Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-12 / 240. szám

4 MSPÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1994. október 12., szerda Kaposszekcsői illetőségű dombóvári polgárok Város és falu közös lakótelepe Megkezdődött a művelődési és színházi szezon Szabás-varrás és Banyabánat A gyerekek szeretnek színházba járni Eljutott a megegyezés köze­lébe a kincstári vagyonkezelő szervezet és a dombóvári ön- kormányzat. Megnyugtató végéhez közeledik így a még a magyar honvédség által épí­tett lakások ügye -, mondta dr. Szabó Imre polgármester. Kaposszekcső Dombóvárnak átadott száz lakáshoz tartozó területet, amely mintegy 1,7 hektár, négyzetméterenként hét forint húsz filléres áron a vagyonkezelő a városnak el­adja. A már korábban a város tulajdonába kerültekkel együtt összesen kétszáz lakás nagy többségét el akarják adni. Már eddig is van lega­lább százhetven jelentkező. A megvásárlás feltételeiről a képviselőtestület a későbbi­ekben dönt, de a jelek szerint a többség befektetések szánja a lakásvásárlást, vagy a gyere­keinek akarja megvenni, ezért a javaslat úgy szól a testület­nek, hogy a forgalmi érték 20-40 százalékért kínálják majd a lakásokat. Dombóvá- rott az egyidőben épített laká­sok ára mintegy húszezer fo­rint négyzetméterenként. Ezt tekintik kiindulópontnak, de a vételár függ lakások műszaki állapotától is. Ha sok lesz a je­lentkező, akkor licitre is sor kerülhet. Az önkormányzatnak gon­doskodnia kell a közművesí­tésről, úgy néz ki, hogy a szennyvízelvezetés okoz gon­dot. Aram van bőven, ezért a legcélszerűbbnek az egyedi villanyfűtés látszik. A dolog érdekessége, hogy a föld egy része Kaposszekcső közigazgatási területéhez tar­tozik, s a község több földet már nem akar átadni, ezért, aki ott dombóvári városi tu­lajdonú lakást vesz, az ka­posszekcsői polgár lesz. Az el­látást a város biztosítja, ajánla­tot készülnek tenni az ott lévő vízmű-létesítmények megvá­sárlására is. Minden jel szerint kedvező áron lehet majd hoz­zájutni, a vízmüvet egyébként is közös káeftében működtetik a város és a környéke telepü­lései. A város kötelességnek érzi, hogy a vízmű-telep meg­vásárlásával is támogassa polgárait. Az országgyűlési képvi­selő-polgármester hangsú­lyozta, hogy a területen a szükséges talajcserét már vég­rehajtották, semmiféle veszé­lyes anyag a területen nincsen. Egy épületet a tervek szerint meghagynak városi szociális bérlakásnak, a befolyó pénz­ből pedig - ez mintegy húsz­millió forint lehet - új lakások épülnek Dombóvárott. Az anyagi nehézségek elle­nére, sikeresnek ígérkezik a dombóvári művelődési ház őszi-téli szezonja. A jövő szerdán indul a gye- rekbérlet-sorozat óvodások­nak, illetve kisiskolásoknak. Az óvodásoknak szánt elő­adásokon már biztosan telt ház lesz, s erre számítanak a kisiskolásoknak szánt műso­rok esten is. Az első előadás, a budapesti Mosolyszínpad Ba­nyabánat című mesejátéka lesz. A jövő hónapban, tizedi­kén a Holló együttes mutatja be Meseálom című zenei ösz- szeállítását. A következő havi előadás a Pécsi Nemzeti Szín­ház Csipkerózsikája lesz, majd a sorozat sorrendben utolsó előadásának keretében a Deb­receni Csokonai Színház mű­vészei mutatják be Dombóvá­rott a Lúdas Matyi című dara­bot. Még folynak a tárgyalások felnőtteknek szóló kamarada­rabok bemutatásáról, de a helyzet nem bíztató, mert szá­zezer forint alatt nincs ma már színházi előadás, van viszont olyan darab, amiért kétszá­zezret kér a vendégszínház. Egy teltházas bemutató bevé­tele, átlag kétszáz forintjával számolva nyolcvanezer forint árbevételt jelent. Kétszáz fo­rintnál drágább jegyre viszont nincs fizetőképes kereslet. Szervezni akar a művelő­dési ház színházlátogatást au­tóbusszal Budapestre és Pécsre a sikerdarabok előadá­saira. A kaposvári színházba azért nem, mert oda járnak dombóváriak, óvodás és isko­lai csoportok is. Sikerre számítanak - anyagi szempontból is - november 12-én, amikor este hét órai kezdettel Zorán lép fel a szín­házteremben Az elmúlt har­minc év címmel összeállított dalestjével. Az ezt követő vendég a színházteremben, véglegesen még nem egyezte­tett időpontban, Gergely Ró­bert lesz. Elsejével ismét új ki­állítás látható az előtérben, ahol az érdeklődők és a betérő vendégek a kaposvári fotó­művész, Szentiványi Árpád képeit láthatják Japánról. A hét végén, 14,15, és 16-án bonsai és kaktuszkiállításban gyönyörködhetnek a termé­szet és a különlegességek kedvelői. A három napra a szekszárdi bonsai-kör tagjai bocsátják a nyilvánosság ren­delkezésére féltve őrzött nö­vényeiket. Október ötödikétől minden második szerdán folytatódik, vagy új évadot kezd a filmklub, amelyben az érdeklődésüknek megfelelő filmeket nézhetnek meg, a fő­ként diák látogatók a video­téka gazdag választékából, szakemberek értő kalauzolása mellett. Nagy volt az érdeklődés a kezdő angol és német nyelv- tanfolyamok iránt, a meghir­detett francia és olasz kur­zusra viszont nem volt ele­gendő jelentkező. Lesz, illetve van szabás-varrás alapisme­reti tanfolyam és gépírás. A tanfolyamokért természetesen fizetni kell. Együtt maradt a művelődési ház mind a 26 régi, csoportja. Az együttesek, klubok, szakkörök, folytatják munkájukat, mint például a Kapos együttes gyerektánc- csoportja. Ezeken túl lesz ba­lett gyerekeknek, jazzbalett nagyobbaknak, zenés női torna a még nagyobbaknak, s gyógytorna a rászorulóknak, vagy akik meg akarják előzni a betegségeket. Indítanak reyki és kung-fu képzést, s ha igény mutatkozik rá, társas­tánc tanfolyamot is szervez­nek kezdőknek. Ihárosi Színházlátogató A Kaposvári Csiky Gergely Színház következő elő­adása, az Óz a nagy varázsló október 12-én,s 13-án és 19-én a gyerekektől az aggastyánokig mindenkinek ajánlható. A film óta világhírű mese a felnőttek világát ábrázolja gyerekszemmel, amikor még a csodák min­dennapjaink részét alkották. A zenés mesejátékban Dorka szerepét Kovács Zsu­zsanna, a Madárijesztőt és Freddy-t Szula László, Henry bácsit és a Bádogembert Hunyadkürty György alakítja. Rendező Babarczy László és Znamenák István. Tizennegyedikén és másnap kerül színre bérleten kívüli előadásban Kakukkfészek címmel, a Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regényéből készült dráma. A történet egy elmegyógyintézetben játszódik, ahova a főhőst csukják, s ahol a Főnéni élet és halál ura. A vele vívott hősies küzdelemben dicsőül meg a fő- szeplő. Sok ismert arcot láthat a kaposvári társulatot szerető néző. Fellép a darabban Bezerédy Zoltán, Hu­nyadkürty György és Pogány Judit. A darabot Lukács Andor rendezte. Krimikrónika Az elmúlt héten jelentő­sebb értékre elkövetett, vagy súlyos bűncselekmény Dombóvárott és környékén nem történt. Már a rendőrség előtt is! Mi lehet más parkolóban, ha már a rendőrség előtt is olyasmi történik, mint októ­ber ötödikén. A dombóvári­aknál járt „vendégségben" a keszthelyi kapitányság egyik munkatársa. A parko­lóban álló szolgálati autójá­nak ismeretlen elkövető úgy nekiment, hogy a gépkocsi­ban harmincezer forintnyi kár keletkezett. A tettes, mint ki jól végezte dolgát a helyszínt elhagyta, de ál­lampolgári bejelentés alap­ján néhány órával később el­fogták. Az elsődleges orvosi vélemények szerint az egyébként nem dombóvári lakos a gépjárművet ittasan vezette. Az igazi tanulsága az ügynek, hogy ha az illető otthagyja a biztosítási lapját, akkor nincs az idegesség, s talán még az ittas vezetés sem derül ki. Használt a riasztó Ha másra nem jó a riasz­tóberendezés, de arra min­den esetben alkalmas, hogy a rosszban sántikálókat el­ijessze. Október elsején reg­gelre virradóra a Molnár György utca végén egy ma­gántulajdonban lévő mini ABC kirakatát törte be jelen­leg még ismeretlen elkö­vező. A riasztó megszólalt, a szomszédok azonnal telefo­náltak a rendőrségre, s bár a tetteset nem fogták el, az üz­let kipakolását sikerült megakadályozni. Ügyes „műgyűjtő" Az Áfész 47-es illatszer­boltjából ismeretlen elkö­vető, vagy elkövetők - ki­használva az eladók elfog­laltságát -, eltulajdonítottak egy tízezer forintot érő Zsolnay kaspót. Az értékes tárgy eltűnését csak később vették észre. Elfogták a garázdát Az úgynevezett csillagház parkolójában egy férfi mondhatni részegen igen erősnek érezte magát, s két autónak a szó szoros értel­mében kirúgta az ablakait. Alig valami volt a zsák­mány, mert a gépkocsikban csak apróbb értékű tárgyak voltak. A rongálási kár vi­szont tizenötezer forint. A lakosság segítségével a ga­rázdát másnap elfogták. Az elmúlt idők emlékei nyomában Csikóstőttős tizenöt éve és ma A dátum 1979. április 29. A helyszín akkor és most 1994-ben Csikóstőttős. Más­fél évtizeddel ezelőtt a közös községi tanács elnöke Zsiga József volt, majd 1979. év vé­gén a „stafétabotot" Marton István vette át -, aki Kaposz- szekcső község polgármes­tere - 1990-ig. Ekkor úgy dön­tött a falu, hogy Körmendi Józsefet választja polgármes­terének, aki 1985-től elöljáró volt. 1992. január 1-je óta a csikóstőttősi hivatal önálló. A jegyző: Böröczné dr. Zolot- noky Erzsébet. Az eltelt 15 esztendő külö­nösen egy közösség életében hozhat nagy változásokat. így történt ez ebben a 1974 óta magát Tolna megyeinek valló kis községben is. 1979-ben az akkori megyei lapban maga­zin oldalon írtak kollégáink a község életéről. Az elmúlt másfél évtized változásairól Körmendi József, polgármes­ter beszélt. Azóta sokat szépült, fejlő­dött a község, mert a „Bejá­rók" című írásban megemlített Rákóczi utcán kívül megépült egy új utca, a Hegyalja utca, a korábbiaknál egy jóval mo­dernebb lakótelep. Itt szintes, padlásteres épületeket építet­tek, még csak két egyformát sem lehet találni. Ami ma is jellemző, hogy felújítják, óvják az emberek a házaikat, a ré­giek helyére újakat építenek. Az elköltözés aránya a koráb­bihoz képest jóval kisebb. Szí­vesen ideköltöznek Dombó­várról, az Alföldről a környe­zet szépsége miatt. Hogy hol van munkalehetőség? Akinek még van munkája, az Dombó­várra, Komlóra ingázik, vagy a helyi termelőszövetkezetben és a néhány intézményben dolgozik. Sajnos, egyre több a munkanélküli körülbelül 85-90-re tehető, és közel 40-en vannak azok, akik jövedelem- pótló támogatást kapnak. A nyúltartás megszűnésé­ről, illetve a pulykatartás fel- élénküléséről szólt a „Pulyka a központban" című írás. A magánszektorban folytatott gazdálkodás nagy változást hozott Csikóstőttős életében is. A pulyka ma már kurió­zumnak számít annak elle­nére, hogy néhányan foglal­koznak még e nemes állat tar­tásával, de inkább a csirke a meghatározó tartási forma. Néhányan főállásban - mert nincs egyéb munkalehetőség - foglalkoznak állattartással, de mintegy jövedelem kiegészí­tésként is. A pénz mindig meghatározó volt, ha úgy lát­ták megéri belefogni a vállal­kozásba, akkor belevágtak. A mozgalmas életet élő öre­gek napközi otthonáról szólt a „Kézimunkából kirándulás" című írás. A tizenöt év az itt élőkre is rányomta a bélyegét. Az intézmény ma is 35-40 fő­vel működik. Akkoriban még bedolgozást is vállaltak az idős emberek, és kézimunkáz­tak. Az utóbbinak már annyi­ban van jelentősége, hogy ajándékozásra készülnek a szép térítők, a párnák. Hogy mennyire elöregedett a lakos­ság, és miként tudja az egye- dülélőket segíteni az önkor­mányzat? A lakosságnak kb. 10 száza­léka - közel 100 - a 70 év fe­letti. Egyrészük az Idősek Klubjának lakója, a másik ré­sze házigondozásban része­sül, míg néhányan a nyugdí­juk arányában ebédet kapnak az otthonból. Még ezek között is van olyan, aki nem fizet az ételért. Többen rendszeres szociális segélyben, gyógy­szertámogatásban! is része­sülnek. Az „Óvoda" című írásban munkatársaink mind az óvoda, mind pedig az iskola életéről írtak. Az óvodai lét­szám nem változott az 1979-eshez képest, mert most is 39 kisóvodás van a faluban. Az óvodavezető most is -1956 óta - Körmendi Józsefné, aki ez év november 1-jé vei megy nyugdíjba. A helyére Marosi Tünde kerül. Az alsótagozatos általános iskolába 41 gyerek, míg a 46 felsőtagozatos Ka- posszekcsőre és Dombóvárra jár tanulni. Hogy mennyibe kerül Csikóstőttősön egy gyermek az önkormányzat­nak, álljon itt szemléltetésként néhány adat: A 126 gyerek képzése 11 miihó 987 ezer fo­rintba kerül, ebből a normatív támogatás 4 millió 420 ezer fo­rint. Ä saját költségvetésből az állami támogatás csaknem dupláját kell kigazdálkodnia az önkormányzatnak. Tizenöt évvel korábban élénk ifjúsági élet folyt a köz­ségben, erről is tanúskodott az 1974-ben megjelent „Csak if­júsági klub" című cikk. Már ez sincs, válaszolta röviden Körmendi József, polgármes­ter. 1988-ig még működött a klub - kisebb-nagyobb siker­rel - annak ellenére, hogy he­lyet nem tudtak a fiatalok számára biztosítani. No és az a bizonyos „Szabó, a pék"? Már ő sincs a faluban, Böhönyére költözött. Mint megtudtuk, háború után, az első pék az ötvenes évek elejé­től Nagy Nándor volt, ő még hátizsákban, kerékpárral vitte a falusiaknak a kenyeret, őt a cikkben szereplő Szabó Dezső pékmester követte, ezután Szélig János, 1993 óta pedig Jó­járt Sándor látja el a helybelie­ket és a környékbelieket friss kenyérrel és pékáruval. Nem mondható „épületes" látványnak, az a vasúti megál­lóhely, majdhogynem semmit nem változott az eltelt tizenöt esztendőben. Akkoriban a megállóhely helyén egy te­hervagon díszlett, amit kicse­réltek ugyan fémvázas konté­nerre, de többre nem futotta. 1973-ban készült ugyan a rendbetételére egy terv, de az akkori kivitelező kapacitás- és pénzhiány miatt nem építette meg, az építkezés elmnaradt. Az átmehő forgalom a vasútra is érvényes, sok külföldi is megfordul a környéken. Rossz fényt vet a falura vasúti meg­állóhely. Pusztai Teri Új helyen az IBUSZ Bank Dombóvárott Szerény ünnepség kereté­ben adta át a nagyközönség­nek nemrégiben Dombóvárott a Csillagház földszintjén az új fiókot Gróf Józsefné dr., az IBUSZ Bank Rt. elnök-vezéri­gazgatója. A megnövekedett ügyfél- forgalom tette ezt indokolttá: a régi helyen már nem lehetett a kor követelményeinek meg­felelő körülmények között ki­szolgálni az ügyfeleket. A másfél hónap alatt elkészült új fiókot, már az IBUSZ Bank egységes arculatának és a banki színvonalnak megfele­lően alakították ki, követve a szolgáltatások széles skáláját. Köszönet illeti az átalakí­tásban résztvevőket, hogy ilyen rövid idő alatt jó munkát végeztek, és így az ügyfelek már igénybe vehetik a bank szolgáltatásait. Tilinger Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents