Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-07 / 210. szám

K 1994. szeptember 7., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 A TOLNA MEGYÉI dehni ét *r­tARA Brazilok Szlovéniában Szeptember 9-18-ig kézmű­ipari vásárt rendeznek a szlovéniai Celjében. Ezen a rendezvényen várja a ma­gyar vállalkozások érdeklő­dését a Sebral - MG brazil szervezet. Ez a társaság több brazil céget képvisel és szí­vesen tárgyalna a brazil piac iránt érdeklődő cégekkel a kiállítás egész időtartama alatt, vagy szeptember 12-én, a brazil napon. Management Club '95 A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara elnöke védnökségében OPEN CARRIER MANAGEMENT CLUB '95 elnevezéssel elő­adássorozat indul 1994. ok­tóberében. A club célja: a vállalkozások vezetői, gaz­dasági szakemberei számára komplex módon rendsze­rezze a gazdálkodást érintő változásokat és segítsen el­igazodni a jogalkalmazás során felmerülő kérdések­ben. A programokról és részvételi lehetőségről rész­letesen tájékoztatjuk tagja­inkat és az érdeklődőket. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara címe: Szek- szárd, Arany J. u. 23-25. Tel. és Fax: 74/311-894. Honkongi fogyasztási cikkek kiállítása Budapesten idén is megren­dezésre kerül a honkongi termékbemutató, amelyen 14 cég mutatja be áruinak széles skáláját. A kiállításra kerülő áruk: - ruházati cik­kek, kötöttáruk, lábbelik, - kesztyűk, táskák, - szépsé­gápolási cikkek, - papír író­szer és ajándéktárgyak, - já­tékok, - elektromos háztar­tási készülékek, - autófel­szerelések, telekommuniká­ciós cikkek, audio- és CD-berendezések, műhold­vevők, elektronikai alkatré­szek. A kiállítás, amely 1994. szeptember 15-én és 16-án 9.00-18.00 óráig tart nyitva, a Grand Hotel Corvinus Kempinskiben (Budapest) lesz megtartva. A rendezők minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. Bővebb informá­ció: Honkongi Kereskede­lemfejlesztési Tanács. Tel.: 00/43-1-533 9818. Ismét csökkent a munkanélküliek száma Augusztusban tovább csökkent a regisztrált munka- nélküliek száma. Az Országos Munkaügyi Központ jelentése szerint: csaknem 5.700-as csökkenéssel az augusztusi zárónapon 550.800 munka- nélkülit tartottak nyilván. így a munkanélküliségi ráta - a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya 11 százalékra mérséklődött. A regisztált munkanélküliek száma hosszú idő óta csökken, csak júliusban érzékeltek ki­sebb mértékű növekedést a pályakezdők nagy arányú je­lentkezése miatt. Augusztus­ban a nem pályakezdők szá­mának nagyarányú csökke­nése ellensúlyozta a nagy számú pályakezdő regisztrá­lását. A pályakezdők száma csaknem 8000-rel emelkedett, a nem pályakezdőké viszont 13.600-zal csökkent. A két adat különbsége adja a re­gisztrált munkanélküliek számának említett csökkené­sét. A pályakezdők záró lét­száma augusztusban elérte a 74.500-at, ez lényegében az egy évvel korábbi létszámnak felel meg. A nem pályakezdők augusztus végi 476 ezres lét­száma 120 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi regisztrált számnál. Kárpótlási jegyek a tőzsdén Stabilizálódott a kárpót­lási jegyek ára a Budapesti Értéktőzsdén az augusz­tus 29-től szeptember 2-ig tartó üzleti héten. Az átla­gár 439 forintról indult az elmúlt héten, míg a hét második felében végig 450 forint volt. A heti átlagár 447 forintot ért el. A tőzs­dén egyébként 284 üzlet­kötésben több mint 137,5 millió forint összegben fo­rogtak a jegyek. A legtöbb üzletet, szám szerint 70-et múlt hétfőn, azaz augusz­tus 29-én kötötték a bróke­rek. Az üzletkötések száma szeptember 2-án volt a legkevesebb 40 kö­téssel. A legnagyobb forgal­mat, több mint 40 millió forintot múlt csütörtökön, szeptember első napján realizálták az értéktőzs­dén. A legkisebb a forga­lom augusztus 30-án volt 10,8 millió forinttal. Svájci tulajdonban a Billerbeck Megvásárolta a Billerbeck Budapest Kft. részvényeinek 49 százalékát a Fővárosi Ruha­ipari Vállalattól a svájci Mer­kur konszern. A cég így most már teljes egészében svájci tu­lajdonban van - jelentették be a társaság kedden tartott sajtó- tájékoztatóján. A cég tőkéje je­lenleg 70 millió forint, évi for­galma 500 millió forint körüli. A hazai társaság gyártja azo­kat az ágyneműket, amelyeket a Billerbeck világszerte for­galmaz. A társaság az itthon előállított termékek 60 száza­lékát Németországba, Auszt­riába, Svájcba, a skandináv or­szágokba és Japánba expor­tálja. Eredményesnek ígér­kező tárgyalások kezdődtek olasz, szlovák és ukrán ve­vőkkel is. A sajtótájékoztatón bemutatták a Billerbeck új termékeit, egyebek közt a 95 Celsius fokon főzhető ágy­nemű-garnitúrákat. Ezeket főként fekvőbetegek számára ajánlják­Vállalkozóknak a gazdasági kamarákról (III.) A Kézműveskamara szervezése Tolna megyében A Tolna megyei Kézmű­veskamara tagja: a megye te­rületén székhellyel rendel­kező minden olyan gazdál­kodó szervezet (egyéni vállal­kozó, gazdasági társaság ...), amely kizárólag kézműves te­vékenységet folytat. Választása szerint a Kéz­műveskamara tagja lehet az a gazdálkodó szervezet, amely nettó árbevételében a kézmű­ves tevékenységből származó rész legalább ötven százalékot tesz ki. Kézműves tevékenységet folytat a gazdálkodó szerve­zet, ha a kézműves szakmák jegyzékébe felvett szakmát kisipari jellegű gazdasági te­vékenységként gyakorolja. Kisipari jellegű az a gazda­sági tevékenység, mely kis, il­letve közepes üzemméret, forgalom, illetve alacsonyabb alkalmazotti létszám mellett személyes irányítással és munkavégzéssel bizonyos szakmák esetében jogszabály­ban előírt szakmai képesítés birtokában, jellemzően egyedi eljárás alapján folytat termelő, szolgáltató tevékenységet és a saját vagyoni hozzájárulás mértéke domináns. A tör­vényben előírtak alapján a gazdálkodó szervezetek ka­marákba történő besorolását e területi (megyei) IKSZ-ek végzik. A Tolna megyei Kéz­műves IKSZ 1994. május 19-én alakult 26 megyei, illetve or­szágos érdekképviseleti szer­vezet választása eredménye­ként. Ez a bizottság jogosult előkészíteni a Tolna megyei Kézműveskamara szervezé­sét, megalakítását. Tagjai: a Bátaszéki Ipartes­tület, Dunaföldvári Ipartestü­let, KEVATOK, Szekszárd és Környéke Általános Ipartestü­let, Tamási és Vidéke Ipartes­tület, Tolnai Vállalkozók Ipar- testülete, Völgységi Ipartestü­let, Bonyhád, AJAKSZ, Ma­gyar Iparszövetség, Országos Asztalosipari Szövetség, Or­szágos Fogtechnikusok, Fod­rász, Kozmetikus, Szóig. Ipt.-ek képviselői. Elnöke: Majtényi Ferenc. Alelnökei: Módos István, Dombai Gyula. Székhelye: Szekszárd, Mikes u. 24. Ipar- testületi Székház. Tel/Fax: 74/312-103. (Következik: A gazdálkodó szervezetek teendői az előké­szítés során.) Majtényi Ferenc Megashow Megnövekedett a magyar gazdaság igénye az úgyneve­zett kulcsra kész információs rendszerek iránt. Ezt mutatja az is, hogy az ilyen rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó Megatrend Kft. ta­valyi, együttesen 100 millió forintos fogalmát az idén már az első félévben elérte. Ezt K. Szabó Imre ügyvezető igaz­gató mondta annak kapcsán, hogy a cég kedden találkozót rendezett a budapesti Hilton Szállóban szakemberek szá­mára. A Megashow elneve­zésű kiállításon és szakmai bemutatón a magyar érdekel­tek megismerkedhetnek azokkal az informatikai és számítástechnikai újdonsá­gokkal, amelyet a Megatrend kínál a magyar piacon ameri­kai kapcsolataira építve. A show-n ugyanis 18 amerikai cég mutatkozik be a Megat­rend szervezésében. E rend­szerekhez a teljes termelésirá­nyítási és ügyvitelszervezési programcsomagokon és az ehhez szükséges számítógé­pes háttér kiépítésén, üzembe helyezésén kívül hozzátarto­zik a rendszer üzemeltetése, betanítása, működési feltétele­inek folyamatos biztosítása, sőt a fejlesztése is. A Megat­rend ügyfelei közé jelentős magyar cégek tartoznak. Vállalatvezetői fórum a kamarában Ellentmondásos jelensége­ket mutat a magyar gazdaság helyzete, hiszen a már mér­hető növekedés mellett a hát­térben olyan egészségtelen fo­lyamatok kezdődtek meg, amelyek hosszabb távon, s fő­ként a szükséges korrekció hí­ján teljesen szétzilálják a gaz­daságot. Beavatkozás nélkül fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a tavalyi re­kord folyó fizetési mérleghi­ány és a belső államháztartási deficit is finanszírozhatat­lanná válik. Minderről Békési László pénzügyminiszter be­szélt kedden a Magyar Gaz­dasági Kamarában tartott vál­lalatvezetői fórumon. a megtakarítások jó részét már a hiány csökkentésére fordították - s ezzel jelentős forrást vontak el a gazdálko­dástól. A korrekciós lépések a stabilizálás legfontosabb ele­mei, hogy csökkentsék az ál­lami kiadásokat, kemény bér­politikát hajtsanak végre, al­kossák meg az államháztartási reformot, ugyanakkor külön­böző kedvezményekkel és adóintézkedésekkel ösztö­nözzék a beruházásokat. A stabilizáció jövő évi ke­serves esztendejében valószí­nűleg megtartható a gazdaság ez évi teljesítménye. A pesz- szimista számítások ugyan 1 százalékos GDP-csökkenést jósolnak, az optimista verzió azonban nagyobb tőkebevo­nást valószínűsít és 1 százalé­kos további gazdasági növe­kedést feltételez, újabb eladó­sodás nélkül. Ha a stabilizáció megvalósul, 7-8 százalékos beruházásnövekedésre, 1-2 százalékos fogyasztáscsökke­nésre lehet számítani, amely­ből nem a lakossági, hanem a költségvetési szférának a fo­lyó fogyasztása jelenti a na­gyobbik részt. Van remény arra is, hogy a az intézkedések révén az ez évi 3-3,5 milliárd dolláros folyó fizetési mérleg­hiány 2,5 milliárd dollárra csökkenhet, s ez még finanszí­rozható. A találkozón részt vett Pál László ipari és kereskedelmi miniszter, aki arról beszélt, hogy a tárca azt a gazdaságpo­litikai stratégiát követi, amely több mozgásteret kíván adni a vállalatoknak. Elmondta, hogy számos gazdasági tör­vény meghozatala várható, így például a hazai vállalko­zók számára piacot teremtő, úgynevezett közbeszerzési törvény, amelyet az önkor­mányzatokra és a közszolgál­tatókra is szeretnének kiter­jeszteni. A kormány még az idén szeretné benyújtani a Parla­mentnek a vámtörvényt és a külföldiek magyarországi be­fektetéseinek leértékelődését megakadályozó új devizakó­dexet is. Készül a kamarai törvény módosítása is, hiszen számos törvényi hiba akadá­lyozza a kamarák megalaku­lását. A kormány elhatározott szándéka, hogy alaptőkeeme­léssel támogatja meg az Exim- bank működését és egy új bank, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. létrehozásáról is szó van. Az állam a vállalatok piaci mozgásterének bővíté­séhez is segítséget kíván nyúj­tani: a belföldi piacon piacvé­delmi intézkedésekkel és a fe­ketegazdaság fokozottabb el­lenőrzésével, a külföldi piaco­kon pedig - elsősorban Ke­let-Európábán - a gazdaság- diplomácia eszközeivel. Vállalatvezetők konkrét kérdéseire válaszolva Békési László pénzügyminiszter el­mondta, ahogy az APEH-hát- ralékok behajtásában a jövő­ben kemény intézkedésekre lehet számítani. A gyógyszer- gyárak képviselői sérelmez­ték, hogy a külföldi gyógy­szergyártók a forint-leértéke­lés kapcsán jelentős mennyi­ségű kompenzációt kaptak, holott a társadalombiztosítás jelentős összegekkel járul hozzá a külföldi gyógyszerek ártámogatásához. Békési László elmondta, hogy lehe­tetlen helyzet az, hogy fél év alatt 400 új gyógyszer import­ját engedélyezik, holott ennek 90 százaléka hazai gyártásból is pótolható volna. Ezért a jövő évben a társadalombizto­sítási támogatás teljesen új rendszerének kidolgozását kérte. Kereskedelmi szakem­berek vetették fel, hogy a Ma­gyarországon létesülő, vagy privatizációs tranzakció után megvalósuló nagyáruházak szinte csak külföldi árut tarta­nak és kiszorítják a piacról a magyar termékeket. Pál László ipari miniszter vála­szában kifejtette, hogy jogsza­bályban tervezik meghatá­rozni azokat a feltételeket, amelyeket teljesítenie kell majd a vállalkozásoknak. Hozzátette, hogy a külföldi kézben lévő nagyobb áruhá­zakkal eddig érdemben lehe­tett tárgyalni a magyar beszál­lításokról. Békési László pénzügymi­niszter a közúti fuvarozók ál­tal felvetett kérésére, misze­rint a külföldi áruszállításban résztvevők valutaellátmányá­nak adóztatása legyen ked­vezményes, azt válaszolta: a jövő évi adójogszabályok mó­dosítása során figyelembe ve­szik ezt a szempontot. Pénteken nyit a BNV Csaknem 45 ezer négyzet- méteren, 36 ország részvéte­lével nyitja meg kapuit pénte­ken a Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek hagyományos őszi seregszem­léje. A kedden tartott előzetes sajtótájékoztatón a Hungexpo vezetői elmondták: a részt­vevő több mint 900 magyar cég mellett mintegy 250 kül­földi kiállító mutatkozik be. Ezúttal mind az öt kontinens megjelenik a BNV-n. Kenya az idén első alkalommal lesz jelent és ismét jönnek kiállítók Ausztráliából, Törökország­ból és Tunéziából. Az olasz, német és osztrák cégek a ko­rábbiaknál jóval nagyobb számban mutatják be termé­keiket. A külföldi kiállítók csaknem fele ebből a három országból érkezik. A jelek sze­rint a környező volt szocialista országok is nagy fontosságot tulajdonítanak a BNV-nek: többek között 19 lengyel, 2 román, 13 szlovák és egy szlovén cég jelentkezett. Hi­ányzik azonban az idei részt­vevők közül például Oroszor­szág és Ukrajna is mindössze egy kiállítóval mutatkozik be. A vásár ez évi díszvendégei a CEFTA-országok lesznek. Az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium által is támogatott díszvendég országoknak a ki­emelt esemény kapcsán az eddiginél is szélesebb bemu­tatkozási lehetőség kínálko­zik. A CEFTA-országokból érkező gazdasági szakembe­rek a vásáron is szeretnék bő­víteni magyarországi keres­kedelmi kapcsolataikat. Az 1994. évi BNV újabb árucso­portokkal gazdagodott. Az ország több mint 40 ezer négyzetméteres kiraktában a lakáskultúrától a híradástech­nikán keresztül a játékkínála­tig szinte minden megtalál­ható, amit a fogyasztók egyút­tal meg is vásárolhatnak. Á lá­togatókat nemcsak a kiállított és megvehető fogyasztási cik­kek várják, hanem számos hangulatos vásárprogram, di­vatbemutató és show-műsor is. Bővíteni kell a tőzsdei számítástechnikai rendszert Meg kell többszörözni a tőzsdei számítástechnikai rendszer kapacitását, mégpe­dig az ez évi tervekben szere­pelőnél nagyobb mértékben. Szeptemberre ütemezett szá­mítógépbővítéssel a teljesít­mény közel ötszörösére emel­kedne. Ez azonban nem bizo­nyul elegendőnek, így várha­tóan további korszerűsítésre van szükség, készülve az év végi, illetve a jövő évi tőzsdei fellendülésére. Minderről az Értéktőzsde titkársága tájé­koztatta a sajtót. A tájékozta­tást azért tartották szükséges­nek, mert a közelmúltban többször volt jelentős fenn­akadás tőzsdei számítógépes kereskedésben. Mint ismeretes, a tőzsdei beruházás 200 millió forintba került. A tervezés idején még naponta átlagosan 60 üzletet kötöttek, ezért akkoriban en­nek 10-15-szörösét irányozták elő. Mint kiderült, a tervezők nem voltak eléggé optimisták a tőzsdei felfutást illetően, ugyanis az elmúlt években a növekedés gyorsabbnak bizo­nyult. A tőzsdei tenderfelhí­vásra 8 érvényes pályázat ér­kezett, a győztes a Digital Equipment Magyarország lett, együttműködve egy angol szoftverfejlesztő céggel. A tőzsde 1993 májusában vette birtokába az új számító- gépes rendszert. Ezt követően azonban még jó ideig a ha­gyományos nyílt kikiáltásos módon folyt a kereskedés. Időközben azonban az eredeti igényekhez képest lényegesen megnövekedett a felhasználók elvárása a rendszerszolgálta­tásokkal szemben. Ehhez a szoftverfejlesztők új funkcio­nális elemek kifejlesztésével és elkészítésével igyekeztek alkalmazkodni. Az idén március 7-én beve­zették a Budapesti Értéktőzs­dén az automatikus kereske­dést, ami minőségi változást hozott a korábbiakkal szem­ben. A számítógép vette át az ajánlatokat és a vásárlási szándékok rögzítésének fel­adatát, s automatikussá vált az üzletkötés. A rendszer hi­bái a terhelés erőteljes növe­kedésekor jelentkeztek. Az elmúlt hetekben előfordult, hogy másodpercek alatt jelen­tős túlterhelés alakult ki a tőzsdére frissen bevezetett papírok, illetve a nagy számú ajánlat miatt. A szakemberek ekkor a ter­helés időbeli elosztását java­solták, amely azonban alapve­tően nem oldotta meg a prob­lémát. A hibák miatt a számí­tógépes kereskedést augusz­tus 15-én fel kellett függgesz- teni és csak 22-én indulhatott újra a rendszer. Ezt követően kezdődött meg a vizsgálat, amely megállapította, hogy elengedhetetlen a gyors kapa­citás-bővítés. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents