Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-28 / 228. szám

1994. szeptember 28., szerda MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 Tolna megye nem „mérgezett” Testületi ülés Pakson Tegnap délután tartotta so­ros ülését Paks város önkor­mányzatának képviselő-testü- lete. Az önkormányzati vá­lasztásokat megelőző utolsó ülés napirendje meglehetősen zsúfolt volt, 17 napirendi pon­tot tartalmazó meghívót kap­tak kézhez a városatyák. Az ülésen többe között szó volt a dunakömlődi általános iskola igazgatójának megbíza­tásáról, a katolikus gimná­zium és az önkormányzat kö­zött kötendő közoktatási megállapodásról, elbírálta a testület a PSE-ASE közös lab­darúgó szakosztály támoga­tási kérelmét, s állást foglalt a helyi autóbusz viteldíj emelé­sével kapcsolatban. Szóba került emellett az 1994. évi költségvetés hely­zete, egyes tanácsrendeletek és önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése, s döntés született a III. negyed­évi támogatási kérelmekről. A paksi testületi ülés témájára csütörtöki Paks, Dunaföldvár és környéke című összeállítá­sunkban még visszatérünk. (Folytatás az 1. oldalról.) Az Állategészségügyi Ál­lomás élelmiszervizsgáló rész­lege már az első pillanatoktól foglalkozott a problémával. A labor vezetője, Vilimi József elmondta, hogy a paprikát előállítók és a felhasználók körében egyaránt folytattak ellenőrzést, de nem találták hamis, ólmozott fűszerpapri­kát. Mint megtudtuk, az új fej­lemények hatására további, szélesebb körű ellenőrzésekre lehet majd számítani. A labor­vezető úgy látja, hogy a ter­mesztés hagyományai is visz- szafogó tényezők a megyében. Kizárt dolog, hogy ilyen szigorú ellenőrzési pontokon átjusson hamis fűszerpaprika - állítja Becze István, a Szek­szárdi Húsipari Rt. anyaggaz­dálkodási osztályának veze­tője. Becze úr úgy véli, a rész­vénytársaság megbízható cég­től vásárol, akitől egyébként egységcsomagokban érkezik a szállítmány. Szerinte a na­gyobb hazai húsüzemeknél ugyanez a helyzet, oda nem juthat be a mérgezett fűszer- paprika. Hasonlóan gondolkodik a Mecsek Fűszért Rt. szekszárdi raktárházának áruforgalmi előadója, Angyal Zsuzsa is, akitől megtudtuk, hogy kizá­rólag a szegedi és kalocsai gyártól vásárolnak, akiknek már a neve is garantálja a mi­nőséget. Mint elmondta, a hétfő esti Híradó után többen is érdek­lődtek telefonon a minőségi garanciákat illetően, és őket is csak ugyanerről tudta tájékoz­tatni. A Simontornyai Húsüzem szintén Szegedről szerzi be a fűszerpaprikát, melyet az egészségügyi állomás is elle­nőrzött és nem talált kifogást benne. KRZ A Pintér Kft. paprikaőrlő üzeme Bogyiszlón Falufórum Iregszemcsén Erdőtulajdonosok figyelmébe 2. _ Önkéntesen választott szervezet (Folytatás az 1. oldalról.) egyesület (ezek nem gazdál­kodhatnak), 218 újonnan ala­kult szövetkezet, erdőszövet­kezet, valamint közel 20 kü­lönböző formájú gazdasági társaság alakult az országban. A meglévő szervezeti formák azonban nem elégítik ki ma­radéktalanul a tulajdonosok igényeit - anyagi kötelezett­ség, vagyoni felelősség, szer­vezeti, működési szabályzat hiánya, osztatlan közös gaz­dálkodás értelmezése, alkal­mazhatósága, működési köte­lezettségek, stb. ezért szük­ség van a korábbi magyar jog­ból ismert, speciálisan erdő-gazdálkodásra alakított erdőbirtokossági társulatok létrehozására. Hazánkban már Mária Terézia idején er­dőrendtartás szabályozta az erdőgazdálkodást, melyben a véderdők kijelölése mellett el­rendelték az ütemterv szerinti gazdálkodást is. — Ennek ellenére a jelenlegi törvény nem teszi kötelezővé az erdőbirtokossági társulatok létre­hozását, illetve a belépést. — A jelenleg magánkézbe kerülő erdők tulajdonosainak a régi forma nyilván nem lenne megfelelő. A törvény rendelkezései kiterjednek a korábbi jogszabályok alapján megalakult és jelenleg is mű­ködő erdőbirtokossági társu­latokra is. A törvény ezért azt a megoldást választja, hogy az újonnan alakuló erdőbirto­kossági társulatokat az erdő­tulajdonosok önkéntesen vá­lasztott szervezeteként fogal­mazza meg. A társult gazdál­kodás nem a társulat kötelező létrehozása útján valósul meg, ami szakmailag legjobb meg­oldás lenne, hanem azáltal, hogy az erdőtulajdonosok sa­ját érdekeiket felismerve, eb­ben a szervezetben tudják el­látni az erdőtörvényben fog­lalt feladatokat. Egyúttal a törvény, alapszabály mérté­kéig, meghatározza az erdő­birtokossági társulat szerve­zeti felépítését is, ezzel meg­könnyíti a tulajdonosok hely­zetét. A törvény lehetővé teszi a tagok számára az egyéni er­dőművelési munkavégzést is. A törvény másrészt eleget tesz azoknak az érvényes jog­szabályoknak, amelyek sze­rint a szövetkezet közös hasz­nálatából kikerült erdőkben és legelőn osztatlan közös gaz­dálkodást kell folytatni. A kárpótlásra jogosultak részére egy tagban kiadott erdőt a vé­teli jogosultjai között nem kell természetben megosztani, va­lamint erdőkezelés szempont­jából osztatlan erdő tulajdo­nának változata esetén az ütemterv szerinti közös erdő- gazdálkodást fenn kell tartani. Ä társult gazdálkodás szak­mai feltételeit az új erdőtör­vényben kell meghatározni oly módon, hogy az a tulajdo­nos rendelkezési jogát a lehető legkisebb mértékben korlá­tozza. — Milyen előnye származik abból a tulajdonosnak, ha az er­dőbirtokossági társulat tagja lesz? — Először is az erdőtulaj­donosok választási lehetősé­geit kívánja ezzel bővíteni. Az új szervezeti formára azért is szükség van, mert az új tulaj­donosok esetleg nem tudnak vagy nem kívánnak jogi sze­mélyiséggel rendelkező gaz­dasági társaságot létrehozni a kötelező törzstőke (alaptőke) szolgáltatása miatt, szövetke­zetét pedig legkevesebb öt személy alapíthat. Az új szer­vezeti forma választása esetén a tagnak nem kell pénzbeli szolgáltatást teljesíteni, és tár­sulatot már két személy is lét­rehozhat szerződéssel. A szö­vetkezettől eltérően az erdő­birtokossági társulatban a tu­lajdonosok a használatba adott erdőn fennálló tulajdoni hányaduk (erdőterület) alap­ján részesednének a közös gazdálkodás eredményéből. Más számítási mód azért nem elfogadható, mivel az valós mérési eredményt nem bizto­sít. A faállomány mennyisége, korösszetétele az erdőgazdál­kodási tevékenység során ugyanis állandóan változik. A szövetkezettől eltérően a ta­gok szavazati aránya a tulaj­donuk mértékéhez igazodik. Sorozatunkat következő lapszámunkban folytatjuk. Várjuk olvasóink leveleit, kérdéseit a témával kapcso­latban. Mauthner Elégedett polgárok lakják Iregszemcsét, s ha nem is tel­jesen azok, hát nem tódultak be százával az asztalra csapni a hétfőn este tartott falufó­rumra, amelyen az önkor­mányzat négy éves munkájá­ról számolt be. A mintegy 50 embert nem a múlt, hanem a jövő érdekelte, például az, hogy hozzá jutnak-e távhívási rendszerbe kapcsolt telefonál­lomáshoz december 31-ig, vagy számíthatnak némi csú­szásra. (Nagyszokoly, Ma- gyarkeszi és Felsőnyék tele­fonigénylői néhány hónappal később jutnak telefonhoz.) Bi­zonyos jelek arra mutatnak, hogy hamarosan megkezdő­dik a telefonhálózat kivitele­zése, az Ericsson szakemberei nemrég terepszemlét tartottak a községben. Az érintett tele­pülések polgármesterei szá­mára csütörtökön tartanak tá­jékoztatót a MATÁV és az Ericsson munkatársai. Egy másik kérdés a csöpögő csa­pok ügye. Mintegy száz lakás- és vízóra-tulajdonos jelezte, hogy az átalakulóban lévő tamási vízmű irreálisan magas összegeket számláz a fogyasz­tóknak, havi 90-100 köbméte­res vízfogyasztásnak megfele­lőt. Két megoldás lehet: csö­pögnek a csapok, vagy rosz- szak a vízórák. Sokan ez utób­bira tippelnek. A Víz- és Csa­tornamű Vállalatra más pa­nasz is érkezett: előfordult, hogy a csőtörés után a közte­rület helyreállítását nem teljes szakszerűséggel végezték.-tf~ HÍREK A MEGYÉBŐL Tolnai toliforgatók a kávéházban A „Kézjegy" Tolnai Tolifor­gatók Klubjának következő összejövetele október 3-án 17 órakor kezdődik a szokott helyszínen, a tolnai irodalmi kávéházban. A 27 fős klub­nak tíz tagja jelentetett már meg önálló kötetet, ők ezúttal is várják azokat az érdeklő­dőket, akik dedikáltatni sze­retnének. Nyugdíjas csoport Várdombon Mint arról már többször is ír­tunk, e hét végén rendezik meg Szekszárdon az Idősek és Nyugdíjasok Világnapjá­nak országos eseményeit. Áz érkező csoportok vasárnap ellátogatnak a környező tele­pülések nyugdíjas klubjai­hoz. Várdombon például reggel 9 órára egy húsz fős csoportot várnak, melyben öt-hat ország is képviselteti magát. A községben a nem­zetiségi táncegyüttes ad mű­sort a tiszteletükre, majd a vendégek megtekintenek egy óragyűjteményt. Ezt köve­tően elsétálnak a templomba, ahol részt vesznek a misén. Ezen kívül szerepel a prog­ramban még falunézés, bor­kóstolás és ebéd is. Szombaton Alsónánán: szüreti bál Október 1-én, azaz most szombaton szüreti bált ren­deznek Alsónánán. A felvo­nulás 13 órától indul a pol­gármesteri hivataltól és a késő délutáni órákig tart. Este 20 órától a templom előtti téren felállított sátorban veszi kezdetét a szüreti bál. Alsónánai hír az is, hogy a napokban megkezdődik a te­lefonhálózat kiépítése. A fa­luban ez közel nyolcvan la­kást érint majd. Áz előzetes információk szerint, határ­időig, azaz december 31-ig befejeződnek a munkálatok. Finisben az őcsényi posta felújítása A tervek szerint, a jövő héten befejeződnek az őcsényi egészségház, posta, szolgála­tilakás komplexum felújítási munkálatai. A szekszárdi NOVUM Kft. augusztus eleje óta dolgozik az épületen, azóta többek között kicserél­ték a tetőszerkezetet, megol­dották a vízelvezetést, illetve felújították a teljes külső homlokzatot. A munkálatok mintegy három millió fo­rintba kerültek. Szüreti felvonulás Szakályban Szakályban szombaton 13 órakor a tájháztól indul a szüreti felvonulás. Lesz me­nettánc, fellép a zombai nép­táncegyüttes, illetve fogatok bemutatója is színesíti az eseményt. A szüreti bálra a művelődési házban kerül sor, 20 órától. Hetvenhat év fegyház (Folytatás az 1. oldalról.) Már többször beszámoltunk annak a bűnügynek a tárgya­lásáról, amelyben az idős ta­nárt vérbefagyva találták ott­honában, majd a kórházban meghalt. Hamarosan kézreke- rítették a családot, akikről egy másik gyilkosság is kiderült. Orsós Vilma és Orsós Er­zsébet testvérek, az utóbbinak Vilma élettársától született gyereke. Végül együtt is lak­tak mindhárman Babocsán. Vilma kezelte a családi kasz- szát, s amikor az kiürült, élet­társának egy ismerősét akar­ták „lenyúlni". Becsalták egy mellékhelyiségbe, majd rázár­ták az ajtót. A két nő fenyege­tőzését az áldozat először nem vette komolyan, talán csak akkor döbbent a valóra, ami­kor egy zsinórral, a nyakánál fogva az ajtóhoz húzták, majd a kezét megkötözték, később a lábát is. Ezt követően felváltva egy kisbaltával úgyszólván szétverték a fejét. Aztán pok­rócba csavarták, s még élve egy használaton kívüli kútba dobták. Később a nyomokat is eltüntették. A zsákmány, egy ember életéért, ötezer forint volt. Nem a lelkiismeret-furdalás- a szakértő szerint ezt az ér­zést nem is ismerik -, hanem az óvatosság késztette őket arra, hogy Tolna megyébe köl­tözzenek a fivérükhöz, Orsós Zoltánhoz. A család előtt nem is titkolták, hogy ők már szó­rakozásból is öltek. A pénz ott is kevésnek bizonyult. Orsós Zoltán, és feleségének a test­vére, az akkor még csak tizen­hat éves Dörömböző Andrea,- aki szerelmi kapcsolatot folytatott sógorával - először egy rablótámadást hajtott végre. Az úton lesbenállva, bi­ciklijéről lerángatták a sértet­tet, akit Orsós Zoltán leütött, majd az árokba rugdosott. A zsákmány itt úgyszólván csak egy lyukas pénztárca vplt, s a sértett akkor nem is mert felje­lentést tenni, pedig két hétig volt táppénzen a támadás után. Dörömböző Andrea ismerte Tamásiban a tanárt, akitől szintén pénzt akartak sze­rezni. A terep előkészítése után Orsós Vilma, Orsós Zol­tán, Dörömböző Andrea, és a féltékeny feleség, Orsósné Dö­römböző Erika együtt láto­gatta meg a tanárt Tamásiban. Orsós Vilma indulás előtt még meg is kérdezte társait, hogy akkor most lopni, ölni, vagy diszkóba mennek-e? Mindenesetre Orsós Zoltán gázsprét és kést is vitt magá­val, a helyszínen Orsós Vilma felszólítására a sprét használta is, majd Dörömböző Andrea ütötte először fejbe egy szó- dásszifonnal a házigazdát, aki nem sokkal előtte még zongo­rázott is a vendégeinek. Hogy később ki hányszor ütött és rúgott, azon összevesztek a család tagjai a bíróságon is. Kivétel Orsós Zoltánná, aki „csak" az élelmiszereket pa­kolta ki a kamrából. Nyo­masztó volt a tárgyalássoro­zat, mert a gyilkosok a meg­bánás halovány jelét sem mu­tatták, sőt nevetgéltek, össze­vesztek, s mindegyik igyeke­zett saját szerepét csökken­teni. A bíróság a három Orsós testvért életfogytig tartó fegy- házra ítélete. Vilmát több em­beren nyereségvágyból, rész­ben különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek, legko­rábban 23 év múlva szabadul. Húga csak az első gyilkosság­ban vett részt ezért 15, Orsós Zoltán pedig - mivel a rablás­ban is' részt vett, halmazati büntetésül - 18 év múlva ke­rülhet szabadlábra. Orsós Zol­tánná Dörömböző Erikát, a nyereségvágyból elkövetett emberölés társtetteseként a bí­róság 8 év fegyházra, Döröm­böző Andreát pedig 12 év bör­tönre ítélte. Ihárosi Ibolya Mindenről, ami érdekli a nőket: Párkapcsolat A féltékenység nehezen gyógyítható A férfiak is ábrándoznak! A hét témája Csúnya nő pedig nincs Divat Bencze Ilona ruhatára Varázslatos kiegészítők Lakás Vendégségben Frajt Editnél Színkavalkád a lakásban Szépség A fejmosás tízparancsolata Test és lélek A fitness ártalmas is lehet Harc az allergia ellen Extra! Tesztmelléklet Az igényes nők hetilapja Az igényes nők hetilapja GYÖNGY de0 sxerdí'°, 0 YÁr\aparuS° K k 4

Next

/
Thumbnails
Contents