Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-22 / 249. szám

2 «ÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1994. október 22., szombat Szavazd: jelentkezett a német kisebbség A megye választóit 316 szavazókor várja Tegnap, azaz október 21-én járt le a határideje a helyi ön- kormányzati választási bizott­ságok létrehozásának. Dr. Baksa Csaba, a megyei ön- kormányzat jogi osztályveze­tője arról tájékoztatta lapun­kat, hogy ez a munka folya­matosan és gördülékenyen zajlott. Az egyetlen gondot az összeférhetetlenség okozhatja, hiszen ha adott esetben valaki mégis jelöltként kíván indulni a bizottsági tagok közül, az kizáró okot jelenthet. Ebben az esetben - ahogy az javas­latként el is hangzott - célsze­rűnek bizonyult két póttag vá­lasztása, ez elejét veheti az esetleges nehézségeknek. Ilyen jellegű - tehát az ösz- szeférhetetlenséggel kapcsola­tos - jelzés mindenesetre még nem érkezett a megyei ön- kormányzat illetékeséhez, ám egy újabb nemzetiségi kez­deményezés igen. Szárazdon a német lakosság nyújtott be kérelmet, így ezen a települé­sen kisebbségi önkormányzati választásra is sor kerül. Tolna megyében egyébként összesen 316 a szavazókörök száma, azaz ennyi körzetben járulhatnak az urnák elé a vá­lasztók december 11-én. Ám addig is még újabb határidők és tennivalók várnak a lebo­nyolítókra: október 27-ig az érintett településeken ki kell tűzni a helyi kisebbségi ön- kormányzati választást, majd november 7-e és 17-e között megtörténik a névjegyzék ki­függesztése, is a helyi polgár- mesteri hivatalokban. Lőre a gödörbe Jutalmak, kitüntetések, előléptetések Pénteken megkezdődött a keceli Bőrkéméi előállított lőre remélhetőleg végleges ár­talmatlanítása. Az Országos Borminősítő Intézet határozata alapján 4500 hektoliter, bornak nem minősíthető „folyadékot" állí­tottak elő, amelyet meg kell semmisítem. A nemcsak emberi fogyasz­tásra alkalmatlan, de a kör­nyezetre is káros folyadékot a keceli szennyvízleürítő hely használaton kívüli szikkasztó gödrébe kell engedni. Amikor az utolsó szállít- ( mány is kigördül a Borker te­lephelyéről, új feldolgozó részlegeiben megindulhat a múlt hónapban lezárt üzem­ben ismét a borkészítés. Az '56-os forradalomról, va­lamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 5. évfordulójáról emlékeztek meg tegnap a bel- ügyhöz tartozó megyei szer­vezetek. A szekszárdi Művé­szetek Házában Kuncze Gá­bor belügyminiszter ajánlásá­nak megfelelően ezúttal együtt ünnepelt a rendőrség, a tűzoltóság, a polgári védelem, valamint a TAKISZ. Megyénkből több mint szá­zan részesültek valamilyen szintű elismerésben, közülük néhányan a budapesti ünnep­ségen vehették át jutalmukat. A belügyminiszter aranygyű­rűt adományozott dr. Kodba Ferenc rendőr alezredesnek és Priger Józsefnek, a megyei közgyűlés elnökének. Juta­lomban és dicséretben részesí­tette Szabó Antal rendőr zász­lóst, Tóth Ferenc tűzoltó alez­redest, Varga Ferenc rendőr törzszászlóst és Virth Csabát, a polgári védelem századosát. Tizenhárom nyugdíjban lévő rendőr és tűzoltó a belügymi­nisztertől érkező segélyt ve­hette át. Államtitkári jutalmat két tűzoltó és egy polgári vé­delmi közalkalmazott kapott, míg ORFK vezetői jutalomban és dicséretben két rendőr ré­szesült. A megyei főkapitányi dicsé­ret és jutalom hetvenkilenc rendőrt illetett meg, tízen pe­dig az előléptetésüknek örül­hettek. A tűzoltóknál összesen négy előléptetés volt, míg negyvennégyen dicséretet és jutalmat kaptak. A Magyar Honvédség Tolna Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságán is jutalmaz­tak a nemzeti ünnep alkalmá­ból. A honvédelmi miniszter a honvédségben ténylegesen el­töltött évek és az eredményes munka elismeréseként tíz tisztnek a Tiszti Szolgálati Jel különböző fokozatait, míg négy közalkalmazottnak ok­levelet adományozott. Ketten kaptak jutalmat és dicséretet a nyugdíjas klubban végzett munkájukért. KRZ Szekszárdi önkormányzati képviselőjelöltek Az MSZP Csáki Bélát ajánlja Előadás Pakson ut Kaszinó az Aranyhomokban Székesfehérvár, Nyíregy­háza, Győr és Szentendre után tegnap óta Kecskeméten is működik forintos kaszinó. A játéktermek tulajdonosa a Szerencsejáték Kft., amelynek betétesei a Szerencsejáték Rt. és a Casinos Austria AG. 50-50 % tulajdoni hányaddal. A Casino Kecskemét a város főterének nyugati sarkán, az Aranyhomok Szálló egykori éttermében 580 négyzetméter alapterületen nyílt meg. A vá­ros lakóinak tűzijáték jelezte az megnyitót. A kaszinóban egy francia és négy amerikai rulettasztal, három Black Jack és egy pókerasztal, valamint (Folytatás az 1. oldalról.) üdvözölte a jelenlévőket, is­mertette a rendezvény célját, majd átadta a szót dr. Ador- jáni Gézának, az igazgatóta­nács elnökének, aki elmondta, hogy az rt. fejlesztésére eddig több 100 millió forintot fordí­tottak, s ebben a fejlesztési fo­lyamatban a jelenlévők nem­csak mint dolgozók, hanem mint tulajdonosok is érdekel­tek. A most alakuló nyugdíj- pénztár a megyében újdon­ságnak számító kezdeménye­zés, ez is része ennek a folya­matnak. Ezt követően kezdődött az alakuló közgyűlés, első napi­rendi pontként megtörtént a nyugdíjpénztárt létrehozó szerződés jóváhagyása. A nyugdíjpénztárnak tagja lehet mindenki, aki 6 hónapnál hosszabb ideje dolgozik a cégnél. A pénztári tagsági díj teljes összegét a munkáltató átvállalja a dolgozóktól. En­nek értelmében 1994. novem­ber 1-től december 31-ig havi 6 ezer forintot fizet be minden egyes dolgozó helyett a pénz­tárba, 1995. január 1-től pedig 15 játékautomata várja a játé­kos kedvű polgárokat. A megnyitó alkalmából tartott sajtótájékoztatón dr. Gellai Imre, a Casinos Hungary ve­zérigazgatója elmondta, hogy a kecskeméti kaszinó a kon­cessziós díjjal együtt mintegy 300 millió forintba került. Á cég 56 alkalmazottját a fővá­rosi és a debreceni játékkaszi­nóban tanították be. A Casinos Hungary játék- barlangjaiban az elmúlt évben 200 ezer ember próbált sze­rencsét, az idén 350 ezer láto­gatóra, Kecskeméten pedig évente 40 ezer vendégre szá­mítanak. - háj ­ez az összeg havi ezer forintra módosul. A nyugdíjpénztár számára bankszámlát nyitnak, s az rt. havonta utalja át erre a tagdíjat, erről a dolgozók névre szóló értesítést kapnak. Az rt. részéről szünetel a nyugdíjpénztári tagsági díj be­fizetése például gyed, gyes, katonai szolgálat ideje alatt, a dolgozó ebben az esetben is névre szóló értesítést kap a be­fizetés szüneteléséről. A ter­vek szerint, ha a cég profitja ezt lehetővé teszi, 1996. január 1-től az átvállalt tagsági díj összege emelkedhet. A dol­gozó az így összegyűlt pénz­hez nyugdíjba vonulásakor, il­letve 10 évi nyugdíjpénztári tagság után juthat hozzá, egy összegben, vagy járadékra váltva. A pénz a nyugdíjpénz­tári tag halála esetén a törvé­nyes örökösökre, illetve a be­lépési nyilatkozatban megne­vezett kedvezményezettekre száll. Az alakuló közgyűlés to­vábbi részében a tagok elfo­gadták az alapszabályt, illetve megválasztották a tisztségvi­selőket. venter A Magyar Szocialista Párt Szekszárd Városi Szervezete Csáki Bélát javasolja a válasz­tópolgárok figyelmébe, mint a megyeszékhely polgármes­ter-jelöltjét. A bemutatás teg­nap sajtótájékoztató keretében történt meg az MSZP irodájá­ban, ahol elsőként dr. Kiss Jó­zsef országgyűlési képviselő, a megyei szervezet elnöke kö­szöntötte a megjelenteket, majd dr. Jánosi György állam­titkár, az MSZP alelnöke érté­kelte az új önkormányzati törvényt. Mint mondta, pozi­tív hatások várhatók, az egy­fordulós választás olcsóbb, egyszerűbb lesz, erősíteni fogja a közvetlen demokráciát. A képvielőjelöltekről szólva aláhúzta, hogy valamennyien Megszűnő vasútvonalak? A MÁV Rt. gazdasági kon­szolidációjáról, tevékenysé­gének racionalizálásáról szóló kormányhatározat tervezete az 1968-ashoz hasonlóan sú­lyos következményekkel fe­nyegeti a hazai vasutakat, véli a Vasutas Szakszervezet pécsi területi bizottsága. A tervezet egyik verziója a pénzügyi tárca álláspontja alapján 1900, a másik a közlekedési tárca elképzelése szerint 900 kilo­méterrel csökkentené jövő má­jusig a MÁV vonalainak szá­mát. A vasutak egy részén szüneteltené a forgalmat, má­sokon pedig az önkormányza­tokra bízná a fenntartást. A sajtónak bemutatták a meg­szüntetésre ítélt, illetve az ön- kormányzatoknak szánt vas­utak térképét, amelyen a jelen­legi vonalhálózat mintegy fele szerepel, köztük a pécsi igaz­gatósághoz tartozó Kapos- vár-Fonyód, a Kaposvár-Sió- fok, a Nagyatád-Somogy- szob-Balatonszentgyörgy, a Gyékényes-Barcs-Sellye-Vil- lány, a Barcs-Szigetvár-Szent- lőrinc, a Bátaszék-Rétszilas és a Dombóvár-Tamási-Lepsény vasútvonalak. szakmai oldalról kívánják megközelíteni a kérdéseket, s örvendetes lenne, ha ez a szel­lem erősödne az új testület­ben. Dr. Jánosi György ezt kö­vetően bemutatta a jelölteket. Az 1. számú választókerület­ben az MSZP Csapó Károly 50 éves üzemvezetőt indítja. A 2. számú körzetben Búzás Ist- vánné 56 éves nyugdíjas, a 3. számúban Boros Ferenc, az OTP megyei igazgatóságának 58 éves osztályvezetője méreti meg magát. A 4. számú kerü­letben Gellér Sándor 48 éves egyéni vállalkozó, az 5-ösben Viszmegné Schmidt Katalin 34 éves tanár, a 6. számúban Csányi László 51 éves jegyző indul. A 7. számú körzetben Csáki Béla 43 éves pedagó­A Forma Sympozion Szek­szárd 1994-ben készült alkotá­saiból nyílt tegnap este kiállí­tás Decsen, a faluházban. A tárlatot Csáji Attila festőmű­vész nyitotta meg, valamint Szatmári Ilona szavalata és Pataki Zoltán trombitajátéka tette emlékezetesebbé. Úgy tűnik, a Közgyűjtemé­nyi és Közművelődési Dolgo­zók Szakszervezete (KKDSZ) jó elnököt választott. Vadász János ugyanis nemcsak a szé­kes fővárosban tevékenyke­dik, nemcsak együltő helyé­ben „kezeli" a problémákat, hanem járja az országot, s kö­zelről veszi szemügyre, hol, mi a gond. Mindenütt min­den. Némi sarkítással ez érez­hető szavaiból. Kevés a pénz, általános a szegénység a könyvtárak, múzeumok, le­véltárak, művelődési intéz­mények háza táján. Tolna a hatodik megye, ahol Vadász János vizitált. A régió 16 kisebb-nagyobb tele­pülésén fordult meg az elmúlt napokban, s mint mondta, roppant szűkösek a keretek, alacsonyak a bérek, és a fog­lalkoztatás biztonsága sincs garantálva. Az ország más vi­gus, a Rózsa Ferenc Középis­kolai Kollégium igazgatóhe­lyettese áll a választók elé, nem csak mint képviselőjelölt, hanem mint polgármester-je­lölt is, A 8. számú kerületben dr. Kun Attila 39 éves orvos, a 9-esben dr. Barabás János 60 éves ügyvéd, a 10-esben Cser­háti András 42 éves mér­nök-közgazdász mérkőzik meg a voksokért. A 11. számú körzetben a 64 éves Vadas Fe­renc, a megyei múzeum nyu­galmazott igazgatója, a 12-es- ben Horváth László, 36 éves mérnök a jelölt. A 13. számú választókerületben Tamási János 41 éves újságíró, a 14. számúban pedig Pálfi János 41 éves egyéni vállalkozó in­dul az MSZP színeiben, -szá­A kiállító művészek - név szerint Bakos Ildikó, Csikai Márta, Ligeti Erika, Szatmári Juhos László, Szöllősy Enikő és Varga Tamás - bronz alko­tásai megtekinthetők hétköz­napokon 9 és 18 óra között a decsi faluház galériájában. Fotó: ór dékein, sőt Budapesten sem rózsás a helyzet. Megfordult a szakszervezet elnöke például egy Békés megyei kistelepülé­sen, Kunágotán, ahol mind­össze 5 ezer forint volt a könyvtár éves kerete, könyv- beszerzésre. S „érdekes mó­don" most az Országgyűlési Könyvtár is olyan helyzetbe került, hogy augusztus óta egy petákot sem fordíthatott új kiadványok vásárlására. Mit tehet adott esetben egy érdekvédelmi szervezet? Azt, hogy minden lehető módon felhívja a döntéshozók fi­gyelmét a közgyűjtemények és a közművelődési intézmé­nyek siralmas állapotára, s arra, hogy az ott dolgozók bére haladéktalanul rende­zendő. Vadász János elmondta, hogy a szakszervezet október 20-ai elnökségi ülésén állás­Európába Az Európai Unió gyökerei a 17-ik századra nyúlnak vissza. A francia felvilágosodás már akkor meghirdetett egyfajta európai közösséget - kezdte előadását dr. Pálos Miklós, or­szággyűlési képviselő csütör­tökön este, a Paksi Képtár épületében. A népes hallgatóság „Út Európába" címmel hallhatott érdekes eszmefuttatást. Dr. Pálos Miklós többek között ar­ról szólt, hogy a kelet-európai országok többségének tagfel­vétele csak a huszonegyedik században realizálódhat, de Magyarország talán már az ezredfordulóra eljuthat Euró­pába. A továbbiakban dr. Pálos Miklós az Európai Közösség szerveződéseiről beszélt. Az Európai Integrációs Ügyek Bi­zottságának tagjaként úgy vé­lekedett, hogy az EK direktí­váit és ajánlásait kellene va­lamilyen módon a magyar jogrendszerbe beültetni. Fel­hívta a figyelmet arra a kér­désre, hogy milyen esélyei, és egyúttal feladatai vannak a magyaroknak. Úgy véleke­dett, hogy az Európába vezető út rögös lesz a magyarok számára és nem a társadalmi fogadókészségen múlik a be­lépés. Mint az elhangzott, csak erős gazdasági háttérrel lehet kopogtatni. — Nagyon fontos, hogy a térségben békesség legyen és a nemzetek ne marakodjanak egymással, mert veszekedő testvéreket nem szívesen fo­gadnak a családba - mondta dr. Pálos Miklós.-8­foglalást fogalmaztak meg el­képzeléseikről. Intézményei­ket ugyanis érzékenyen érinti, már-már működésüket is ve­szélyezteti az infláció. A fo­rint-leértékelés, az energia-ár­változás, az áfa-kulcsok emel­kedése egyaránt náluk (is) le­csapódó árnövekedést ered­ményez. Kidolgozták a szerin­tük szükséges támogatás-nö­velési és normatíva rendszert, melynek egyik pontjában a KKDSZ 10.500 forintos közal­kalmazotti illetményalap megállapítását igényli, az ál­tala képviselt munkavállalók részére. Csodálkozhatunk: nem valami nagy „suska" ez a mai világban. De még inkább csodálkozhatunk az indoklás hallatán: az Országgyűlés mu­lasztást követett el azzal, hogy '92 óta nem emelte ezt az ösz- szeget 8.000 forintnál maga­sabbra. - Wy ­Előadások szociális munkásoknak Integratív szemléletre nevelő szakágazat, melynek lényege a társadalom szolgálata. így foglalta össze Gergely János, a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola főigazgatója kö­szöntő beszédében a szociális munkás szak legfontosabb ismérveit. Az üdvözlő szavak tegnap az intézmény E épületében hangzottak el, ahol közel kétszáz főiskolás adott egymás­nak találkozót a Szociális Munkás Hallgatók II. Országos Konferenciája alkalmából. A rendez­vényen résztvevők előadások, szekcióülések, filmvetítések és más egyéb programok kereté­ben tájékozódhatnak mindazon ismeretekről, melyek segítséget nyújthatnak a tanulmá­nyokban, illetve később a konkrét munkában. Elsőként Gyáni Gábor történész előadását hallgathatták meg a résztvevők, akik a két vi­lágháború közötti magyar szociálpolitika jel­lemzőibe nyerhettek betekintést. Ezt követően Lévai Katalin, az Esély című folyóirat főszer­kesztője a mai magyar szociálpolitika kény­szerpályáiról, a kibontakozás lehetséges útjai­ról adott összefoglalást. Dr. Jánosi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ál­lamtitkára a kormány felsőoktatással kapcsola­tos törekvéseit részletezte. A korszerűsítés je­gyében többek között olyan új, két éves képzési formák bevezetése várható, melyek szakmai végzettséget adnak. Ebben a vonatkozásban elsősorban a pénzügyi, közgazdasági és a me­nedzserképzési terület jöhet számításba. A tar­talmi korszerűsítés a világos szakmai és szemé­lyi követelményrendszer igényét feltételezi. A szerkezeti előrelépés érdekében pedig elkerül­hetetlen az integráció erősítése, ugyanis a hazai gazdasági-pénzügyi rendszer hosszú távon nem képes fenntartani a jelenlegi túltagolt, szétaprózódott intézményi struktúrát. -szá­Újdonság a megyében: nyugdíjpénztár Bronz sziget Decsen Harc a 10.500 forintos álomhatárért Szakszervezeti elnöki vizit

Next

/
Thumbnails
Contents