Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-16 / 270. szám
1994. november 16., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 A TOlRaHECVB Kereafcgdeüni ét HÍREI Alakuló küldöttgyűlés A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közel négy éve alakult, az egyesületekről szóló törvény alapján, önkéntes tagsággal. Klasszikus kamarai feladatokon túlmenően érdekképviseleti szervezetként, szolgáltatásokat is nyújtva működött. Hosszas előkészítő munka után, nem kevés államigazgatási, politikai ellenállást leküzdve végre elérkezett az az idő, amikor ez a kamarai rendszer továbbfejleszthető. A piacgazdaságnak - miként ez a múlt század közepétől Magyar- országon is gyakorlat volt, s a nyugati gazdaságokban ma is természetes - szükséges intézménye a gazdasági kamara, azaz a gazdaság szereplőinek önkormányzata. Nem tartható az állam túlsúlyos, szinte kizárólagos szerepe a gazdasággal kapcsolatos közfeladatok ellátásában. A kamarák vehetik át ezt a szerepkört. A gazdasági kamarákról szóló törvény értelmében lezajlottak Tolna megyében is a küldöttválasztó osztályértekezletek, s a megválasztott 70 küldött november 17-én ül össze, hogy megalakítsa a közjogi Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát, megvitassa és elfogadja alapszabályát, valamint megválassza a leendő kamara tisztségviselőit. Fontos tudnivalók a jövedéki törvényről A jövedéki törvény kiskereskedelemre vonatkozó előírásai értelmében az élvezeti cikkekhez tartozó árukat együttesen árusítani csak általános áruházban (üzletköri besorolás 1/0) élelmiszeráruházban (üzletköri besorolás 1/10) és élelmiszer jellegű vegyesüzletben (besorolás 1/12) lehet. A három üzletköri besorolás közül az 1/12 élelmiszer jellegű vegyesüzlet esetében nincs alapterületi megkötés. A jövedéki törvény hatálybalépését követően a fenti rendelkezések miatt dohány-, ajándékboltok, palackozott italok boltja üzemeltetői sorra kérik üzletköri átsorolásukat az 1/12 üzletkörbe. A boltok zömében az árusított termékek köre nem, csak a besorolásuk és elnevezésük változott meg. Az R 1. számú mellékletben meghatározott üzletkörön belül - a jogszabályi keretek között - a vállalkozó határozza meg, hogy mit hoz forgalomba. Ennek során azonban ügyelnie kell arra is, hogy az üzlet szakjellegét megtartsa. Ezért nem lehet élelmiszer jellegű vegyesüzletnek tekinteni azt az üzletet, amelyben a napi élelmiszercikkek mellett nem találhatóak megfelelő arányban ruházati vagy vegyes iparcikkek, kultúrcikkek. Szakhatósági hozzájárulás tehát csak abban az esetben adható az átsoroláshoz, ha az üzlet ténylegesen élelmiszer jellegű vegyesboltként üzemel és ehhez a közegészségügyi feltételek biztosítottak. Alkalmi árusítás Az R 2/A §. lehetővé teszi az alkalmi árusítást, amelynek keretében az üzlettel rendelkező kereskedő az áruját ideiglenes jellegű, nem közterületi árusítóhelyen alkalomszerűen értékesítheti. Ennek alapján nincs akadálya annak, hogy egy cukrászdát üzemeltető kereskedő a terméket mozi, színház, kemping stb. területén árusítsa. Ez azonban csak eseti lehet és ennek során is be kell tartani a közegészségügyi szabályokat. A KISOSZ véleménye az átalányadózásról Az általános forgalmi adót tekintve az átalány bevezetése lenne a célszerű - állítja a Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szervezete. A KISOSZ kedden az MTI-hez eljuttatott állás- foglalása hangsúlyozza: érthetetlen, hogy a Parlament elé terjesztett adótörvény módosításában a pénzügyi kormányzat nem veszi tekintetbe ezzel kapcsolatos javaslatukat, noha van olyan terület ahol már bevezették az átalányadózást. A KISOSZ vezetése állás- foglalásában közli: az átalányadózás bevezetését az egyéni vállalkozóknál nagy várakozás előzte meg. Az érdekképviseleti szervezet szerint a Pénzügyminisztérium a személyi jövedelemadó rendszerében elfogadható átalányadó szabályokat dolgozott ki, a témakör hétfő óta szerepel az Országgyűlés napirendjén. A KISOSZ azonban felhívja a figyelmet: a lehetségesnélje- lentősen szűkebb vállalkozói réteg számára lesz célszerű a PÚM által javasolt átalányadózást választani, csupán azoknak az egyéni vállalko- zóknk, akiknek éves nettó áfa nélküli bevétele egymillió forint alatt marad. Azok ugyanis, akiknek éves nettó árbevétele meghaladja az egymillió forintot, nem lesznek jogosultak a beszerzéseikben előzetesen felszámított áfa levonására, ugyanakkor a vevőknek felszámított áfa teljes összegét be kell fizetniük. Az ilyen kiskereskedő a korábbi tételes adójának többszörösét kénytelen befizetni, tehát nem éri meg neki az átalányadózást választani akkor sem, ha az adminisztrációs szempontból lényegesen egyszerűbb. A Pénzügyminisztérium javaslata alapján kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó 15 millió forintig, más tevékenységet végző pedig 3 millió forint éves bevételig választhatná az átalányadózást. A KISOSZ szerint a módosítás csak akkor éri el célját, vagyis abban az esetben lesz érdemes e teljes vállalakozó kör számára az átalányt választani, ha az kiterjed az általános forgalmi adóra is. A MAVA a magyarországi befektetési lehetőségekre! Szellemi tevékenység kizárva A Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap szerint a fejlesztési törekvések és a vállalkozások növekedése a finanszírozási igények második nagy hullámát fogja eredményezni Magyarországon. A várható nagy igények kielégítésére az alap létrehozott egy tanácsadó testületet, amely évi 20 millió dollár befektetéséről fog dönteni. A magyar magánszektor növekvő igényeinek kielégítésére további pénzügyi forrásokért folyamodnak az Egyesült Államok kormányához, egyidejűleg a magántőke bevonásával új pénzügyi alapot hoznak létre a kis- és közép- vállalkozások számára - tájékoztatta az alap az MTI-t. A MAVA közvetlen kapcsolatot tart a magyar politikai élet vezetőivel, akik megerősítették, hogy a gazdasági vezetés továbbra is igény tart azon cégek tevékenységére, amelyek befektetések, vagy kölcsönök formájában lehetővé teszik a kis- és középvállalkozások számára a tőkéhez jutást. A MAVA mellett igen kevés intézményi befefektető foglalkozik ezzel a területtel. A MAVA négy évvel ezelőtt kezdte meg működését Magyarországon. Hatvan millió dolláros induló tőkéjének túlnyomó részét kis- és középvállalkozások számára biztosított tőkebefektetések és kölcsönök formájában hasznosította. A kezdetek óta 47 millió dollárt fektetett be Magyarországon, összesen 31 tőkebefektetést hajtott végre, és 200 esetben folyósított hitelt kisvállalkozóknak. A Technikai Együttműködési Program 10 millió dolláros pénzalapjából 6 millió dollárt folyósított. Jövőre a kormány javaslata szerint átalányadózást is választhatnak az egyéni vállalkozók, ha az ilyen tevékenységből származó bevételük a megelőző évben nem haladta meg a 3 millió forintot. Mint a Pénzügyminisztériumban elmondták: nem választhatják az átalányadózást a szellemi tevékenységet végzők, valamint azok, akik az 1995 előtt a 90 százalékos vélelmezett jövedelemhányad szerinti elszámolási szabályt alkalmazták. A pénzügyi kormányzat álláspontja szerint az átalányadózással a termelői és a kereskedelmi tevékenységet kívánják ösztönözni, nem pedig a köztudottan kis költséggel járó szellemi tevékenységet. Az átalányadó ugyanis igen kedvezményes adózási forma. Az adó alapja a bevétel 20 százaléka. Az adó mértéke évi 600 ezer forint bevételig 25 százalék. Ha az egyéni vállalkozó átalányadójának alapja meghaladja az évi 600 ezer forintot, akkor az adó mértéke 30 százalék, 800 ezer forint éves bevétel fölött pedig 35 százalék. Eszerint egymillió forintos éves bevétel esetén az átalányadót választó egyéni vállalkozó adó alapja 200 ezer forint lesz, a fizetendő adó pedig összesen 70 ezer forint. A pénzügyi tárca illetékese a szellemi tevékenységet végzőkkel kapcsolatban rámutatott arra is, hogy ők továbbra is alkalmazhatják a 90 százalékos jövedelemadó hányadot, illetve 25 ezer forinttal csökkenthetik majd 1995. évi adójukat. Kamatozó Kincstárj egy 1995/XI. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/XI. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpapírszámlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. november 14-18-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. november 18. Évi nettó kamata 25%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó P. u. ó. * OTP Bank Rt. 7101 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Tolna • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 13. • Cooptourist Rt. 7100 Szekszárd, Kölcsey Itp. 160. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) . fi ATo> Á L L A M P A P I * P % l> A I O II B S Z O KOS BIZ I O N S A (i 4
