Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-30 / 230. szám

4 KÉPÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1994. szeptember 30., péntek Környezetvédelmi technikusképzés Lengyelen A laboratóriumban most tömegmérést végeznek a diákok Hogy a gazdi is jókedvű legyen A névadó Kuksi, és a kozmetikus Csilla A lengyeli Apponyi Sán­dor Szakképző Iskolában szeptembertől kísérleti jel­leggel megkezdődött a me­zőgazdasági környezetvé­delmi technikusképzés. Dr. Tóth Györggyel, az intéz­mény igazgatójával e képzési forma fontosságáról, az okta­tás tárgyi, személyi és egyéb feltételeiről, a technikus képzés céljáról beszélget­tünk.- Mit jelent az, hogy kísérleti jelleggel folyik a környezetvé­delmi technikusképzés?- Az új szak beindítását hosszas, s fáradtságos munka előzte meg. Az oktató, nevelő munkához elengedhetetlen tantervet már 1991 decembe­rében elkezdtük kidolgozni. A tanterv elkészült, azt a Föl­dművelésügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi Miniszté­rium és a Művelődési- és Közoktatási Minisztérium egyaránt elfogadta. Már a le­endő vizsgakérdések is elké­szültek, s az oktatási forma szerepel az Országos Képzési Jegyzékben is. Ennek ellenére mindaddig kísérletinek kell tekintenünk a képzést, amíg a követelmény-rendszerünkről, létezésünkről a megfelelő köz­löny is megjelenésre kerül. Az érettségi után másfél éves to­vábbtanulást jelentő techni­kusi képzést három helyen végzik immár az országban: Keszthelyen, Csongrádban és Lengyelen. Azonban a keszt­helyiek egy évvel a másik két intézmény előtt járnak, hiszen már tavaly megkezdték a kör­nyezetvédelmi technikusok oktatását.- Mi minden fér bele a másfél esztendőbe?- A tanterv alapján átfogó környezetvédelmi ismere­tekre tesznek szert, hiszen ok­tatunk természet- és tájvéde­lem, talajvédelem, vízminőség védelem, levegő tisztaság vé­delem, ökonómia, hulladék- gazdálkodás, ökokémia, öko­lógia elnevezésű tantárgyakat, s ezekhez kapcsolódó szaki­gazgatási- és környezetjogi ismereteket is. A harmadik félévben nyolcszor kéthetes forgószínpadszerű gyakorla­tot folytatnak a tanulók kü­lönböző laboratóriumokban, így például az ÁNTSZ-nél, a Környezetvédelmi Felügyelő­ségnél és települési önkor­mányzatoknál.- Mennyire tudtak felkészülni az iskola oktatói erre a feladatra?- A képzéshez szükséges oktatói gárda teljesen új peda­gógiai kihívásnak nézett és néz elébe, hiszen a megfelelő szaktudás ellenére sem taní­tottak eddig környezetvé­delmi tantárgyakat. A tanítási gyakorlat pedig teljesen más terheket ró az oktatókra, mint az ehhez kellő elméleti isme­retek elsajátítása. Az új kép­zési forma oktatásában részt­vevő pedagógusok közül töb­ben részt vettek a tanterv ki­dolgozásában is, a laborgya­korlatokat vezető kolléganőt a szegedi Biológiai Kutatóköz­pontból csábítottuk el, s ő már több mint húszéves laborató­riumi gyakorlattal rendelke­zik. A szakigazgatási ismere­tek oktatását pedig a kör­jegyző vállalta magára. Igaz, nem irigylésre méltó a helyze­tünk, hiszen tankönyvek hiá­nyában rengeteg más szakiro­dalomra kell hagyatkoznunk, vagy éppen egyetemi tan­könyvet kell használnunk az oktatáshoz. Jövőre talán már tankönyvpótló jegyzetből ta­níthatunk. Ám éppen ettől iz­galmas, alkotó jellegű a mun­kánk, amihez pedagógiai al­kotóműhely szükségeltetik, úgy érzem az iskolánkban ez adott.- Ezek szerint laboratóriumi gyakorlatot végeznek a tanulók az iskolában is. Mennyiben sikerült az ehhez szükséges tárgyi feltéte­leket megteremteni?- A diákok heti hat órában végeznek laborgyakorlatokat, most éppen a tömegmérési el­járásokat igyekeznek elsajátí­tani. Az ehhez szükséges esz­közök és a helyiségek rendel­kezésre állnak, ám a labor még nincs teljesen beren­dezve. A későbbiekben szük­séges eszközöket a Magyar Tudományos Akadémia Sze­gedi Biológiai Kutatóközpont­jától és a Kaposvári Egyetem­től kapjuk meg, a labor teljes berendezése pedig október vége előtt megtörténik.- Hány diák kezdte meg me­zőgazdasági környezetvédelmi technikusi tanulmányait Lengye­len?- Az osztály 35 tanulóból áll, akik zömmel a Dél-Du- nántúlon élnek, s hallgatóink jó része nálunk tett érettségi vizsgát kertészeti szakon. Most egy év elméleti, s iskolai gyakorlati képzés, majd fél év külső szakmai gyakorlat vár rájuk, amíg eljutnak a techni­kusi vizsgáig.- Ha megszerzik a bizonyít­ványt, milyen lehetőségeik lesz­nek az elhelyezkedésre a fiatal környezetvédelmi szakemberek­nek?- Természetesen több lehe­tőség lenne már most is az el­helyezkedésükre különböző intézmények laborjaiban, de másutt is. Az pedig meggyő­ződésem, hogy minden 2000 lakosú, vagy annál több lelket számláló település polgármes­teri hivatalában szükség lenne rájuk, ám elhelyezkedési lehe­tőségüket nagyban befolyá­solni fogja majd a társadalmi igény is, s nagyon sok függ at­tól, hogy a megalkotásra ke­rülő környezetvédelmi tör­vény milyen rendelkezéseket tartalmaz majd.- Ön, mint környezetvédelmi témából doktorált szakember, s elsősorban, mint az új képzési forma tantervének egyik kidolgo­zója mit remél ettől a törvénytől?- Minden valószínűség szerint a készülőben lévő tör­vény ezt a képzési formát megfelelő rangra emeli, 9 a di­ákjaink praktikus ismereteit kellően kamatoztathatják majd szakmai pályafutásuk alatt. Nagy László Őtós Réka Balázs Csilla okleveles ku­tyakozmetikus néhány hete nyitotta meg „Kuksihoz cím­zett" kutyakozmetikai szalon­ját Bonyhádon, a Fáy lakóte­lepen. Tőle tudtuk meg, hogy a névadás nem véletlen, hi­szen saját angol cocker spáni­elje nevét viseli a szalon is. Egyáltalán az egész dolog ott kezdődött, hogy megkapta Kuksit, s vele Szekszárdra kel­lett kozmetikába járni. Csillá­nak megtetszett ez a foglalko­zás, s Budapesten végzett el egy kéthónapos tanfolyamot, ahol a kutyafajták ismeretén, az uszkárok divatfazonjainak nyírásán kívül még sok isme­retet kellett elsajátítania, hogy megszerezhesse az oklevelet. Beszélgetésünk közben ki­derült, hogy Bonyhádon elég nagy igény van a kutykozme- tikai szolgáltatásokra, hiszen nagyon sok gazdinak van uszkárja, spánielje, snaucerje, amely fajták igénylik a gondos ápolást. Hogy milyen időkö­zönként? Azt fajtája válogatja, de a kutyus ápoltságához fon­tos, hogy a rendszeres kozme­tikázás, fazonigazítás mellett a gazdi is rendszeresen fésülje, ápolja kedvencét. Ezt feledte el az a kutyatulajdonos, aki­nek uszkárjával már a kozme­tikus sem tudott mit kezdeni, kénytelen volt kopaszra nyírni a teljesen gubancos szőrzetű ebet. Persze nem veszélytelen a kutyakozmetikus szakmája, hiszen néhány kutyus nehe­zen viseli a 2-3 órás mosást, fazon készítést, karomvágást. Igaz, ha túl van a dolgon, ak­kor hiú módon még illegeti is magát az előtte acsarkodó négylábú. S, hogy a szépségen kívül még miért hasznos a kutyuso- kat kozmetikáztatni? Ázért, mert az ápoltság az egészsé­gük megóvásához tartozik, s javítja az állatok közérzetét is. Egy vidám, egészséges kutya p>edig a gazdit is jókedvre de­rítheti. - nagy ­- ó tó s ­Polgárjogot nyert a népzene Egy találkozó elé Az Országos Népzenei Ta­lálkozó - amelyet hatodik alkalommal tartanak szep­tember 30. és október 2. kö­zött Bonyhádon - idén im­már kiegészül a folklór más elemeivel is: első ízben ren­dezik meg a Völgységi Kézműves Napokat, vala­mint a művelődési köz­pontban ma este - a Székely Kör ötéves évfordulója al­kalmából - kiállítást ren­deznek Fábián Mártonná - Balbina néni - népi ipar­művész munkáiból. Ugyan­csak pénteken mutatják be László Márton (Pintyer Feri Marcika) halottaskönyvét, és a Bonyhádi Székelykor Hagyományőrző Együttesé­nek kazettáját. Az eseményekről lapunk­ban tudósítunk, ezúttal a rendezvények néhány szer­vezőjét szólaltatjuk meg. Höfler Lajosnét, a Székely Kör vezetőjét arra kértük, mutassa be a a kör most megjelenő kazettáját. — Környékünkön szeren­csére már sok hagyomá­nyőrző csoport illetve nép­dalkor van. A Cinegemadár versenyen tapasztaltam, hogy nagyon gyakran a mű­dalokhoz nyúlnak. Ez adta a lökést, hogy válogassak a legkedvesebb dalok közül, kezdve az andrásfalviaktól a keservesekkel, a lakodalma­sokon keresztül a csúfolódó­kig sőt: van köztük egy-két erdélyi és gyimesi csángó dal. — Mit hallhatnak az új ka­zettáról a pénteki bemutató résztvevői? — A kórus a lakodalma­sokból szólaltat meg, vala­mint bemutatkoznak leg­kedvesebb dalaikkal a Szé­kely Kör szólistái is. A mesterségek találkozóját Wágnemé Pál Ágnes készíti elő. Tőle tudjuk, hogy a mű­velődési házban működő szakiskolában tanított mes­terségekből - kosárfonás, fa­zekasság, bőrművesség, szö­vés - kapnak ízelítőt az ér­deklődők, ezen kívül meg­ismerkedhetnek a csipkeve­rés rejtelmeivel is. Szabó László évek óta szer­vezője a találkozónak. Im­már hatodik alkalommal ügyködik, hogy minden jól menjen. — Mire jó egy ilyen talál­kozó? — A nevében is benn van: a találkozásra. Hogy tudja­nak egymásról a zenészek. És hogy a zsűriben ülő neves szakemberek elmondják az együtteseknek, mi az amit jól csinálnak, és hol kellene javí­tani. — Kik lesznek a bíráló bi­zottságban? — A zsűri elnöke Olsvai Imre, népzenekutató a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia munkatársa, tagjai Hal­mos Béla népzenész a Ma­gyar Művelődési Intézettől, Eredics Gábor a Vujicsics együttesből, Fábián Éva 'a Győréből elszármazott éne­kes, a Kalamajka együttes énekese és Alföldy Borús István a Magyar Rádió Nép­zenei Rovatától. — Lesz-e változás a ver­senyben? — Annyiban, hogy - ép­pen a korábbi tapasztalatok alapján - kibővítettük a ver­senyt az ifjúsági kategóriá­val. Olyan sok a fiatal, hogy immár célszerűnek látszott külön versenyeztetni őket. A korhatárt most 16 évnél húz­tuk meg, lehet, hogy a ta­pasztalatok alapján ezen még változtatunk. — Ezek szerint van utánpót­lása a népzenészeknek. — Igen, vannak, akik a zenei gyökerek felé fordul­nak. Örvendetes, hogy egyre jobban intézményesül az ok­tatás, egyre több olyan zene­iskola működik Magyaror­szágon, ahol oktatják a nép­zenét. Tehát polgárjogot nyert ez a műfaj, ma már a felsőoktatásban is ott van: tanítják a nyíregyházi tanár­képző főiskolán. — Mennyire adhat képet ez a találkozó a hazai népzenéről? — Ahogy szélesednek a kategóriák, úgy szélesedik az a keresztmetszet, amit a ha­zai népzene állapotáról mu­tat a fesztivál. Tudvalevő, hogy ez alapvetően a pálya­kezdők bemutatkozása, tehát tehetségkutató fesztivál. Örömünkre szolgál, hogy jó partnerre találtunk a Magyar Rádióban. — Ezt az is jelzi, hogy szombat este élőben közvetít a rádió az eseményről. — Igen, az este hét órai hí­rek után kezdődik a közvetí­tés a Kossuth adón. — Kiket hallhatunk ekkor? — Éppen az benne az iz­galmas, hogy ezt még senki nem tudja, hiszen a zsűri a fesztiválon szereplő együtte­sek közül válogatja ki, hogy kik lépjenek ekkor a szín­padra. Ázt azonban már tud­juk, hogy a koncert második részében a Muzsikás együt­tes szerepel. Remélem, azért sokan lesznek, akik élőben hallják a műsort, annál is in­kább, mert fantasztikusan jó táncházi programok szoktak lenni Lévai Péter vezetésé­vel. A versenyző együttesek ezen is fellépnek. Hangyái Lába kélt a varrógépnek Mint megtudtuk a bony­hádi Rendőrkapitányság ille­tékességi területén nem volt jelentős közlekedési baleset az elmúlt héten, ám több bűnügy is történt. A váraljai templom­ból például az ablakon beha­toló elkövető egy csillárt és egy gyertyatartót lopott el, amiknek ossz értéke 200.000 forint. Ismét feltörték a bonyhádi buszpályaudvaron a Renáta büfét, ahonnan italt és dohá­nyárut vittek el ötezer forint értékben. Szintén bonyhádi vonatko­zású a hír, miszerint a Singer boltból egy Triumph Super táskavarrógépet loptak el a déli órákban. Ennek értéke 63.000 forint, ám a tettes a tar­tozékait nem vitte el, így használni nem tudja. A varró­gép gyári száma: S/no. 000 2983. Betörtek a DDGÁZ bonyhádi telephelyére is, ahonnan egy lemezkazettából tizenötezer forintot lovasítot- tak meg. Nem jártak azonban ilyen szerencsével azok, akik a Komplex Kft. igyekeztek megkárosítani, hiszen őket megzavarták. így csak a beha­tolási kísérlet okozta károkat kell helyrehozni. -ni­Szüreti felvonulás Cikón Szeptember 24-én, szomba­ton délután három óra előtt zenés hívogatóra gyülekezett Cikón a Háromkereszt mel­letti téren, és innen indult el a színes szüreti menet, hogy énekszóval és tánccal vonul­jon végig a község több utcá­ján. A népviseletbe öltözött táncosokhoz és a székely és német kórushoz többen is csatlakoztak. A kapuba, jár­dára kiálló szemlélődök a szü­reti hangulathoz illően Róká­val is kedveskedtek a felvonu­lóknak. A szüreti programot este bál zárta, melyen éjfél körül került sor a tombola sorso­lásra, majd kihirdették, hogy ki lett a szüret szépe. Az első ízben megválasztott szüret szépe András Ilona lett, aki tagja a helyi táncegyüttesnek és szakközépiskolai tanuló Szekszárdon. A báli belépők­ből és tombolából befolyt pénzt népviseleti ruhák to­vábbi vásárlására használják fel a rendező tánccsoport tag­jai. Hunyadi István A táncosok felvonulásához sokan csatlakoztak

Next

/
Thumbnails
Contents