Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-08 / 237. szám
1994. október 8., szombat GAZDASÁG «ÚJSÁG 5 Erdőtulajdonosok figyelmébe 11. Olvasóink kérdezték A legújabb számítástechnikával Csaknem két héten keresztül tartó sorozatunkban az erdőbirtokossági társulásokról szóló 1994. évi XLIX törvényt ismertettük olvasóinkkal, amely július elsejétől lépett életbe. A Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalának munkatársai segítségével megpróbáltuk felvázolni azokat a jogszabályokat, amelyek az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggnek és amelyek és amelyekkel az említett törvény is foglalkozik. Sorozatunk utolsó részében olvasóink kérdéseire kerestük a választ, melyben a Pécsi Erdőfelügyelőség megyei kirendeltségének munkatársai voltak segítségünkre. Horváth Béláné Faddról érkezett levelében a következőket kérdezi: „Tizennyolcán vásároltunk meg egy vízparton lévő erdőterületet. Nagyon szeretnénk megosztani, mert idővel telkeket kívánunk itt kialakítani, van-e erre lehetőségünk?" — A kárpótlási eljárás során erdőterületek, nem pedig üdülőtelkek kerültek eladásra. Az erdő kettős természetű vagyontárgy, ezért korlátozott rendelkezésű tulajdon. Közcélú funkciói miatt egyrészt közvagyon, amit huzamosan fenn kell tartani, ugyanakkor lehet magántulajdon, amelynek hozamai a tulajdonost illetik. Fenti okból nem lehet megengedni, hogy az ország folyómenti erdőterületeit üdülőtelkek céljára felparcellázzák, holott tudjuk, hogy ma erre lenne igény. Az erdők rendeltetésszerű használatának korlátozása a jogszabályok szerint csak közérdekből történhet, pl. elektromos távvezeték, gáz vagy olajvezeték, stb. létesítése céljából. Schmidt Vendel aparhatni olvasónk kérdése a következő: „Négy és fél hektár erdőt ketten vettünk meg, az egyik végében az én méheim, a másik végében pedig a szomszédom pincéje van. Nem szeretnénk belépni erdőbirtokossági társulatba, viszont szeretnénk elfelezni az erdőt. Van-e erre lehetőség?" — Ha önálló, más művelési ágakkal körülhatárolt erdőterületről van szó, akkor az erdőtervi előírások betartása mellett, a két tulajdonos megegyezhet az erdőhasználat módjában, de az erdőt természetben megosztani nem lehet, az erdőfelügyelőség felé közös erdőhasználóként kell megjelenniük. Ez esetben a jelenlegi jogszabályok szerint közös erdőkezelő szervezetbe sem kell belépniük. A közös gazdálkodásuk érdemi kérdéseire kiterjedő megállapodást kötve egymással, a közös erdőkezelés jogi feltételeinek eleget tettek. Amennyiben erdőtulajdonuk egy nagyobb erdőtömb része, a Szabó Aladárnak adott válasz szerint kell eljárniuk. (Pénteki lapszámunkban közöltük.) A közös erdőkezelés nemcsak erdőbirto- kosságban valósítható meg, hanem alakítható erdőszövetkezet, vagy az 1988. évi VI. törvényben felsorolt összes gazdasági társasági forma. A választásnál mérlegelni lehet az egyes formák előnyeit, hátrányait. Tíz főt meghaladó tulajdonosi létszám esetén a legtöbb előnyt biztosító társulási forma az erdőbirtokossági társulás. Németh Gábor mőcsényi olvasónk következő kérdéssel fordult hozzánk: „Önálló helyrajzi számon, öt hold erdőt egyedül vettem meg kárpótlási jeggyel, egy nagy erdő szomszédságában. Szívem szerint egyedül művelném, nagyon bodzás, szeretném minél előbb kipucolni és tűzifát is szeretnék itt gyűjteni. Muszáj-e belépnem az erdőbirtokossági társulatba?" — A kérdés nem elég konkrét. Az önálló helyrajzi számú öt hektár erdő lehet egy azonos korú és azonos fafajú, és ebből adódóan erdőkezelés szempontjából oszthatatlan „erdőrészlet" egy része is, amiért száz hektáros erdőtömb közepén helyezkedik el, de lehet más művelési ágakkal hatarolt, önálló erdő ingatlan is. Legtöbb esetben a helyrajzi szám határok nem követik a termőhelyi és faállományviszonyokat, gyakori, hogy egy azonos kezelést igénylő „erdőrészlet" több helyrajzi számon fekszik. Vagy ezzel ellentétben egy nagyobb hrsz. részterülete. Ebből adódóan a hrsz-ra történő licit nem lehet alapja az erdőkezelési viszonyok rendezésének. Az erdőkezelő közösséghez való csatlakozás a fent felsorolt körülményektől függ. Akácos alól a bodzát kivágni lehet, de nem ésszerű. Az akácosok egy típusának természetes cserjeszintje a bodza, amely árnyalja az erdő talaját, nem engedi kiszáradni és elgyomosodni, gazdag le- vélzetével a viszonylag kisebb mennyiségű akáchumuszt feljavítja. Aki kivágja, saját erdejének okoz kárt,, mert csökkenti a talaj humusztartalmát és víztárolóképességét, rontva ezzel az erdőállomány életfeltételeit, megnehezíti a tervezett erdőfelújítást. Ez esetben sem mellékes, hogy önálló vagy közös gazdálkodásra kötelezett, mert a bodzairtás hátrányos következményeit később a tulajdonostársakkal közösen viselik. Mauthner Ha csak a nemzetközi matematika- és egyéb tanulmányi versenyeken elért kiváló magyar eredményeket - számtalan győzelmet - nézzük, akkor nemcsak a megszerzett előny okait kutatjuk, hanem azt is vizsgáljuk, hogyan lehetne e lépéselőnyt megtartani. A világot nézve, s a hatalmas technikai fejlődést tapasztalva azt mondhatjuk, hatékonyabb) oktatást csak a legújabb számítástechnika alkalmazásával tudunk elérni. Középtávú gazdasági versenyképességünk fennmaradásának egyik alapvető feltétele, hogy a felnövekvő nemzedék megfelelő számítás- technikai képzettséggel és készségekkel kerüljön ki az új, információalapú gazdasági és tudományos életbe. Természetesen vizsgálni kell, hol tartunk jelenleg. A Mikrosoft Magyarország egyik felmérése szerint ma a magyarországi iskolákban átlagosan 2, a gimnáziumokban 24 és a szakmunkásképző intézetekben 12 PC található. Ezeknek a számítógépeknek a döntő többsége jelenlegi állapotában nem megfelelő a számítástechnikai eszközökre támaszkodó oktatás minőségi szintentartásához, ebből következik, hogy minőségi fejlesztésre van szükség. A Mikrosoft a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal, a Soros Alapítvánnyal és az oktatásban aktív szerepet vállaló cégekkel egyeztetett már, és azt szeretnék, ha az oktatásban használt számítógépek kihasználtságának racionalizálására kerülne a sor. Ezt a jóval szerényebb finanszírozást igénylő megoldást a megfelelő szoftverek kiválasztásával, a hozzájuk tartozó magyar nyelvű oktatási anyagok biztosításával, a külföldön már sikeresen alkalmazott módszerek honosításával és a géphasználat optimalizálásával szeretnék elérni. Ez annyit jelent, hogy a most felnövő generáció számára alapvető fontosságú, hogy már az iskolapadban találkozzon a számítógépes hálózat és az intézmények közötti kommunikáció fogalmával - elősegíti ez a csoportdöntési mechanizmust, ösztönzi a nemzetközi kommunikációt -, a tanárok esetében pedig a munkát és a szakmai véleménycserét teszi hatékonyabbá, dinamikusabbá. A levelezőrendszer szaktól függetlenül valamennyi tanár számára előnyös, mivel elérhetővé teszi számukra a számítógép-hálózat nyújtotta lehetőségeket. Miután napjainkra mindennapos eszközzé vált a munkahelyeken a számítógép, célszerű már a számítógép-oktatást úgy szervezni, hogy a diákok a képzés során megismerkedjenek az alapfogalmakkal, megbarátkozzanak a számítógép mindennapos használatával és eszköznek tekintsék feladataik hatékonyabb megoldásához. így elérhető lenne, hogy a 18-19 éves korosztály alap- műveltségét jelentse a számítástechnika, s ez megegyezne a nemzetközi mutatókkal. A fejlődést segítő kezdeményező Mikrosoft Magyarország mindehhez biztosítja kedvezményesen a szoftvert, a számítástechnika-oktatási módszereket, támogatja a tehetséggondozást, szívesen vállal szerepet a tanulmányi versenyek szervezésében, együttműködnek az úgynevezett információs központok felállításában. Elkelt a nyíregyházi húsüzem A budapesti R-Ko-N Mezőgazdasági Termékfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. vásárolta meg a felszámolás alatt álló Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Húsipari Vállalat nyíregyházi üzemét - jelentette be tegnap Helmeczy László, a felszámolással megbízott HEXTRA Kft. résztulajdonosa. A hazai vállalkozói toplistán a 60. helyen álló társaság 100 mülió forintért vette meg a húsfeldolgozót. Németh József, az R-Ko-N Kft. ügyvezető-igazgatója sajtótájékoztatón elmondta: a nyíregyházi üzemben előreláthatólag október 17-én indítják újra a termelést. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 169,67 172,67 ausztrál dollár 78,76 80,10 belga frank (100) 336,14 341,64 dán korona 17,66 17,96 finn márka 22,44 22,78 francia frank 20,23 20,57 görög drachma (100) 4532 46,12 holland forint 61,77 62,81 ír font 167,49 170,29 japán yen (100) 106,68 108,54 kanadai dollár 79,17 80,69 kuvaiti dinár 358,69 365,35 német márka 69,13 70,33 norvég korona 15,87 16,15 olasz líra (1000) 68,16 6938 osztrák schilling (100) 982,59 999,29 portugál escudo (100) 67,81 68,95 spanyol peseta (100) 83,39 84,85 svájci frank 83,46 84,78 svéd korona 14,52 14,76 USA dollár 106,70 108,70 ECU (közös piac) 132,22 134,46 A polgár sír, a vállalkozó nevet... ? A Pénzügyminisztérium jövő évi gazdasági csomagtervének részeként elkészült az adótörvényt módosító javaslat is. Ennek alapvető célja, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek növekedjenek, ugyanakkor a vállalkozások nyeresége után számított adóterhek - a jövő gazdasági kibontakozását segítve - csökkenjenek. A minisztérium 1995-re 285 milliárd forint személyi jövedelemadó bevételt valószínűsít. Várhatóan az inflációval arányosan nem emelkedik a jelenlegi 110 ezer forintos adómentes jövedelemhatár, mert annak minden 10 ezer forintos emelése a számítások szerint 8,1 milliárd forintos adókieséssel járna, a változatlanul hagyott adótábla viszont a bérek várható emelkedése miatt 60 milliárd forint többletbevételt hozhat. A személyi jövedelemadót csökkentő kedvezmények 1995-ben csak az adóalap 30 százalékáig vonhatók le, de várhatóan a gyermekek után járó kedvezmények megszűnnek. Nagyobb támogatásban kívánják részesíteni a befektetéseket, a vállalkozásokat, ezért a részvény, az üzletrész és a befektetési jegyek osztaléka is adómentes lesz, feltéve, ha a vállalkozás nem vett igénybe társaságiadó-ked- vezményt. A jelenlegi szabályok szerint három évig nem adhatók el azok az értékpapírok, amelyekre befektetési szja-kedvezményt vett fel valaki. A jövő évtől azonban ez a piac felszabadul, bárki szabadon adhatja-veheti papírjait. Ha a befektetéseit valaki csökkenti, akkor csak az értékkülönbözet után kell adóznia. A befektetések éves növekménye után viszont adókedvezmény jár, amennyiben a részvényeket, illetve a befektetési jegyeket bróker cégnél vásárolták. Várhatóan adómentes lesz a tulajdonosok által a saját cégnek nyújtott hitel kamata is, ha az nem haladja meg a Ptk. szerint törvényes kamatlábat, illetve a hitel a jegyzett tőke felét. Újdonságként a minisztérium javaslatában szerepel - a befektetések ösztönzésére - az életbiztosítások után járó adókedvezmény bevezetése is. A vállalkozók számára kedvező javaslat szerint a nyereséges cégek az adóalapjuk meghatározott hányadából adómentesen beruházási tartalékot képezhetnek. Ha például a jól menő vállalkozások egységesen 10 százalékot tartalékolnának, akkor az állam mintegy 8 milliárd forint adótól esne el, a változtatással azonban hosszú távon a gazdaság élénkítését kívánják elősegíteni. Szigorodnak az általános forgalmi adó visszaigénylésének feltételei, de az exportőrök és az induló vállalkozások némi kedvezményre számíthatnak e téren is. Megszűnik a vállalkozásba apportként bevitt eszközök áfa-mentessége is. N. Zs. Jó üzlet-e a sertéshízlalás? A sertéságazat szereplői - termelők, feldolgozók, kereskedők - nosztalgiával gondolnak a nyolcvanas évekre, amikor még nyolc milliónál több sertést tarthattak számon az országban. De emlékezetes marad számukra az 1991-es esztendő is, amikor először szembesültek az állatállomány drasztikus csökkenésének tényével. Ekkor a statisztikusok az 1990. évi 8 millió sertés helyett már csak mintegy 6 milliót regisztráltak. Az állatállomány csökkenése azóta sem állt meg. Ez év márciusában már csak alig valamivel több mint 5 millió sertés volt az országban, kereken egymillióval kevesebb, mint négy esztendővel ezelőtt. És egyelőre kilátás sincs arra, hogy a valamikori sikeres ágazat belátható időn belül újjáéledjen. Húspiaci kilátásaink a belföldi fizetőképes kereslet kielégítése mellett nagymértékben függnek az exportlehetőségeinktől is, nevezetesen az európai országok kínálatától, áraitól és az ahhoz adott támogatás szintjétől. A sertéságazat tavalyi exportárbevétele 194 millió dollár volt. Az Agrárrendtartási Hivatal tájékoztatása szerint az idén a hazai 1.1 millió darabos exportárualapból mintegy 700 ezer vágósertésre van reális fizetőképes kereslet az Európai Unió és az USA piacain. A Vágóállat és Hústerméktanács szerint a jelenleg érvényben lévő 30 százalékos normatív támogatás mellett - tekintettel a külpiaci árakra és a vállalati költségek alakulására - nem gazdaságos a kivitel, magasabb export támogatásra lenne szükség. Csakhogy az állami szubvenció - a költségvetés ismert helyzete miatt - meglehetősen korlátozott. A húsipar a legutóbbi 8 százalékos forintleértékelésnek is elsősorban kedvezőtlen hatásait érzékeli. Az árfolyam módosítás előnyeit ugyanis a kormány azonmód korrigálta: 0.8 százalékkal csökkentette az exporttámogatást. Ha mindent összeszámolunk, s levonjuk az import alapanyagok többletköltségét, akkor az exportösztönző forintleértékelés máris nem is olyan ösztönző. Európában ma általános a húsipar recessziója. Az Európai Unió országai 1992-ben 171 millió, 1993-ban megközelítőleg 180 millió darab sertést tartottak, ám az idén mintegy 178 millióra csökkent az állomány. Növekedést csupán Svédországban, Svájcban, és Ausztriában prognosztizálnak. (újvári) Ferenczy Europress Munkáltatók és kifizetők adatszolgáltatása és az 1994. évi feldolgozási tapasztalatok a megyében A magánszemélyek jövedelemadójának ellenőrzését biztosító háttérinformációs rendszerben kiemelkedő jelentőségű a munkáltatók és kifizetők adatszolgáltatása. Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed valamennyi munkáltatóra és kifizetőre. A kifizető adózónként köteles adatot szolgáltatni az ösz- szevonás alá eső, általa kifizetett teljes összegről, az általa juttatott vagyoni értékről, ösz- szegéről. Adóelőleglevonási kötelezettség esetén az adóalapról és a levont adóelőlegről. A munkáltató adózónként az alábbi adatokról számol el: — az általa kifizetett adóköteles jövedelem teljes ösz- szegéről; — a levont adóelőlegről; — összjövedelmet csökkentő tételekről és adókedvezményekről; — a megállapított adóról. Az adatszolgáltatást a K29, K30, K41, K42, K43 számú nyomtatványon, vagy a fent felsorolt nyomtatványoknak megfelelő adattartalmú számítógépes adathordozón (leporelló, mágneses adathordozó) kellett teljesíteni. Tolna megyében 1994-ben 3683 adóalany tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. Az adatszolgáltatók közül 2165 gazdálkodó szervezet, 1518 pedig egyéni vállalkozó. A 2165 db gazdálkodó szervezet a törzsadattárban szereplő szervezetek 54%-a. Az 1518 egyéni vállalkozó pedig a megyei összegyéni vállalkozók 10%-a. A szolgáltatott adatok között jelentős számú hiba fordult elő. A leggyakoribban előforduló hibák az alábbiak voltak: — személyi számot nem, vagy hibásan közölték; — a forrásadós jövedelmeket (10% vagy 20%-os) nem megfelelő oszlopba írták vagy felcserélték; — a kiegészítőjelet nem tüntették fel; — a 30-as tábla „c" oszlop összege (bruttó kifizetés) nagyobb volt mint „d" oszlop összege (adóalap); — adatkísérő lapot (ami az adatszolgáltató azonosítására is szolgál) nem küldtek; — egy adatlapon szerepeltettek különböző kiegészítő jelű (nyugdíjas, külföldi stb.) adózókat. Az adatszolgáltatást számítástechnikai adathordozó eszközön is lehetett teljesíteni. Sajnos, sok esetben nem az Adó- és Ellenőrzési Értesítőben közöltek szerint állították elő az adattartalmat, így számítógépeink nem tudták kiolvasni az adatokat. Legnagyobb számban a személyi számos hibák fordultak elő. Vagy nem közölték, mert a kifizetéskor nem kérték az ügyféltől el a személyi számot, vagy pedig hibás személyi számot közöltek. Sok esetben az adatszolgáltatók arra hivatkoztak, hogy az állampolgárok nem voltak hajlandók a személyi számukat megadni. A közhiedelemmel ellentétben a személyi számokat kötelesek az állampolgárok az 1992. évi LXVI. tv. 37. § 5. pontja alapján a munkáltatónak és kifizetőnek megadni 1995. december 31-ig. Miután az adatszolgáltatási kötelezettsége a jövőben is fennáll, kérjük az adatszolgáltatókat a nyomtatványok értelemszerű kitöltésére és a személyi számok beszerzésére. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága
