Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-13 / 241. szám

1994. október 13., csütörtök HAZUNK TAJA »ÚJSÁG 5 Leggyakoribb gyomnövényeink Csillagpázsit, bermudafű Sorozatunkban ezúttal a csillagpázsitot (tarack, per­nyefű, kutyapázsit, boszor­kánykása, bermudafű) mutat­juk be. A homokpuszták, füves te­rületek növényéből vált veszé­lyes gyomfajjá. (Különösen a löszön alakult talajokat és a meszes homokokat kedveli, korábban fontos homokkötő növényként szerepelt). Nem szereti a nehezen felmelegedő, erősen kötött-, ill. a savanyú kémhatású talajokat. Elszapo­rodása a terület elhanyagolt­ságát, rossz agrotechnikáját is jelzi. Általában a gondozatlan útszélekről és egyéb nem mű­velt területekről fertőzi a kul­túrákat. Terjedését segíti elő a gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló-képessége is. Egyes készítmények (pl. Hungazin) tartós használata során a mo­nokultúrás kukorica területe­ken - más fajokkal együtt (pl. fenyércirok) - jelentősen fel­szaporodott. A talajra kiper­metezett gyomirtószerekkel elpusztított fajok helyét ha­mar elfoglalja, gyökerei a ta­lajt átszövik. Kártétele összetett: sűrű ál­lományával szinte „megfojtja" a növényt, elvonja tőle a talaj víz- és tápanyagkészletét, ki­szárítja a talajt. Tarackjainak árszerű végei a talajban lévő hasznos növényi részekbe (pl. burgonyagumó) belefúród­hatnak, lerontva a termés mi­nőségét is. Növeli a talajműve­lés költségeit. A csillagpázsitnak földben kúszó, drótszerűen vékony, kemény, merev tarackjai van­nak, melyek csomóinál az akár 3 m-re is lehatoló gyöke­rek erednek. A lapított, he­gyes végű, szárcsomókkal ta­golt tarackok a talaj felszíne alatt - gyakran akár 50-60 cm-re is -, azzal párhuzamo­san futnak. A föld feletti leve­les szárrész szintén kúszó, csak a virágzatot tartó hajtás emelkedik fel a talajról. Levelei rövidek, nyúlt há- romszögűek, hegyesek, szür­készöldek, fonákukon szőrö­sek, kb. 3 mm szélesek. Virágzatának füzérei a szár csúcsán 4-5-ösével állnak, uj­jasán, csillagszerűen állnak szét. Virágzata hasonlít a pi­rók ujjasmoharéra („talpas muhar") - de az a faj nem évelő - szártarackja pedig a tarackbúzáéra, de annak virá­gai kalászban állnak, szára felálló. (Utóbbi gyomnövény­nyel sorozatunkban még fog­lalkozunk.) Magról kelő példányokat ritkán találunk, mert elsősor­ban a tarackok rügyeiből ill. a kúszó hajtások legyökerezé- sével szaporodik. Mechanikai irtásának lega- jánlhatóbb módja: összegyűj­teni, megszárítani és elégetni a tarackot, valamint a föld fe­letti szárrészt. Egy-egy kapálás, ásás, kul- tivátorozás a föld alatti szárré­szek darabolása miatt a gyom­faj felszaporodásához vezet­het, de a talajmunka gyakori ismétlése kimeríti a tarackok tápanyagtartalmát. (Leghatá­sosabb, ha a bolygatást gyo­mirtószeres kezelés követi.) Az ismételten elvégzett őszi mély talajmunka, majd sűrű sortávolságra vetett növény (pl. rozs, vagy más őszi kalá­szos) visszaszorítja a követ­kező évben. Amennyiben nincs a terüle­ten kultúrnövény, ill. ahol a széles sortávolság irányított permetezést tesz lehetővé, (ül­tetvények) a Glialka készít­ményekkel (a legmagasabb engedélyezett dózisban) lehet ellene védekezni. A permete­zést az őszi fagyokig el kell végezni, amíg a gyomnövény aktív. (A tarackok szaporo­dást szolgáló rügyei május, június hónapokban nyugalmi állapotban vannak, tavasszal és nyár közepétől viszont anyagcseréjük intenzív.) A felszívódó hatású Glialka ki­permetezését a csillagpázsit 20-30 cm-es fejlettségétől java­soljuk. (Az apró szulák ellen annak virágzásakor a leghaté­konyabb). A perzselő szerek használata (Finale) csak egy csekély kapálással egyenér­tékű. A kalászos növények tarló­ján is a Glialka használata ja­vasolható, a szalma lehordá- sát és a tarackok kihajtását követően. Kukoricában nem irtható; még az új - a fenyércirok ellen hatásos - (I. kategóriás!) „grammos csodaszerek" sem adnak megfelelő eredményt ellene. A szántóföldi és kertészeti kétszikű kultúrákban a „szu- perszelektív egyszikűirtónak" nevezett szerek közül válo­gathatunk (Agil, Fusilade S, Gallant, Targa Super, stb.). Az ebbe a csoportba tartozó ké­szítményeknél - nem utolsó szempontból hosszú és sze­renként eltérő élelmezési vá­rakozási idejük miatt - az en­gedélyezett kultúrák köre kü­lönböző, amit kiválasztásuk­nál fokozottan figyelembe kell venni. Használatuk a magas dózisok (és árak) miatt meg­lehetősen költséges. Dr. Varga László TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás r r BEVASARLONAP a DALIA ABC NEPBOLT DALIA ARUHAZAKBAN október 14-én: Dombóvár, Bajcsy-Zs. u. 47. Szekszárd, Tartsay Itp. október 15-én: Paks, Árnyas u. 10.- INGYENES KÓSTOLÓK -ÁRENGEDMÉNYES AKCIÓK ÍZELÍTŐ AKCIÓS AJÁNLATUNKBÓL Régi ár Uj ár Rizs B 1/1 65,90 Ft 57,00 Ft Ruhm margarin 500 g 121,00 Ft 106,00 Ft Blend-a-med Extra friss 146,00 Ft 129,00 Ft Elsewe samponok és balzsamok 285,00 Ft 256,00 Ft Pilvax őrölt kávé 250 g 387,00 Ft 348,00 Ft PÉTER PÁL ITALOK 50 Ft-tál olcsóbban! Tolnai finomliszt 2/1 74,00 Ft 70,00 Ft Csemege csokoládék 100 g 81,50 Ft 74,00 Ft PRILL mosogató 0,5 I 143,00 Ft 130,00 Ft Legyen a vendégünk, legyen a vásárlónk! (58507) Kifogásolják a tej garantált árát A Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetsége, valamint a Ma­gyar Parasztszövetség kifo­gást emelt a Földművelésügyi Minisztérum által javasolt jövő évi garantált tejárak el­len. Mint ismeretes, az Agrárpi­aci Rendtartásról elfogadott törvény alapján a tej minden­kori garantált árát az előző év szeptember 30-ig a földműve­lésügyi miniszter hirdeti meg. Amint azt Lakos László a na­pokban bejelentette a sajtó­ban: a tej jövő évi garantált felvásárlási árát az extratejre vonatkozóan literenként 26 forintban, míg az elsőosztályú tejnél 23 forintban kívánják rögzíteni. Rednágel Jenőhöz, az FM helyettes államtitkárához, mint az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottságának el­nökéhez a két érdekképviselet levelet juttatott el, amelyben kifejtik: a kvóta bevezetésével és meghirdetésével egyetérte­nek. Ennek a termelői körre való leosztása, igénylése, elle­Az előzetes KSH-adatok ismeretében ebben az évben a szakemberek mintegy 5,6 mil­lió sertés levágásával számol­nak hazánkban. Ez a sertés- ágazat helyzetét és lehetősé­geit elemző összegzésből tű­nik ki, amely nemrégiben ké­szült el az FM Agrárrendtar­tási Hivatalában. Az 5,6 millió levágásra szánt sertésből a belföldi fo­gyasztásra mintegy 4,5 millió darab szükséges - ez 253 ezer tonna csontoshús-súlynak fe­lel meg. Exportra 1,1 millió darab levágott sertés jutna, amely 60 ezer tonna csontos­húst jelent. Az átlagos belföldi fogyasztás várhatóan 25,2 ki­logramm csontoshús-súlyra csökken a tavalyi 27 kilo­grammal szemben. Az 1,1 mil­lió levágott sertésből mintegy 700 ezerre van reális fizetőké­nőrzése, esetleges megvonása a Tej Terméktanács bevonásá­val kimunkálható. A tej garan­tált árára vonatkozó FM-ja- vaslattal azonban nem értenek egyet, mivel a Tej Termékta­nács árbizottság elemzése alapján az extra minőségű tej literjéért legalább 28 forintot, míg az elsőosztályú tejért le­galább 26 forintot kellene fi­zetni literenként. Az érekkép- viseleti vezetők szerint a ga­rantált ár növelését konkrétan indokolhatja többek között az a tény, hogy az elmúlt tíz év­ben a szarvasmarha- és tehé­nállomány állandóan csök­kent. Ez a tendencia pedig az utóbbi években felgyorsult és a csökkenés jelenleg is tart. Emellett a tej felvásárlási árá­nak növekedése éveken ke­resztül elmaradt a termelői költségek szintjének növeke­désétől. Például 1990-ben a tej literjéért 14,20 fillért, míg az idei első félévben 23,80 fillért kaptak átlagosan a termelők. Mindez pedig előre vetítheti az esetleges piaci zavarokat, és az import szükségességét. pes kereslet az Európai Unió országaiban, valamint az USA piacán, darabolt és kicsonto­zott sertéshús, továbbá dobo­zos sonka és lapocka konzerv formájában. A sertéságazat tavalyi árbe­vétele 16 milliárd forint, azaz 194 millió dollár volt. A kivi­telhez igénybe vett normatív támogatás 3,5 milliárd forintot tett ki, míg a többletexport­támogatás elérte az 500 millió forintot. Ez összesen 22 száza­lékos támogatottsági szintet jelentett. Emellett az export nem gazdaságos. Ezért a ren­delkezésre álló árualap érté­kesítéséhez többletexport-tá­mogatást tartanak szükséges­nek. Az idei 5,6 millió darabos vágási lehetőséggel számolva, 45 százalékos a vágóhídi ka­pacitások kihasználtsága. Királyi nedű Valamikor királyok aszta­lára szánták, majd csaknem egy teljes évszázadot töltött egy királyi kastélyban. Most pedig, aki megvette, nyugod­tan elmondhatja, hogy az ára is királyi. Arról a dupla nagy­ságú bordeaux-i borról van szó, amelyet 1870-ben palac­koztak a franciaországi Cha­teau Lafite-ben és amely a Sotheby's árverésén 17 250 dollárért kelt el New Yorkban. Az ugyan kétségesnek tűnik, hogy a bor iható-e ennyi idő elteltével - már amennyiben az ára megemészthető. Serena Sutcliffe, a Sotheby's nemzet­közi borszakértője minden­esetre azt állította, hogy ezt a fajta bordeauxi-t tartják a leg­tovább elálló borfajtának. Azonkívül 1990-ben újradu- gaszolták. Hosszú éveken át tartó pi­henő után a palack bordea­uxi-t - 19 társával együtt - 1971-ben a skóciai Glamis kastély pincéjéből adták el. Onnan egy amerikai gyűjtő­höz került, aki most árverésre bocsátotta. A szombati árverés kataló­gusa „a megtapasztalás gyö­nyöreként,, tüntette fel a pa­lackot, amelyet a potom 17 250 dollárért egy ázsiai magán­gyűjtő vásárolt meg. Az Egyesült Államokban valaha is rendezett legna­gyobb kereskedelmi borárve­rés egyébként 1,5 millió dollár bevételt hozott - ennyit fizet­tek ugyanis mintegy 15 000 üveg bordeaux-i és burgundi borért. Borárverésen eddig a leg­többet, 150 000 dollárt, 1985- ben fizettek egy palack 1787- es évjáratú Chateau Lafite vö­rösborért, amelynek üvegén Thomas Jefferson neve olvas­ható. Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Október 14.: Sásd. Október 15.: Báta. Október 16.: Szászvár. Október 17.: Kapu­vár. Autóvásár: Október 16.: Kiskunfélegyháza, Pécs, Szászvár. Mennyi lesz idén a sertés? A jó bornak is kell a cégér... ... derült ki a szekszárdi kertbarátok legutóbbi tanács­kozásán, ahol a magyar bor, ezen belül a szekszárdi borvi­dék borainak hírnevéért, ke­lendőségéért hadba lépő legil­letékesebb szakemberek hangsúlyozták az ennek szol­gálatába állítandó „borturiz­mus" szervezésének fontos­ságát. Európa számtalan vidéké­nek vannak kiváló borai, így nekünk is, de gyengén állnak azok piacszervezésével, így piacával. Megdönthetetlenül igazolják az Íratlan törvény- szerűségek, hogy a hírnév, az ismertség egyenes összefüg­gésben van a mindenkor elér­hető árral. Tehát világos, hogy mi a teendő! Megtalálni a hír­név növelésének, a jó borok megismertetésének módját, amiben Nyugat-Európában már tettek jelentős lépéseket a borturizmus, az úgynevezett borutak hálózatának szerve­zésével. A szerzett tapasztala­tok alapján a közeljövőben szakembercsoport fogja felke­resni azokat a Szekszárdi kör­nyéki szőlős- és tanyásgazdá­kat, akik a borutak bázisának kialakítására vállalkoznak, majd ezt kiterjesztik a megye más jó bort termelő helyeire is. Hangsúlyozták, hogy a bor­turizmus nem tévesztendő össze dülöngélő illumináltak botorkálásával a szőlőhegye­ken, hanem olyan kialakított, kulturált helyeken, présházak táján, tanyákon való egyéni vagy csoportos időtöltés, ahol a vidék összehangolt étkezési hagyományaival, tiszta, ízlé­ses szálláshelyekkel, vendég- szeretettel és pesze a táj jól ke­zelt, egészséges, vendégma­rasztaló boraival találkozhat az idelátogató. Fontos, hogy alakuljanak ki személyes barátságok, kapcso­latok, mert a történések iga­zolják, hogy a legértékesebb vendég a visszajáró vendég. Akikhez nem jönnek követke­zetesen vissza, az valamit nem jól csinált, sürgősen tartson önvizsgálatot. Jelentős lépésekre készül­nek hazai, így megyénk szak­emberei is. E témakörben egy­séges európai borútjelzések (úgynevezett piktorgramok) bevezetése. Ehhez elengedhe­tetlen a borvidékek borturiz­mus bázisainak megszerve­zése, kulturált, de a tájjelleg nem sértő kialakítása, az eze­ket ismertető kiadványok, ké­pes levelezőlapok szerkesz­tése és persze hozzá a méltó szakmai háttér, a jó bor és kul- túremberként viselkedő ven­déglátó borosgazdák biztosí­tása, amiben nem lehet elte­kinteni a legapróbb részle­tekre való odafigyelésről sem. Ez mind-mind a közeljövő fel­adatai. Természetesen mindezek­hez, a beindítandó szervezés sikeréhez alapvető követel­mény a jó bor - hangsúlyozta Horváth József, a kertbarátkor elnöke. Sajnos, az 1994. év nem kerül bele a szőlőter­mesztés aranykönyvébe és a „kényszerszüret" emlegetése mégsem rémhírterjesztésnek tűnt, mint sokat vélték. Ugyanis sokan összetévesztet­ték az augusztusi esőzések nyomán bekövetkezett rotha­dást az aszusodással. Szüretek után gyorsan „beindultak" az erjesztőkádak, mustok és a nagy sietségben bizony sokan újra csak a sokat bírált „ma­rokmérleggel" adagolták a ként. Sok a kénhidrogénes új­bor és a zsendülés, érés idő­szakában rendkívüli hőség­napszám hatására a tönkre­ment savharmónia miatt a lágy bor. Ez utóbbihoz még hozzájárult a lúgos kémhatású répacukor túladagolása is. Az előbbin okos kénezéssel segít­hetünk, amikor a kénhidro­gént átvisszük kénessav alakba, az utóbbin pedig a bortörvényben megengedett citrom- és borkősav idejében, módszerében és mennyiségé­ben is szakszerű adagolásával. Itt általánosan érvényes mennyiségi receptet adni le­hetetlen, mert ahány bor, any- nyiféle lehet a probléma. Az idén kiemelten fontosak tehát a folyamatos szakmai konzultációk és az újborok mielőbbi laboratóriumi vizs­gálata. Az idei borokra leginkább leselkedő bőrbetegség az ece- tesedés, aminek legkézenfek­vőbb megelőzési módja, a le­vegővel érintkező oxidációs felületek mielőbbi megszünte­tése, a tárolóedények gyors feltöltögetése. A tárolóedé­nyekkel pedig úgy gazdálkod­junk, hogy az első fejtéseknél csak részben feltöltött, úgyne­vezett „darabhordó" lehetőleg ne maradjon. Szakái László 1 4 k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents