Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-20 / 221. szám

4 KÉPÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. szeptember 20., kedd Moratóriumot kellene hirdetni az értékesítőknek Tengeri-pénzek A kukorica betakarítása még odébb van, a termelők viszont már keresik az értékesítési lehető­ségeket. Bár lregszemcsén arány­lag magas termésátlagra van kilá­tás - hektáronként 5-6 tonna -, jelenleg úgy tűnik: jó, ha elérik az önköltségi árat. Az ötven iregszemcsei ter­melőnek körülbelül ötezer tonna eladó kukoricája lesz, amelynek értékesítésére jelen­leg a szabadegyházai szesz­gyárnál nyílik lehetőség, itt 900 forintot kapnának egy mázsáért. Ebből a szárítás és a szállítás költségeit leszámolva 750 forint tiszta jövedelem maradna. A másik út az lenne, hogy az Agroireg Kft. által Egyetértés szövetkezettől bé­relt szárítóba vigyék a ter­mést. A kft. egy mázsa kuko­rica szárításáért valamivel több, mint kétszáz forintot kér. Konkurrencia nemcsak e téren, hanem a tárolási lehető­ségeket illetően sincsen. Ettől a megoldástól a többségében téesztag-részaránytulajdono- sok azért is ódzkodnak, mert a „saját" szárítójukról van szó. A megfelelő szintre csökken­tett víztartalmú termény ára lényegesen kedvezőbb, a rá­fordított összeg azonban a nyereséget elviszi, a mázsán- kénti 750 forint önköltségi ár­nak számít, a gazdáknak lega­lább 1200-1300 forintot kellene kapniuk ahhoz, hogy jövede­lemre tegyenek szert. (1994. májusában a kukorica ára 1300 forint volt.) Varsányi Jó­zsef, az iregszemcsei gazda­kör elnöke ezért moratóriu­mot javasol, azt, hogy addig kell kitolni a betakarítás idejét, amíg csak lehet, még akkor is, ha a tavalyihoz hasonló korai tél veszélye fennáll. A terme­lőknek azonban készpénzre van szükségre az őszi szántás elvégzéséhez és a műtrágyá­záshoz, aminek költsége hek­táronként meghaladja a tíze­zer forintot.-h -c Rendőrségi hírek Tele a fogda Tamásiban lassan a rendőr­ségi fogdára ki lehet akasztani a „megtelt"-táblát, a falak azért így sem konganak az ürességtől. A rendőrség ven­dégszeretőt élvezi például az a négy, a városban már jól is­mert fiatlaember, akik július­ban a Diákcentrumból vitték el a városi televízió kameráit, videolejátszóit, majd a Szittyó Csárdába is illetéktelen láto­gatást tettek. Ezután már elő­zetes letartóztatásba kerültek. A nyomozás még folyik elle­nük, de annyi már kiderült: tavasszal ők törtek be a Dám étterembe. Sorsukban oszto­zik a 16 éves T. Cs. is, aki a múlt héten a vasútállomás melletti restiben töltötte fölös szabadidejét, pénze azonban elfogyott. Ezért kiszemelt ma­gának egy magában várakozó, nála alig fiatalabb, ellenben lényegesen gyengébb testal­katú fiút és 17 forintot köve­telt tőle azzal, hogy különben bántalmazni fogja. A fiú - so­kat nem tehetett - átadta az útiköltségre szánt pénzt. A fel­jelentést a szülei tették meg. Kisebbségben Esélylatolgatás a nemzetiségi képviseletről A hírek szerint még ebben az évben sor kerül a helyhatósági vá­lasztásokra, amelynek során tör­ténelmünkben először a nemzeti és etnikai kisebbségek is önkor­mányzatot alakíthatnak. Erre a törvény több lehetőséget is bizto­sít, bár az esetleg felálló testületek majdani működését illetően több, főként pénzügyi jellegű nyitott kérdés van, ezek közül csak egy az átadandó vagyon kérdése. Tamási körzetében két kisebbség: a né­metség és a cigányság önkor­mányzat-alakítási szándéka való­szín űsíthetó. Esélylatolgatásunk két olyan települést érint, ahol je­lentősebb létszámban élnek az említett kisebbségekhez tartozók. Gyönk: tiszta sor A Hegyhát központi telepü­lésén becslés szerint - a nevek alapján - a lakosság 20-25 szá­zaléka német nemzetiségű, ennél vélhetően kevesebben vallják magukat annak. Az idősebbek még ma is ódzkod­nak ettől, hiszen valamikor a kitelepítés ennek alapján tör­tént.- Jelenleg ott tartunk, hogy megfogalmaztuk: ha a lakos­ság igényt tart rá, akkor létre kellene hozni a kisebbségi ön- kormányzatot - mondja Kem- ler János, a Magyarországi Németek Szövetségének me­gyei alelnöke, községi küldött.- Október közepén tájékoz­tatjuk az érdeklődőket, milyen jogi formák vannak. Úgy vé­lem a lehetőségekkel élni kell, de ha a németség nem így gondolja, „idegen testnek" nincs értelme. A helyi németség közéleti szereplőinek az az elképze­lése, hogy független listát in­dítanak, és közvetlen módon választott önkormányzatot hoznak létre.- Túl nagy gondokról nem lehet beszélni - folytatja Kem- ler János. - Gyönkön nem­zetiségi óvoda, iskola és gim­názium van, adottak a kultu­rális lehetőségeink, nemzeti­ségi tánccsoportunk, énekka­runk működik. Amiért jónak tartom az önkormányzatot, az az, hogy markánsan meg tud jelenni a község arculatában az évszázadok óta meglévő magyar-sváb kettősség. Más érdekei a helyi németségnek sincsenek, mint a magyarok­nak. A vagyonmegosztás terén Ozora: „megítélnek minket" Henrietta fotómodeli-manöken lesz Azt mondják, jól nézek ki Borbély Henrietta 19 éves iregszemcsei lány. Textilipari szakmát tanult Kaposváron, majd a vendéglátóiparban dolgozott, de szempontunk­ból inkább lényeges, hogy ér­demes megfordulni utána az utcán - a természet olyan adottságokkal ajándékozta meg, hogy korunk szépségi­deálját megtestesítheti. A fel­fedezés egy népszerű női ma­gazinnak köszönhető, amely­nek fotómodell- és manöken iskoláját nemrég járta ki. Az eredmény: szeptember végén várhatóan a Nők Lapja címol­dalán találkozhatunk vele is­mét.- Nagyon régen szerettem volna manöken lenni - mondja Henrietta - és anyu hozott egy újsághirdetést az önköltséges tanfolyamról, amit a Nők Lapja szervezett.- Mi a tananyag egy ilyen tanfolyamon?- Sok mindent tanultunk: fotózástechnikát, sminket, db vattörténetet, mozgást.- Megrohantak már ajánla­tokkal?- Nem, kaptunk egy refe­renciaanyagot, és azzal pró­bálkozom, de most még várok hozzá fényképeket, és ha azok megjönnek, jelentkezem a manökenügynökségnél, a többi azután dől el.- Milyen pályára számí­tasz?- Nem reménykedem ab­ban, hogy nagyon nagy sike­rem lesz, hogy most befutok, mert ha nem így történik, az nagy csalódás lenne, s ezt nem akarom. Ahogy lesz, úgy lesz.- Azt írják, hogy a tanfo­lyamon megtanultátok, ho­gyan kell belenézni a kame­rába. .. Hogyan kell?- Nem tudom, hogy tu­dom-e, mindenesetre dicsérik a képeimet, azt mondják, hogy jól nézek ki, (én nem na­gyon vagyok vele megelé­gedve) de örülök ennek, mert tisztában vagyok vele, hogy a valóságban milyen vagyok.- Mi a fontos az életedben?- Nem is tudom ...- Ezzel a szakmával keres­hetsz pénzt.- Ez nem lényeges, mert ha rosszul érzem magam, de ke­resek egy csomó pénzt, attól még nem vagyok boldog, vi­szont ha szeretem csinálni, és olyan munkát kapok, ami jó, akkor más a helyzet. Örülök annak, hogy elértem mindezt, hogy lesz egy címlapfotóm. Ez nekem nagy siker, mert eddig itt éltem falun, eljártam dol­gozni, és semmi nem volt kö­rülöttem.- Mi lenne, ha megkeresne egy konszolidált erotikus ma­gazin?- Azt a munkát nem vállal­nám, és ez az ami bánt is, mert itt sokan úgy gondolják, hogy na ez most elment manöken­nek, és le fog vetkőzni, meg szexújságba kerül. Pedig nem így van, éppen nem az a fon­tos, hogy magamat mutogas­sam.- Van fiúd?- Igen.- Es mit szól mindehhez?- Nem tetszik neki, de jó, hogy megért, mert tudja, hogy ez az álmom, és belenyugszik.- Azt sejtem nem sokáig maradsz lregszemcsén...- Igen, úgy gondolom, hogy ha ebben a szakmában akarok dolgozni, fel kell köl­töznöm Pestre.-h -c fotó: dg Iszaptenger a síneken A múlt héten fejeződött be a néhány héttel ezelőtti felhő- szakadás nyomainak eltaka­rítása a Gyönköt Pincehellyel összekötő alsórendű útvonal keszőhidegkúti szakaszán. A nagy mennyiségű csapadék „lemosta" a közeli hegyeket, valóságos iszaptengert zú­dítva az úttestre, és a közeli sínekre, szerencsére azonban sem a közúti, sem a vasúti közlekedésben nem okozott komoly fennakadást. A MÁVnak az iszap eltakarítása egy millió forintba került. A hasonló „természeti csapá­sok" elkerülése végett a vasút azzal a javaslattal fordult a ke­szőhidegkúti önkormányzat­hoz, hogy létesítsenek úgyne­vezett övárkot, ami megaka­dályozná, a sár lezúdulását, erre azonban jelenleg nincs pénze a községnek. fotó: dg Volán-járat a pusztákra Múlt csütörtökön fejeződött be az Hékút- Okrád és Csehi-pusztákat Iregszemcsé- vel összekötő út felújítása, szeptember 28-án lesz a mű­szaki átadás. Ezzel teljesült a Gemenc Volán feltétele, így szeptmeber 1-től Volán-busz hozza-viszi a pusztán lakó is­kolásokat. A közlekedési vállalat dél­után harmadik járatot is fenn­tart, ennek költségeihez azon­ban az iregszemcsei önkor­mányzat is hozzájárul ha­vonta 17 ezer forinttal. A szer­ződés december 31-ig szól, meghosszabbításáról majd az új önkormányzatnak kell gondoskodnia. Gyönk: túl nagy gondok nincsenek lehetnek gondok, tette hozzá Kemler János. A németség egyszer juttatott vagyonra gondol, amit nem a települési önkormányzat terhére kap­nánk meg, mert ez esetleg el­lenszenvet szülhet. Az ozorai példa A megye csücskében fekvő 2200 lakosú község azok egyike, amelyről úgy hírlik: az ott élő cigányság kezdemé­nyezni kívánja a helyi kisebb­ségi képviselet valamely for­máját. (Már a májusi parla­menti választások idején ér­deklődött egy választó a nem­zetiségi képviselő iránt.) A romák között azonban nincs, aki pontos információkkal rendelkezne jogaikról, egyál­talán, a nyilvánosság előtt in­kább tiltakoznak az önkor­mányzat-alakítás ellen.- Nem az a lényeg, hogy ki a cigány, hanem hogy ki a rendes ’ember, a magyarok között is van, aki lop. Az a baj, hogy egy-két cigány után ítél­nek meg minket - mondja Fei- fer Ferenc, aki közmukásként dolgozik az önkormányzat­nál. - Nincs olyan közöt­tünk, akit indítani tudnánk, vagy ha van is egy-kettő, az nem vállalná - véli az önkor­mányzatról. Ozorán - mint általában - a cigányság főleg nem kulturá­lis, hanem szociális problé­mákkal küzd. A faluban kü­lönböző becslések szerint 300 és 500 között van a cigányok száma, többségük ún. mutat­ványos, akik családjukkal ta­vasztól őszig járják a búcsú­kat, gyerekeiknek áz iskola kénytelen ősszel felzárkóztató csoportot indítani. A legtöbb gond - ezt a mutatványosok is úgy látják -, az újonnan bete­lepült kolompárokkal van, akik - az előbbikkel szemben - nem tudják eltartani magu­kat. Az önkormányzat nagy összegben rendszeres szociá­lis támogatást nem folyósít, és Németh György né jegyző sze­rint a cigányok egy csoportja úgy ítéli meg, hogy körükből sokkal többen lennének jogo­sultak segélyre - ez túlfűtött hangulatot, konfliktusokat szül. így került sor arra is pél­dául, hogy egy magát leendő helyi vezetőként exponáló személyiség nyilvánosan kilá­tásba helyezte a cigányság ki­telepítését a faluból. Ha feláll a roma kisebbségi önkormányzat, a feladatok mellé ugyanazokat a pénz­ügyi eszközöket kapja, amely jelenleg rendelkezésre áll. Ha indítanak is kisebbségi képvi­selőket, Németh Györgyné szerint elképzelhető, hogy he­lyi politikai, vagy személyes érdekek érvényesülnek majd a kampányban. Tóth Fotó:Degré

Next

/
Thumbnails
Contents