Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-01 / 231. szám
10 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. október 1., szombat Relativizálni a történelmet Most nagyobb a sansz a megegyezésre - mondja Smaranda Enache Szekszárdon járt a közelmúltban a magát „polgári militánsnak" nevező román politikus, kisebbségi szakértő, Smaranda Enache. Az alábbiakban a román-magyar megegyezés esélyeiről kérdeztük.- Egy Magyarországon élő román író két évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy tévedésben élnek a magyarok, mert a román féllel nem lehet a mi fogalmaink szerint tárgyalni.- Úgy gondolom, hogy az ilyen általánosítások nem vezetnek semmilyen nyitottságra. Nyilvánvaló, hogy történelmileg léteznek olyan hagyományok, talán más mentalitás, amelyek nagy terhet jelentenek, de a modernizáció és az európai integráció úgy jelentkezik a románok számára is, mint modern nemzeti vállalkozás. A román értelmiségiek és az elit politikusok körében eléggé tiszta, hogy ha Románia nem kapcsolódik Európához addig, amíg még lehet, - mert nem tudni, mit hoz a jövő az azt jelenti a román nép számára, hogy gazdasági szempontból ki lesz zárva az európai vérkeringésből. Ha vannak is történelmi-kulturális differenciák, azt hiszem, hogy ebben a helyzetben, amikor nagy a külföldi nyomás Romániára, de talán Magyarországra is, nagyobb a sansz a megegyezésre. De az alapszerződés csak az egyik lépés, talán a legkisebb, és a legfelületesebb.- Ön szerint hogyan látja egymást román és magyar?- A tankönyvekben olyan fantasztikus differenciák, sztereotípiák és téves képzetek vannak a másikról, amelyek még a 19. századból jönnek. Ez részben normális, minden népnél megvan, a németeknél, a franciáknál, a briteknél is, de ezek a népek már megtalálták annak a kulcsát, hogyan relativizálják a történelmüket, hogy a történelem ne egy mindennapi teher legyen. Az izoláltság mind a két népnek nagyon rosszat tesz.- Érkeznek olyan jelzések Romániából, hogy a román demokratikus erők nem szívesen vállalják az együttműködést a magyar politikai erőkkel. Ez valóban így van?- Nem próbálom meg ezt a képet, megváltoztatni, de fontos tévedéseket is tartalmaz. Elég visszagondolnunk arra, hogy a román parlamentben szörnyű jelentéseket olvastak fel azokról a „bűncselekményekről", amelyeket a székelyek román rendőrök ellen követtek el 1989 decemberében. Ezzel nagyon megbántották a magyar lakosságot, mert a jelentések a kollektív bűnösség jegyében voltak megírva. Akkor több helyen rendeztek tiltakozó demonstrációkat, és ezeken nagyon sok román személyiség jelent meg. A demokratikus konvención belül az RMDSZ egyenrangú tag, az egyik az alapító hat párt közül. Hogy a konvenció minden RMDSZ-elvárást támogatna? Nos, ez valóban nem így történik. Amikor a nacionalizmus általános politikai eszköz, nagyon moderált hangot kell megütnie a demokratikus konvenciónak ahhoz, hogy megnyerje a választásokat. Márpedig, ha nem így lesz, akkor szerintem Románia egészen „történelem-árnyékos" lesz a következő tíz-húsz évben, s ebben nagy veszély rejlik Románia és Közép-Európa stabilitását illetően. Toleránsnak kell lenni a konvención belül is, a konvenció nem tudja egy az egyben a nyilvánosság előtt vállalni az RMDSZ radikálisabb elvárásait. tf Kecskemét, október 14-15. Konferencia a művelődési otthonokért A Tolnatáji Szövetség, vagyis a Tolna megyében működő művelődési házak szerveződésének elnökségi tagja Martin János. Ő a bonyhádi Vörösmarty Mihály Városi Művelődési Ház igazgatója. Arról tájékoztatott, hogy 1994. október 14-15-re konferenciára hívták össze az ország népművelőit, a művelődési intézményekben dolgozókat, immár a negyedszer. Ez viszont nem jelenti azt, hogy évente, netán kétévente gyűlnének csak egybe. A folyamatosságot, a rendszerességet az garantálja, hogy amikor szólni, tenni akarnak a helyzet jobbítása érdekében a szakmában szorgoskodók, akkor rendeznek országos összejövetelt. Ennek helye ebben az évben Kecskeméten a húsz éves Erdei Ferenc Művelődési Központ. Elsődlegesen egy részletes helyzetelemzéssel kíván foglalkozni a konferencia. Az elért eredmények megvitatása után a művelődési otthonok szakmai megítélését tűzték maguk elé célul. Ennek keretén belül hazai és külföldi szakemberek fogalmazzák meg tényfeltáró gondolataikat. Módot ad ez a tanácskozás a közvetlen tapasztalat- cserére, különösen a művelődési otthonok, a közösségi házak, és a helyi társadalom kapcsolata területén. Megvitatják a művelődési otthonok jogi meghatározottságait, az intézményrendszer külföldi megítélését, a hazai szakemberképzés helyzetét. Áttekintik a civil szervezetek és a művelődési otthonok kapcsolatát, az önkormányzatok és az intézmények együttműködését. Természetesen nem kimondottan az eredményeket sorolják, de a nehézségeket, a fenntartás, a finanszírozás gondjait is. Az elképzelések szerint a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete lesz a kezdeményező, és rámutat azokra a forráslehetőségekre, melyek felhasználhatók lennének az intézményi finanszírozásban. Hasonlóan a Magyar Népművelők Egyesülete is szól majd a szakma védelmében. Javaslatokat tesznek, ajánlatokat a szakmai továbbképzésekhez. Együttműködési szempontokat fogalmaznak meg a törvényhozók, az önkormányzatok és a civil szervezetek számára. Ezért a rendezők bíznak abban, hogy a legfelsőbb szintű vezetők, de a legkisebb települések önkormányzati képviselői is elfogadják a meghívásokat, és a konferencia plenáris ülésein előadásaikkal, hozzászólásaikkal lehetővé teszik a művelődési otthonok fejlődését szolgáló tanácskozás eredményességét. A résztvevők a kecskeméti művelődési központ előcsarnokában bemutatkozási lehetőséget is kapnak. Itt tevékenység-ismertető kiadványbörze, programajánlat, csere-bere, szoftver- és videó- bemutató gazdagítja a tanácskozás programját. Propagandaanyagok közzétételére is módot adnak a megjelenteknek. Arra a kérdésre, hogy miért lenne fontos Tolna megyéből minél nagyobb számban megjelenni ezen a fórumon, egyértelmű választ ad a rövid helyzetelemzés. Ez láttatja, hogy nincs megyénkben egyetlen olyan művelődési intézmény sem, amely átfogón foglalkozna e térség művelődési otthoni hálózatával. Nem működik kellően a népművelők egyesülete sem. A Tolnatáji Szövetség próbál vállalni, koordinálni regionális megyei feladatokat. Jelentkezési lapokat, melyek a IV. Országos Művelődési Otthoni Konferenciára szólnak, Martin Jánostól, a bonyhádi művelődési ház címén lehet igényelni. Decsi Kiss János A megújult Champs-Élysées Két év rekonstrukciós munkálatai után új, megszépült köntösben fogadja a látogatókat a világ egyik leghíresebb sugárútja, a párizsi Champs-Élysées. Az út „hivatalos átadására (ezt a kifejezést csak átvitt értelemben lehet használni, hiszen a Champs-Elysées-n a munkák alatt sem szünetelt a forgalom) hétfp este került sor: Jacques Chirac párizsi polgár- mester gombnyomására látványos fényjáték fogadta a járdákon összegyűlt párizsiakat és turistákat. A kandeláberekre felszerelt halogénlámpák zöld fényárba borították a platánfákat, s a megvilágítás a fényerősség váltakozása miatt - a hullámzás, a lüktetés érzetét keltette. Az attrakció október húszadikáig minden este megismétlődik majd. A Champs-Élysées még a XVII. században, a Napkirály idejében jött létre, s azóta is Párizs egyik ütőerének számított. (MTI) Már kapható a Csók és Könny SS* • c. női magazin NoTc vallanak önmagukról.... IGAZ TÖRTÉNETEK:- szerelemről- bánatról -boldogságról valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban. (57639) Mindig régész akartam lenni! „Visszajárok" Alsóheténybe Már több, mint egy évtizede, hogy minden év nyarán dr. Tóth Endrét és kis „csapatát" ismerősként üdvözlik Alsóhetényben. Minden évben másfél-két hónapra visz- szajönnek, hogy folytassák az előző évben abbahagyott munkát, a római kori erőd feltárását. így történt ez az idén is, amikor augusztus végéig folytak az ásatások. Dr. Tóth Endrével beszélgettünk a munkájáról, a régészetről. — Régész vagyok, s mindig is az akartam lenni. Eredetileg a szombathelyi Savaria Múzeumban dolgoztam, 1970-től pedig Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a régészeti osztályon végzem a munkám. 1984-ben a régészeti könyvtár vezetője lettem. A régészek korokra szakosodnak, én a római korral, a római kor témaköreivel foglalkozom. Az ásatáson kívül, az ottani feltárások feldolgozását is elkészítem. Az alsóhetényi munkákról most készül egy jelentés. De nemcsak az ásatások, azok feldolgozása tartozik a feladataim sorába, hanem egyéb témakörökben városok, tárgyak kronológiája is. Amikor a munkámról beszélek, azt szoktam mondani, hogy a római kori kultúra olyan szerteágazó volt, hogy nekünk mindenféléhez kell érteni. A nép- vándorlással és a kora középkorral ellentétben a római korról sokkal több információ van a birtokunkban. így sok az írásos szöveg, amit a római történetírók, prózaírók, szépírók írtak. Ezáltal több a római felirat is. Ugyanis a rómaiak grafománok voltak és sem a római kor előtt, sem utána nem volt olyan kor, ahol annyi feliratot, többek között sírfeliratot, díszfeliratot készítettek mint a rómaiak. Aztán külön említést érdemel az, hogy a római korban jelenik meg a pénz. Az ásatások során gyakran találunk római pénzeket. Előkerülnek agyag- és üvegtárgyak is, de ezeknek a restaurálásával már nem a régészek, hanem más osztály foglalkozik, de együttműködve velünk. — Részt vett-e máshol is ilyen jellegű munkán? — Igen. Hajdanában ástam Szombathelyen, Fenékpusztán, a Sárvári erődnél, aztán itt Alsóhetényben. Jelentős munka volt a Duna-kanyari leletmentés, amelyből szintén részt vállaltam. Ezenkívül a római utak feltérképezésével is foglalkozom. A Nyu- gat-Dunántúl feltérképezésével többé-kevésbé már elkészültem, de elsősorban az ásatások mellett hosszanti terepjelenségeket kutatok. Közben „befutott" mindemellé egy nem római kori téma is: a kora Árpád-kori, X-XI. századi hosszanti sáncok, amelyek a Dunántúlon kerültek elő. A sánc helyét, a haladási irányát is csak nagyjából lehet megállapítani, mégpedig Somogy- vár irányából Gölle, Kapos- pula, Dombóvár felé nyúlik a sánc. Eddig nem volt tudomásunk még a keletkezéséről sem. Kutatásokat követően ma már tudjuk, hogy ez a sánc egy korai, X. századi létesítmény volt, amiből persze semmi sem látszik, csak légi felvételen láthatók belőle foltok. Az elképzelésünk az, hogy ez a rendszer az Árpádhoz közvetlenül kapcsolódó népcsoportnak, vagy törzsnek a szálláshelyét vehette körbe. Ez persze csak feltételezés, meg kell ásni, s valószínűleg erre majd Kapospulán kerül sor. Azért itt, mert a légifelvételek alapján itt sejthető egy kapu. — A kapu szabad szemmel látható? — A kapuból persze semmit nem lehet látni, a sejtésünk az, hogy a Kapospula határában lévő téeszmajor előtt körülbelül 500 méterrel metszi az utat. Mindenképpen szeretném megnézni, és pontosan meghatározni a helyet. Ez a téma is - ugyanúgy mint a többi -, izgalmas, ez nem templom, sír, falu, hanem a védelmi rendszernek egy része, amiről eddig fogalmunk sem volt. — Vannak-e emlékezetes ásatások, amelyekre szívesen gondol vissza? — Vannak. Amikor Alsóhetényben előkerültek a kövek, vagy amikor egyszercsak a falból egy kilógó kövön egy emberarcot fedeztünk föl. Fantasztikus élmény volt, amikor a sárvári erődnél ládi- kaveret töredéket találtunk. Vagy 1980-ban, amikor egy ásatás során aranypénzek kerültek elő, ami ritka leletnek számított. Vagy az aranyszállal átszőtt textiíleletünk. — Szavaiból kitűnik, hogy nagyon szereti ezt a munkát. — Igen, végülis ez a szakmám, ezt csinálom már jóideje. Az ember nemcsak elvégzi a feladatot, hanem szív- vel-lélekkel csinálja azt. Az emberben egyfajta kíváncsiság van, érdeklődés a történelmi jellegű dolgok iránt. Ez az érdeklődés speciálisan bármilyen irányba is mehet, de valójában ez ugyanolyan mint egy rendőri nyomozás. Mert ugyanúgy helyszínelnek, összegyűjtik a leleteket, s abból összeállítják maguknak a képet, mint ahogy azt mi tesszük. A leletek háromnegyed részéből először semmit nem lehet megállapítani, csak később áll össze a kép. — A régészet nemcsak aprólékosságot, hanem türelmet is igényel. — Igen, ez így van. Én szerencsésen választottam ki a lelőhelyeket, és még nagyon sokmindent szeretnék megcsinálni. így szeretném befejezni Alsóhetényben az erőd feltárását, azt az egy-két épületet, ami még hátra van. Persze ez még komoly munkát igényel, nemcsak fizikailag, hanem időben is. Ha befejeződik a feltárása, akkor ez az egyetlen ilyen erőd, ami teljes egészében fel van tárva. Számomra nagyon fontos, hogy a területen egy-két sírkövet feltárjak. A már említett sánc illetve a kapu lesz minden bizonnyal a következő, aminek nekivágunk.- p. téri -