Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-22 / 223. szám
1994. szeptember 22., csütörtök HÁZUNK TÁJA KÉPÚJSÁG 5 Időszerű növényvédelem Mit művel a pocok, ha nem művel az ember?! A mezei pockot a köznyelvben leggyakrabban - hibásan - mezei egérnek nevezik. Nagyon hasonlít egymásra a két állat, de teljesen külön faj. A házi egértől zömökebb testalkatával, apróbb füleivel és rö- videbb, a teste fele hosszúságát el nem érő farkával különböztethetjük meg. Összetéveszthető még a vakondokkal, amely szintén a föld alatt készíti járatait, de bundája rendszerint bársonyos és koromfekete, mellső lábai ásásra módosultak, la- pátszerűen kiszélesedtek, kifelé fordult talpakkal és erős karmokkal, ami a pocokra nem jellemző. A patkánytól a nagysága alapján jól elkülöníthető: a mezei pocok legfeljebb 6-8 cm hosszúságú, egy jól fejlett patkány eléri a 40 cm-es nagyságot is. A föld alatt készíti el a fészkét, amelyet növényi anyaggal bélel, ebből ágaznak ki élelemszerző járatai. A mezei pocok rendkívül szapora állat. Egyszerre 8-10 kölyköt is világra hoz. Az utódok 40 napos korukban ivarérettek. A fiatal párok fészküket a szülőkhöz közel készítik el. Előfordulásuk ezért gócszerű. Általában 3 óránként esznek. Jóllakott pockot ezért ritkán látni. Lakhelyükről csak akkor vándorolnak el, ha a táplálékforrás kimerül, vagy feldúlják járataikat (talajművelés). Leggyakrabban a zavartalan területeken fordulnak elő: legelőkön, árokpartokon, füves parlagterületeken, évelő pillangósokban (lucerna, vöröshere), füvesített gyümölcsösökben. Egyéves kultúrákban (búza, kukorica, burgonya, borsó), amelyeknek a talaját rendszeresen bolygatják, csak átmenetileg - főleg gradációk idején - telepszenek meg. A legtöbb értékes növényünket károsítják, megrágják a fiatal gyümölcsfák és oltványok gyökerét, a hó alatt a fiatal fák kérgét fogyasztják jóízűen, kieszik az elvetett magvakat, a vermelt gumókat megrágják és fészkeikbe hordják a burgonyát, hagymát, elrágják a föld alatt a sárgarépa gyökerét, egyszóval mindenbe belerágnak, ami ehető. A jelen sorok aktualitását az adja, hogy 2 év óta megyénkben „pocokinvázió" jelei mutatkoznak és ez évben látszik a gradáció a csúcspontjára érni. A mostanra kialakult túlnépesedés okai: az 93/94-es enyhe téli időjárás, ami nem tizedelte meg az amúgy is nagy létszámú áttelelő családokat, a műveletlen és elhanyagolt területek növekedése, az üzemek anyagi eszközeinek szűkülése. így jutottunk el a jelenlegi helyzetbe, a kalászosok betakarítását követően (július hónapban) tömegesen telepedtek át az egyébként is erősen fertőzött évelő pillangósokba, árokpartokra, gyepterületekre, kapásokba, gyümölcsösökbe és házikertekbe. Mivel a szaporodás intenzív, kedvező időjárás esetén a következő hetekben az egyed- szám még további gyorsuló növekedése várható. így ezúton is felhívjuk a gazdálkodók figyelmét a mezei pocok fertőzöttség fokozottabb ellenőrzésére és a szükséges védekezések elvégzésére. A területünk fertőzöttségé- nek megítélésében nagyon jó módszer a járatok kivezető nyílásának betaposása. A műveletet követően 2 nap múlva ellenőrizzük a pocok által kibontott járatokat. A betaposás előtti lyukak számából soha ne következtessünk a fertőzés mértékére, hiszen előfordulhat, hogy azokból egy sem lakott, különösen ha szemlátomást sok köztük a pókhálós bejáratú. Tapasztalati szám, hogy szántóföldön 100 négyzetméterenként 2 lakott járat veszélyhelyzetet jelent. Házikertben már az is veszély- helyzetnek minősül, ha a 2 lakott járat a fiatal gyümölcsfánk közelében van, függetlenül a terület nagyságától. A kártevőtől sokféle módszerrel mentesíthetjük területünket. Ezek közül néhány. Kis területen jó eredménnyel használható a vízzel való kiöntés. Az erősen fertőzött terület azonban nagyon nyeli a vizet, a pocok előkerülése nélkül. Ilyenkor célszerű kifüstöléssel próbálkozni: ha pl. gépkocsink kipufogógázát járataikba vezetjük, a pánikszerűen menekülő állatok könnyen nyakoncsíphetők. Egyesek szerint eredményes a talpával a pocokjáratba állított üres sörösüveg, amely a szél hatására búgó hangot adva elriasztja a környékről az állatot. A „komolyabb" lehetőség a kémiai anyagoké: mérgezett csalétek (Arvalin *) lyukba helyezése táplálékhiányos időszakban jó hatásfokú. Á Gulyás-Palotás patront * a meggyújtás után égő részével a pocoklyukba csúsztatva és utána a környék kivezető járatait betömve kielégítő hatással gázosíthatjuk lakhelyüket. A jelenleg javasolható leghatékonyabb szer: Thiodan, (Thionex) 35 EC **. A szer felhasználása csak bizonyos körülmények között lehetséges, ezt a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás eseti engedélyében szabályozza, amelyet - kérelemre - az állomás állít ki, illeték ellenében. (* szabadon vásárolható szerek, ** „zöldkönyves" szerek). Gabi Géza Tolna Megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Egymásra utalva Tulajdonrendet a mezőgazdaságban A gazdák és a termelő- szövetkezetek közötti érdekellentétek csökkenthetők, ha rendezik a mezőgazdaság tulajdonviszonyait a mezőgazdaságban - vélekedik a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke. Jakab Istvánt Szekszárdon, az Alisca Expón megrendezésre került agrárfórum után kérdeztük. — A fórumon többen is hangoztatták, hogy a szakma, az érdekképviseletek összefogására van szükség ahelyett, hogy a mezőgazdaságon belül szekértáborok alakuljanak ki. — Veszélyesnek tartom, amikor a politika beavatkozik a folyamatokba. Jelenleg is egy már rendeződő folyamat most ismét kuszá- lódni látszik. Nem jelennek meg ugyan ma törvények, de vannak nyilatkozatok, félinformációk, amelyek felkavarják a kedélyeket. Ráadásul ezt egyes politikusok felerősítik. Az a gazda, aki már végre békésen termelne, ismét bizonytalanná válik, nem mer fejleszteni. — Mire gondol? — A többi között említhetném a szövetkezeti törvény tervezett módosítását és a falugazdász hálózat tervezett megszüntetését. A gazdáknak szektorsemlegességet emlegetnek, ugyanakkor fel kell hogy készüljenek az önálló tevékenységre. Üzleti tervet kell készíteniük, a pénzügyi szabályokat, az adótörvényeket ismerniük kell. Tudniuk kell pályázatot írni, szóval nemcsak a termeléshez kell érteniük. Ezért hoztuk létre a gazdaköröket, amelyek a falugazdászokkal nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki. Nem csoda, ha aggódunk a sorsukért. — Mekkora az önök szövetsége? — Közel negyvenezer tagja van, közülük mintegy 25-30 ezer a gazda, a többiek az értelmiségiek köréből kerülnek ki. — Megtalálják-e egymást a különféle mezőgazdasági érdek- képviseletek? — 1991-ben nyolc érdek- képviselet részvételével létrehoztuk az agrárkoordinációs fórumot. Ebben - amellett, hogy a minden szervezet őrzi önállóságát - a fontos kérdésekben egységes álláspontot tudunk kialakítani. Példaként hadd említsem a garantált ár bevezetését, illetve agrárközigazgatás rendszerének kialakítását. A múlt nyáron a kormánnyal folytatott tárgyalásokon egységes álláspontot képviseltünk ezekben a kérdésekben. — Azért a szövetkezetek és az egyéni gazdák érdeke számos kérdésben különbözik. — Nem értünk persze mindenben egyet, mint ahogy a szövetkezeti törvény módosításában sem, de ezekben a kérdésekben is beszélő viszonyban vagyunk, közösen dolgozunk. Áz ellentétek nagy része azonban sok esetben csak látszólagos. Nem véletlenül szorgalmazzuk, hogy rendezni kell a vagyoni kérdéseket. Ha ez bekövetkezik, akkor nem lesz ellentét a szövetkezetben dolgozó gazda és a magángazda között. A gazdák a szövetkezettől fognak eszközöket bérelni, és a kapcsolatnak kialakulnak a szabályai. — Vannak, akik azt mondják, hogy a téeszek egyelőre még diktálni tudják az árakat. — Látni kell, hogy a mezőgazdaságban dolgozók egymásra vannak utalva. Ugyanis ha nem megfelelő áron kínálja a szövetkezet a gépeket, nem veszik tőle kölcsön, hanem megveszik közösen. — Csakhogy a gazdák nem erősödtek meg annyira, hogy a nagy gépeket megvásárolják. — Most még nem, de már sok mindenben együtt tudnak működni a gazdák. Kialakulóban van a közraktárhálózat és rövidesen megalakulnak a hitelszövetkezetek. Másrészt pedig a téeszek- nek is érdekük, hogy együttműködjenek a gazdákkal, hiszen feltehetően előbb-utóbb ők is akarnak tőlük bérelni: mégpedig földet. Azt gondolom, hogy ott, ahol nem alakul ki az egyetértés az egyéni gazdálkodók és a téeszek között, ott a gazdák még mindig megtalálják egymást, de a szövetkezet veszíteni fog. Hangyái Hétvégén is dolgoznak Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Szeptember 24.: Má- gocs. Szeptember 25.: Nagykőrös, Szekszárd, Tamási. Autóvásár: Szeptember 24.: Szekszárd. Szeptember 25.: Pécs. Pioneerbemutató A Pioneer Hi-Bred Magyar- ország Kft. az idei betakarítással egybekötött mérőkocsis kukorica fajtabemutatót tart szeptember 23-án, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel. A bemutató helye: Lengyel, a kurdi út mellett. Bábolnai gazdanapok Már javában tart a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok rendezvény-sorozata, amely szombaton fejeződik be. A kiállításon hangsúlyozzák a kereskedelmi jelleget, s így lehetőséget nyújtanak a tárgyalásokra, üzletkötésekre. Megyeszerte zajlanak a különböző szüreti események, rendezvények, ami azt jelzi, itt a szőlőszedés ideje. A mőcsé- nyi határban levő szőlősben, mely a Bátaapátiban működő Eurobor Kft. tulajdonában van szintén szüretelnek. Erről érdeklődtünk Till Irén szőlészeti ágazatvezetőtől. — Augusztus 24-én kezdtük meg a szüretet, mégpedig az Irsaival. Előzőleg húszadikára terveztük a szedést, ám vevőink kérték, hogy várjunk, amíg túlérett állapotba kerülnek a bogyók, mert akkor kívánják hasznosítani. — Milyen a termés? — A termés jó közepesnek mondható. Bár a fehérszőlő a csapadék hatására el kezdett rothadni, összességében magas termésátlaggal számolhatunk hektáronként. Megemlíteném néhány fajta mustfokát: Irsai 18, Chardonnay 20, Zwe- igelt 16,5, Veltelini 15—15,5, míg az Oportó az idén meglepően kedvező 18 fokos. — A szedést kik végzik? — A szüretelési munkákat bedolgozók, kisebb létszámban saját dolgozóink végzik. A szedés valószínűleg elhúzódik a hónap végéig, mivel a Kékfrankos és a Cabernet szedését szeptember huszonötödiké körül kezdjük meg. — Folyamatosan tudtak dolgozni? — Tény, hogy az esőzés is hátráltatott, azonban a tárolótér sem tudta fogadni a mennyiséget mindig... A napokban azonban megérkeztek a tartályok a feldolgozóba, ugyanakkor egy nagy prés is Olaszországból, így javult a helyzet. A Veltelinit kellene gyorsan leszedni, s amennyiben az időjárás engedi, továbbra is dolgozunk szombaton és vasárnap is. — A termést mind feldolgozzák? — Nem, a szőlőből adtunk és adunk is el. Említhetném a Zweigelt, Bíbort, Irsait. Örömmel mondhatom, hogy nincs annyi szőlő, amit ne tudnánk eladni. A vevők azonnal készpénzzel fizetnek és úgymond „minden pénzt" megadnak a jó borszőlőért. Egyébként legtöbbjük már törzsvásárlónak számít. Visszatérve a kérdésre: a minőségi fajtákat feldolgozzuk, gondolok itt elsősorban a Traminire, Chardonnayre, Kékfrankosra, Cabernetre. — Mikor kerülhet az asztalra az új bor? — A jövő év tavaszára már igen jó borok lesznek a pincénkben. Hunyadi István Hortus Hungaricus ’94 A Flora Hungária, a sziget- szentmiklósi nagybani virág- csarnok lesz a helyszíne szeptember 23-25-e között a Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Kiállításnak. Százhúsz hazai és külföldi cég mutatkozik be. Szeptember 23-án, pénteken szakmai nap lesz a kiállításon, azaz a bemutató a hivatásos kertészeké és kereskedőké lesz. A szakmai napot Lakos László földművelésügyi miniszter nyitja meg a tervek szerint. A kiállítás területén lévő kereskedelmi központban kertészettel kapcsolatos előadások, vitafórumok lesznek. 24-25- én megtekintheti a kiállítást a nagyközönség is. Az agrárágazat termelési értékének aránya a nemzetgazdaság bruttó termelésében meghaladja a 20 százalékot. Az árbevételek mintegy fele származik a növénytermelésből, és ennek körülbelül 13-16 százaléka a kertészeti ágazat árbevétele. Az összes exportból a kertészet 20 százalékkal részesedik. Tavaly mintegy 110 ezer hektáron termeltek zöldséget a gazdálkodók, aminek exportértéke mintegy 200 millió dollár volt. A gyümölcsösök területe 94 ezer hektár volt a múlt évben hazánkban, ennek a termelési területnek exporttermelési értéke 224 millió dollárt tett ki. Dísznövényt kétezerháromszáz hektáron termesztettek, az exportbevétel ebből 4,2 millió dollár volt. BIZTONSÁG, LIKVIDITÁS, JÖVEDELMEZŐSÉG! Ezt garantálja a gazdálkodó szervezeteknek A CIB HUNGÁRIA BANK RT. betételhelyezés esetén! A nálunk elhelyezett betétek jelenlegi kamatfeltételei az alábbiak: Lekötési idő: 1 hét 2- 3 hét 1-2 hónap 3- 5 hónap 6 hónap 5 millió Ft felett évi 14 % évi 18 % évi 20 % évi 23 % évi 24 % A BANK FIÓKJAI: PÉCS 7621 Rákóczi u. 46. Kereskedő Ház Római szintje Bajusz Éva, tel.: 06-72/311-688. NYÍREGYHÁZA 4001 Szarvas u. 7. Smidt Katalin, tel.: 06-42/422-000. GYŐR 9022 Czuczor Gergely u. 26. Lovasi Zsuzsanna, tel.: 06-96/313-856. A következő fiókunk SZEGEDEN NYÍLIK. Bankunk budapesti központjában további felvilágosítással Kozák Judit szolgál. Tel.: 138-2626, 118-9927. Fax: 118-4288. CIB HUNGÁRIA BANK RT. A CIB CSOPORT TAGJA. 1364 Budapest, V. Váci utca 16. Pf.: 170. Tel.: 118-8377. Fax: 118-9415
