Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-17 / 244. szám
4 »ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1994. október 17., hétfő Négy év mérlegen: kialakulóban az intézményhálózat Egymilliárd forint szociális célra Úgy emlegetik, hogy a szekszárdi képviselőtestület szociális bizottsága, holott, az egészségügyet is felügyeli. A vezetőjével, Dr. Ótós Miklóssal készült beszélgetésből aztán kiderült, hogy idő és hely hiányában valóban ketté kell választani a bizottság munkájának zárszámadását. A téma marad annyi, hogy a szociális gondoskodás terén milyen sikereket könyvelhet el a bizottság, illetve mi az, amit nem sikerült megvalósítaniuk. — A szociális ellátásokra az idén mintegy 200-220 millió forintot fordít az önkormányzat, s a megelőző évek sem voltak rosszabbak. Nagy csatáink voltak a testületben, de szeretném kijelenteni, hogy az ellátás fedezete erre az évre is biztosított! Négy év alatt a szociális kiadások összege megközelíti az egymilliárd forintot. Ebben benne vannak a szociális gondnokság költségei és a segélykeret, de nincsenek benne az egészségügyi kiadások. Az egyik legfontosabb feladatnak azt tekintettem, hogy lépést tudjunk tartani a szociális rászorultsággal. Ha nem is nagy összegekkel, de ezek az igények az elmúlt években uralhatóak voltak, s az év végéig biztosítottak is.- Hogyan alakult a szociális gondoskodás intézményrendszere?- Célunk az volt, hogy ez minél teljesebben épüljön ki, annál is inkább, mert ezen a téren voltak a legnagyobbak a lemaradások, és ma is itt vannak a legnagyobb lyukak, amelyek befoltozása már a következő testület feladata lesz. A legjelentősebb lépés a szociális otthon létrehozása volt. Azóta bővíteni is sikerült, s ezzel hetven-hetvenöt idős embernek nyújthat a város ellátást. A két idősek klubja helyett három van, még egyre lenne igény, az Újvárosban, később pedig kellene a város déli részén is. Fontos lépés volt a családsegítő központ létrehozása, ahol szerteágazó tevékenységet végeznek. Még hiányzik a minisztériumi szabályozás, szerintem ezen intézmények legfontosabb feladata az életmódzavarok gondozása. A segélyezés tapasztalatai is azt mutatják, hogy az átmenetileg - önhibájukon kívül - nehéz helyzetbe jutottak mellett azok kerülnek elsősorban a perifériára, akik életviteli zavarokkal küzdenek. A családsegítőknek a családi életre nevelést, a lelki élet gondozását, a család egyben tartását és az életviteli zavarok gondozását kell vállalniuk. Minden más tevékenység fontos lehet, de másodlagos.- Mit nem sikerült megvalósítani?- Csalódás volt számomra, hogy igények hiányában szűkíteni kellett a bölcsődei ellátást, ami az anya munkahelyét megőrzőén fontos szolgáltatás, amit a nyugati testvérvárosokban járva is irigyelnek tőlünk. A már elért ellátási színvonalból nem lenne szabad engednünk. A másik, amit kudarcnak is föl lehet fogni, az a hajléktalan szállással kapcsolatos kanosszajárás volt. Éppen a napokban számoltam össze: hat variációt próbáltunk meg, volt amit a testület ellenzett, másikat magánszemélyek fúrtak meg, és jogi problémák is felmerültek. Kudarc ez azért, mert olyan alapellátásról van szó, ami az emberi élet minimális igényeinek kielégítéséhez kapcsolódik. Ennél kevesebb igénnyel már nem lehet élni, és ezt egy városnak biztosítania kell minden ember számára. Most úgy látszik lesz egy hetedik megoldás is. Ha találna a hivatal alkalmas városi telket, akkor a három millió forint pályázati pénzből valamilyen könnyűszerkezetes épületet rövid idő alatt fel lehet építeni. Az Atomerőmű éppen most ad el kontlener-szálláso- kat, ezekből olcsóbban lehetne vásárolni. A kincstári vagyonkezelő átadja a városnak a Szarvas csárdát, kizárólag szociális célra. Ott emelt szintű szociális otthont volna célszerű létesíteni, még a ciklus lezárásaképpen. Változatlanul megoldatlan a TÁÉV-szállás kérdése, amelyet nagyon sok célra tudna hasznosítani a város, jó lenne szociális lakások pótlásaként is, s később meg is kellene vásárolni. Nagy munkát jelentett a bizottság számára egyéni szociális kérelmek, fellebbezések elbírálása, a rendeletalkotás is. Számomra szomorú dolog, hogy az első lakáshoz jutást két éve nem tudjuk támogatni. Nagy öröm volt viszont, hogy a város társadalmi szervezetei milyen jelentős szociális tevékenységet fejtettek ki. Gondolok itt nyugdíjasok szövetségére, a máltaiakra, a nagycsaládosokra, a lakásbérlők, a mozgássérültek, az értelemi fogyatékosok, vagy a vakok szervezetére, amelyekkel eredményes együttműködés alakult ki. A cél az lett volna, hogy közösen hozzuk létre a szociális alapítványt. Sajnos jogi buktatókba kerültünk, mert saját feladatára az ön- kormányzat nem hozhat létre alapítványt, ezért jött létre a városi szociális alap, amelyet továbbvitelre érdemes hagyományként ajánlhatunk a következő testületnek. Ihárosi Ibolya MAGYAR AlXAMEAPlIt Kamatozó Kincstárjegy 1995/X.. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/X. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre az időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. október 17-21-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. október 21. Évi bruttó kamata 25%. Kivételes lehetőség a korábbi kincstárjegy tulajdonosoknak! Ha Önnek most jár le 1994/ll-es Kamatozó Kincstárjegye, a visszafizetett összeget azonnal befektetheti az új, 1995/X-es Kamatozó Kincstárjegybe. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó f. u. ó. • OTP Bank Rt. 7101 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Tolna • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 13. • Cooptourist Rt. 7100 Szekszárd, Kölcsey Itp. 160. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Bonyhád, Paks, Szekszárd (a K&H Brókerház ügynökeként) AT K«y 2 I* A TÖBBSZÖRÖS B I 7, T O N S A Ci I Polgármester úr, hogy is volt ez a négy év? Nagy Zoltán (Decs) Hamarosan elérkezik az idő, amikor az első szabad választásunk önkormányzati képviselői megtartják utolsó testületi ülésüket. Az eltelt négy év során a képviselőket sok kritika érte minden oldalról, de mivel ők voltak a tűz- vonalban, úgy tisztességes, ha nekik adjuk az „utolsó" szó lehetőségét. Szekszárd és a környező települések polgár- mestereihez ugyanazt a három kérdést intéztük: 1. A testület milyen célokat fogalmazott meg magának a ciklus kezdetekor? 2. Ebből mennyi valósult meg, és mi maradt csupán álom? 3. Mit tart az önkormányzat szempontjából az elmúlt négy év legkellemesebb meglepetésének, illetve legnagyobb csalódásának? 1.1 Az 1990. októberi alakuló testületi és az utána következő néhány ülésen többször előkerült, hogy a ciklus időszakára készítsünk terveket, amelyben határozzuk meg azokat a feladatokat, amelyeket meg kívánunk oldani. Ezt azonban a testület minden alkalommal elvetette, mivel az állami támogatások előre nem ismertek és már akkor látható volt a gazdasági helyzet romlása. Elképzelések azonban voltak, amelyek az intézmények zavartalan működését, a lehetőségek figyelembe vételével a község infrastruktúrájának javítását tűzték ki célul, hitelfelvétel nélkül. Költségvetésünk nagyobb részét fordítjuk az intézmények működtetésére, amely lehetővé teszi többé-kevésbé zavartalan működésüket. 2./ Minden évben a terveink között szerepel a község infra sruktúrális helyzetén való javítás. A lehetőség azonban olyan kevés, hogy a jogos igényeket csak az elkövetkező években lehet pótolni. Gondolok itt az út- és járdaépítésre, a szennyvíz csatornázásra, a csapadékvíz-elvezetésre, a közterületek gondozására, gázhálózat további építésére, telefonkiépítésre. 3./ Az elmúlt négy év alatt nem volt olyan, hogy határozatképtelenség miatt elmaradt volna a testületi ülés, és nem volt olyan napirendi pont, amelyet azon az ülésen nem tudtunk volna befejezni. Kellemes meglepetésként hatott még az a lehetőség, hogy az önkormányzatok fedezetet kaptak az iskolai tankönyvek támogatására. Csalódást okozott, hogy jó- néhány pályázatunkra, pénzhiányra hivatkozva, nem sikerült támogatást szereznünk (pl. útkorszerűsítés, járda-, szennyvízhálózat-építés). Hajdan 120 éve, 1874. október 21-én a Tolnamegyei Közlönyben dr. Sass István, Petőfi Sándor egykori barátja, megyénk főorvosa írt vezércikket Közegészségügy a társadalomban címmel; többek közt kifejti: „Az egész társadalmi irányzatban valami rothasztónak kell lenni ott, hol a betegek közt 80 % hal el anélkül, hogy orvosi segélyt kísérlett volna meg". 110 éve, 1884. október 19-én az előbbi lapban Kenézy Csatár mutatta be Sztanko- vánszky Imre, a forradalom és szabadságharc alatt megyénk főispánja életútját. Ugyanitt hírt adnak a Szekszárdon élő Eötvös Károly Lajos készülő új könyvéről, amelynek Kis világ lesz a címe és a helyi óvoda életének ábrázolása mellett gyermekverseket tartalmaz majd. 105 éve, 1889. október 20-án két Tolna megyei származású alkotó is szerepelt a Petőfi Társaság ülésén: Tolnai Lajos és Palágyi Menyhért, aki Madách fő művének szerkezetéről értekezett. 100 éve, 1894. október 21-én tudósított arról a Tolnavármeye, hogyan leplezett le Wosinsky Mór egy mezopotámiai zarándoknak álcázott adománygyűjtő szélhámost: a vándor azt állította, hogy Zambezi csak fél órányira van Alexandirától, „ez a nagy földrajzi tudatlanság aztán fölbosszantotta esperesünket, rendőrökért küldött", s bár ezalatt a vendég elillant, később elfogták, s kiderült: fiumei. Október 22-én Szek- szárdra érkezett a Garay szoborpályázat bíráló bizottságának két tagja, Stróbl Alajos és Zala György szobrász. 95 éve, 1899. október 22-én a Tolnamegyei Közlönyben Borzsák Endre megkezdte a Garay-te- ret bemutató sorozatát. Az újság tudatta, hogy a Csörge-tó úszómesterének, Gyenei Sándornak kitüntetését a belügyminiszter nem támogatta, mert két öngyilkosjelöltet ugyan kimentett, „de nem forgott az úszómester élete veszélyben". 90 éve, 1904. október 23-án a Tolnamegyei Újság Pápé Dé- nesné Arlow Mária volt polgári iskolai igazgatónő halálát tudatta. Krónikás
