Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-21 / 248. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1994. október 21., péntek Autós „találkozó" Kiválasztatott Hat gépjármű, közöttük két kamion futott egymásba tegnap délelőtt a 6-os számú főútvonalon, Dunaföldvár közelében. A balesetnek egy súlyos sérültje van, a nagy forgalmú úton pe­dig másfél óráig tartó útlezárás késleltette az autósokat. öcsényben Propszt Józsefné lesz a választási bizottság tit­kára - döntött tegnap este a helyi képviselő-testület. A bi­zottság tagjai: dr. Beck Mária Zsuzsa és ifj. Sütő Jenő, míg a póttagok: Patyi Dénes és Ha- ász Mártonná. Az ülésen Szalma Gáborné polgármester asszony adott számot az elmúlt négy esz­tendő önkormányzati munká­járól. Összességében nagyon tisztességes, alaposnak mondható tevékenységével a falu vezetésének sikerült elér­nie, hogy Őcsény minden té­ren nagyot lépjen előre - álla­pította meg a polgármester. Külön örömként említette a képviselők egymás közötti jó kapcsolatát, amely a hatékony munka egyik fontos feltétele volt. A következő, minden bi­zonnyal utolsó ülésre novem­ber 3-án kerül sor. Amiről beszélnek: Botrány Békési körül Lugos is vadregényes! Szekszárd önkormányzatának két bizottsága is ülésezett a na­pokban. A művelődési bizottság a Gyermekek Háza igazgatójának és munkatársának beszámolóját hallgatta meg a nemzetközi tábo­rozások tapasztalatairól. Mint azt Matókné Misóczki Mária és Bácsalmási László elmondta, a német és olasz csereutakra min­dig akad kellő létszámban jelent­kező, ám a romániai Lugos - kü­lönböző okok miatt - már közel sem bír ekkora vonzerővel - jólle­het a lugosi táborhely legalább annyira vadregényes területen található, mint a németországi. Lemle Béláné, a szekszárdi Ga­ray János Gimnázium igazgató­nője arról az elképzelésről adott helyzetjelentést, melynek értel­mében az intézményben nyolc osztályos képzés is beindulna. A bizottság által jónak tartott ötlet már közel egy éve felvetődött, ám még szükséges néhány egyeztetés a megvalósulás érdekében. A gazdasági bizottság napi­rendjén többek között a hajlékta­lanellátás kérdése, valamint több területfejlesztési ügy szerepelt. — A múltam magánügy, mint ahogyan az is, hogy kik a barátaim. Arra pedig egyene­sen büszke vagyok, hogy jó- néhányukat a gazdasági, il­letve politikai élet területén is jegyzik. Nem tagadom, hogy közéjük tartozik Békési László pénzügyminiszter is, akivel kapcsolatban azt vetik a sze­memre, hogy a valójában nem is létező rokoni kapcsolatai­mat kihasználva, múltamra való tekintet nélkül adott en­gedélyt egy budapesti kaszinó megnyitására. A személye­met, illetve a múltamat ért vá­dakról majd a bíróság ki­mondja jogosak-e, vagy sem. Ami pedig a konkrét vádat il­leti: a budapesti kaszinóm működésére az engedélyt nem Békési László, hanem Kupa Mihály írta alá - nyilatkozta egy csütörtök déli, sajtótájé­koztatón George Bodnar, alias Bodnár György, magyar származású amerikai üzle­tember. A történet dióhéjban a kö­vetkező: az egyik nagypél­dányszámú pletykalap leg­utóbbi számában azzal vá­dolja a pénzügyminisztert, hogy elősegítette a világ kü­lönböző országaiban állítólag bűncselekményeket elkövetett Bodnár György magyaror­szági üzleti kapcsolatait, egyebek között kasznóalapí- tását. Summa summárum: a lap főszerkesztője a pénz­ügyminiszter lemondatását szorgalmazza. Az üggyel kapcsolatban megszólalt a leginkább érin­tett, maga Békési László is. Ki­jelentette, valóban ismeri Bodnár urat, de nem rokona, mint azt a lapban állítják. A törvényes kereteket betartva támogatta vállalkozásait, mert azokat hasznosnak találta az egész ország számára. — Vártam azt, hogy a sok megszorító intézkedés bizo­nyos köröknek majd nem tet­szik és visszaütnek, de azt ál­momban sem gondoltam, hogy ilyen primitív módon támadnak majd - jelentette ki Békési László. (r.papp) A Jogász Egylet új megyei elnöke: dr. Kardos János A jog uralmáért Lejárt a mandátuma a Ma­gyar Jogász Egylet megyei ve­zetőségének, dr. Molnár Ist­ván, a megyei bíróság tanács­vezetője elfoglaltsága miatt nem pályázott ismét az elnöki posztra, de tagja maradt a ve­zetőségnek, mint alelnök. Tit­kára Eszteriné dr. Faragó Márta a köztársasági megbí­zott hivatalának tanácsosa. A széles nyilvánosság előtt ke­véssé ismert, hogy mivel is foglalkozik tulajdonképpen az egylet, így erről kérdeztük dr. Kardos János elnököt.- A kérdésre röviden és tömören az alapszabálya adja meg a választ, amely szerint az egylet célja: „a jogászság ál­talános társadalmi érdekeinek érvényre juttatása, a magyar jogélet fejlesztése, a jogtudo­mány művelése, a jogélet kü­lönböző területein működő jogászok szakmai-tudomá­nyos együttműködésének előmozdítása".- Olyan mült századinak tű­nik a szervzet neve.- Az is, 1879-ben alakult meg a Magyar Jogász Egylet, ennek a nevét vette fel és egyúttal annak haladó ha­gyományait a mai alapsza­bályba is beépítette a szerve­zet. 1990-et megelőzően szakmai szervezetünk jog­elődje a Magyar Jogász-Szö­vetség volt. A 80-as évek vege felé felgyorsuló társadalmi, politikai változások nem ma­radtak hatástalanok e terüle­ten sem, itt is megindult egy megújulási folyamat, ezt de­monstrálta a névváltoztatás is. Pártoktól, politikai szerve­zetektől függetlenek vagyunk, az egylet tevékenysége kizáró­lag szakmai jellegű. Jogállam­ban a jog szerepe felerősödik, a „jog uralma" a meghatá­rozó, ezzel a szakma művelő­inek felelőssége is megnöve­kedett, aminek csak magas színvonalú szakmai munká­val lehet megfelelni. Ezt sze­retné biztosítani a Magyar Jo­gász Egylet, ezért kívánja ösz- szefogni a jogi élet különböző területein dolgozó jogászokat.- Milyen eszközökkel érhető el a cél?- Különbséget kell tenni az országos és megyei szerveze­tek között. Az országos szer­vezet eszközei közül ki kell emelni a kétévenként tartandó magyar jogászgyűlést. Az 1903-ban kiadott Magyar Jogi Lexikon szerint a jogászgyű­lés: „jogászoknak szabad egyesülése, az előterjesztett jogi kérdések megvitatása és azok fölött való határozatho­zatal céljából". A jogászgyűlés eszméje még a múlt század­ban Németországból indult ki, legutóbb Siófokon került megrendezésre. A jogi élet időszerű kérdéseiről neves szakemberek - például az al­kotmánybíróság elnöke, az igazságügyminiszter, a leg­főbb ügyész - tartottak tájé­koztató és tudományos elő­adást. A központi eszközök közül ki kell még emelni az egylet folyóirarát, amely ha­vonta jelenik meg. Dr. Kardos János A helyi szervezetek eszköz­tára ennél lényegesen kisebb. Általában különböző előadá­sok szervezése a meghatá­rozó, amelyeken a hallgatók avatott előadók tomácsolásá- ban egyes jogterületek elvi és gyakorlati problémáit ismer­hették meg, ezzel szolgálva a szakmai továbbképzést. Kik lehetnek az egylet tagjai? Az egylet rendes tagjai le­hetnek azok a jogi doktori ok­levéllel rendelkezők és jog­hallgatók, akiket az egylet erre feljogosító szerve a tagok so­rába felvesz. A jogi élet kü­lönböző területén dolgozó jo­gászok - akár gyakorlati szak­emberek, akár a jogtudomány művelői - itt egy szervezetben lehetnek, véleményük magánemberként jelenik meg. Mivel a tagok igen széles te­rületen dolgoznak, benne vannak a jogi életben, ezért szakszerű, hiteles vélemény formálásra képes az egylet akár jogalkotásról, akár jogal­kalmazásról, akár jogértelme­zésről van szó, aminek társa­dalmi haszna felmérhetetlen.-i­Orosz újgazdagok Londonban Mialatt Erzsébet királynő Moszkvát látogatta meg, az orosz elit királynői és királyai Nagy-Britanniát keresték fel. Mint a Reuter brit hírügynök­ség írja, Oroszország új kapi­talistái elárasztják az országot. A belügyminisztérium kimu­tatása szerint a legutóbbi év­ben 105 100 személy érkezett a volt Szovjetunióból. Ezek a személyek távolról sem emig­ránsok, akiknek megjelenésé­től félt a nyugat. Gazdagokról van szó, akik tele vannak pénzzel. — Gazdag oroszok érkez­nek azért, hogy iskolába Íras­sák be gyermekeiket, és hogy ingatlanokat vásároljanak. Hosszú időt töltenek itt, de azután visszatérnek Moszk­vába - mondta a brit hírügy­nökségnek Natasa Subajeva, aki egy orosz nyelvű folyóira­tot ad ki Londonban. — Nagyvonalúan költik a pénzt - mesélte egy, oroszok számára létesített klub francia igazgatónője. A klubot egy, a Temzén horgonyzó luxushajó rejti. - Nem egy pohárka vod­kát rendelnek, hanem egy egész üveggel - meséli a klub igazgatónője. - Egy üveg vodka 52 fontba (82 dollárba), egy üveg pezsgő pedig 100 fontba (158 dollárba) kerül. Ha a folyó túlsó partján nem a brit parlament és a Big Ben lenne látható, azt hinné az ember, hogy Moszkvában van. Középkorú üzletemberek és babaarcú, szőkére festett hajú fiatal nők hajtják le a tö­méntelen mennyiségű vodkát, részegen énekelve. A parton gépkocsivezetőik vadonatúj luxusautókban várakoznak. A megszokott képet, amely az oroszokat szegény ördö­göknek ábrázolta, akik kenyé­rért állnak sorba, felváltotta az újgazdagok képe - egy ag­resszív hadseregé, amely készpénzzel teli aktatáskákkal ostromolja a londoni üzlete­ket. A legutóbbi hat hónapban a gazdag oroszok sokszor sze­repeltek a címoldalakon a brit sajtóban, amikor londoni in­gatlanokat vásároltak. A The Times vezércikkében az állt, hogy az orosz kapitalistákat üdvözölni kell, mert pénzt hoznak Nagy-Britanniába. A lap ugyanakkor azonban fi­gyelmeztetést is közölt: „Több éberségre van szükség, hogy távol tartsuk azokat a gengsz­terfőnököket, akik az erősza­kos kelet-európai alvilág ter­mékei." Nagy-Britannia Nemzeti Bűnügyi Felderítő Szolgálata szerint a legutóbbi két évben legalább kétszáz ügyletét haj­tottak végre Nagy-Britanniá- ban, olyan orosz pénzzel, amely kábítószerekből, csa­lásból és lopásból származott. Egyes tranzakciók a szolgálat szerint több millió dollár érté­kűek, összességében pedig százmilliókról van szó. Barry Morgan, egy ismert londoni ingatlanügynök el­mondta, hogy a londoni elő­kelő negyedekben eladott in­gatlanok 15-20 százalékát gazdag üzletemberek vásárol­ták meg, akik a volt Szovjetu­nió utódállamaiból jöttek. „Nem hoznak annyi pénzt, mint az arabok a hetvenes években, az orosz pénz azon­ban a Nagy-Britanniába ér­kező gazdagság új hulláma". Feltámasztható holtágak? Itt is kering majd az atomerőművi hűtővíz A paksi atomerőmű hűtővi­zének felhasználása jelentheti a megoldást a fadd-dombori, a tolnai és a bogyiszlói Duna-holtágak megmentésé­nek ügyében - derült ki teg­nap, a Tolnai Dunáért Alapít­vány által rendezett sajtótájé­koztatón. A tolnai Gödör presszóban tartott eseményen jelen voltak az érintett térség polgármesterei, az alapítvány, a helyi és országos horgásze­gyesület, a halászati szövetke­zet, a Szekszárd-Paksi Vízitár­sulat, a Paksi Atomerőmű, az ANTSZ, és a KSZE képviselői is. A tájékoztatón elhangzott - amiről lapunk már többször is beszámolt -, hogy a holtágak feltámasztásának elengedhe­tetlen feltétele a folyamatos vízáramlás biztosítása. Már elkészült az a kiviteli terv, amelynek alapján - első, és nélkülözhetetlen lépésként - Paksról a faddi Volent-öbölig lehetne eljuttatni a vizet. A pénzügyi terv jelenleg a PART vezérigazgatója előtt van, in­formációink szerint a munká­latok megindítását kisajátítási problémák akadályozzák. Egyelőre nem tudni, hogy a paksi - halastóként hasznosí­tott - tárolótavakból kerülne a víz Faddra, vagy egy új, a ta­vaktól független, mintegy 3 ki­lométer hosszú, - jóval na­gyobb vízhozamot biztosítani képes - csatornaszakasz meg­építésére lesz szükség. (Utóbbi a valószínű.) A tájékoztatón elmondták, hogy a szakemberek - „régió­ban" képzelik el a holtágmen­tést, ami annyit jelent, hogy a faddi, a tolnai, és a bogyiszlói holtágakat megfelelő ponto­kon összekötve meg lehetne oldani a víz folyamatos kerin­getését. Az így élővé tehető holtá­gakból viszont valamilyen módon meg kell majd oldani az iszap eltávolítását. Ennek finanszírozásához járulhatna hozzá az iszap, mint teljes ér­tékű talajjavító anyag mező- gazdasági hasznosítása. Elhangzott, hogy - remé­nyek szerint - a jövőben újra élő vizek komplex hasznosí­tása lenne kívánatos, így az öntözés, a jóléti hasznosítás, a halászat, horgászat is helyet kapna e területeken. llejelentették, hogy a Szek­szárd-Paksi Vízitársulat az alapítvány felkérésére tanul­mányt készít, amelynek birto­kában meg lehet kezdeni a lobbizást a szükséges pénzek előteremtése érdekében. A megvalósítási és hasznosítási tanulmány várhatóap január­ban készül el. sk—Gottvald A sok iszap nagy gond, de érték is lehet Egy Stradivari kalandjai Megtaláltak egy 30 éve el­tűnt 262 éves Stradivari hege­dűt és az értékes hangszer visszakerült a kaliforniai egyetem tulajdonába. A 800 ezer dollárt érő he­gedű, azon ritka hangszerek egyike, amelyeket a legendás olasz Antonio Stradivari mes­ter készített, 1967-ben tűnt el egy zenész kocsijából. A hangszer, amelyet első tu­lajdonosáról, a XVIII. század­ban élt alcantarai hercegről neveztek el, kalandos utat járt meg. David Margretts, aki 30 évvel ezelőtt a kaliforniai egyetem vonósnégyesének második hegedűse volt, 1967-ben egy hangversenyre kölcsönkérte a Stradivarit az egyetemtől. Másnap a hege­dűt kocsija hátsó ülésén hagyta, mialatt néhány percre vásárolni ment egy boltba. Amikor visszatért, megdöb­benve tapasztalta, hogy a he­gedűt ellopták. „Szörnyű ér­zés volt - mondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának -, mintha átadták volna megőr­zésre a Mona Lisát, s én visz- szaéltem volna a bizalom­mal." A hegedű azonban sértetle­nül előkerült. Történt ugyanis, hogy Petaluma észak-kalifor­niai kisváros hangszerkeres­kedésének tulajdonosa sza­kértőt kért fel, hogy vizsgálja meg egy zeneiskolai tanuíó hegedűjét. A kereskedő felté­telezte, hogy értékes hang­szerről van szó. Teresa Salva to, a hegedű birtokosa elmondta, nagynén- jétől kapta ajándékba a hang­szert. A nagynéni egy autópá­lya mentén találta meg a ritka hangszert, meleg kendőkbe göngyölve, akárcsak egy bé­bit. Mivel a Stradivari jóhisze­műen jutott Teresa Salva to birtokába, nem volt hajlandó visszaadni jogos tulajdonosá­nak az egyetemnek. Az ügy­ben a bíróság fog dönteni. A döntésig az egyetem múzeu­mában helyezték letétbe a Stradivarit, amelyre a birto­kosa időközben új húrokat szerelt.

Next

/
Thumbnails
Contents