Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-31 / 204. szám

1994. augusztus 31., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 V állalkozóknak a gazdasági kamarákról (II.) Hogyan lehet 150-180 százalék hozamot elérni? A Gktv. (1994. XVI. Tv. A gazdasági kamarákról) előí­rása alapján a területi gazda­sági kamarák megalakításá­nak előkészítésére minden megyében és a fővárosban ideiglenes kamarai szervező bizottságokat kell alakítani. Az ideiglenes kamarai szer­vező bizottságok (a további­akban IKSZ) feladatai az alábbiak: — Beszerzi a hatálya alá tartozó vállalkozók, társasá­gok, vállalatok és egyéb gaz­dálkodó szervezetek kamarai regisztrációjához szükséges adatokat, majd elkészíti a me­gyei kamarai tagjegyzéket. — A tagjegyzékeket elküldi A foglalkoztatottak 75 szá­zaléka ma már a kis- és kö­zépvállalatoknál dolgozik Magyarországon. Többek kö­zött erre a tényre alapozva fordultak javaslataikkal a kormányhoz a kis- és közép- vállalkozások szakmai-, ér­dekvédelmi szervezetei: for­dítsanak nagyobb figyelmet e gazdálkodó réteg támogatá­sára. A Magyar Kisvállalati Társaság, az IPOSZ, valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége az Európai Unió térségének tapasztalataival is alátámasztotta érveit. A kormány asztalára tett ja­vaslataikban kifejtik: eredmé­a települési önkormányzatok­nak kifüggesztésre. — A kifüggesztett tagjegy­zékek tagi besorolásokkal kapcsolatos kifogásait ren­dezi. — A hatályba lépett tag­jegyzékek alapján elvégzi a Gktv.-ben előírt ideiglenes kamarai osztályokba történő besorolást. A törvény előírja a regiszt­rációs feladatok során, a hatá­lyos tagjegyzék kialakításáig, a területi IKSZ-ek (ipari és ke­reskedelmi, kézműves, agrár) szoros együttműködését. — Az IKSZ előkészíti az ideiglenes kamarai osztályok gyűléseit. nyes munkájukhoz több in­formációt, tőkét remélnek, kedvezőbb feltételek mellett szeretnének hitelt kapni, a versenyképességet és az ex­portot szolgáló képzést, taná­csadást igényelne megerősö­déséhez ez a szektor. A vállal­kozások segítésére szánt ala­pok felhasználása, elosztása­kor ésszerűséget és teljes nyil­vánosságot várnának. Ugyan­akkor szükségesnek tartják - a sok felesleges, költséges átfe­dés kiküszöbölésére - a szak­mai érdekképviseleti szerve­zetek jobb együttműködését is. Az Európai Unió pillanat­nyilag még tizenkét tagorszá­- Az ideiglenes kamarai osztályok gyűléseit követően az IKSZ kiegészülve az osztá­lyok képviselőivel kidolgozza a kamara:- alapszabályát, más do­kumentumait,- költségvetését és annak szabályozását,- jelölő listákat (tisztségvi­selői és küldötti),- tevékenységi beszámolót készít. Összességében előkészíti és összehívja, szervezi a megyei kamara alakuló küldöttköz­gyűlését. (Következik: A kézműves­kamara szervezése Tolna me­gyében.) Majtényi Ferenc gában ugyanis az összes - mintegy 100 milliónyi - mun­kahely 56 százalékát a száz főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalatok, 72 százalékát pedig az 500 fő alatti, közepes méretű vállalkozások biztosít­ják. Ennek megfelelően mind az Uniónak, mind az egyes tagországoknak átfogó prog­ramjuk van a kis- és középvál­lalatok segítésére, megerősíté­sére. A hazai érdekképviseletek ilyen program megalkotását szorgalmazzák most az új kormánynál, mert mind az egyéni, mind a társas kisválla­latok többsége komoly gon­dokkal, sőt sok esetben a túlé­Hitellel összekötött állam­kötvény-vásárlási lehetőséget kínál a magánbefektetőknek hétfőtől a Creditanstalt Érték­papír Rt. A legmagasabb adó­sávba tartozó magánszemé­lyek az államkötvények adó- kedvezménye folytán az op­timális összeg befektetésével 150-180 százalékos hozamra számíthatnak a jövő tavaszi adóvisszatérítéskor. A magánszemélyek a jelen­legi jogszabályok szerint össz­jövedelmük 30 százalékáig le­vonhatják adóalapjukból az államkötvények vásárlására fordított összeget. A legmaga­sabb adósáv esetében például ennek az összegnek a 44 szá­zaléka lehet az adóvisszatérí- tés. A Creditanstalt Értékpapír ajánlata minimum 100 ezer fo­rint címletű 97/D államköt­vény eladására szól, az egy személy által vásárolható ér­A VOSZ a vagyonadóról A Vállalkozók Országos Szö­vetsége (VOSZ) szerint a magyar adórendszerben nem növelni, ha­nem mérsékelni kellene a vagyoni típusú adók szerepét. A vagyoni típusú adónemek - ilyen például a gépjárműadó is - korlátozza a magyar magánszektor sok évtize­des elmaradásban lévő tőkefel­halmozását. Emiatt a magyar magánvállalkozók a jelentősebb privatizációs befektetések során jelentős hátrányban vannak. A mai gazdasági viszonyok közt mindemellett a vagyon gyakran nem termel jövedelmet, az adót viszont jellegéből következően készpénzben kell fizetni. A va­gyonadó bevezetése így arra kényszeríthetne vállalkozókat, hogy az adófizetés miatt értéke­sítsék vagyonukat. lés problémáival küzd. Véle­ményük szerint a vállalkozá­sokat éltető tőke hiányát a más tekintetben is gyengén működő bankrendszer nem képes enyhíteni. A piacgazda­sági tapasztalatokat pedig a felesleges párhuzamosságok miatt ugyancsak pénzügyi gondokkal küzdő érdekkép­viseletek nem pótolhatják. Mindebből a gazdaságpoli­tika számára levonható tanul­ság az, hogy a kis- és közép- vállalati szektort megnöveke­dett súlyának megfelelő elbá­násban kell részesíteni. A vál­ságkezelő és gazdaságélénkítő kormányprogramban kiemelt helyet kell, hogy kapjon e cé­gek megerősítése. A munka- nélküliség „felszívását" min­denütt a kisvállalatoktól vár­ják. Magyarországon is. Ezért születtek a kormány számára megfogalmazott ajánlások, ja­vaslatok is. Németh Zsuzsa Ferenczy Europress tékpapírmennyiség e fölött 10 ezer forintonként növekedhet, felső határ nélkül. Az első na­pon a kötvényeket a bróker­cég 130,25 százalékos árfo­lyamon értékesítette, a befek­tetőknek azonban nem kellett rendelkezniük ekkora összeg­gel, a Creditanstalt Rt. ugyanis a vásárláshoz hitelt nyújt. Százezer forint névér­tékű állampapír megvásárlá­sához 20 250 forint saját tőke mellé 110 ezer forint hitelt nyújt a bank. A befektető le­tétbe helyezi az államköt­vényt, és a hitel törlesztésével ezután már nem kell foglal­koznia. A kölcsönt a bank az állampapír kamatából és a le­járatkor járó összegből nyeri vissza. A befektető haszna az adóvisszatérítésből szárma­zik. Ennek összege a legmaga­sabb adósávban, 100 ezer fo­rint névértékű államkötvény megvásárlása esetén 57.300 forint. Az akció szeptember 30-ig folyik, de előbb is lezárható. Az államkötvények eladási ár­folyamát naponta változtat­hatja a brókercég. Valójában - ígéretük szerint az árfolyam sokkal ritkábban, és kis mér­tékben fog változni. Ezt a le­hetőséget csak azért tartották fenn, mert elképzelhető, hogy a közeljövőben mások is elő­állnak hasonló konstrukció­val, és akkor szükségessé vál­hat a feltételek módosítása, a befektetők megtartása érde­kében. A hozam nagysága 10-11 százalékkal csökkenhet, ha október 1-től visszamenő­leg úgy változik az adótör­vény, hogy nem az államköt­vény-vásárlásra fordított ösz- szeg vonható le az adóalap­ból, csupán a papír névértéke és az időarányos kamat. A Budapesti Értéktőzsde hírei Módosított bevezetés és forgalombantartás A Budapesti Értéktőzsde Tanácsa az 1994. augusztus 16-án megtartott rendkívüli ülésén foglalkozott a már több ülés napirendjén sze­repelt „Bevezetési és forga- lombantartási szabályzat" módosításával. A korábban kidolgozott alternatívákat tartalmazó előterjesztést áttekintve a Tanács szavazott a módosí­tandó részekről és a testület elfogadta a szabályzat mó­dosítását. A módosítptt szabályzat az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet jóváha­gyását követően - várhatóan még szeptember folyamán - lép hatályba. Következő Tőzsdetanács A Tőzsdetanács a tervek szerint a soron következő rendes ülését 1994. augusz­tus 30-án tartja. A Tőzsdetanács a technikai gondokról A Budapesti Értéktőzsde Tanácsa a fentiekben emlí­tett ülésén külön előterjesz­tés alapján foglalkozott a ke­reskedési rendszerben nem­régiben történt meghibáso­dások kérdésével. A Tőzsdetanács meghall­gatta a Tőzsdetitkárság erre vonatkozó beszámolóját, majd felkérte a titkárságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a hasonló technikai gondok elkerü­lése, illetve megfelelő keze­lése érdekében. A hibák nyomában Mivel az elmúlt napokban többször szó esett a keres­kedést érintő technikai hi­bákról, az alábbiakban rövi­den összefoglaljuk eddigi megállapításainkat. Eddigi információink sze­rint a központi rendszer a piacnyitáskori hirtelen nagy terhelése miatt a rendszer­vezérlő alrendszer leállította a kommunikációt. Az eddigi - szakemberek bevonásával történő - vizsgálatok igazol­ták, hogy a piacnyitáskor adott időegység alatt való­ban nagyobb volt a kötések száma annál, mint amennyit a rendszer elbírt volna. A rendszerkritériumok sze­rinti 1000 kötés/órával szemben ötszörös túlterhe­lésnek volt kitéve a központi egység, így a rendszer biz­tonsági okokból automati­kusan leállt. A piacnyitáskori fokozott terhelés csökkentése érde­kében a Tőzsdetitkárság úgy határozott, hogy a 6 AUT piacon szereplő papírokat szétválasztja és más auto­matikus piaci körökbe osztja szét. Ez nagymértékben nö­veli a kereskedés biztonsá­gát, de csak átmeneti meg­oldásként oldja meg a prob­lémát. A hosszabbtávú megol­dást ezzel párhuzamosan a gépek kapacitásának és memóriájának felbővítése je­lenti, amely folyamatban van. / Atalányelszámolásnál alkalmazandó üzemanyagárak Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közölte azokat a gépkocsi átlagos üzemanyagárakat, amelyeket a leg­utóbbi áremelés után a személyi jövedelemadó-törvény előírásai alapján az átalányelszámolásnál alkalmazni kell. A magánszemély, ha a gépkocsi használatakor a APEH ál­tal közzétett árak szerint számolja el az üzemanyagot, nem szükséges számlát beszereznie a megvásárolt üzemanyag­ról. A motorbenzin és a motorikus gázolaj átlagos árai az APEH-közlemény szerint augusztus 23-tól a következők: MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek: EN-91 ólmozatlan normálbenzin 81,80 forint/liter, ESZ-95 ólmozatlan szuperbenzin 83,80 forint/liter, MSZ 19950 ólmozott motorbenzinek: AB-92 ólmozott normálbenzin AB-98 ólmozott szuperbenzin MSZ 1627 gázolaj: Gázolaj 0,2, normál gázolaj Arol-2T motorolaj 88,00 forint/liter, 89,80 forint/liter, 69.00 forint/liter, 88.00 forint/liter. Kis- és középvállalkozók javaslatai a kormány előtt A fogyasztóvédelmi felügyelőségek tapasztalatai a kereskedelemben A fogyasztóvédelmi felügyelőségek el­lenőrei az év első felében 13 ezer 586 üz­letben vizsgálták a kereskedés körülmé­nyeit, s a boltok több mint felében - 52,55 százalékában - találtak kifogásolni valót - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján a felügyelőség első félévi tevékenységét ér­tékelve Bárdi Miklós, a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség vezetője. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb szabálysértésre a korábbiakhoz hasonlóan az élelmiszer-kereskedelem­ben derült fény, a feltárt hiányosságok 45 százaléka e területen adódott. Az is elő­fordult például, hogy egy vágóhídon a beteg hentes helyett kovácsmester vé­gezte a húsbontást, s ennek az állapotnak csak az ellenőrök megjelenése vetett vé­get. Ugyancsak az élelmiszer-kereskede­lemre jellemző a higiéniás előírások meg­sértése, előfordul, hogy takarékossági okokból nincs melegvíz a vágóhídon. Változatlanul sok gond forrása, hogy az árukról hiányoznak a forgalombahozatali engedélyek. Az összes szabálysértés 13 százaléka az előzetes minőségvizsgálatot igazoló okmány hiányából adódott. Az előzetes minőségvizsgálati engedé­lyeket elsősorban az elektromos, szóra­koztató híradástechnikai cikkekre nem szerzik be a kereskedők. A felügyelet vé­leménye szerint a piacon lévő nagy mennyiségű, bizonytalan eredetű, be- vizsgálatlan tévé, és videomagnó jól szervezett maffiaszerű hátteret sejtet. A klasszikus értelemben vett közvetlen fogyasztói megkárosítás, például a hamis mérés és többletszámolás a tapasztalatok szerint valamelyest kevesebb, mint a ko­rábbi években. Ez elsősorban a kijelzős mérlegek elterjedésének köszönhető. Ugyanakkor változatlanul sok a minő­séggel kapcsolatos panasz. A vásárlók be­jelentéseinek mintegy fele erre vonatko­zik. Mindez azt mutatja, hogy az ár és a minőség nincs összhangban. A felügyelők az év első felében 2111 esetben indítottak felelősségrevonási el­járást, és 1870 alkalommal szabtak ki helyszíni bírságot. Az összes pénzbírság 18,4 millió forintra rúgott. A főfelügyelő­ség vezetőjének véleménye szerint a bír­ság kiszabható összege nem jelent megfe­lelő visszatartó erőt, a vállalkozóknak sa­ját bevallásuk szerint megéri a viszony­lag alacsony összeget kifizetni. Adófolyószámla kivonatok az APEH-től Mintegy 500 ezer adófolyószámla kivonatot kapnak kézhez szeptember végéig az érintett magánszemélyek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól. Az adófolyószámla kivonatok az 1993. április 1. és az 1994. augusztus közötti időszakra vonatkozó - lekönyvelt - kötelezettségeket és befizetéseket tartalmazzák. A kése­delmi pótlék a tavalyi év április 1-je és az idei év március 31-e közötti időszakra került felszámításra. Az adófolyó­számla kivonaton szerepel annak az ügyfélszolgálati iro­dának a címe, ahová az érintett adózók esetleges észrevé­teleikkel fordulhatnak. A kivonaton tapasztalt eltérések egyeztetéséhez szükséges: az adóévet érintő bevallás má­solatok, továbbá a befizetést igazoló feladóvevény, vagy a banki átutalásnál a bank igazolása a terhelésről, illetve egyéb más iratok. Ezeket az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátani. Lényeges továbbá az is, hogy az adózó pontosan közölje adóazonosítóját. Kárpótlási jegyek a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsdéi az elmúlt héten ismét „mély repülésbe" kezdett a kárpót lási jegy. A hétfői 500 forinto: nyitóárról a múlt pénteki üz leti zárásra 435 forintra eset vissza a jegyek ára. Az átlagá is mintegy 60 forinttal csők kent egy hét alatt, míg múl hétfőn 499 forint volt, a pén teki üzletmenet átlagára csu pán 440 forintot ért el. A bró kerek a múlt héten a tőzsdéi összesen 277 üzletkötésbei 202,7 millió forintot forgal maztak a jegyekből. A jegyei árának zuhanása annak eile nére következett be a múlt hé ten, hogy újabb nyilatkozató! láttak napvilágot arról, misze rint az állami vagyonkezeli szervezetek megfelelő, piac képes állami tulajdont fogna! felajánlani a kárpótlási jegyei ellenében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents