Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-27 / 253. szám
1994. október 27., csütörtök KÖRNYEZET BARAT «ÚJSÁG 7 Föld, víz, levegő a XXI. században A természeti környezet jövőképe elkészült, de a gazdasági és a társadalmi környezeti jövőkép hiányában ez a koncepció sem tekinthető még véglegesnek. A levegő, a víz, a talaj és az élővilág problémáival foglalkozó koncepció többek között elérhető célként jelöli meg, hogy Magyarország 2010-ig teljesítse a nemzetközi levegőtisztaság-védelmi egyezményekből rá háruló feladatokat, s már előbb elérjük az egészségügyi határértékek betarthatóságát, s a Duna, Tisza 2010-re legalább a tűrhető vízminőségi kategóriába kerüljön. A jövőkép szerint 2010-re már a szennyvizek 90 százalékát csatornával kellene elvezetni, tisztítatlan szennyvizek pedig egyáltalán nem kerülhetnének a folyókba. A koncepció szerint a mechanikai tisztítást minimumra csökkentve nagyobb arányt képviselhetne a kémiai, leginkább a biológiai szennyvíztisztítás. Fontos kérdés a szennyvíziszapok ártalmatlanítása, a kommunális szennyvizek mezőgazdasági elhelyezése, csakúgy mint az „örök téma": a hulladékkezelés. Aki a jövőt tervezi, annak a felnövekvő nemzedékre kell alapoznia elképzeléseit, amin adott esetben nem más, mint a környezetvédelmi szakképzés fellendítése értendő. Periférián a hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás aktuális kérdéseiről rendezett tanácskozást Szolnokon a Kö- zép-Tisza-vidéki Környezet- védelmi Felügyelőség. A konferencián elhangzott, hogy hazánkban az 1992-ben történt felmérés alapján egy esztendő alatt 84 millió tonna hulladék keletkezett, s ebből 80 millió tonna az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatási szféra „terméke" volt. Ezzel jó néhány fejlett európai államot megelőzünk. A termelési hulladékokból mintegy 76 millió tonna nem minősül ugyan veszélyesnek, de kezelésük a tömegük miatt okoz gondot. Ennél sokkal nagyobb problémával jár az évi 4J5 millió tonnányi veszélyes hulladék ártalmatlanítása. A részleges megoldást segíti az Aszódon megépült végleges lerakó, a Dorogon működő égetőmű, valamint az ország négy településén található átmeneti ve- szélyeshulladék-tároló. Ezek viszont együttesen sem képesek befogadni az egyre gyűlendő hulladékot. Enyhít valamit a helyzeten, hogy a főleg a kórházi és állati eredetű hulladékok megsemmisítésére megjelentek a különböző vállalkozói szervezetek, de a szabályozás fehér foltjai és a bőséges megrendelés sokszor kínálja a visszaélés lehetőségét. Nem sokkal üdvözítőbb a kép a települési hulladékok esetében sem. Nemcsak azért, mert tömegük tíz év alatt tíz millió tonnáról megkétszereződött, hanem a szelektív gyűjtés megoldatlansága miatt. E hulladéknak ugyanis mintegy hatvan százaléka másodnyersanyagként hasznosítható lehetne speciális gyűjtési mód, illetve a fogadásukra alkalmas háttéripar megléte esetén. A Magyar Tudományos Akadémia előrejelzése szerint, ha a jelenlegi szemléleten nem sikerül változtatni, az ezredfordulóig a lerakók iránti kapacitásigény a 180 millió köbmétert is elérheti, amihez legalább négyezer hektár területet kellene kivonni a mezőgazdasági művelésből. A veszélyes hulladékok kezelését illetően: jelenleg még különlegességként könyvelhető el az a Jászberényben befejezés előtt álló környezetvédelmi beruházás, amelyet a Lehel Hűtőgépgyárat megvásárló svéd Electrolux cég valósított meg. A jászsági nagyüzem korábban az ipari termelés során keletkezett felesleges anyagokat felelőtlenül egy úgynevezett vadlerakóba tüntette el a város határában. A gyárat megvásárló Electrolux - mint képviselője beszámolt róla - kötelezettséget vállalt a környezetszennyezés megszüntetésére. A veszélyes hulladék kategóriába tartozó - anyagokat Aszódra szállíttatta, százezer köbméternyi szennyezett földet pedig egy amerikai szakcég által egyedi technológiával megépített lerakóba helyeztette el. Mindez természetesen tetemes pénzösszeget igényelt, s a jövőben hasonló megoldásokra csak a kellő financiális feltételek meglétekor lehet gondolni. A Lehel esetében a környezet rehabilitációjának „számlája", amely magába foglalja a három gyárterület és a hét veszélyes vadlerakó megtisztítási költségeit, nem kevesebb mint 2,4 milliárd forintra rúg. Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány Figyeljünk a pszichiáterekre! Egyre-másra alakulnak a polgári kezdeményezések a kelet-európai demokráciákban. Most egy olyan honi alapítvány röpira- tát adjuk közre, mely a pszichiátria, a pszichiáterek ellenőrizhetőségért küzd. * Van egy szakma, amelynek művelői a legdemokratikusabb társadalmakban is komoly hatalommal rendelkeznek az emberek felett. Jogukban áll, hogy bárkinek megváltoztassák az életét, a kapcsolatait, az eltervezett jövőjét és a személyiségét. Ez a szakma a pszichiátria. Rendszerfüggetlen, azaz mindenféle politikai rendszerben és mindenféle politikai rendszerváltozás ellenére ugyanaz marad. A társadalom pedig mondhatni, egyáltalán nem figyel rá. Ha egy pszichiáter kartont nyit egy állampolgárról és ráírja, hogy „depressio", „schizophrenia", „paranoia", „doxasma", „Wahn-állapot" stb., akkor máris „tudományosan alátámasztott" joga van ahhoz, hogy beleavatkozzon az életébe, méghozzá bármilyen mértékben. És nincs senki, aki felülvizsgálná. A pszichiáterek véleménye alapján bárkit elmegyógyintézetbe zárhatnak. Az embereken mesterséges kómát idézhetnek elő. Nagyerejű áramütésnek tehetik ki őket. Hipnotikus parancsokat ültethetnek az elméjükbe. Sebészkéssel belemetszhetnek élő agyakba. Bármilyen kábítószernek minősülő és komoly függőséget okozó drogot szedethetnek. Beleszólhatnak az igazságszolgáltatásba és olyan bűnözőket szabadíthatnak a társadalomra, akik a legsúlyosabb bűncselekményeket követik el. Megszabhatják a gyermeknevelést. Megszabhatják a családi életet. Megszabhatják a szexualitást. Jelen vannak a nemzetvédelem, a rendőrség, a hadsereg és a politika terén. És teszik mindezt úgy, hogy a társadalom soha nem kért tudományos bizonyítékokat a pszichiátriától és nincs senki, aki szünet nélkül felügyelné a pszichiátereket és afelett őrködne, hogy csakis a legmagasabb szintű felelősséggel bíró emberek rendelkezhessenek a felsorolt kiváltságokkal. Ezért elméletileg a mentális egészség területén, a pszichiátria berkeiben, a legiszonyúbb bűnöket követhetik el az emberiség ellen - méghozzá bűntelenül. Célunk, hogy a pszichiátria és a pszichológia akkora figyelmet kapjon a társadalomtól, amekkorát megérdemel, hogy lehulljon róla az évszázados, a nyüvánosság elől mindent eltakaró misztikus fátyol és feltűnjön a színtiszta igazság, bármi is az. Ha Ón segíteni akarja munkánkat vagy / és bármilyen panasza van pszichiáterre vagy pszichológusra, akkor kérjük értesítse az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítványt az 1417-265-ös telefonszámon. „Ha nem vagy valaki, akkor senki se vagy. Elvihetnek az utcáról, bizonyítsd be az ártatlanságodat. És ha ezzel két éved a zártosztályon elszelelt, bajba kerültél. Nem mondhatják, hogy épeszű vagy és bűn télén, mert akkor hogyan számolnak el a két éveddel, amit beolvasztottak, mint a kolimai A-124-es kényszermunkás karikagyűrűjét." (Gazsó-Zelei: Őrjítő mandragóra) „A XX. században három nagy veszély van az emberiségre nézve: az első a nácizmus, a második a kommunizmus, a harmadik a pszichiátria." (Thömas Szász pszichiáter professzor) Szabadalom, szennyvíz elhelyezésére A háztartásokban összegyűlő szennyvíz környezetkímélő elhelyezésére dolgoztak ki eljárást a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutatóintézetében. Az elhasznált víz elsősorban azért okoz gondot, mert huzamosabb ideig egy helyen tárolva a talajvíz szennyezőforrásává válik. A károsítás mértéke ott a legnagyobb, ahol egykori ásott kutakat használnak e célra, vagy központilag kijelölt tárolókban „lappang" sokáig a szennyezett víztömeg. A legjobb megoldás ezekben az esetekben egy átfogó csatornarendszer és egy korszerű szennyvítisztító mű kialakítása volna, ám tekintettel az anyagi gondokra ez egyelőre megvalósíthatatlan. A most szabadalmaztatott módszer Kapocsi Istvánnak, a karcagi kutatóintézet munkatársának nevéhez fűződik. A szennyvíz környezetkímélő hasznosításához az volt a kiindulópont, hogy minden településen találhatók gyenge termékeny- ségű földek. É táblák felső termőrétegének bakhát-szerű kialakításával megteremthe- tődik az erdőtelepítés feltételei, büntethetik a területet a kedvezőtlen adottságokat elviselő fafajokkal - például Tűz a tanyán A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ibrány térségében kedden késő délután eddig tisztázatlan körülmények között kigyulladt egy tanya melléképülete, s a tűzben életét vesztette a hatvanhét éves Nagy Lászlóné. nyárral -, s emellett egy csatornaműn keresztül idejuttatott szennyvízzel táplálhatják. A szakszerű adagolás eredményeként a növények jól fejlődnek, a talajminőség javul, a vízben lévő szennyeződés le- bomlik. Egy hektárnyi bakhát felület kialakítása és a fatelepítés százötvenezer forintból megoldható. Ez a kiadás összevetve a szippantott szennyvíz rendszeres elszállításának és tárolásának költségével, a beruházás egy év alatt megtérül. Védett növények Pirítógyökér (Tamus Communis) Nagyon különös növénye hazánknak ez a melegkori (atlanti-mediterrán) maradvány, épp ezért csak a Dél-Dunántú- lon, és a Balaton-felvidéken található, nedves, üde erdőkben. Kúszó vagy felkapaszkodó 2-3 méter hosszú kétlaki növény. Levelei nyelesek, mélyen szívesvállúak, csúcsuk hegyesedő. Egyszikű növény, de levelének erezete megtévesztően kétszikűekre emlékeztető. Virágzata fürtös, virágocs- kái halvány sárgás-zöldek. Termése piros bogyó, de nevét nem a piros bogyójáról kapta, hanem lázkeltő „arcpirító" hatásáról. Virágzása: május-június. Védett növény, eszmei értéke 2000 Ft. Bükkösökben, tölgyesekben szurdok- és törmelékerdőkben fordul elő. Megyénkben a szekszárdi-dombságban, ge- resdi-dombságban és a len- gyeli erdőben találkozhatunk vele. Nem túl feltűnő, de érdekessége miatt mindenképpen figyelmet és védelmet érdemel. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor Ökológiai Akadémia Az Ökológiai Kultúra Fejlesztésért Alapítványt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium hozta létre 1993-ban. Az Alapítvány elsődleges célja a társadalom ökológiai, környezetvédelmi tudatszintjének bővítése, formálása. Ennek érdekében „Ökológiai Akadémia" néven olyan oktató és bemutatóközpontot fog működtetni 1995. nyarától az Óbudai-szigeten, ahol az alternatív technológiák gyakorlati bemutatójától az ökofilozófiáig a témával kapcsolatos ismeretek széles skálájával ismerkedhetnek meg a résztvevők különböző foglalkozás keretében. Az alapítvány az „Ökológiai Akadémia" programjai kidolgozásában és lebonyolításában minden érdeklődő részvételére számít és szeretné, ha ilyen képzési formák helyi kezdeményezésre minél szélesebben körben megvalósulnának. Az Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány e célokkal összhangban pályázatot hirdet kömyezetvédlemi nem kormányzati szervezetek, iskolák, kulturális intézmények valamint magánszemélyek számára. Pályázni lehet: tanfolyami programok kidolgozásával és a tanfolyamok háttéranyagául szolgáló ismeretterjesztő, tudatformáló és módszertani szakanyagok létrehozásával felnőtt korosztály számára az alábbi témákban: környezeti konfliktuskezelés - zöld mozgalmak önkormányzatokkal, hatóságokkal való együttműködése - környezetgazdaságtan, ökológia és közgazdaság összefüggései - alternatív technológiák alkalmazása építészetben, kertművelésben. A tanfolyami programok időtartama min. 10, max. 40 óra lehet. A tanfolyamok háttéranyagául szolgáló szakanyagok elkészítésére tanfolyami tematikával együtt, de attól függetlenül is lehet pályázni. Mindkét témára maximálisan 150 ezer Ft igényelhető. Az alapítványnak 3 millió Ft áll rendelkezésére a pályázatok díjazására. A pályázati részvételi díj: 600 Ft. Pályázati űrlap igényelhető az Alapítvány címén: Az Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány 1035. Budapest, Miklós tér 1. Tel: 250-0594. A pályázatok beadásának határideje: 1994. november 15. A beérkezett pályázatokat az Alapítvány 1994. december 15-ig kiértékeli és értesíti a résztvevőket az eredményről. Keressük egymást! ff ff Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Adjon esélyt önmagának: mutatkozzon be! A magasság, a testsúly és a külső egyéb jellemzői nem lényegtelenek, de sokkal fontosabb és érdekesebb az, hogy milyen az Ön természete, mi érdekli, mivel foglalkozik, hogyan él, szabadidejében mit csinál, kapcsolataiban kezdeményező, elfogadó netán passzív? Mi okoz örömet Önnek, mitől fél, mire vágyik, milyen partnert szeretne? (A terjedelem korlátozottsága miatt kérjük, hogy tömören, lényegretörően fogalmazzon!) Bemutatkozó levele - amelynek a végén kérjük, tüntessen fel egy jeligét - megjelenik lapunkban. Nem azonnal mert hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. „Keressük egymást!" Ugyanitt érdeklődhet á jeligéjére érkezett válaszok iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig), és ezidőben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a postaköltség megtérítése mellett - elküldjük a válaszleveleket. Az „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel mindazoknak, akik a bemutatkozó levél megírásában, a válaszok értelmezésében és a választásban, kapcsolatteremtésben segítséget kérnek. Az egyedülálló olvasónak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjon a fenti címre, s eljuttatjuk levelét a jelige tulajdonosához. Jelige: Remény 47 éves özvegyasszony vagyok. Átlagos külsővel rendelkezem és átlagos emberi tulajdonságokkal. Körülményeim rendezettek. Természetes igényem van mindarra, ámi szebbé, jobbá, boldogabbá teheti életem. Ehhez keresem a társam. Érdeklődési körömbe a színháztól a kertészkedésig minden belefér. Jelige: Egymásért 45 éves (166/78), kisvárosi, szolid, kissé molett, elvált asz-' szony vagyok. Szeretem a természetet, zenét és romantikát. Igényes vagyok magamra és környezetemre. Életemből hiányzik egy igényes, vidám természetű, őszinte, komoly gondolkodású, nem dohányzó és szeretetre vágyó férfi. Keresem őt, ha el tudna fogadni természetes hibáimmal együtt. Jelige: Véletlen találkozás Városban élő, szellemi foglalkozású, 41 éves, elvált nő vagyok. Saját lakásomban élek 16 éves fiammal, anyagi körülményeink rendezettek. Szeretem a természetet, irodalmat, a zenét, a filmeket és koncerteket, a szép és ízléses dolgokat, a rendet és tisztaságot. Alaptermészetem vidám, céltudatos. Magammal és környezetemmel igényes vagyok. Várom egy független, káros szenvedélytől mentes, őszinte, intelligens férfi - lehetőleg fényképes - bemutatkozó levelét. Szemétgondok Ukrajnában Kijev minden lakosa - átlagosan - egy köbméter szemetet „termel" évente - meg is látszik a városon. A nem közvetlenül a belvároshoz tartozó területeken kívül szemet szúró látvány és orrfacsaró bűz fogadja a lakókat és az ar- rajárót. Az ok igen prózai: a főváros egyetlen, régen épített szemétégetője nem képes mindent elnyelni, torkán akad a sok szemét. Országosan is megoldatlan az egyre csak magasodó szeméthegyek problémája. A szakemberek szerint a Szemétégetők munkáját mással is lehetne könnyíteni. Például azzal, hogy külön-külön gyűjtetnék a lakossággal az üveget, a papírhulladékot és a fémdobozokat. Az ehhez szükséges tartályok már megvannak néhány városban, de senkit sem érdekel, hogy hová dobja saját szemetét. Ráadásul környezetszennyező anyagok - akkumulátor, fáradt olaj - is elvegyülnek a kukákban, ezért a még hasznosítható hulladék is odavész.
