Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-29 / 255. szám
4 KÉPÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1994. október 29., szombat Az EGÉSZ-SÉG Hónap programjából Ha november, akkor Egészség Hónap Tolnán. íme az öt héten keresztül tartó, egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvénysorozat első hetének programja. November 4. péntek 17 órakor a Zeneiskolában Keszthelyi Márton polgármester nyitja meg a Hónapot. Ezután „Családok a rák ellen" címmel Prof. dr. Simon Tamás egyetemi tanár (SOTE) tart előadást. 19 órakor A sejttáplálkozási program az Egész-ség szolgálatában elnevezéssel Károlyi István tanácsadó (Tolna) tart tájékoztatót. November 6. vasárnap 9-12 óráig az I. iskola tornacsarnokában Játssz velünk címmel családi sportdélelőttöt tartanak. (Még) nemes(ebb) gesztusok A tolnai I. Sz. Általános Iskola szülői választmánya a legutóbbi összejövetelén felajánlotta a munkaközösség 40.000 forintját az iskolai „Egészség Tolna I." alapítvány javára, amit sporteszközök vásárlására fordítunk. Köszönet érte! A „még nemesebb" gesztust egy ismeretlen személynek „köszönjük", aki az oktatási intézményünk (zeneiskola) elől a frissen telepített örökzöldeket bizonyára azzal a szándékkal tulajdonította el, hogy gyermekét a környezet- védelemre nevelje, az erkölcs és az esztétika szellemében. I. Sz. Általános Iskola Utemváltás a szennyvizeseknél A III. ütemmel lezárul a tolnai szennyvízcsatorna-hálózat építésének jelenlegi programja. A fővállalkozó, a BAU-Team Kft. most tart az ütemváltásnál: a Il-at bevégzi, s a III-ba kezd. A kivitelezés befejezési dátuma két dologtól függ: az időjárástól és az önkormányzat kasszájától. Korábban szerették volna, ha már az idén elkészül a teljes hálózat, de pillanatnyilag a '96-os határidő tűnik betarthatónak. Minderről Háry János, az önkormányzat műszaki osztályvezetője adott tájékoztatást. Meg arról is, hogy jelenleg a víztorony környékén dolgoznak a gépek, s ha lefut a program, a város területének körülbelül 50 százalékán lesz szennyvízcsatorna. Fotó: G. K. Utasfóbia Kollégám találó megjegyzése szerint manapság rengeteg pálya- tévesztett buszsofőr szaladoz útjainkon, tekintve, hogy egyes reprezentánsaik rendkívüli módon iszonyodnak az utasoktól. Jómagam is gyakran találkozom utasfóbiásokkal a Tolna és Szekszárd közötti menetrendszerinti tolongásaim során. Be kell vallani, egyéniségek ók a javából. Itt van például Jégarcú. Mielőtt felszállók a buszára, utoljára még gondosan végigsimítok frizurámon, megigazítom a nyakkendőmet, lábat törlők a megálló betonján, majd nesztelen léptekkel felódalgok, (érvényes) bérletemet védekezőn magam elé tartva, alázatos főhajtással, hangosan, szépen artikulálva köszöntőm Ót. Arra ugyan még egyszer se volt példa, hogy visszaköszönjön, viszont köszönhetően példás magatartásomnak, még egyszer se kiabált velem, nem úgy, mint a többi neveletlen utasnépséggel. Jégarcú viszont önmagával szemben is szigorú, már indulás előtt tíz perccel is fel lehet szállni hozzá, és pontosan betartja a menetrendet. Pirospozsgás más tészta. Ó nem szók' packázni, viszont mindent megtesz annak érdekében, hogy minél kevesebb utassal kelljen vesződnie. Beül tehát a meleg irodára, és nem zavartatva magát a menetrendtől, csak akkor hajlandó elóóvakodni, ha a nagyjából hasonló időpontban érkező párhuzamos járat már beért, és a fázós, ingerült utasok rohama nagyobb részben hatástalanítva vagyon. Míg Pirospozsgással előfordul, hogy a többi megállóban olykor a párhuzamos járat elébe kerül, és így akár együltében 10-15 em- bert(l) is felvesz egyszerre, addig Beugró ezt a ballépést még véletlenül sem követi el. Ó is udvariasan maga elé engedi busztársát, csakhogy ó az egész út során ügyel arra, nehogy előbb érkezzen egy megállóba, mint párhuzamos kollégája. Ha közönséges halandó ennek végrehajtására már végleg nem látna esélyt, Beugró ekkor sem esik pánikba. Inkább leáll az út szélére és elkezdi cserélgetni a táblákat a busz ablakában. Precízen, feszült figyelemmel rakosgat, arca csak akkor derül fel, amikor a másik busz már leelőzte. Tanulságképpen talán csak annyit fűzhetnék hozzá, hogy fent nevezettek valószínűleg nem iszonyodnak jobban az utasoktól, mint azok tőlük. sk Mennyit olvas egy faddi lakos? Ritkán készül tudományos igényű felmérés falusi könyvtárról. Az elmúlt évek faddi újításai azonban számvetésre serkentőek. Az intézmény két évvel ezelőtt saját költségvetéséből „kiizzadt" egy alapterületbővítést, a hozzátartozó polcbeszerzéssel. Az idén kísérletként könyvtárhasználati díjat is kértek a beiratkozók- tól. Ezt a finanszírozási rendszer koncepciójának gyökeres megváltoztatása indokolta, ugyanis a könyvbeszerzési keretet is egyéb bevételeiből kell kigazdálkodnia a helyi kul- túrháznak. Nos, a színvonalnövelő beruházás és a „regisztrálási dézsma" hatása egymást kiegyenlítőnek mutatkozott. A beiratkozások száma (az iskolakönyvtárt is látogatókkal együtt) négy év alatt nem csökkent, ami az alternatív művelődési lehetőségek gyarapodását is figyelembe véve nem kis eredmény. A 680 olvasó a négy és félezres lélek- számhoz mérten elfogadható aktivitást jelent. Nem lehetünk elégedetlenek a 17 ezer forintos pluszbevétellel sem, mely a nyomtatványigény fedezésére szolgál. Ami aggodalomra adhat okot: a könyvek árának ugrásszerű emelkedése. A vásárlásra fordítható összeg vásárlóértékének mélyrepülése már az alapműnek számító kiadványok beszerzését is veszélyezteti — és akkor hol marad a kommersz kategóriába sorolható könyvek iránti jogos igény? Ódry Károly Papírgyűjtők Körlevélben jött a „MEH"-felhívás: pénzt adnak a papírért. Nosza, nem is késlekedtek a szedresi iskolások és egy „fizetésnélküli" szabadnapon pénzt kerestek. Kicsik és nagyok, kosárral, talicskával, kiskocsival járták az utcákat. Mivel „tüzelős" szezon van, mindenki arra gondolt, hogy a ház körüli papír gyújtóssá, füstté lett. A gyűjtött mennyiség rácáfolt a kita- lációra, mert a felsősök 2553 kg papírt, míg az alsósok 1418 kg-ot gyűjtöttek. Mivel egyszer majd tavasz is lesz, s akkor az iskolai kirándulások dandárja, országjárások ideje: ez a bevétel is jelenteni fog majd valamit. KáeL Jelentkezzen, aki a sajátjára ismer „Talált" tárgyak a tolnai őrsön H. Attila és O. Mária a napokban lebukott. A náluk történt házkutatás során a tolnai rendőrök gépkocsikból, esetleg üres házakból származó, fent nevezettek által eltulajdonított tárgyakat találtak. Á lista: (Terjedelmi okok miatt a tárgyak részletes leírását nem tudjuk közölni.) Kék színű orkán, zippzáras kerékpáros táska. Újra S'írhatnék Tófalusi Zoltán (4.A) és Bálint Szilárd (3.B) főszerkesztésével megjelent a tolnai gimnázium lapja, a S'írhatnék. Tófalusi szerkesztő úr tájékoztatta lapunkat az újság indulásának körülményeiről. Az elmúlt nyár megihlette a fenti párost, elkészült írásaiknak azonban nem találtak nyilvánosságot, mivel a Iu- ventus, a környék ifjúsági lapja átmenetileg „szünetelteti magát". Hogy mégse merüljenek feledésbe ezen irományok, legegyszerűbbnek egy új lap indítása mutatkozott. A főszerkesztő-páros ismerősöket verbuvált a munkához, Pirgi Valér, Nagy Ildikó, Kiss Zoltán, Wiesner József és Jankovics Zoltán is részt vett a szerkesztésben. Megnyerték az ügynek Pámer Jakab tanár úr (a Iuventus „atyja") és természetesen az iskola jóindulatát. Munkájuk közben elsajátították a tördelés néhány csín- ját-bínját is. Erőfeszítéseik eredményeképpen október 21-re elkészült a nyolc oldalas lap. A cím hagyományápolásra is utalhat, hiszen a gimnáziumban jó tíz évvel ezelőtt hasonló címmel indult, és sokáig jól is működött egy suliújság. Az új S'írhatnék kedvező visszhangra lelt a gimi tanulói körében. A szerkesztők nem pihennek a babérokon, december közepére szeretnék elkészíteni az új számot. Szándékaik szerint minél több diáktársukat bevonva az új- ságcsinálásba.-esEgylapos, kék színű, mini gázfőző, CV 470 felirattal. Barna színű Videoton Sirius rádió. Fekete bőr, zippzáras, 2 re- keszes autóstáska. Zöld-ezüst színű színházi látcső. Kék műanyag tokban 7 darabos, nyélben cserélhető csavarhúzókészlet, Flaro felirat. Fekete bőr, zippzáras válltáska, Havelite felirat. A Kommersz Blues jelenlegi felállása: Pilisi István (gitár, ének); Szentes Csaba (basz- szusgitár); Szűcs Gábor (dob, ének); Varga Mihály (ének, szájharmonika, gitár). '91 február óta létezik az együttes, az alapítók küzött volt Rubies László (ének), Deák László (gitár) és Varga Tibor (gitár). A mostani formáció '93 szeptember óta él. Általában vidéki klubokban lépnek fel. Tolnán ők hívták életre a „blues-kocsma" intézményét. Más jellegű volt az a koncertjük, amit idén májusban fúvósokkal kibővülve Kommersz Blues Band néven adtak a Dunaparton, vagy az az unplugged buli is, amit Szentiván éjjelén, a tolnai művházban tartottak. Az együttes nosztalgia zenét is játszik, ám jobbára a rhythm and blues hagyományokat követi, bár nem minden tagja megrögzött „blúzista". Kis méretű, szürke transzformátor, 10X5-ÖS fémdoboz. Easy feliratú kétfülű zippzáras sporttáska. 15 cm-es műanyag vízálló zseblámpa, Voltas felirattal. Valamint evőeszközök, kések, sörnyitó, habszifon és szabadidőruhák. A tolnai zsaruk kérik, hogy ha valaki a sajátjára ismer a holmikban, jelentkezzen a tolnai rendőrőrsön. Népújság (NÚ): — Hogy van az, hogy egy együttes lekommer- szezi saját magát? Kommersz Blues (K.B.): — A legelső fellépésünk előtt nem tudtuk, hogy mi legyen a nevünk. Abban az időben még abszolút kezdők voltunk. Nekem az elején például lerajzolták, hogy néz ki a gitár, és melyik ujjam után melyiket kell tenni. Van tehát az elnevezésben egy kis önirónia is, másrészt pedig így azt csinálunk, amit akarunk. A kommersz nem csak azt jelenti, hogy silányabb minőségű, hanem azt is, hogy nem eredeti. Az igazi blues Ámeri- kában van, Magyarországon tehát csak kommersz lehet, a minőségétől függetlenül. NÚ.: — Mi készteti az embert, hogy színpadra álljon a zenéjével? K.B.: — Úgy kerek a dolog, ha kap visszajelzést az ember arról, amit csinál. A zene Tolnai rock-szeglet II. A Kommersz Blues Disznóvágáskényszer? A tolnai állattartásról szóló új rendeletet olvasva többekben kérdések merültek fel, valahogy ilyesformán: hát akkor most mi lesz? Az október elsejével hatályba lépett rendelet ugyanis úgy szól, hogy például a II. számú állattartási övezetben nagyállatot nem lehet tartani. Ezek szerint, ha valaki mondjuk a Lehel, a Damjanich, az Árpád, a Kossuth Lajos utcában vagy más, „központi" helyen lakik, ezentúl nem nevelheti fel a háza mögötti ólban az évi egy-két - hűtőládába szánt - malackáját sem. Az ügyben a város jegyzőjét, Sümegi Zoltánt kerestük fel. — Azt jelenti a rendelet, hogy az érintetteknek október egytől le kellett öldösniük disznóikat, marháikat, lovaikat, jobb esetben értékesíteniük kellett patás jószágaikat? — Nem. Tudjuk nagyon jól, hogy szükség van átmenetre. Ezért akinek ebben a körzetben jelenleg olyan állatai vannak, amit a rendelet szerint nem lehet tartani-, azokat tovább tarthatja. Ám újabb állatokat nem vásárolhat, (legalábbis a hivatal tudtával nem.) A rendelet különösen az építési engedélyek kiadásánál fog érvényesülni. Ha valaki az érintett körzetekben mondjuk disznóólát akar építeni, azt valószínűleg nem fogjuk engedélyezni. Á jegyző elmondta, hogy a rendelet előkészítése során két változat került kidolgozásra, egy liberálisabb és egy szigorúbb. A testület ez utóbbi mellett döntött, tehát azok véleménye kerekedett felül, akik azt mondták, hogy ha már város lett Tolna, legyen városhoz méltó állattartási rendeleté. Arra a kérdésre, hogy vajon ellenőrzi-e majd valaki a rendelet betartását, természetesen „igen" volt a válasz. Akit lefülelnek, akár 10-20 ezer forintos pénzbírsággal is sújthatják.-skommunikációs eszköz is. Összehozhat, ugyanakkor el is választhat embereket. Akinek nem a mi zenénk tetszik, nem a mi bulijainkra jön el. NÚ.: — Elmennétek-e profinak? K.B.: — El, csak nagy valószínűséggel nem élnénk meg belőle. Nem elég bemenni a kiadóhoz egy jó anyaggal, hanem el kell viselni egy gusztustalan menedzsercéget is. Aki erre nem hajlandó, az maradhat a próbatermében és ott játszhat. Mi nem azért álltunk össze, hogy üzleti siker legyen ebből a dologból. Túlságosan nem zavar minket, ha nem akasztunk le nagy összegeket, mert éppen nem lépünk fel, hanem inkább beülünk kétszer próbálni és csinálunk egy saját számot. NÚ.: — Hova sorolnátok magatokat a megyében? K.B.: — Nincs közöttünk Jimy Page szintű gitáros, vagy Robert Plant szintű énekes. Nincsenek előttünk különösebb távlatok, tulajdonképpen megbékéltünk azzal, hogy a zenekarnak annyira futja, hogy a megyében ismernek bennünket. Ez persze többünket nem elégít ki 100 százalékosan, ezért a Kommersz Blues-zal párhuzamosan mással is próbálkozunk zenei téren. NÚ.: — Állítólag megjelent egyik fellépésetek előtt az újságban, hogy ti vagytok a megye legjobb blues zenekara. K.B.: — Ezt mi is olvastuk, természetesen nem tőlünk ered. A Holdfény discoban (a Graffiti elődje) az akkori tulajdonos úgy gondolta, hogy ez majd egy jó közönségcsalogató fogás lesz, nagy bevételt hoz, meg minden. Neki elég jól bejött. sk—őr
