Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-20 / 247. szám
1994. október 20., csütörtök HAZUNK TAJA »ÚJSÁG 5 Leggyakoribb gyomnövényeink (3.) A tarackbúza (közönséges tarack) Életmódját, földbeli szaporító szerveit tekintve a csillagpázsithoz mutat hasonlóságot a tarackbúza (perje, lábas- perje, pernye, pörgye). Átlagosan 50-80 cm magas szára - ellentétben a csillagpázsitéval - felálló, a levelei élénk- vagy szürkészöldek. Kalászvirágzata 10-18 cm hosszú. Magjai a szél, állatok és - főleg - az ember közvetítésével terjednek, gyorsan, nagy területeket befertőzhetnek. Az első évben a magok 10-30 százaléka csírázik ki. Ahol már megtelepedett, ott főleg a tarackjain levő rügyek kihajtásával szaporodik tovább. A csírázás évében még nem virágzik, ekkor a magutánpótlás még viszonylag könnyen megakadályozható. Kártétele megegyezik a csillagpázsitéval: gyökerei átszövik a talajt, elszívják a vizet, tápanyagot a kultúrától. Drót- szerűen kemény szártarackja a kultúrnövények földbeli lágy részeit - burgonya gumót, répát - megsérti, keresztül is szúrhatja. (Mivel a tarackok általában sekélyen haladnak a talajban (5-20 cm), nagyobb fertőzésnél erre gyakran sor kerül.) A sebzések másodlagos kórokozók és kártevők fertőzésének forrása lehet. A tarackok sokszor a talaj felszínére törnek, legyökerezve új hajtásokat képeznek. Egyes kultúrnövények (búza, repce) csírázását, illetve növekedését gátló anyagokat tartalmaznak. A feldarabolt tarackok könnyen legyökereznek, még a legkisebb darabokból is, ezért az összeszedésük, elégetésük biztosítja a leghatásosabb (de nem a legkönnyebb) védekezést. Száraz időszakban a védekezés eredményességéhez hozzájárulhat a sekély talajművelés (tárcsázás) és a szántás kombinált alkalmazása - a tarackok kiszárítása, majd leforgatása - is. Előfordul, hogy legelőkön, kaszálókon mint takarmányfüvet hasznosítják. A szántóföldre való behurcolásának megelőzése érdekében a magfogását kaszálással ilyenkor is feltétlenül meg kell akadályoznunk. Nagyon veszélyes lehet a vetőmaggal való terjedése is. (Ezért is fontos például a fémzárolt, jól tisztított lucerna és vöröshere vetőmag használata.) Tavasszal korán kihajt, ezért őszi vetésű, korán bokrosodó, illetve a talajt betakaró növények (rozs, búza, lucerna) vetésével gátolni lehet terjedését. A korán betakarításra kerülő növények (kalászosok, borsó) tarlóján a védekezés sekély talajmunkából, (a tarackok aprításából) majd a kihajtó tarackbúza hajtások Gli- alkás kezeléséből, majd - egy hét után - alászántásából állhat. A feldarabolás akkor lenne optimális, ha egy-egy rügyet tartalmazó darabokra vágnánk, mert ekkor lenne a lahajtó sarjak elleni védekezés (mechanikai- és kémiai is) a leghatékonyabb. A gyakorlatban ezt csak megközelíteni lehet. A tarackbúza elleni kémiai védekezés lehetőségei gyakorlatilag megegyeznek a csillagpázsitnál leírtakkal. Ennek ellenére nem árt, ha megtudjuk különböztetni a két növényt, mert a tarackbúza ellen a gyomirtószerekből egységnyi területre kisebb mennyiség is elegendő. (Egyes szerek engedélyokiratában - és csomagoló burkolatán is - a dózist a csillagpázsit, az egyéb évelők (tarackbúza, fenyércirok) és a magról kelő gyomok ellen kü- lön-külön is feltüntetik.) A kétszikű kultúrákban a csillagpázsitnál is megemlített speciális, egyszikűek elleni készítményekkel (Fusilade S, Targa Super, Agil stb.) irtható, a tarackbúza 10-30 cm-es nagyságánál alkalmazva. (A Furore S kevésbé hatásos a gyomfaj ellen.) A kultúrnövény (napraforgó, borsó, stb.) fejlettsége ilyenkor annyiból lényeges, hogy egyrészt ne fogja fel a permedét, másrészt be tudjuk tartani az ilyen típusú szerek viszonylag hosz- szú élelmezési várakozási idejét. A kalászos növények állományában nem, csak a tarlón védekezhetünk ellene. A leghatásosabb és legolcsóbb megoldás a Glialka formulá- ciók alkalmazása. (15-20 cm-es gyomfenológiától.) A Glialka ültetvényekben is használható, de - különösen a szőlő esetében - nagyon kell vigyázni, nehogy a permetlé a kultúrnövényre kerüljön. A zöld növényzetre kerülve felszívódik és gyakran csak következő évben jelentkezik a káros hatása, (hajtás- és levéldeformáció). Szántóföldön és kertben akkor alkalmazhatjuk a készítményt, ha nincs a területen kultúrnövény. (A kezelés után két héttel bármilyen növény vethető.) Kukoricában a gyomnövény 10-20 centiméteres stádiumában (lehetőleg két menetben, „osztott kezeléssel") kijuttatott - I. forgalmi kategóriába sorolt, Tell, Titus és Motiveil készítmények hatásosak csak ellene. Dr. Varga László Tm-i Növényegészségügyi- és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Krumpli Mennyi bor lesz ebben az évben? A szántóföldeken mintegy 860 ezer tonna, az egyéb művelési ágba tartozó területeken pedig további 200 ezer tonna burgonya lesz idén. Ez a mennyiség elég lehet a lakosság ellátására, amennyiben megfelelő lesz a termés tárolása. Ezt az FM szakemberei állapították meg a megyei földművelésügyi hivatalokból beérkezett adatok alapján. A szakértők szerint az aszályt a burgonya sínylette meg a leginkább. A terméseredmények igen szélsőségesek: vannak hektáronként 5, ám 25 tonnás hozamok is. További gondot jelent, hogy az étkezésre alkalmas krumpli aránya alacsony. Az étkezési burgonya ára zsákos formában 16-26 forint között mozog kilogrammonként. A fémzárolt vetőgumó ára pedig mázsánként 3200-3600 forintba kerül. Mintegy 3,3-3,5 millió hektoliter borra számítanak a szakemberek az idei szüret befejeztével, ami a becsültnél mintegy 15-18 százalékkal kevesebb. Erről Herpay Balázs, a Magyar Borkereskedők Egyesülésének ügyvezető igazgatója adott tájékoztatást. A vártnál kevesebb termés azzal magyarázható, hogy mérséklődött a szőlőterület nagysága, több helyen nem volt elég szakszerű a művelés, emellett az aszály is csökkentette a termést, továbbá jelentkezett a töveken a gombásodás is. A minőség viszont jónak mondható. A szüret egyébként Tokaj kivételével minden borvidéken befejeződött. Herpay Balázs szerint az idei borból mintegy 800-900 ezer hektolitert lehet a külpiacokon értékesíteni. Ennek közel 60 százalékát a fejlett ipari országokban adják el, míg a kivitel hozzávetőlegesen 40 százaléka kerül majd a keleti piacokra. A borexportból hozzávetőlegesen 90 millió dolláros bevételre lehet számítani a tavalyi 84 millió dollárral szemben. Ez azt jelentheti, hogy jó üzletpolitikával esetleg meghaladható a literenkénti 1 dolláros átlagár. Az ügyvezető igazgató azonban hangoztatta, hogy szükség van mind a hordós, mind pedig a palackos bor exporttámogatására, amely jelenleg 25, illetve 30 százalékos. Kevés a malac a vásárokon A hízott sertések kereslete a múlt hónapban is tovább növekedett. Ä felvásárlók szinte egymás elől kapkodják el a vágásérett sertéseket, és azonnal készpénzzel fizetnek az áruért - állapítja meg a napokban a sertéshelyzetről készült FM-jelentés. Az összegzésből kitűnik, hogy szeptemberben a nagyüzemben hizlalt sertések átlagos felvásárlási ára 140-160 forint kilogrammonként, míg a kisüzemi sertésekért 130- 148 forintot adtak a felvásárlók. Mindebből a szakértők arra következtetnek: a felvásárlási árak az elkövetkezendő hónapokban jelentősen már nem emelkedhetnek, az év végéig inkább stabilizálódnak. Jelentősen növekedett a gazdák sertéshizlalási kedve, ám a termelés érdemben nem bővíthető, mivel kevés a süldő. Ezért a gazdák olcsó áron szabadulnak meg - például: Hajdú-Biharban, Sza- bolcs-Szatmárban - a megtermelt abraktakarmánytól. A malacok ára országosan a 170-240 forint/kilogrammon- kénti árszinten látszik stabilizálódni. A piacokon a kínálat szegényes, mert a gazdák a tenyészetekből helyben megvásárolják a malacok többségét, az állatvásárokra már nem sok marad. Néhány körzetben - például Csongrádban, Borsodban, Hajdú-Biharban - egyre inkább keresik a tenyészállatokat, s így növekedett a gazdáknál a kocasüldők száma. Gond viszont, hogy sokan nem jutottak megfelelő minőségű tenyészállathoz, ezért rendkívül vegyes a tenyésztésbe állított kocaállomány, ennek következtében több lesz a minőségi követelményeknek nem megfelelő hízottsertés. Ha ehhez még kapcsolódik a nem megfelelő takarmányozás is - figyelmeztetnek a szakértők -, akkor jövőre jelentős árcsökkenést várható. Ezért a szakemberek úgy gondolják, hogy a minőségi tenyészállatok tenyésztése miatt szükséges a tenyésztési támogatás további fenntartása, és lehetőség szerinti esetleges bővítése is. Faorvoslás a gyümölcsösben a tél beköszönte előtt A tapasztalt gazdák tudják, hogy bár a gyümölcsszüret után a vegyszeres növényvédelem fegyverei lábhoz kerülnek, vannak olyan kártevői a fáknak, például a varasodást okozó gombák, amelyek ellen a vegyi védekezés is indokolt. E gombák ivarosán szaporodva, de fonalként is a fertőzött levelekben áttelelnek és ahogy kitavaszodik, „működésbe lépnek". Nem mellőzhetők tehát a védekezésnek sem a kémiai, sem a mechanikus módszerei. Az őszi lemosópermetezés épp úgy fontos eleme a fák egészsége megőrzésének, mint a lehullott levelek megsemmisítése, elégetése, a varas vesszők levágása és a fertőzött, hullott gyümölcsök ösz- szeszedése. A birsnél a lombfertőtlenítéssel, a levélégetéssel az úgynevezett fabreás levélfoltosság áttelelő kórokozóit semmisíthetjük meg. Az ágakon maVásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Október 19.: Jánoshalma. Október 22.: Sárbo- gárd. Október 23.: Szekszárd. Autóvásár: Október 22.: Szekszárd. Október 23.: Pécs. Várjuk leveleiket Az ószi munkák befejeztével több idő jut arra is, hogy a különböző területen dolgozó gazdák, kistermelők találkozzanak egymással, megbeszéljék ügyes bajos dolgaikat. Kérjük, hogy ezekről az eseményekről tudósítsák lapunkat. radt, összeaszalódott gyümölcsmúmiák eltávolításával pedig a szklerotiniás gyümölcsrothadás fertőző gócaitól mentesítjük a fát. A termő őszibarack-ültetvények veszélyes betegsége az ágelhalás, ami előbb-utóbb a termőképesség teljes leromlásához, a fa pusztulásához vezet. Az ártalmat gomba és baktérium együttes fellépése okozza; a fertőzés a lehullott levelek után maradt levélripa- csokon és a metszési sérüléseken át terjed. Ezért fontos a sebek azonnali lezárása (Vul- neronnal, Fagéllel, stb.), és a lemosó permetezés. A kajszibarack fák egyik leggyakoribb betegsége a kaj- szi-gutaütés, az apoplexia. Tünete, hogy a fa egy vezérága, esetleg az egész fa száradni kezd és elhal. E komplex betegség (gombák, vírusok, mikroplazmák, baktériumok együtt támadják meg a fát) nemigen gyógyítható. Ezért a Megtaláltam a darazsat! Azt a levesestányér nagyságú kecskedarázs fészket, amelyről mint valami hadbázisról a harcirepülőgépek, már július végétől vetették rá magukat fehérszőlőt termő tőkéimre a sárgacsíkos termést- rongáló rablók. A fészek a tanya mögötti bozótban, hanyagul otthagyva egy lyukas hordóban volt. Ha már lehetőséget kaptam e pár mondat közreadására, felhívom a figyelmet: ha mostanában a már hidegebbre megelőzésre, a metszési sebek lezárására, a mézgafolyások megszüntetésére és a lemosó permetezésre kell gondot fordítani. Szinte minden diófa egészségét kikezdi a diólevelek gnómiás bamafoltossága. A megtámadott leveleken kezdetben barna, majd fekete, szabálytalan körvonalú foltok képződnek, amelyek átterjednek a zölddió héjára is. Az avaron a gombák zavartalanul tovább fejlődnek - a fertőzött levelek folyamatos összegyűjtésével, elégetésével tehát nagyban csökkenthető a fertőzés veszélye. Mindezen túl a gyümölcsösökben a téli egészségmegőrzés elengedhetetlen feltétele a kéregrepedések megtisztítása, a letört gallyak, ágak szakszerű visszavágása, az azonnali sebkezelés és a hernyó- fogó övék felhelyezése a törzsekre. - kerka Ferenczy Europress fordult őszi napok napsütötte óráiban a tanyában, netán a lakásban eltévedt, a fal és a szegletek mellett cikázó kecskedarázs egyedet látunk, kíméletlenül csapjunk le rá, mert az egy-egy közeli kolónia megtermékenyített, áttelelő egyede, amely biztonságos búvóhelyet keres, hogy aztán tavasszal egyedül megkezdje az új telep építését, a peték lerakását, az új termést- rongáló darázsinvázió előkészítését. Ha sikerül elcsípni ne aggódjunk! így sem fog a dinosaurusok, a végső kipusztulás, sorsára jutni. Szakái László ( BEFEKTETÉSI KÖZLEMÉNY ) A Magyar Kárpótlási Részvénytársaság ezúton értesíti a tisztelt érdeklődőket, hogy az adóalap-csökkentésre is felhasználható Magyar Kárpótlási Részvények 1994. október 24. és november 11. között készpénzért, illetve kárpótlási jegy felhasználásával is jegyezhetők. A kárpótlási jegyeket a névérték 160%-án vásároljuk meg. Részvényértékesítés és felvilágosítás a Takarék Bróker Kft-nél, a Takarékbank Rt. fiókjaiban és a jegyzésben résztvevő takarékszövetkezeteknél. (^Magyar Kárpótlási Részvénytársaság^) i > i
