Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-22 / 249. szám

1994. október 22., szombat GAZDASAG KÉPÚJSÁG 5 Közigazgatás és vállalkozásfejlesztés Egyenrangú felek társulásai (Folytatás az 1. oldalról.) — Beszéljenek helyettem, illetve az alapítvány helyett a számok, 1994 első félévének gazdasági statisztikájából. Természetesen nem mondom, hogy ez kizárólag az alapít­vány munkájának köszön­hető, sőt éppen ellenkezőleg, somogyi emberek sokasága érte el munkájával. Azt remé­lem, hogy folyamatokat indí­tottunk el, s segítséget, infor­mációt nyújtottunk azoknak, akik ezt igényelték. A gazdasági környezetről annyit, hogy a kis települése­ken a munkaalkalmak mini­málisra fogyatkoztak, a me­zőgazdasági szövetkezetek tönkrementek, egyes falvak­ban a munkanélküliség a 40-50 százalékot is eléri. A megyei székhelyű ipar bruttó termelési értéke az ötven főnél nagyobb gazdasági szerveze­tek összesített adatai szerint - összehasonlító árakon szá­molva - 22 százaléka volt az előző évinek. Ezen belül vi­szont az export volumene 45 százalékkal bővült. A mező- gazdaságban a vetetlen terület 22.100 hektárról 11-re csök­kent. A kalászos gabonák ve­tésterülete 4 százalékkal nőtt. Az előző évi 262 ezer tonnával szemben az idén 51 ezer ton­nával, tehát mintegy 20, száza­lékkal több került a raktá­rakba. Az idegenforgalomban a külföldi vendégéjszakák száma 25, a belföldieké pedig 64 százalékkal nőtt. A somo­gyi határszakaszon a határál­lomások forgalma meghaladta az 1,7 milliót, ami 254 százalé­kos emelkedést jelent. A me­gye munkanélküliségi rátája az év végéig tíz százalék alá csökken. — Miben nyújtott segítséget az alapítvány a vállalkozóknak? — Abból kell kiindulni, hogy az elindított progra­mokban - illetve azon projek­tekben, amelyekhez a megye más szálakon csatlakozott - a megyegyűlés tagjai is részt vettek. A régiók és települések között összehozott, illetve kia­lakult közvetlen kapcsolatok további működtetésében pe­dig a polgármesterek játszot­tak jelentős szerepet. A Vál­lalkozói Központ közvetítésé­ben 1300-an kaptak valami­lyen segítséget. A PHARE ke­retből 64-en 116 millió forint hitelt kaptak. A mikrohitelt kérők közül 195-nek a folyósí­tását engedélyezték több mint hetvenmillió forint értékben. Talán segítség volt a termékek és cégismertetők, a kiállítások, vásárok, konferenciák és klu­bok nyújtotta információs és személyes kapcsolatok kiala­kítása. Az ügyfélszolgálati iroda mellett, az alapítványnál működik az ÁVÜ ügyfélszol­gálata, s vannak zömmel me­zőgazdasági oktatási prog­ramjaink. — A vállalkozásfejlesztés és a megye kapcsolatáról már volt szó, nevezetesen arról, hogy nemcsak az alapítvány, hanem sok más szálon annak központjává vált. Hogyan alakultak ezenközben a megyei és a helyi önkormányza­tok kapcsolatai? — Amikor a parlamentben a képviselők arról vitatkoztak, hogy a megye kapja a kórhá­zakat vagy a gimnáziumokat, az engem kicsit elszomorított. Szerintem nem ezek a fő kér­dések. Egy megye nem attól lesz hatalmas, hogy tízzel több az intézménye, hanem attól, ha megyepolitikája van, s ezt jól tudja képviselni kifelé. A települések és a megye között csak egyenjogú társulás kép­zelhető el. Somogybán a tele­pülések nyolcvan százaléka társult a megyével valamilyen feladatra. Azt gondolom, hogy ha ezekre nem lenne szükség, akkor az önkor­mányzatok nem fizetnének érte. — Milyen társulási típusok vannak? — Az egyik a beruházás­szervezés, a másik az úgyne­vezett önkormányzati taná­csadás, Sok a kistelepülés, melynek apparátusa nem le­het naprakész minden ön- kormányzatot érintő kérdés­ben. Vannak közös térségfej­lesztési programok, adott rendezési tervekre, közös be­ruházások, mint például sze­méttelep vagy szennyvízke­zelő, vagy gázvezetékhálózat építése. Éppen most tervezik a szociálpolitikával foglalkozó társulás létrehozását. Elkép­zelhető, hogy egyszerűbb a költségvetési ellenőrzést hoz­záértő szervezetre bízni, mint ha minden településen meg­szervezni. Amit a valóság megkíván, mindenre lehet lét­rehozni olyan társulást, amelynek a szabályait maguk a települések hozzák meg. A magam részéről nem érzem semmiféle hiányát a hatalmi pozíciónak, sokkal jobban tet­szik az integrátori szerep, amit van szerencsém betölt- hetni. Ihárosi Ibolya A kisvállalkozások és a munkanélküliség A munkanélküliség még sokáig sújtja világot. Nyu- gat-Európában például a mo­dernizációs törekvések - ame­lyekkel az USA, Japán és a tá­vol-keleti államok piaci előre­törését próbálják ellensú­lyozni - további 7 millió mun­kahely megszűnéséhez vezet­nek. Jelenleg 15-18 millió munkanélkülit tartanak nyil­ván földrészünk nyugati felén. A Kézműipar és a Kisvál­lalkozások II. Európai Konfe­renciáján Berlinben a közel­múltban arra a következte­tésre jutottak 32 ország képvi­selői, hogy kizárólag a kis- és közepes vállalkozások ment­hetik meg a felnőtt lakosságot a munkanélkülivé válástól. Ezt bizonyítja, hogy az új munkahelyek 75 százaléka az utóbbi 4-5 évben a kézműi­parban, illetve a kis- és köze­pes vállalkozások keretén be­lül született. Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) tagjai - csatlakozva a nyugat-euró­pai kezdeményezéshez - szí­vesen vállalnának az eddigi­eknél nagyobb részt a mun­kahelyteremtésben, amennyi­ben a kormány megfelelő fel­tételeket nyújtana ehhez. Csökkenteni kellene például az adminisztrációs, az adó- és járulékterheket. Ha szélesed­nének a banki hitellehetősé­gek, nagy mértékben könnyí- tenének a vállalkozások hely­zetén, s ezzel új dolgozók fel­vételét tennék lehetővé. B. Zs. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 172,51 175,51 ausztrál dollár 77,35 78,69 belga frank (100) 344,70 350,20 dán korona 18,13 18,43 finn márka 23,16 23,50 francia frank 20,68 21,02 görög drachma (100) 46,14 46,94 holland forint 63,30 64,34 ír font 170,34 173,14 japán yen (100) 109,29 111,15 kanadai dollár 77,82 79,34 kuvaiti dinár 355,76 362,42 német márka 70,94 72,14 norvég korona 16,30 16,58 olasz líra (1000) 69,34 70,56 osztrák schilling (1001007,75 1024,45 portugál escudo (100) 69,27 70,41 spanyol peseta (100) 85,13 86,59 svájci frank 85,47 86,79 svéd korona 14,93 15,17 USA dollár 105,65 107,65 ECU (közös piac) 134,90 137,14 Mennyi lesz az idei infláció? A Központi Statisztikai Hi­vatal összegzése szerint a fo­gyasztói árszínvonal szep­temberben augusztushoz ké­pest 2,3 százalékkal emelke­dett, ily módon 9 hónap alatt az előző év decemberéhez ké­pest 14,8 százalékos a növe­kedés. Várható-e, hogy az inflációs ráta mégis a tervezett 16-22 százalékos sáv középértéke körül alakul majd az év vé­gére? A költségek oldaláról nézve a bruttó átlagkeresetek növe­kedése csak néhány százalék­kal haladja meg a korábban számítottat. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak száma is 2-3 százalékot csök­ken, a fajlagos bérköltségek alacsonyabbak a korábbinál. Ezért tömegében nem nehe­zedett - erről az oldalról - számottevően nagy inflációs nyomás az árakra. Számításba kell venni, hogy a nettó átlagkeresetek a terve­zettet meghaladóan növeked­tek, a jövedelemtöbblet na­gyobb hányada megtakarítás­ként jelentkezett. A nettó pénzmegtakarítás többlete a múlt évihez képest várhatóan mintegy 150 milliárd forinttal lesz magasabb, ami elég erő­teljes „szívó hatást" fejt ki az árakra. Másfelől ezt ellensúlyozza a GDP növekedése következté­ben keletkezett nagyobb kíná­lat. Ma Magyarországon soha nem látott az árubőség, a piaci szereplők száma közel 1 mil­lió. A verseny kétségtelenül erősödött. A betéti és a hitelkamatok növekedésének is igen össze­tett hatása van az árak alaku­lására. A hitel drágulása kor­látozza a keresletet, betéti ka­matok növekedése pedig ösz­tönzi a megtakarításokat. A forint vártnál nagyobb ütemű leértékelése valószínű­leg már nem befolyásolja számottevően az idei árinde­xet, mert az import beszerzési árak csak később jelentkeznek a fogyasztói árakban. Az árak idei alakulása szempontjából - az eredeti tervekhez képest - kedvező változásokra is sor került. Tö­rölték a tandíjak tervezett emelését, elhalasztották az energiahordozók tarifáinak a nyárra előirányzott rendezé­sét, az önkormányzatok pedig a lakbéreket feltehetően a vártnál kisebb mértékben emelik. Januárra tolódnak az áfa-rendszer változásai is. Tekintettel arra, hogy az 1993. évről mintegy 7 százalék az infláció áthúzódó hatása, az év során belépő árváltozá­soké várhatóan átlagosan mintegy 11 százalék lesz. így az idei árindex növekedése valószínűleg 20 százalék alatt marad évek óta először. Cinkotai János, szakértő Szerviz őrökkel és kutyákkal Kerekes László (balról) és Grünfelder Károly (jobbról) (Folytatás az 1. oldalról.) Szeptember 28-a óta, ami­kor is az ÁVÜ vezetői értekez­leten újból napirendre tűzte a Szekszárdi Autószerviz Kft. privatizációs ügyét, elhang­zott, hogy az új tulajdonoso­kat, immár nyolc hónap eltelte után, a szakértőnek (Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.) birtokba kell helyezni. Az ÁVÜ vezetői döntés után fel­gyorsultak az események. A Külker. Bank és az ÁVÜ-t képviselő Pri-man Kft. veze­tői levélben, személyesen, fa­xon, telefonon, igyekeztek el­követni mindent azért, hogy a régi vezetőknél elérjék, hogy adják át az új tulajdonosoknak az üzemet. — Október 18-án, majd ok­tóber 19-én is felszólítottuk Grünfelder Károlyt, a cég volt ügyvezető igazgatóját, hogy tegye lehetővé az új tulajdo­nosok birtokba kerülését. - mondta Vígh István, a Pri-man Kft. ügyvezető igaz­gatója, aki még csütörtökön nyilatkozott lapunknak. — Grünfelder úr azonban sem­miféle együttműködésre nem volt hajlandó. írásban és szó­ban is felszólítottuk arra, hogy adja át a munkakörét. ilyen előzmények után ke­rült sor pénteken hajnalban az autószerviz „elfoglalására". Nézzük az eseményeket időrendi sorrendben: Reggel fél hét után pár perccel megérkezett Zsinkó János műszaki vezető, fehér Suzukijén. A Kerekes-féle tár­saság által megbízott őrző-védő társaság vezetője megkérte, hogy ne menjen be a szerviz területére, majd tájé­koztatták a kialakult helyzet­ről. Zsinkó János kijelentette, hogy őt csak erőszakkal lehet megállítani. Két nagy méretű testőr útját állta, dulakodásra nem került sor, Zsinkó viszont beült a kocsijába és elvihar- zott. Pár perces nyugalom után újabb kocsi gördült a bejárat elé, hamarosan kiderült az ^el­len őrző-védők" érkeztek, akik nem kis meglepetésére már „foglaltak" voltak a főbb stratégiai pontok. Közben szállingóztak a munkások is. Nyugodtan vet­ték tudomásul a helyzetet. Negyed nyolckor Kerekes László köszöntötte a dolgozó­kat, röviden ismertette a té­nyállást. A beszélgetésnek az vetett véget, hogy újból meg­érkezett Zsinkó János, ezúttal Horváth Gábomé főkönyve­lővel. Az általuk megbízott őrző-védő társaság vezetője közölte velük, hogy sajnos el­késtek. Zsinkó János kérte, hogy akkor is hívják ide a paksi kutyás testőröket, mert ha törik, ha szakad, őket nem lehet innen kizárni. Nyolc óra körül Kerekes László beszélt a városi rend­őrkapitánnyal, megígérte, hogy senkit nem bántalmaz­nak, mindent megtesznek azért, hogy a nyugalmat meg­őrizzék. Egy rendőrkocsi a helyszínre is ment. Fél kilenc előtt pár perccel, hatósági tanúk jelenlétében, Kerekes László, társai segítsé­gével felfeszítette a bejárati aj­tót. Jogi képviselőjüket, illetve a sajtó népes gárdáját been­gedték. Rövid tájékoztatás következett, majd jegyző­könyvet készítettek az eddig történtekről az új tulajdono­sok. A még mindig fegyelme­zett, álldogáló dolgozóktól azt kérték, hogy hétfőn, a szokott időben vegyék fel a munkát. Terveik szerint, könyvvizsgá­lók és közjegyző jelenlétében még a hétvégén elkezdik a lel­tárt. Tíz óráig tartott a nyuga­lom, amikor megérkezett Grünfelder Károly. Felhábo­rodva, majd személyeskedő sértésekkel illette Kerekes Lászlót, miután megtudta, hogy ő sem mehet be a szerviz területére. Kerekes László vá­laszul felolvasta a Magyar Külker. Bank Jogi Igazgató­sága által Grünfelder Károly- nak írt levelét, melyet ő maga is megkapott, de nem volt haj­landó tudomást venni róla. íme az idézet: „Tisztelt Grün- felder Károly úr! Az Állami Vagyonügynökséggel is egyeztetve az alábbiakról tá­jékoztatjuk. Minden törvényes eszközzel támogatjuk azt, hogy az új tulajdonosok (Ke­rekes L. által képviselt kon­zorcium) az üzemet birtokba vegyék és tulajdonosi jogukat teljeskörűen gyakorolják. A je­len helyzetben a birtokbaadás végrehajtása az elsődleges fel­adat." Grünfelder Károly sze­rint azonban nem ez a lényeg, hanem az, amit ő erre vála­szolt. Majd eltávozott a hely­színről. Úgy tűnt, Végre ismét nyugalom lesz. Délelőtt 11 óra volt, amikor sikerült utolérni a Külker. Bank illetékesét, dr. Virág Lászlót. — Mi a véleménye arról, hogy Kerekes László és társai feltörték az autószerviz bejá­rati ajtaját és így sikerült bir­tokon belül kerülniük? — Érvényes adás-vételi szerződésük van, a társaság üzletrésze felett a tulajdonjog többsége az övék. Most végre birtokon belül vannak, ha nem is éppen így képzeltük ennek módját. — Miért nem jöttek le, tör­vényes keretet biztosítva ezzel a birtokba helyezésnek? — Mert nem tudtunk semmilyen időpontot egyez­tetni Grünfelder Károllyal, aki jelenleg megbízás nélküli ügyvitelt folytat. Dél körül újabb események borzolták a kedélyeket: a régi vezetők feljelentést tettek. Vá­ratlanul a megyei rendőr-fő­kapitányság vette át az ügyet. Mire fotós kollégámmal ismét a helyszínre értünk, már a megyei nyomozók végezték a dolgukat. Épületen belül ke­rült Grünfelder Károly, vala­mint jogi képviselői, testőrei, majd később Horváth Gá- borné és Zsinkó JánosTs. Meg­indult a „gyomrozás", sérte­gették az új tulajdonosokat, hátha elveszíti valaki a türel­mét. ők állták a sarat, pedig az a legkevesebb, hogy tud- tukra adták, ők egy senkik, hozzá nem értők, hogyan képzelik, hogy ők el tudnak vezetni egy céget? Jogi képvi­selőjük pedig Bátorfi rendőr ezredes úrra és a megyei főü­gyészre úgy hivatkozott, mint aki majd itt „rendet tesz". Gáti Zoltán, a megyei nyomozók vezetője higgadt ajánlatot tett: függesszék fel a döntést, és addig, amíg az ÁVÜ, illetve a Külker. Bank nem dönt arról, hogy kit tekint tulajdonosnak, őrizzék együtt a területet. A régi vezetők jogi képviselője egyből bejelentette, hogy Gáti Zoltánt is feljelenti, mert úgymond „Bátorfi úrtól nem erre kapott felhatalmazást." Az ÁVÜ-t képviselő Pri-man Kft. és a Külker. Bank képviselői „forró dróton" tar­tották a kapcsolatot az ügyben eljáró rendőrökkel. Tudomá­sunk szerint mind a Külker. Bank, mint az ÁVÜ képvise­lője megerősítette őket abban, hogy a Kerekes-féle társaságot tartják tulajdonosnak. Ennek ellenére, a rendőrség egyelőre egyik félnek sem adta át az épületet. Mauthner Fotó: Gottvald A dolgozók fegyelmezetten fogadták a történteket

Next

/
Thumbnails
Contents