Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-30 / 203. szám

4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. augusztus 30., kedd A városházán Augusztus 29-i ülésén be­számolót hallgatott meg a tes­tület a városi rendőrkapitány­ság munkájáról, különös te­Ülés kintettel a város közrendjére és közbiztonságára. Az objek­tív, mérhető számok alapján sikeres évnek minősíthető a tavalyi. Csökkent az elköve­tett bűncselekmények száma, különösen a súlyosaké, ugyanakkor javult a felderítési mutató. Kiegyensúlyozottnak és kreatívnak értékelhető a rendőrség és az önkormány­zatok kapcsolata, bizonyítja ezt a közösen létrehozott ala­pítvány a város és városkör­nyék közbiztonságáért. Megtárgyalta a testület az Építőipari és Városgazdálko­dási Vállalat tavalyi gazdasági tevékenységéről szóló beszá­molót. Tekintettel a vesztesé­ges gazdálkodásra, a terve­zettnél korábbi gazdasági tár­sasággá való átalakítás feltéte­leinek a kialakítását tűzte ki feladatul. Elfogadta a képviselő-testü­Köszönjük, Laci bácsi! Vajon hányán nézték vé­gig könnyes szemmel an­nak idején a Legyetek jók, ha tudtok fűm árvagyer­mekeit? A film mesevilág, egy gombnyomás, s máris megszabadulhatunk a lel­kiismeretünket nyomasztó képektől. A valóság más - legyinthetünk. Legyinthetünk? Kérdezzük meg az ireg- szemcsei Általános Iskola és Diákotthon pedagógu­sait, hány gyermek tölti a nyári szünidőt az intéz­mény zárt falai közt. Öt- ven-hatvan közötti Számot fognak mondani. Gyerme­kek, szeretre vágyók, apa, anya, testvér, család után vágyók, akiket nem vár család, néha egy életen át sem. Hogy ezek a gyerekek is szeretnének nyaralni? Újat, mást látni? Az államilag fenntartott gyógypedagógiai intézmé­nyek közt - ahol a szűkös anyagi lehetőség nem újke­letű probléma - évek óta fennáll a csereüdülések rendszere. Ilyen csereüdü­lésen vett részt tizenöt alsó­tagozatos iregi kisdiák - egy hétre szállást cseréltek Szentendrén élő társaikkal. Gyönyörködhettek Szen- temdre apró házaiban, ha­józhattak a Dunán, meg- mászhatták Visegrád Fel­legvárát, kipróbálhatták a HEV-et, a metrót, ámulhat- tak az Allatkertben. Hogyan sikerülhetett mindez? Elsősorban Gonda Józsefné érdeme, aki fá­radhatatlanul szervezte a nyaralást, s támogatónak megnyerte a Zsigár Bt-t, dr. Sass Oszkárt, Esés Gyulát, a Mix diszkontot - és egy pályázatát is elfogadták. Es köszönhető még Laci bácsinak, a szentendrei révkapitánynak, aki hozta- vitte a kis csapatot hajójá­val a város és a sziget kö­zött. Mennyi lehetett a ta­rifa? Soha nem kérte. Szürke póniján mind a ti­zenöt gyerek lovagolt, és zsebéből reggelente előke­rült egy-egy csokoládé. Egy napon vetélytársa is akadt, egy igazi tengerész, aki csupán annyit mondott: estére mindenkit elviszek csónakázni. És tette. Nevét nem árulta el. Szeretetet adtak, s ezért szeretetet kaptak tizenöt kisgyermektől. Köszönjük! Gonda Józsefné és Lódi Éva nevében is: Csereklei Gabriella Hol tart a Fornád Rt.? Értékesítésre váró vagyon a központban után let a tájékoztatót az önkor­mányzat 1994. első félévi vég­rehajtásáról. Az időarányos bevételek a tervezetthez ké­pest 62,8 %-ra teljesültek, ugyanakkor a kiadások 54,7 %-ban realizálódtak. Vissza­fogott és takarékos gazdálko­dással reális remény van arra, hogy az idei költségvetési év zökkenőmentesen, megszorító intézkedések nélkül teljesül, ami a körülmények ismereté­ben nem elhanyagolandó eredmény. A városi művelődési köz­pont is alapítványt hozott létre a „Tamási Fúvószeneka­rért" néven. Feladatául a ze­nekar működési feltételeinek a javítását és a szakmai munka segítését tűzték ki. A képvi­selő-testület az engedélyezés mellett úgy döntött, hogy pénzzel is támogatja az ala­pítványt. Holland vendégek Rendszeres olvasóink ko­rábban már értesülhettek ar­ról, hogy az önkormányzati hivatalok szintjén kapcsolat kezdett kialakulni Pincehely és a hollandiai Uotgest telepü­lés között. Azt is megírtuk, hogy egy kamionnyi irodabú­tort és sok-sok tulipánhagy­mát küldtek a hollandok, és szóltunk arról is, tavalyelőtt Pincehelyre látogattak, amit a Kaposmenti település lakói tavaly viszonoztak. A szépnek ígérkező kapcso­lat nem fejlődött sem partner­településivé, sem testvérváro­sivá, kialakult viszont belőle a családok kapcsolata. Nos, e családi „vállalkozás" érezteti hatását nemsokára, ugyanis szeptember 8-án holland ven­dégek érkeznek Uotgestből Pincehelyre és szeptember 12-ig gazdag programról gondoskodnak nekik az őket fogadó családok. Lesz labda­rúgó mérkőzés a két település csapatai között, azonkívül pe­dig ellátogatnak Pécs környé­kére, illetve a Balatonra, foga­dást és bált rendeznek tisztele­tükre Pincehelyen és Tamási­ban is vendégül látják őket. A felmerülő költségeket a csalá­dok állják - nyolcezer forintot. fizettek be a közös progra­mokra -, s az otthoni kiadások is őket terhelik. Fomádról csak azt lehetett hallani, olvasni az elmúlt időszakban, hogy a környeze­tében lévő pusztákkal egye­temben el akar válni Tamási­tól - ezt nemrégiben népsza­vazással is megerősítették -, ám arról kevesebb szó esett, hogy hol tart a volt Tamási Állami Gazdaság, a Fornád Rt. Mivel úgy véltük, van új Fomádon is a nap alatt, ezért munkatársaink felkeresték Dorfmeister László igazgatót, s a következőket tudták meg tőle. A két éve kezdett decentra­lizációs, privatizációs tervet végrehajtották, értékesítették azokat a vagyonrészeket, ame­lyeket lehet. Az állattenyész­tési és a növénytermesztési vagyonrészt földbérleti lehe­tőség nyújtása mellett próbál­ták meg egyben értékesíteni. A százötvenmilliós vagyonból öt egység elkelt - kettő még új gazdára vár -, s a fornádi szarvasmarhatelepet egy né­met kft., Csollányospusztát egy magánvállalkozói közös­ség, az okrádi hízómarha tele­pet egy magyar-német kft., az okrádi növénytermesztési egységet és gépműhelyt egy magyar kft, a csehi sertéstele­pet egy magyar kft. vásárolta meg. Értékesítésre vár a hé- kúti üszőtelep és a kecsegei sertéstelep. Áz utakat és a vízhálózatot is eladják - az előbbi csak jelképesen ér­tendő, mivel valószínű, hogy az önkormányzaté lesz -, az utóbbira, a kútra és a vízháló­zatra, ezzel együtt az üzemel­tetésre viszont van pályázó. Dorfmeister László kitért a privatizációt kísérő „hallomá­sokra" is, aztán úgy reagált rá­juk, hogy akinek volt pénze vagy nem volt ugyan, de vett fel hitelt és most nyakig ül benne, az privatizált, aki nem így tett, az nincs benne. Az úgynevezett „osztogatásról" pedig annyit mondott el, hogy az értékesítendő vagyont nyilvánosan meg kell hirdetni két országos, illetve egy me­gyei lapban, közjegyző előtt bontják a borítékokat, a va­gyonértékelést megvizsgálja az ÁVÜ és ha mindent rend­ben talál, akkor mehet a do­log. 1992. szeptemberétől nap­jainkig 22 lezárt tranzakcióból az ÁVÜ 20-at engedélyezett, kettő engedélyezése folya­matban van. Fomádon jelen­leg 6 adásvételi szerződést ké­szítenek elő az ÁVÜ-höz való beterjesztésre. Mi lett a Fornád Rt-ből kér­deztük a címben és kérdezzük most is. A tőketartalékban negyvenötmillió szerepel, ami értékesítésre vár. A régi gaz­dasági központra koncent­rálva 1200 hektár föld maradt, 2900 vagon tárolókapacitás, 2000 vagon szárítókapacitás, 3500 tonna vetőmag - éves szinten - a borsótól az apró magvakig minden, SKIOLD takarmánykeverő és 3500 hek­tár megműveléséhez szüksé­ges gépsor, hogy gazdálkodni és szolgáltatni tudjanak. Az rt-t június 29-ével az ÁVÜ meghirdette, erre két pályázat érkezett - egy külső cég és egy MRP és MBO menedzsment közös pályázat, amiben a dol­gozók jó része és a gazdaság vezetői vannak benn -, várják a döntésről szóló értesítést.-él- Fotó: gottv áld A gazda egy német kft. A kalkulálók és a vállalkozók — Az még csak hagyján, hogy könyvelési iroda, de az már sok - kimondani is nehéz -, hogy Calco-Rex - dünnyögi egy atyafi Tamásiban a Buda­pest Bank székháza (a volt já­rási pártbizottság épülete) előtt, a homlokzatra tekintve. — Aki érti, annak pofonegy­szerű, aki nem, annak bonyo­lultabb - somolyog a jólérte­sült társa -, aztán bekíséri az épületbe. * — A Calco egy régi számí­tógép neve volt és kalkulálást jelent, a rex pedig királyt, így az irodánk neve azt jelenti, hogy A kalkulálás királyai - magyarázza Gere Zoltán, s közben mosolyog, s abból arra lehet következtetni, jól kifun- dálták azt a nevet. A Calco- Rex Kft. azonban több egy jól menő könyvelési irodánál, hi­szen az említett épület első emeletén van a vállalkozói al­központ is szeptember óta. Ennek a története pedig egy­szerű. A Calco-Rex Kft. mun­kája könyvelésen alapul, azonkívül pedig számítás- technikával, szoftverek érté­kesítésével is foglalkoznak, magánvállalkozásban pa­pír-írószerben „utaznak", az­tán meg van egy kis nyomdá­juk, ami A/4-es méretben tud nyomni. Mivel akik előtte vit­ték a tamási vállalkozói al­központot, másként döntöt­tek, így adódott a lehetőség, hogy - ha már profilba illik és látnak is benne fantáziát - a Calco-Rex foglalkozzon a vá­roskörnyék kis-, és közepes vállalkozóival. Az alközpont szeptember­ben került a jelenlegi helyére, de valójában csak januártól működik. Régen az önkor­mányzat adott egy alkalma­zottat és támogatást, aki mun­kaidőben végezte el a felada­tokat, most viszont a támoga­tás maradt - havi nyolcezer forint+tíz százalék áfa -, ezért elvárja az önkormányzat, hogy a kezdő vállalkozókat a kft-nél világosítsák fel új tevé­kenységük lényegéről, a költ­ségekről, a tb-ről, az szja-ról és egyéb problémák megoldását is segítsék. Egyéb probléma? Igen, például, a pénz. Azt szokták mondani nem kevés éllel, hogy az a legkevesebb, és valóban így is van ez Tamá­siban és a városkörnyéken. Márpedig a föníciaiak talál­mánya nélkül nehéz akármibe is kezdeni. A sok munkanél­küli a vállalkozói alközpont­ban döbben rá igazi helyze­tére. Legtöbben a szolgálta­tást, illetve a kereskedelmet választják - főleg a palacko­zott italok boltját -, de tőke­szegényen sok gond adódik. A legtöbb, aki bement az al­központba - tízből nyolc ! -, a mikrohitel után érdeklődött, s közülük elég sokan igénybe is veszik. — Mivel nincs minden vál­lalkozónak fénymásolóval, fax-szal felszerelt irodája - irodája sincs - , így azzal is rendelkezésre állunk - ma­gyarázza Gere Zoltán, majd elmondja azt is, hogy tapasz­talatokra építve alapfokú tan­folyamot szerveznek kisvál­lalkozóknak, amelyen megta­nítják a bizonylat kitöltését, a hitelkamat átutalást, azt, ho­gyan lehet bankból csekken pénzt felvenni és minden olyan praktikus és alapvető dolgot, amivel nap mint nap találkoznak. — Ismereteink szerint a vállalkozó nem szívesen tölti idejét képzéseken - vetjük közbe. — Ez a kicsiknél nem így van - cáfolja a közénk tele­pedő Krizsán László, az al­központ másik szakértője. - A nagyobb egyéni vállalkozók, a bt.-k, kft.-k vezetői tudják, mit akarnak, kvalifikáltabbak is a kicsiknél, de tudják azt is, hogy fontosak a tanfolyamok. Az más kérdés, hogy ők már kinőtték az alközpontot, nekik inkubátorház kellene. A hoz­zánk fordulók többsége azon­ban kisvállalkozó, olyan, aki annyit keres, mint egy átlag alkalmazott és olyan, akinek kell a mikrohitel, kell az isme­ret. És kell a jövő is. Ennek ér­dekében közvetíti az alköz­pont a szekszárdi központ ál­tal kiírt pályázatokat, tende­reket, ezért adnak tanácsot a vállalkozóknak, kedvező fel­tételű Mikrohitellel állnak rendelkezésre és ezért szer­vezték meg többek között márciusban a szakmai napot, amikor a Tolna Megyei Vál­lalkozói Központ munkatársai mutatkoztak be, adtak tájé­koztatót aktuális tevékenysé­gükről, és lehetőséget biztosí­tottak arra, hogy tőlük, vala­mint az őket elkísérő társada­lombiztosítási, munkaügyi, il-, letve APEH szakembertől ta­nácsot kérjenek. Tervek van­nak, realizálódásukig is ajánl­juk figyelmükbe a vállalkozói alközpontot Tamásiban. * — Azt még mindig nem tudom kimondani, hogy mi­lyen könyvelési iroda ez - dönnyögi az atyafi kifelé jövet az épületből -, de azt tudom, mert hallottam az újságírók „kioktatását", hogy a kalkulá­lás királyainál van a vállalko­zói alközpont Tamásiban. Támogatás tanévkezdéshez Azt tanácsolta az előző kormány egyik prominens képviselője a tavasszal, hogy az önkormányzatok ne sírja­nak, vegyenek fel hitelt - így csinálják Európában is -, az­tán működőképesek lesznek. A tanács - úgy látszik - nem, vagy csak kevés helyen talált értő fülekre, az önkormányza­tok, a képviselő-testületek ugyanis úgy irtóznak a hitel­től, mint ördög a tömjénfüst­től. Lehet, hogy nem értik az idők szavát, és hat a régi bei­degződés, miszerint sem ott­hon, sem máshol nem jó adós­ságba keveredni, de lehet, hogy csak mást, az egysze­rűbb megoldást keresik. De ta- lálnak-e? Keszőhidegkúton is meg­kapták választások előtt írt pá­lyázatukra a kért kétmilliót - ez az önhibájukon kívül hát­rányos helyzetben lévő tele­püléseket „illette" az említett időben -, s ebből kialakítattak egy buszöblöt. A másikra is kellene pénz, ám ebből van a legkevesebb. E tény ismereté­ben a szeptemberi iskola-, il­letve óvodakezdést megelő­zően 6 éves korig minden gye­rek két-kétezer forintot kap, az általános iskolásoknak kifi­zeti az önkormányzat a tan­könyvek árát és buszbérletét, valamint a térítési díjakból is átvállalnak, de a középfokon tanulóknak is kizetik számla ellenében a tankönyvek árát. Az említett segélyek összege kb. százötvenezer forintot je­lent majd az önkormányzat­nak. Ezt be kellett tervezni, adni kell az idén is. Ha már az iskolakezdésről szóltunk, elmondjuk, az úgy­nevezett fejkvóta régen nem elég már, a dupláját kell fi­zetni. Az óvodás korúak közül egy-egy gyerek után 55 ezer forintot fizetnek a pincehelyi önkormányzatnak, az intéz­ményt fenntartónak, s 82 ezret az iskolások után. Regölybe hét gyerek jár iskolába, az utánuk fizetendő összeg 89 ezer forint. Helyben működő önálló iskolára gondolni sem mernek. Mindezek természetesen márciusi adatok, a tavalyi ta­név összegei, de úgy tűnik, ezután is tudnak ennyit fi­zetni. Áremelésre viszont nem készültek fel - márpedig a mindennapok történései erre „ösztönöznek" mindenkit - , mint ahogy arra sem, hogy harminc fölött legyen a jöve­delempótló támogatásban ré- szesítendők száma. (Ismert, az összeg felét az önkormányzat fizeti.) így aztán nem véletle­nül mondja Péter András kör­jegyző, hogy az idén semmi fejlesztésre nem futja már, s talán hitelt sem kell felvenni.

Next

/
Thumbnails
Contents