tanácsadás szorosan hozzá tartozik a kereskedelmi tevékenységünkhöz, a kettő szervesen kiegészíti egymást. - fké — Fotó: Ótós Réka A termelői árak Az ipar termelői árai szeptemberben 1,7 százalékkal haladták meg az augusztusi szintet, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 13 százalékkal emelkedtek. A belföldi értékesítési árak 1,5 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt. 1994. nov«mber14. - ! december 12. Árendás Részvény jegyzési idő I 1995. január 1-ttl március 20. ! Adóvisszaigénylés I 1995. március 31- május 15. ! Árendás részvény 15%-a (foglaló) kifizetése | 1997. május 31. • Árendás Osztalék fizetése ^ 1998. március31.-május 15. í Árendás Részvények eladása 168.8% -on számítjuk be kárpótlási jegyét, ha Árendás Részvényt vásárol. Az Árendás Részvények vételára a törvény szerint az adóalapból leírható. Az Árendás Részvénytársaság a kárpótlási jegyért vásárolt részvényeket 1998. március 31. és május 15. között megvásárolja. Az Árendás Rt. biztosítja továbbá, hogy a részvény tulajdonosával 1995. mácius 31. és május 15. között a tulajdonjog fenntartásával adás-vételi szerződést köt, és a foglalót (a részvények névértékének 15% á.) ezzel egyidejűleg készpénzben kifizeti. 183.8% Az Árendás Részvény jegyzésének részletes feltételeit a jegyzési helyeken ismerheti meg. Jegyzési idff: 1994. november 14-től december 12-ig FELVILÁGOSÍTÁS: 06/1/175-2009 JEGYZÉSI HELYEK: CO-NEXUS Értékház Rt. 1013 Budapest, Roham u. 1. 1052 Budapest, Semmelweis u. 21. 9024 Győr, Batthyány tér 23. 4026 Debrecen, Kálvin tér 2/A. A Mezőbank Értékpapír és Befektető Rt. szervezésében a Mezőbank Rt. fiókjai: 1028 Budapest, Patakhegyi u. 83-85. 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 74. 1111 Budapest, Budafoki út 20. 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 22. 6600 Szentes, Petőfi u. 1. 5000 Szolnok, Mária u. 23. 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 23. 8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 6. Brókercégek: Bond Pénz- és Értékforgalmi Rt. 8000 Székesfehérvár, Tolnai u. 1. Az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet engedélyének száma: 20217/94; kelte 1994. november 3. í
