Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-06 / 235. szám
1994. október 6., csütörtök HÁZUNK TÁJA MÉPÚJSÁG 5 Leggyakoribb gyomnövényeink I. Az apró (mezei-, folyondár-) szulák Ha október, akkor... ... ne feledkezzünk meg a szemeteskukába dobás helyett a 2 és 2,25 literes csavaros ku- pakú műanyag flakonok összegyűjtéséről, amelyekkel a következő vegetációs időszakban a legésszerűbb és legtakarékosabb öntözés valósítható meg a kiskertekben. A magam módszerét adom közre, miszerint a flakonok alján néhány, maximum 2 milliméteres lyukat fúrok, vagy égetek ki megtüzesített szeggel, nyakig beásom a földbe és körülültetem paradicsom, paprika, uborka, karalábé, stb. palántával. Mivel a zöldségfélék a talaj pórustere 15-20 százalékos relatív levegőtartalmát igénylik (ez gyomoknál 3-6, búzánál 10-15, szőlő- és gyümölcsösnél 20-30 százalék) és ha ezt felületi totálöntözéssel, az agyagkolloidok ki- és lemosásával kiszorítjuk, a gyökérzet a felhalmozódott széndioxidban megfullad. Az egyre fokozottabb locsolás ellenére a növény senyved, sárgul, kiszárad. így azonban a flakonokon keresztül az öntözővíz közvetlenül a talajszerkezet rombolása nélkül lassan jut a gyökérzónába és időnkénti (főként eső utáni) felszíni talajlazítással, kapálással a talaj szükséges levegősségét biztosítjuk. Ezért van értelme a hagyományos fejművelésen kívül is a szőlők, többek által vitatott be- és kikapálásának, a gyümölcsfák alatt a feltétlen felásásnak is. Október a gyümölcsfa lombhullatás ideje, és most már feltétlen ültessük el sérülésmentes, szakszerűen visszametszett gyökérzetű gyümölcsfa-csemetéinket, az előre kiásott, beázott ültetőgödrökbe. A tépett, nyúzott, sérült gyökérzet kapu a gyökérbetegségekhez, fertőzésekhez. Az őszibarackosokat érő tafrina fertőzésveszély évek óta nehezen leküzdhető, ezért lombhullás után réztartalmú szerrel való alapos permetezéssel már most tegyünk ellene. A telet jól tűrő kétnyári virágok, az árvácska, a százszorszép palántáit ültessük ki, hogy tavasszal korán és dúsan virágozzanak. A tulipán, jácint, nárcisz és krókusz hagymák pedig már a hónap közepéig kerüljenek a földbe, hogy a fagyok beálltáig legyen idejük a begyö- keresedéshez. A gladiolusz kedvelők pedig a hagymagumókat akkor szedjék fel, ha a levelek sárgulni kezdenek. A gumókat, rajtuk rövid, 2-3 cm-es csonkot hagyva száraz, szellős, de kemény téli fagyoktól mentes helyen tároljuk tavaszig, vigyázva, mert egyes megfigyelők szerint a rágcsálók kedvenc téli csemegéje. Ha most ősszel nagyobb mennyiségű szerves anyagot, de nem jól érett istállótrágyát ásunk be, minimum 25-30 cm mélyre kerti földünkbe, ne feledkezzünk meg kevés, cellulózbontó talajbaktérium táplálék nitrogén műtrágyát, vagy annak híg oldatát is adagolni. Tökéletesebb és gyorsabb lesz a szervesanyag felbomlása, humusszá, felvehető tápanyaggá válása. Az ősszel, főképp műtrágyafélékkel végzett talajerő visszapótláskor legyünk figyelemmel a minimum törvényre, amely szerint bizonyítottan a növények fejlődésének ütemét, terméshozamát mindig az a tápelem (nitrogén, foszfor, káli, stb) határozza meg, amely legkisebb mennyiségben van a szükségeshez képest a talajban. Értelmetlen dolog tehát, bármelyik hatóanyaggal különállóan agyontrágyázni a talajt, mert jó hatást csak addig fejt ki, amíg a másik fontos elem nem kerül relatív minimumba. A fölösen kiszórt hatóanyag felvehe- tetlenül veszendőbe megy, sőt, gátolhatja főként egyes létfontosságú nyomelemek felvételét. Itt van értelme ilyen műtrágyaárak mellett nagyobb területeknél a talajok, divatos szóval, bevizsgálásának, a szükséges ésszerű tápelem- arányok megállapításának. Megéri! Szakái László oki. agrármérnök Mi lehet az oka? A korai terméshullásról A szulák az ún. „gyökérta- rackos" fajok közé sorolható. (Szaporító gyökere nem tagolt, mint a szártarackosoké, s soha nem tör a talajfelszínre.) A legelterjedtebb szántóföldi gyomnövényünk. A futóhomok kivételével minden talajtípuson jól érzi magát, mindenütt előfordul. Hihetetlen mértékű felszaporodásához hő- és aszálytűrése, sajátos szaporodás-biológiája mellett a legtöbb gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képessége is hozzájárult. A vetemények- ben, ültetvényekben, szántókon jelenleg is sok helyütt, régóta nem látott nagy tömegben jelen van, gyakran a földhasználó számára szinte reménytelennek látszó gyomo- sodási viszonyokat előidézve. Számos népies neve közül néhány: folyófű, gyövőtény, gyűjtvény, tölcsérvirág, pap- lonc, pappanc, sulyáng. Nagyon hasonlít rá a nagy sövényszulák (suttyógó, vadhajnalka), ami nagyobb termetével, mélyen szívesvállú, nagy, háromszögletű leveleivel jól elkülöníthető tőle. Utóbbi elsősorban a magas talajvízszintű talajokon fordul elő nagy tömegben. A két faj elleni védekezés gyakorlatilag megegyezik. Az aprószulák szára vékony, kúszó, vagy más növényekre csavarodó, 2 m-re is megnőhet. Levelei általában sötétzöldek, rendkívül változó alakúak, gyakran lándzsásak, hegyes végűek. Fehér vagy rózsaszínű, tölcséres, illatos virágai a levelek hónaljában helyezkednek el. A gyomfaj június elejétől az őszi fagyokig virágzik. Magtermése csak 5-600 növényenként, így elterjedését inkább földbeli szaporítószerveinek köszönheti. Szárrendszere és gyökérzete 2-3 méterre is lehatolhat a talajba, így bármilyen szárazságban képes vízigényét kielégíteni. Ugyanakkor, mivel a talajt kiszárítja, a sekélyen gyökerező kultúrnövényeket kipusztíthatja. A haszonnövényeket nemcsak a víz és tápanyag elvonásával károsítja, hanem emellett azokat beárnyékolja, valamint rájuk fonódik, tekeredik, ezáltal is gyengítve állományukat. A föld alatti szár fő- és oldalhajtásai a gyökértarackok általában dugóhúzó vagy csigavo- nal-szerűen csavarodottak, rengeteg rügyet tartalmaznak, melyekből a növény az újra- hajtást biztosítja. A hajtásdarabok, ha kellő mennyiségű nedvesség éri őket, gyökereket fejlesztenek, melyek új növénnyé egészülnek ki. Ez sokszor kellemetlen meglepetést okoz a gazdának, ha kapálás után a növényi részeket nem távolítja el a területről. A szétszabdalt szár- vagy gyökérrészek néhány cm-es darabkáiból is új növény fejlődik. Fényigényes, az árnyékolást nem kedveli, föld feletti részei fagyérzékenyek. Hosszú gyökérrendszerében nagy meny- nyiségű tápanyagot raktároz. A rendszeres őszi mélyszántás, a tarlóhántás, a gyakori, mélyen végzett kapálás kimeríti a tápanyagkészletét, legyengíti, illetve elpusztítja a növényt. A sekélyen, ritkán végzett talajművelés ezzel ellentétben - a gyökerek szétda- rabolása révén - elősegíti a gyomfaj terjedését. Sűrűn vetett növényállománnyal (őszi kalászosok) jelentősen visszaszorítható. A vegyszeres védekezés a növény sajátos életmódja miatt nehéz, hatékonyan csak felszívódó - a föld alatti részeket is elpusztító - szerekkel lehetséges. Házikertekben ezek közül csak a Glialka készítmények használhatók, melyeket irányított permetezéssel az egyes készítmények esetében a legmagasabb ajánlott dózisban, lehetőleg ismételt kezeléssel ajánljuk alkalmazni. Bár a hatóanyag elsősorban egyszikű irtó hatású, a szulákot - és más kétszikű fajokat - is megsanyargatja. Szőlőben, gyümölcsösben a speciálisan „szulák-irtó" Ronstar készítménnyel, valamint az általánosan perzselő hatású Finale többszöri használatával is visszaszorítható. Valamennyi gyomirtó szert úgy kell alkalmazni, hogy a kultúrnövényre permedé ne kerüljön. A szántóföldi kultúrák közül elsősorban a kalászosokban és kukoricában védekezhetünk a szulák ellen eredményesen, de az erre alkalmas hatékony szerek I. kategóriába tartoznak, s csak az ilyen szerekre vonatkozó korlátozásokkal alkalmazhatók (hormonhatású szerek). Más kultúrákból (pl. burgonya, napraforgó, cukorrépa, borsó, zöldségfélék) jelenlegi ismereteink szerint csak gyomlálással irtható ki. Az említett növények termesztése esetén vetés előtt - esetleg előző évben -, illetve betakarításuk után - a tarlón - lehet a gyomfaj ellen védekezni. Dr. Varga László Tm-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Tanítani lehetne jó öreg szőlőszomszédom, K. Karcsi bátyám almafa koronakialakítási, és általában almatermesztési gyakorlatát. Mégis a minap az új bor szertartásos kóstolgatása közben tele volt panasszal. Mindent, ami a nagykönyvben meg van írva, megadott kedvenc almafáinak, mégis, már tavaly is, de az idén fokozottabban, soha nem tapasztalt mértékű korai gyümölcshullás következett be. Mi lehet az oka? Ebben az időszakban a gyökérzónát is érintő szárazság következtében a fák termést leválasztó élettani szerepe játszik közre, hiszen még hátralévő „feladatuk" a jövő évi termést megalapozó áttelelő rügyek, hajtások beérlelése. A szövetekben, az ehhez való tápanyag raktározása érdekében, a gyümölcsök egyszerűen leválasztódnak. Azokat a fa számunkra talán szokatlanul, de a fa számára életfon- tosságúan ledobja magáról. Mi tehát a teendő? Amikor észleljük ezt a jelenséget, a szedést azonnal kezdjük meg, mert a hulló, megütődő alma eltarthatósága már kétséges. A leszedett termés az alaposan kitakarított, szódás vízzel felmosott, kimeszelt, légterében 8-10 légköbméterenként egy-egy kénszelet elégetésével kifertőtlenített tárolóhelyiségben csodálatosan utolérik, abban az értékes savak, aromák harmonikus összhangba kerülnek. A mély rétegekig hatoló nedvességhiány ellen pedig a téli csapadék maximális befogadása érdekében a fák aljának felásása most a legjobb gyógyír. Nyáron pedig a koronaszegély mentén ültetővassal szúrt, 70-80 centiméter mély lyukakba időnként juttatott öntözővíz segíthet. Főként fiatal fáknál a totális fa-aláöntözést mellőzzük, mert a levegőtlenné tett talaj gátolja az egészséges gyökérfejlődést és funkcionálást. Szakái László A Pioneer Magyarországon Egy szerencsés találkozás A hibridkukoricájáról ismert amerikai Pioneer cég 1974 óta van jelen a magyar mezőgazdaságban. Mark Dickey, az időközben - 1992-ben - megalakult Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. vezérigazgatója ugyancsak ettől az időponttól kezdve tevékenykedik Magyarországon. Vele beszélgettünk a Pioneer által rendezett egyik szakmai napon. — Ittlétem első pillanataitól kezdve igen kedvező benyomásokat szereztem Magyarországról - mondta a vezérigazgató. —: Az Önök országa már akkor is nyitott volt minden olyan újdonságra, amely - ha idegen országból jön is - a Magyarország „gerincét" jelentő - mezőgazdaság fejlődését szolgálja. Meg kell mondanom, hogy a környező kelet-európai országokban ezt a fajta nyitottságot nem tapasztaltam. — Ahhoz, hogy az Önök által kifejlesztett hibridek - ezen keresztül a cég - sikereket érjenek el, nyilván nemcsak a nyitottságra, hanem megfelelő természeti adottságokra is szükség volt. — Természetesen. Magyarországon tipikus szárazföldi éghajlat van, hasonlóan az USA-hoz. A Pioneer és az Önök mezőgazdaságának találkozása egy nagyon szerencsés találkozás volt. A klimatikus hasonlóság lehetővé tette, hogy igen sok - az USA-ban sikeres - Pio- neer-hibrid Önöknél is nagyon jó eredményt érjen el. Magyarország kitűnő adottságú mind a napfény, mind a talaj szempontjából, és az Önöknél felhalmozódott kiváló szakmai tudás tekintetében. Ami gond Önöknél, az az eső- és pénzhiány. Úgy gondolom tehát, hogy a magyar mezőgazdaságnak kiadós „pénzesőkre" lenne szüksége. — Igen találó megfogalmazás. Ha már itt tartunk: mennyiben befolyásolja a pénztelenség a Pioneer itteni működését? — A Pioneer alapjában konzervatív vállalat. Korábban licencekkel voltunk jelen a piacon, két éve azonban közvetlen termékforgalmazással foglalkozunk. Ez kétségtelenül nagyobb rizikót jelent. Mi úgy csökkenthetjük a kockázatot, hogy nem közvetlenül, hanem ismert, megbízható közvetítőkön keresztül - ilyen például a KSZE - tartjuk a kapcsolatot a gazdálkodókkal. — Mekkora a részesedése a cégnek a Magyarországon termesztett kukoricahibridek piacából? — Egész pontosan nem tudom megmondani. A '94-es magyar kukorica-vetésterület mintegy felén Pioneer kukoricahibrid vetőmag került a földbe. — Mennyire egészséges ez az arány? — Természetesen minden cég egyedül szeretné uralni a piacot, ami persze ritkán sikerül. A mi részesedésünk szerintem nem rossz, az USA-ban ez az arány 45%. A piac ma már igen nyitott, nagy a választék, és már nemcsak a termék minősége a fontos, hanem például az, ki hogyan közelíti meg a vevőt. Régebben az ár is igen kiegyenlített volt, most nagyobb differenciák mutatkoznak a kérdésben. — Eddig a Pioneer Magyar- országon egyet jelentett a kukoricával. Úgy tudom, ez már nem így van. — Valóban. Jelenleg őszi búza teszteléseket folytatunk, és a napraforgóval már 10 éve foglalkozunk, vannak Magyarországon is ismert fajtáink. De a fő profil mindenképpen a kukorica. — Végezetül - csak érdekességképpen - mondjon néhány kiemelkedő Pioneer-termésátlagot Amerikában és Magyarországon. — Nehéz erre válaszolni, hiszen rengeteg tényező befolyásolja a termést. Amerikában nagyon jó adottságú farmokon - későn érő fajták közül -, ha 12 torma alatti a termés, a farmer nincs megelégedve. Extrém körülmények között, öntözés mellett 18-20 tonnás termések is vannak. De sokkal reálisabb, ha azt mondom, hogy Közép-Nyu- gat-Amerikában, sok év átlagában 80 mázsa fölötti eredmény a normális. Magyarországon - ha volt megfelelő mennyiségű csapadék - 14 tormás termések akadtak. De mindenki tudja, hogy a nyolcvanas években jobb gazdaságokban nem volt túl ritka a 10 tonna feletti átlag - Pioneer kukoricából.-sFotó: Degré G. Kertbarátoknak A Szekszárdi Kertbarátkor tagjai, valamint a Gazdakör és Hegyközség Egyesület tagsága részére 1994. október 10-én, hétfőn 18 órára összejövetelt szervez a művelődési központ márványtermében. Megtárgyalásra kerülnek: az újborok kezelése, a bőrbetegségek megelőzése és a borturizmus szervezésének időszerű feladatai, szakvezetők közreműködésével. Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Október 9.: Dabas, Szekszárd. Országos állatvásár: Október 8-9.: Pécs. Autóvásár: Október 8.: Szekszárd. Október 9.: Dabas, Pécs.----------^ngffHÁRPÓTlASI JFGre J OmBP^fcTKÖZA SUIAKWU, Szőnyegek, tapéták mellé a kijelölt áruházakban már bútort is vásárolhat érte. Készpénzvásárlás esetén 20% árengedmény. NYUGDÍJASOKNAK a nagy érdekődésre tekintettel, szerdai napokon októberben is plusz 5% kedvezmény. Október 16-tÓI vasárnap is várjuk vásárlóinkat! Szekszárd, Garay tér 16. Tel.: 74/316-262 Pécs, Centrum Áruház (Bajcsy Zs.u.4.) Tel.:72/432-500
