Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-19 / 246. szám
2 »ÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1994. október 19., szerda Kérdőjelek A takarítás zajjal jár? Tiltakozás, háborgás kíséri jószerével a kormány minden személyi döntését. Sűrűn hallani a vádat: a Hom-komány politikai tisztogatást folytat az államélet legkülönbözőbb szegmentjeiben, felkészült szakemberek sorát állítja föl, hogy saját embereit ültesse helyükbe. Jogos a vád? A parlamentben is idézett adatok szerint a kormányváltás óta a személycserék a foglalkoztatottak 1,8 százalékát érintették. Megítélés kérdése, hogy sok ez vagy kevés, de túlzásnak tűnik politikai tisztogatásról beszélni. Már csak azért is, mert az elmúlt négy év elég okot szolgáltatott egyes vezetők szakmai tudásának megkérdőjelezésére. A választópolgár vok- saival ezért is mondott föl a hatalom gyakorlóinak. Ennek fényében a személycsere-arány egyáltalán nem magas. Pártkatonák csatasorban? A politikai tisztogatástól való félelem azonban érthető. Hiszen rendszerváltás előtt és után is gyakorlat volt, s maradt a párthűség jutalmazása ranggal, magas beosztással. És minden hatalom szívesen elhiteti magával, hogy a politikai sógor- ság-komaság bocsánatos bűn - amennyiben ő követi el... Beleeshet ebbe a hibába a koalíció is. Ha szem elől téveszti, hogy távlatos kormányzás csak a stabilitás és a szakszerűség szilárd alapjain képzelhető el. Jobb félni...? A vezetőcseréket, leváltásokat kísérő lármás ellenzéki megnyilatkozásokat a tények egyelőre nem hitelesítik. De a múlt figyelmeztet: vigyázat, a normális méreteket meghaladó, politikai indokú személyi változások mérhetetlen morális és anyagi kárt okozhatnak. S folytonos nagytakarítás közepette a legszebb lakást sem érzi otthonának az ember. Bajnok Zsolt Ferenczy Europress Közvéleménykutatók az önkormányzati választásokról Az országgyűlési választások eredményét előrejelző közvéleménykutató intézetek nem döntöttek arról, hogy milyen közvéleménykutatást végeznek az önkormányzati választásokkal kapcsolatban. A Szonda Ipsos, a Medián Kft. és a Magyar Gallup Intézet vezetői az MTI-nek úgy nyilatkoztak, hogy a felmérések elkészítésének komoly szakmai korlátái vannak, mert több mint 3 ezer településre nem lehet kérdező biztosokat küldeni. A pártok szerepléséről országos reprezentatív felméréseket fognak végezni, de a választási szisztéma jellege miatt ezek nem lesznek olyan érvényűek, mint az országgyűlési választások esetében voltak. Előreláthatóan mindegyik közvéleménykutató intézet előrejelzést ad Budapest főpolgármesterének személyét illetően. Manchin Róbert igazgató elmondta, hogy a Gallup nyomon követi majd néhány különösen érdekesnek Ígérkező fővárosi kerületi és vidéki nagyvárosi kampányt, illetve vizsgálják majd azt is, hogy a lakosság mennyire ismeri az önkormányzati törvényt. Hogyan alakulnak a '95-ös nyugdíjak? Az előkészítő tárgyalások elkezdődtek, sőt lezajlott egy eszmecsere Horn Gyula miniszterelnökkel is. A Nyugdíjasok Országos Kamarájának vezetői és szakértői azonban még további tárgyalásokat tartanak szükségesnek a jövő évi nyugdíjak emelésének mértékéről és módjáról. Törekvéseikről és a nyugdíjasok 95-ös kilátásairól a Kamara elnökét, Knoll Istvánt kérdeztük. — Az alapvető cél egyértelmű: olyan megítélést igénylünk a társadalom öregeinek, amilyen egy ledolgozott élet jogán megilleti őket. Nem megkülönböztetett elbánást, hanem olyat, amilyen az aktív dolgozóknak is jussa. A nyugdíjasok helyzetének alakításában tehát a biztosítási elemeknek és a szociális tényezőknek egyaránt érvényesülniük kell. A kamara elnöke a kilátásokat illetően pozitívnak tartja, hogy a kormányzat - szándéka szerint - támogatja a nyugdíjemelések rendszerének méltányos változtatását. A gond azonban- az, hogy egyelőre nem világos: milyen metódus biztosítja a nyugdíjak értékvesztésének megállítását. — Nagy kérdés, hogy a jövő évben a nettó átlagkeresetek növekedése vagy pedig az infláció mértéke legyen-e a járandóságok emelésének mércéje. Mindkettőnek van előnye, de hátulütője is. Ha az első változat érvényesül, azaz a nettó keresetek szolgálnak zsinórmérceként, rosszul járhat a nyugdíjas társadalom, hiszen a pénzügyi kormányzat a bérek, fizetések kiáramlásának visszafogását tervezi, s ez értelemszerűen visszafogja az idősek juttatásait is. — Van azonban árnyoldala a nyugdíjak inflációt követő rendszerének is. Tapasztalataink szerint az inflálódás statisztikai kalkulációja, például a fogyasztói kosár tételeinek árváltozása országos átlagban valós képet adhat, de a nyugdíjasok esetében nem hiteles. Egyszerűen azért, mert az idős, kispénzű embereknek a fogyasztói kosarában más cikkek, termékek vannak. Ezek árának növekedése az inflációs rátát, a fogyasztói árszínvonal egészét alig vagy csak kevéssé befolyásolja, a nyugdíjasok helyzetére azonban súlyos kihatással van. — Ezért a 95-ös gazdálkodás számainak, számításainak ismeretében, további mérlegelés, konzultációk alapján alakítja ki álláspontját és javaslatait a Nyugdíjas Kamara. Bírjuk a miniszterelnök ígéretét, hogy a közeljövőben újabb tárgyalásokon lesz alkalmunk ezek hatékony képviseletére - mondta befejezésül Knoll István.-erpéPasztemák László: „Nincs politikai ellenszél" acélkemény kritika Képviselői fogadóóra Dr. Jánosi György ország- gyűlési képviselő fogadóórát tart 1994. október 21-én 15.00-17.00 között Decsen, a Faluházban. „Két Lotti” 39.000.000 forintért! A 42. heti „Két Lotti (33-ból 3-at)" játékban a 3+3-asokra jutó, összesen nettó 38.917.755 Ft tovább halmozódik a 6-os nyerőosztályban. A 3 találatosok nettó nyereménye: 24.273 Ft. A 2 találatosoké: 302 Ft. A „Két Lotti" nyerőszámai: 15,21,23 és 6,20,38 A heti és előfizetéses szelvényeket péntekig veszik át, fizetnek nyereményt a megyei postahivatalokban, takarékszövetkezetekben, Ibusz és Express irodákban. Sorsolás kedden 10 órakor a Danubius Rádióban és minden héten a nyeretlen szelvények is nyerhetnek! Jutalomakció minden héten 1994. 43. játékhéttől - 1995. 1. játékhetéig a nyeretlen heti és a héten nyeretlenül maradt előfizetéses szelvények közül hetente: 1 db szelvény: 100.000 Ft-ot, 33 db szelvény: a részvéltei díj 3 szorosát nyeri. Beküldenie nem kell, de hetente ellenőrizze az átvevőhelyeken nyeretlen szelvényét is! Vasasok: — Küzdelmes, a tűréshatárt súroló időszak van mögöttünk - jelentette ki Tárnok Lajosné, a Vasas Munkavállalók Tolna Megyei Szövetségének koordinátora abban a beszámolóban, melyet tegnap tartott Szekszárdon, a Szak- szervezetek Háza tanácstermében. Az elmúlt négy év történéseit részletező értékelés - mely titkári értekezlet keretében, s Paszternák László, a Vasas Szakszervezet elnöke, országgyűlési képviselő jelenlétében hangzott el - a továbbiakban sem nélkülözte a kritikus hangvételt: mérhetetlen kárt okozott egyes befolyásos politikai erők nyíltan szakszervezet-ellenes tevékenysége, az előző kormány sokszor dilettáns intézkedése - hangzott a megállapítás. A A bajai túszdrámaként közismertté vált ügy tárgyalása kedden kezdődött meg Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A várhatóan november elejéig elhúzódó per első napján a dr. Szenáky János tanácsa a vádirat ismertetése mellett a fiatalkorú vádlottat hallgatta meg, aki a bíróság előtt elismerte bűnösségét és tette miatt mély megbánást tanúsított. Az emlékezetes túszügy az elmúlt év december lO-én történt, Baján, a III. Béla Gimnáziumban. A fiatalkorú harmadikos gimnazista, Zs. Jótaglétszám is megcsappant, jóllehet rég volt ilyen kiszolgáltatott helyzetben a munkás, mint most, a tulajdonváltás idején. — Nem vagyunk elégedettek, de azért bizakodunk: a Vasas Szakszervezetnek száz év óta mindig sikerült talpon maradnia - zárta mondandóját Tárnok Lajosné. Paszternák László hozászó- lásában arra mutatott rá, hogy a körülmények az elmúlt négy évben alapvetően megváltoztak. Belátható időn belül nem lesznek hazánkban nagyüzemek, melyek bázisai lennének a szakszervezeti utánpótlásnak. Igaz, nemcsak a létszám adja a szakszervezet súlyát, hanem a helyesen megválasztott szerep is. Az az időszak mindenesetre eltűnőben van, amikor vad demagógiával is zsef a bűncselekményt megelőző napon a város főterén vásárolt fegyverrel felszerelkezve öt osztálytársát az igazgatói irodába beterelte, majd diáktársait túszként fogva tartva követelte, hogy a televízióban és a rádióban adjanak neki nyilvánosságot. így akarta ugyanis a társadalom figyelmét felhívni arra, hogy szerinte sem az országos szervek, sem a szülők nem foglalkoznak megfelelően a fiatalokkal. A késő délelőtt kezdődött, késő estig tartó túszdráma több órai feszült várakozás, alkudozás után ért vélehetett sikereket elérni: példa erre azon „szakszervezetek" sorsa, melyek mára a süllyesztőbe kerültek. Az MSZOSZ - a tagság akaratából - lényegében egyedül maradt a porondon, éppen ezért azonban óriási teher is nehezedik a szövetségre. — Öt év után végre azt mondhatjuk, hogy nyugodtan készülhetünk a Vasas Szakszervezet, illetve az MSZOSZ kongresszusára, már csak azért is, mert jelenleg nincs politikai ellenszél - húzta alá Paszternák László. Az értekezlet tisztújítással zárult, a részvevők megválasztották a Vasas Munkavállalók Tolna Megyei Szövetségének vezetőjét. A tisztséget ismét Tárnok Lajosné koordinátor nyerte el, egyhangú szavazással. -szagét. A megyei rendőrök segítésére az időközben a helyszínre érkező budapesti kommadósoknak sikerült egy csellel a túszejtő fiút ártalmatlanná tenni és őrizetbe venni. Szerencsére senki sem sérült meg, sem a fogva tartottak, sem a fogva tartó. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség terrorcselekménynyel elkövetett bűntettel vádolja a fiatalkorú Zs. Józsefet. Ilyen bűncselekmény törvényi tényállását az új magyar Büntető törvénykönyv fogalmazta meg először, s az első eset a bajai, amikor valaki terrorcselekményért a Btk.-ban rögzítettek szerint vonható felelősségre. A bírósági tárgyalássorozat kezdő napján az ügyész a vádat kiterjesztette lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélésre is. Bíróság előtt a bajai túszszedő gimnazista Ötvenöt óra Göncz Árpáddal Franciaországban Mégse mentünk kocsmába Az elnök zsúfolt programja ellenére sem volt megközelíthetetlen. Stüusával, egyéniségével összhangban együtt élt a küldöttséggel. Bármikor, bármelyikünk odamehetett hozzá és kérdezhetett volna tőle bármit. Hogy mégsem traktáltuk kérdéseinkkel - a sajtótájékoztatót kivéve -, épp a zsúfolt programjának és az ezzel járó idegi leterheltségének tudható be. Mindannyian tisztában voltunk vele: közvetlenségével, barátságával nem illik visszaélni. Jellemző a küldöttség többi tagjához és az újságírókhoz fűződő közvetlen kapcsolatára, hogy a tévések és az MTI-sek megpróbálták rávenni, az egyik este menjen el velük egy hangulatos párizsi blues-kocs- mába. Közvetlen környezetét kérték fel a közvetítésre, végülis eredménytelenül. Az elnöknek nem az ötlettel, nem a hellyel és nem a társasággal volt baja, hanem azzal, hogy reggeltől estig tartó fárasztó tárgyalássorozat és késő estébe nyúló találkozó (a magyar kolónia tagjaival) állt mögötte. Természetes óhaja volt, hogy pihenjen. De hogy maga az ötlet felvetődhetett, ez mindent elmond arról a hangulatról, ami az elnök és az őt kísérő küldöttség kapcsolatát jellemezte. Ugyanilyen közvetlenséget érzékeltünk a francia politikusoknál is. Az Elysée Palotában Göncz Árpád fogadására készültek. A palota apró, fehér kavicsokkal felszórt udvarában már felsorakozott a díszegység és ott tolongtunk mi újságírók is. Ekkor az oldalsó kapuban megjelent Mitterand elnök és a fal mellett haladva besétált a palota üvegezett, kovácsoltvas kapuján. Közben egy pillanatra megállt az egyik iroda kitárt ablakánál és nagyot köszönve csak úgy, az ablakon keresztül kezet fogott a benn dolgozó idős asszonynyal. Szemben az emeleten, a palota renoválásán dolgozó munkások az ablakhoz tódultak, hogy láthassák Mitte- rand-t. A francia elnök később a Elysée kapujában várta Göncz Árpádot és ott is búcsúzott el tőle. Miközben hosszasan rázták egymás kezét, francia újságírók odaszóltak: „Elnök úr, felénk fordulnának?" Mitterand udvariasan biccentett, majd vendég és vendéglátó, mindketten felénk néztek. Ez a fordulat a sajtónak szólt, és együttműködési készséget fejezett ki. A lehető legjobb sajtófotóért. Végülis Mitterandnak sem mindegy, hogy milyen kép jelenik meg a kézfogásról a lapokban. Kísértetiesen hasonló helyzet fordult elő a Matignon Palotában. Az előre kiadott sajtóprogram szerint a Göncz Árpádot fogadó Balladur miniszterelnöknek a munkareggeli végeztével a palota lépcsőjéig kell kísérnie a magyar köztársasági elnököt, ahol a búcsúkézfogás után két kérdésre válaszol. Minden a forgatókönyv szerint haladt. A politikusok megjelentek a kapuban, ott Göncz Árpád elköszönt a francia miniszterelnöktől, majd kocsiba szállva elhajtatott. Balladur ott állt egyedül a lépcsőn. Tudta azt is, amit mi is tudtunk: két kérdésre fog válaszolni. A pillanatnyi tétova csendet, francia kollégáink törték meg: „Miniszterelnök úr! Válaszolna a kérdéseinkre?" A szokásos udvarias biccentés és Balladur máris ott állt előttünk. A sajtóprogram aztán itt „fejreállt": kettő helyett három kérdésre válaszolt a kormányfő. Göncz Árpád ekkor már a Bourbon Palotában ült és Valéry Gis- card d'Estaing-nel, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnökével tárgyalt. A megbeszélések végeztével - miután Göncz Árpád már elment - a francia politikus a szobájába invitálta az újságírókat. A titkárnő a szomszéd irodából begurított három széket, hogy elférjünk a dohányzóasztal körül, aztán elkezdődött a sajtótájékoztató. Olyan kedélyesen, mintha száz éve ismernénk egymást. A sajtóprogram szerint ötperces találkozóból tíz perc lett, s ezt az időt oly mesterien használta ki a külügyi bizottság elnöke, hogy tanítani kellene kezdő politikusoknak. Elfogadtatta magát és kiszivárogtatott, mégpedig azt is mesterien. Tőle tudhattuk meg, hogy miniszterelnökünk. januárban Franciaországba látogat. Nem azt mondta jólin- formáltan, hogy jön a Horn, hanem csak úgy beszélgetés közben beszúrta, mintha a legnyilvánvalóbb dolgot mondaná: „ ... januárban Horn Gyulával Párizsban megtárgyaljuk..." Ennyi. Mosolyogva, kézfogással búcsúzott mindőnktől. {Folytatjuk) Árpási Zoltán A sajtóprogram „fejreállt", Balladur három kérdésre válaszolt \ k ) i
