Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-12 / 240. szám

1994. október 12., szerda OLVASÓSZOLGÁLAT »ÚJSÁG 7 Ossza meg örömét Olvasóink írják Idős André Lászlóné Szakály- ban október 15-én ünnepli név­napját. Kívánunk jó egészséget, hosszú, boldog életet: Dalmand- ról a Viszügyel család. Decsre, a Pilisi E. 26-ba Nagy Renátának kicsit megkésve, de annál nagyobb örömmel boldog névnapot kíván: anya, apa, Mari­ann, Éva. Decsen, a Rákóczi u. 20-ban Purgel József október 12-én ün­nepli születésnapját. Ez alkalom­ból hosszú, boldog életet, jó egészséget kíván: lánya: Jutka, veje: Jani és az unokák. Szakályban id. André László- nénak névnapja alkalmából erőt, egészséget és hosszú, boldog éle­tet kíván: Dalmandról Tar csa­lád. Szakályban id. André László- nét névnapja alkalmából szeretet­tel köszöntik és hosszú életet kí­ván Dalmandról: Molnár család. Bonyhádon Dávid Zsolt októ­ber 15-én ünnepli 13. születés­napját. Ebből az alkalomból sok boldogságot, jó tanulást kíván: anyu, apu, öcséd, György mama és papa. Paks-Cseresznyésben Bodahe- lyi Józsefné, Feil Teréz október 15-én, szombaton ünnepli a név­napját. Szeretettel köszönti ót, és min­den jót kíván: lánya, veje, unokái Tériké és Gyurci. Szakályban André Lászlóné október 15-én ünnepli névnapját. Sok szerencsét és jó egészséget kíván Szakályból: keresztanyád. Izményben szüléink László La­jos és László Mária október 14-én ünnepük házassági évfordulóju­kat. Ez alkalomból sok örömet, hosszú életet és nagyon jó egész­séget kívánnak: gyermekei: Lajos, Mária, a kis Zoltánka és a jöven­dőbeli menyük: Klaudia. Izményben László Lajos és László Mária október 14-én ün­nepük házassági évfordulójukat. Ez alkalomból sok örömet és bol­dogságot kívánunk: szülei Alsó­nyékről. Izményben László Lajos és László Mária október 14-én ün­nepük házassági évfordulójukat. Ez alkalomból jó egészséget és hosszú életet kívánunk: Bajáról a Subert család. Nagymányokra Lengyel Esz­ternek születésnapjára sok bol­dogságot kívánunk: keresztszülei, Laji, Hugi és Zoltánka. Kövecses Ferencné október 12-én ünnepli születésnapját. Ezúton is hosszú életet és boldog születésnapot kíván: férje, fiai: Zoli, Árpi, menye: Mari és uno­kája: Zolika. Hétköznapi perpatvarok: A túszul ejtett kocák esete Érdekes szomszédjogi perben kell a közeljövőben ítélkeznie az egyik vidéki megyeszékhely bíróságának. Egy kezdő vállal­kozó a birtokán sertéstelepet létesített, ahol az egyik éjszakai vihar alkalmával a villámlástól és dörgéstől megijedt disznók kitörtek az ólból és kirontottak a szomszéd földjére. Az állatok átgázoltak a paradicsomültetvényen, ahol sok ezer forintos kárt okoztak. A szomszéd négy hízót elfogott és csak a kártérí­tés fejében lett volna hajlandó visszaszolgáltatni azokat. Ami­kor nem kapta meg a pénzét, böllér kezére adta a túszul ejtett állatokat. A fenti esetben a telekszomszédok vitájában a Polgári Tör­vénykönyv szabályai eligazítást adnak. A bíróság feltehetően abból fog kiindulni, hogy a tulajdonos rendeltetésszerűen használta-e ingatlanát? A válasz igen, mert a gyakorlatban az ingatlan rendeltetésszerű használatához tartozik az is, ha vi­déken valaki állatokat tart. Az állattartót azonban fokozott fi­gyelem és felelősség terheli. A jog védi a gyanútlan szomszé­dot, amikor megengedi, hogy a tilosban talált állatot a föld használója visszatartsa mindaddig, amíg az állat által okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti. Az alperes tehát jogo­san tartott igényt az okozott kár megtérítésére. Hogy ez azo­nos-e a négy disznó árával? A kárt és annak összegszerűségét neki kell bizonyítania. Ugyanakkor jogos a kérdés másik oldala is: meddig kell türelemmel várnia a kártérítésre? Meddig kell etetnie, itatnia a túszul ejtett állatokat? Mikor jogszerű, ha a disznókat levágatja? Jogszabályi előírás hiányában kizárólag a bírói mérlegelés hatáskörébe tartozik, hogy milyen határidő után válik a szom­széd számára a visszatartás méltánytalanul nehézzé, vagy aránytalanul költségessé? Mikor dönthet úgy az alperes, hogy levágatja, értékesíti az állatokat és abból fedezi a kárát? Ezt ne­vezi a jog a követelés beszámításának. Ha azonban a felperes ragaszkodik a disznók visszakapásához, neki kell fizetnie, vagy ha a disznók értéke nem éri el az okozott kár nagyságát, akkor az alperesnek kell a különbözeiét megtérítenie a felpe­resnek. Bonyolíthatja az ügyet, ha mondjuk a kiszabadult állatok azért okoztak kárt, mert a két birtok között nem volt megfelelő kerítés, pedig azt az alperesnek kellett volna megépítenie. Eb­ben az esetben akár még kármegosztást is ítélhet a bíró és ak­kor könnyen megeshet, hogy az alperes élete legdrágább kol­bászát készítette a túszul ejtett négy kocából. Dr. Lajer Erika Olvasóink kérték Kajdacsi alapítvány Október 6-i lapunkban tájé­koztattuk kedves olvasóinkat a Kajdacsi Gyermekekért és If­júságért Alapítványról, ahol megemlítettük, hogy dr. Ke­resztes Mihály, a település ve­zető háziorvosa indította el ezt az igazán dicséretes kezdemé­nyezést. A tőle kapott levélből idézünk: „Az alapítványt én alapítottam, és én fizettem be a 25 ezer forint törzstőkét is. A kuratórium tagjait - a polgár- mestert, iskolaigazgatót, ve­zető óvónőt, védőnőt, lelké­szeket, iskolaszék elnöknőjét - is én kértem fel, és ők megtisz­teltek azzal, hogy elfogadták ezt a felkérést. Azóta vagyo­nunk 14 ezer forinttal növeke­dett több befizetésből, elsőként a Méhes Kft. adott 10 ezer fo­rintot, amely a község futball­csapatának is a mecénása. Az Alapítvány már segítette is 4 ezer forinttal az általános isko­lát, ezzel járulva hozzá ország­járó kirándulásuk költségei­hez. Kérem közöljék, hogy bármilyen csekély összeget is elfogadunk támogatásként, mely összeg az adóalapból le­vonható lesz. Számlaszámúnk: OTP Nagydorog 848-002355." Köszönjük a kiegészítő in­formációkat és szívesen tet­tünk eleget dr. Keresztes Mi­hály vezető háziorvos és egy­ben az alapítvány kuratóriuma elnöke kérésének. Várjuk a to­vábbiakban is az alapítványról szóló híreit. Totótipp, ifi eredmények, nyereményjáték Reményik Dezső, bonyhádi olvasónk kéréseit is reméljük gyorsan sikerült teljesíteni, de talán mondanunk sem kell, jól sejtette, nincs egyedül kíván­ságaival. Ezt írja levelében: „Az első kérésem a totózók- kal kapcsolatos. Egyre több he­lyen térnek át a gépi totózásra, ezeken a szelvényeken a mér­kőzések nem szerepelnek csak az \, x, 2. Nagyon sokan ját­szunk 1, 2 vagy 3 szelvénnyel, ezért nem vesszük meg a Sportfogadást. Kérésem, hogy ne kelljen kétszer bemenni he­tente a totózóba (lx a heti Totó műsorát, 2x bélyegeztetni). Önök a hét elején közöljék a hétvégi totó műsort a Tolnai Népújságban. A második kérésem a sport­szerkesztőhöz szól. Amennyi­ben lehetséges a Dráva-cso- port NB III-as ifjúsági csapatok eredményeit is ismertessék a felnőtt csapatok beszámolói után. Nem részletesen gondo­lom, csak az eredményt. Per­sze ezt csak az 5 Tolna megyei csapatra értem. A tabellát úgy is közlik havonta. Higyjék el, az a sok ifjúsági játékos örülne neki, ha őket is megemlítenék hetente. Lehet, hogy még jobb teljesítményre is serkentené őket. Egy kérdésem van, hogy az év végi előfizetéses játékban mi, akik egész évre előfizet­tünk részt veszünk-e. Vagy csak az új előfizetőkre vonat­kozik ez a játék?" Bizonyára észre vette már Kedves olvasónk, hogy a hét­fői lapban már közöltük is tu­dósítóink jóvoltából az NB III.-ban játszó ifjúsági labda­rúgó csapataink eredményeit. Keddi lapunk sportoldalán pedig találkozhatott a heti to­tóval, kiegészítve több olva­sónk kérésével: tippeket is közlünk. Ami pedig lapunk nyereményjátékát illeti: termé­szetesen mindenki, aki no­vemberben és decemberben is előfizetőnk, részt vesz a játék­ban, így Ön is, aki egész évre előfizetett a Tolnai Népúj­ságra. Öt félév Szociálpedagógiai szakos főiskolai képzés Kiskunhalason Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, a Kis­kunhalasi polgármesteri hiva­tal, valamint a Magyar Gyer­mek és Ifjúságvédelmi Ka­mara felvételt hirdet a - Kis­kunhalasra kihelyezett -1995. február 1-jén induló szociál- pedagógus szakdiplomát adó képzésre. A jelentkezés módja: 1994-es főiskolai, egyetemi to­vábbtanulási jelentkezési la­pon, melyhez csatolni kell a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet, önéletrajzot, to­vábbá munkahelyi hozzájáru­lást. Jelentkezési lapot, vala­mint a felvételi díj befizetésére csekket a Kiskunhalasi Pol­gármesteri Hivatalnál lehet beszerezni. A képzés 5 féléven keresz­tül, keresztféléves rendszer­ben történik. A felvételi vizsgát az egri Tanárképző Főiskola Pszicho­lógiai Tanszéke 1995. január 10-ig szervezi meg, kiskunha­lasi székhellyel. A jelentke­zőknek szóbeli felvételi vizs­gát kell tenni az alábbiakban megjelölt szakirodalomból: 1. Veczkó József: A gyer­mekvédelem pedagógiai és pszichológiai alapja. TK. 1990. 2. Buda Béla: A személyi­ségfejlődés és nevelés szociál­pszichológiája. TK. 1986. 3. Ranschburg Jenő: Szere­tet, erkölcs, autonómia. Bp. Gondolat 1984. A tandíj összege az első fél­évben kb. 18.000 forint. A hallgatók a képzés befeje­zését követően szakdolgoza­tot készítenek, melyet a ta­nulmányaikat lezáró állam­vizsgán védenek meg. A jelentkezéseket 1994. no­vember 15-ig kell Kiskunhalas Polgármesteri Hivatal oktatási főelőladójához (6401 Kiskun­halas, Pf.: 66.) címezve bekül­deni. A képzésről további felvilá­gosítást az érdeklődők a 77/423-166, valamint a 77/423-375 telefonszámon kaphatnak. Kirándultak a nyugdíjasok A hőgyészi Klimes Antal nyugdíjas klub negyvenöt tagja október 9-én, vasárnap budapesti kiránduláson vett részt. Múzeumokban jártunk, este pedig az Operaházban megnéztük a Bánk bán című operát. Nagyon szép élmé­nyekkel tértünk haza. Zsiga Györgyné a klub vezetője Az országban először Tűzoltók önsegélyező' pénztára Veszélyes feladat a tűz ol­tása. Szirénázó gépkocsival vonulni, az égő, rogyadozó házba bemenni, a veszélyben lévőt kihozni, állandó tragé­diát rejteget. Fölrobbanhat a gázpalack, nagy nyomású ví­zsugarat kell irányítani, mi­közben hullik a tetőcserép, durrog a palafedés. Akkor is baj lehet, ha egy veszélyes anyagot szállító vasúti, vagy közúti kocsi baleseténél kell menteni. Mindezek miatt vé­deni kell a tűzoltót, amit ülik hivatalból megtenni. Elődeink már a nyolcszázas évek vége felé gondoltak erre. Valamennyi, az oltásban rendszeresen résztvevő tűz­oltó részére fizették a baleset- biztosítás összegét. Ezen is túl­léptek, amikor önsegélyező pénztárat hoztak létre. Az itt akkumulálódott pénzből nemcsak segélyeztek, hanem üdültettek is Hévízen. Sajnos, mindezeket a lehetőségeket - a szövetségekkel együtt - 1945-ben egy rendelettel meg­szüntették. Most, hogy újólag megala­kulhattak a tűzoltóságok szö­vetségei, ismét napirendre ke­rülhettek ezek a kérdések. Elővettük az akkori alapsza­bályt, hozzáigazítottuk a je­lenlegi körülményekhez, meghirdettük az alakuló ülést és Bonyhádon szeptember 17-én huszonhárom taggal megalakult a Tolna Megyei Tűzoltószövetség Segélyző Pénztára. Alapító tagok: Báta- szék, Dunaföldvár, Duna- szentgyörgy, Hőgyész, Ta­mási, Tevel, őcsény, Bony- hád, Fadd, Tolna, Gyönk, Bölcske, Simontornya, Sárpi­lis, Nagymányok, Keszőhi- degkút önkéntes tűzoltósága, a Paksi Atomix és az erőmű, a megyei kórház vállalati tűzol­tósága, Dombóvár, Paks, Szekszárd hivatásos önkor­mányzati tűzoltósága és a megyei tűzoltóparancsnok­ság. A pénztár alapszabály sze­rinti célja a bajba jutott tűzoltó segítése. Nem helyettesíti a balesetbiztosítást. Azon felül ad támogatást. Ennek mértéke a baleset súlyától és a pénztár anyagi lehetőségétől függ. Évente 500 forint díjat kell be­fizetni személyenként. Ezeket az összegeket a fenntartók fi­zetik. Minden év elején egy névsort kell beküldeni az el­nökséghez, amit évközben módosítani lehet. A segély ügyében a 7 tagú elnökség dönt. Felvetődött a kérdés, hogy kik legyenek azok a személyek, akik után feltétlen befizetik a tagsági dí­jat. Természetesen az egyesü­let, vagy tűzoltóság vala­mennyi tűzoltója figyelembe vehető, de nagyon fontos, hogy a rendszeresen tűzoltást végzők, vagy irányítók szere­peljenek a névsorban. Gondo­lom, hogy tűzoltóságonként a 15-20 ezer forint évente nem jelenthet gondot, ennél többet ér a tűzoltók biztonsága. A települési önkormányza­tok részére kell megemlíteni, hogy a jövőben a Belügymi­nisztérium által biztosított összegből az országos tűzoltó­szövetség rendezi az önkéntes tűzoltók balesetbiztosítását. Ez a teher tehát elhárul a pol­gármesteri hivatalokról. He­lyette fizethetik az önsegélye­zés összegét az ottani tűzoltók után. Pártolótag lehet, aki évente rendszeres összeggel támogatja a szervezetet. Adományok és hagyományok is adhatók. Ismereteink sze­rint az országban elsőként in­dítottunk útjára e nemes tevé­kenységet, amelynek célja vé­deni azokat, akik hivatásosak, vagy önkéntese, főáüásban, vagy fizetés nélkül teszik koc­kára életüket, testi épségüket, hogy embertársaikat meg­mentsék. Csőglei István a megyei tűzoltószövetség elnöke A jogász válaszol Mikor érvényes a végrendelet? Egy 40 éves, egyedülálló asszony kért a minap jogi ta­nácsot: meghalt az édesapja, testvére nincs, a törvényes öröklés rendje szerint ő lenne az örökös. A papa második felesége azonban a hagyatéki tárgyaláson egy géppel írt magánvégrendeletet mutatott, amely szerint az ő első házas­ságából született fia az el­hunyt második férje teljes va­gyonának kizárólagos örö­köse. A végrendelet aláírásában két betű eltéréssel, hibásan szerepel a papa neve, csak egy tanú írta alá az okiratot, amelyről a lakáscím is hiány­zik. Felmerült benne, talán a végrendelet nem is az édesap­jától származik, és kérdezte, hogy megtámadhatja-e az ér­vényességét? Sajnos, mosta­nában egyre több hasonló esettel találkozom. A vállal­kozások korát éljük, amikor vannak, akik életük során komoly vagyonra tesznek szert, a hagyatéki tárgyaláso­kon milliók sorsáról kell dön­teni. Ez azonban a végrende­lettel való visszaélések veszé­lyét is magával hozhatja. A Polgári Törvénykönyv a végrendelet érvényességi kel­lékeit szigorúan meghatá­rozza, hogy az örökhagyó akarata is érvényesüljön, de jogtalanul a törvényes örökö­sök se szorulhassanak ki a ha­gyatékból. A szabályozás sze­rint végrendelkezni közjegyző vagy bíróság előtt lehet, de az írásban elkészített magánvég­rendelet is szabályos. Szigo­rúbbak a szóbeli végrendelet szabályai, ezeket a bíróság ki­zárólag a törvényben megha­tározott esetekben tekinti ér­vényesnek. Mivel a végrendelet egyol­dalú jognyilatkozat, végren­delkezni csak személyesen le­het. Ügyfelemnek is azt taná­csoltam: ha édesapja saját kéz­írásától származó egyéb ok­irattal (csekk, személyi iga­zolvány, levél stb.) minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a nevét helyesen nem abban a formában hasz­nálta, ahogyan a végrendele­ten szerepel, úgy ez már ön­magában kellő alapot adhat a végrendelet érvényességének megtámadására. Gyanítható, hogy ebben az esetben a vég­rendelkezési akarat teljes hiá­nya áll fenn. Az írásbeli magánvégrende­letről tudni kell, hogy csak akkor érvényes, ha abból ki­derül, hogy aláírója a végren­delkezés szándékával írta, megjelöli készítésének helyét, idejét és azt is, hogy elejétől végig maga írta és aláírta. Ha géppel írta, akkor sajátkezűleg kellett aláírnia két tanú együt­tes jelenlétében, vagy aláírását 2 tanú előtt a magáénak kellett elismernie. A két tanú tehát egyrészt a végrendelkező személyazonosságát, másrészt az aláírásának hitelességét igazolja. Ebből következően egy tanú aláírása az okmány érvényességéhez nem ele­gendő. Megjegyzem: a törvény csak a tanúk aláírását írja elő érvényességi kellékként, a lakcím feltüntetését nem, ezért annak hiánya még ön­magában nem teszi érvényte­lenné a végintézkedést. Ügy­felem sérelmezte azt is, hogy a végrendelet szerint édesapja második feleségének fiát ne­vezte meg teljes hagyatéka örököséül. A törvény az örökhagyó számára lehetőséget ad a tör­vényes örökös kizárására, és ezt nem is kell indokolnia. A kizárás egyik módja az úgy­nevezett hallgatólagos kizá­rás, amikor törvényes örökö­sét oly módon zárja ki, hogy más személyt nevez meg álta­lános örökösévé. A törvényes örökösnek azonban ez esetben is jár az úgynevezett köteles­rész, amely szülő-gyerek ese­tében az örökrész fele. Mit tehetnek a kisemmizett, a végrendelet törvényességé­ben kételkedő örökösök? Amennyiben a hagyatéki eljá­rás már folyamatban van, az eljárást lefolytató közjegyző­nél kell az érvénytelenségi ki­fogást előterjeszteni. Ha a köz­jegyző a vitás hagyatékot ide­iglenes hatállyal már átadta a végrendeleti örökösnek, akkor a határozatot bíróság előtt ke­resettel lehet megtámadni. Szeretnék mindenkit meg­nyugtatni: a végrendelet meg­támadására irányuló igény nem évül el. Amennyiben a keresetnek helyt ad a bíróság, meg fogja állapítani a végren­delet érvénytelenségét és egy­ben kötelezni fogja a végren­deleti örököst a birtokában lévő hagyaték kiadására. Dr. Lajer Erika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents