Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-03 / 181. szám
4 «ÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1994. augusztus 3., szerda Októberben Fatimába utaznak az EKHO-val Imola fiókgyógyszertár Kaposszekcsón Megismerni a világot, a népeket Beutazni a világot, bejárni idegen országokat, megismerni az ott élő népek szokásait, kultúráját, csodálatos dolog. Ezeknek az utazásoknak az élménye örök nyomot hagy az emberek emlékezetében. Az évek elmúltával előkerülnek a bejárt vidékek emlékképei, s jóleső érzéssel gondolnak vissza arra, azokra, akik lehetővé tették ezeket a kirándulásokat. A dombóvári Farkasdi András címzetes apát, esperes plébános tíz évvel ezelőtt kezdett utazásokat szervezni, elsőként határainkon belül, Magyarországon. Farkasdi András címzetes apát elmondta, hogy őt az vezérelte, amikor az első kirándulások szervezésébe belefogott, hogy kimozdítsa az idős embereket a megszokott, hétköznapi környezetből, s ismerjék meg a világot, ismerkedjenek meg más népek vallási szokásaival is. A magyarországi búcsúhelyekre az első időkben az Expressz autóbuszaival jutottak el, s az utazások során Békeffy István - mindenki Pista bácsija - idegenvezetése segítette az embereket a tájékozódásban, az idegen táj, az emberek jobb megismerésében. Aztán változtak az idők, változtak a szervezők, s az emberek igényei is. A szervezői „háromszögben" az utazási iroda változott, mert immáron ötödik éve annak, hogy a dombóváriak útjait a szekszárdi EKHO Autóbuszközlekedési Gmk bonyolítja buszaival. A kirándulások egyre népszerűbbek lettek, Bony- hádtól Mecseknádasdig, Bikáitól Mágocsig, s a sort lehetne folytatni, hogy honnét jelentkeztek érdeklődők, hogy a dombóváriakkal tartanának az útjaikon. Lassan kinőtték magukat a kirándulások, az országhatárokon túlra is. Fölvetődött, miért ne mehetnének el Marizellbe, de Rómába is el kellene jutni. A terveket, elképzeléseket a megvalósulás követte, mert több alkalommal jártak Mariazellbe, ahol a meghitt környezetben a csoportnak Farkasdi András misézett. Nem volt tömeg, magukban voltak, s maguk imádkoztak. No és a római kirándulások, a pápával való találkozások élményei mind-mind felejthetetlenek. És most ismét készülődnek. Augusztus 8-án egy autó- busznyi utas indul Mariazellbe, ahol a mostani alkalommal is Farkasdi András celebrálja a misét. Egyéb programokat is szerveznek, mert Bécsben megnézik a várost, ellátogatnak a melki apátságba, a bencések otthonába, majd hazafelé jövet betérnek Mária- schützre is. Az augusztusi hónap még egy „csemegét" ígér: augusztus 29-én Rómába utaznak, és szeptember 19-én is hasonló kirándulás lesz. A napokban a szervezői hármas - Farkasdi András, Békeffy István, és az EKHO Autóbuszközlekedési GMk vezetője, Nyakas Zoltán - ösz- szeültek és egyeztették az október 6-i út programját. Ennek a közel 6000 kilométeres kirándulásnak a végcélja a portugáliai Fatima lesz. A tizenkét napos út során az olasz és a francia riviérán át először Lourdes-ba látogatnak, majd a Pireneusokon át október 13-ra érkeznek Fatima-ba. Az imádság városában a világ minden részéről érkeznek zarándokok, ahol mindenki együtt imádkozik, és nincsenek különbségek, a valóságos egyszerűség az uralkodó. Nem ez az első alkalom, hogy a „világi" ünnepségen részt vesznek a dombóváriak, ez már a harmadik a sorban. A programegyeztetésen szóba került a jövő év is. Terveznek utat Krakkóba és Czestochova-ba, szeretnének eljutni Münchenbe, az Andex bencés apátságba is. Mini AGRO Kapospulán „Egy árunál nem lehet leragadni” Kapospulán Nagy Gyula és felesége immár 1991 óta családi vállalkozásban dolgozik: ekkor nyitották meg Mini AGRO elnevezésű üzletüket. A teljességhez tartozik, hogy a kereskedelemben nem ez volt az első lépésük. — A Color Ipari Szövetkezetnél voltam diszpécser, a feleségem pedig a raktárban dolgozott. - kezdte Nagy Gyula. - Már munka mellett is foglalkoztunk csirkével, több mint 3000 darabot tartottunk. Bizony rá kellett jönni, hogy munka mellett nem lehet csinálni. Hat év után a csirkéről a gombatermesztésre tértünk át, 150 mázsa gombánk is volt. Mint minden, a bolt is vállalkozásként indult: kertikapákkal, fűnyírókkal, műanyagárukkal, palackozott italokkal, vegyiárukkal, biotermékekkel, vetőmaggal. A fiam nemrégiben váltotta ki a vállalkozását, ő papírárut tart. — Honnan jött az üzlet ötlete? — Sokminden máson is gondolkodtunk, így a vendéglátóegységen is, de ez az ötlet nem bizonyult jónak, mert a házunk a főúttól kissé félreeső helyen van. Amikor a bolttal 1991-ben kezdtünk, ilyen jellegű még a környéken sem volt, azóta aztán már akad bőven konkurencia. Igaz, a boltnak is hátrányára van, hogy kissé zárt helyen lakunk, de valamit csinálni kellett. — A kisgépekhez hogyan jut hozzá? — Volt kereslet, most már azonban telítődött a piac. A kisgépek több helyről is beszerezhetők. Annyira alacsony áron lehet értékesíteni őket, hogy a beszerzési és az értékesítési ár között szinte már nincs is forint. Először a szegedi vas- és fémiparival volt szerződésem, majd egy jóideje már Szabadszentkirályból hozom a gépeket, az ekétől a sarabolóig, a motoros szivattyúig, szinte mindent. A műanyagárut pedig Szek- szárdról szerzem be. — Miért mini az üzlet neve? — Az üzlet nem nagy, és még raktárkészletünk sincs. Mindig van mutatóba áru, megnézik a vevők, s ha megtetszik, megrendelik. Két-há- rom napon belül beszerezzük a kiválasztott árut. Ezt azért is így csináljuk, mert még most is van olyan áru, amibe benne fekszik a pénzem, és nem tudtam eladni. — Ezen kívül hogyan történik az értékesítés? — Az értékesítés csak úgy megy ahogy mi csináljuk: Komló, Dombóvár, Sásd - állandóan úton kell lenni, mert ha itt várnánk a vevőt, akkor nem lenne semmi. Menni kell, csak így lehet bevételhez jutni. A másik az, hogy mindennek jóval alacsonyabb áron kell kelni, mert így el tudjuk adni. — Itt helyben milyen a kereslet? — Szinte nulla, nem is nagyon ismerik a boltot. Dombóvár közel van, beutaznak, s megvásárolnak mindent egy- helyen. A műanyag például itt egyáltalán nem megy. Nem jellemző, hogy itt vásároljanak a helybeliek. Kezdetben nagyobb volt az érdeklődés, de most már nem. Ezért is valljuk, hogy egy áru mellett nem lehet leragadni, muszáj mindig váltani. Mindig azt kell hozni, amire igény van. Vannak üzletkötők, de inkább mi szerzünk be mindent. Inkább az igényekre hagyatkozunk, főként az olcsóbb termékekre. Az ára olyan legyen, hogy azt megvegyék az emberek. — 2991 óta fokozatosan bővítettek, most milyen változtatáson gondolkodnak? — Az üzletben nem szándékozunk változtatni, de bővíteni igen. Mégpedig primőráruval foglalkozunk, paprikával, uborkával, aztán majd meglátjuk. Az útiköltség megtérül Kovács János gyógyszerész és Nyisztor Teréz Kaposszekcsón az orvosi rendelő udvar felőli végében falumúzeumot rendeztek be. Itt azonban „kinőtte magát" és a múzeum anyagát az iskola közelébe, tágasabb helyre költöztették. így aztán az épületben üresen maradt egy tágas rész, a múzeum helye. A hasznosításán gondolkodva gyorsan megszületett az ötlet, hogy kisebb-nagyobb átalakítással berendezhető itt egy fiókgyógyszertár. Annál is inkább, mert évek óta szeretett volna a lakosság ilyet. Az elképzelést a tervek elkészítése, a megvalósítás követte, mert ezután röviddel a polgármesteri hivatal kiadta a kivitelezőnek a munkát az átalakítás, a javítás elvégzésére. A berendezés elkészíttetésével már sokkal több gond volt, mert az a gyártó, akivel először kötöttek szerződést a speciális bútorok készítésére, nem tartotta meg a szavát, így másikat kellett keresni. A dombóvári Imola magángyógyszertárral kötött szerződés szerint - innét ered a fiókgyógyszertár elnevezése is - nemrégiben nyitották meg a zömében gyári készítményekkel fölszerelt új fiókgyógyszertárat. A készlettel - 800-1000 féle gyógyszer van a polcokon - igazodnak ahhoz, hogy a doktornő milyen gyógyszereket használ. Itt gyógyszerek készítésére nincs lehetőség, de a leggyakrabban fölírt készítLetaposott díszeseibe Az eset Döbröközön történt, néhány nappal ezelőtt. Telefonon kereste meg ügyeletesünket Nemes Lajos döbröközi olvasónk, és fölháborodva mesélte a következőket. A történet még az elmúlt évre vezethető visz- sza, amikor nagyobb mennyiségű tujához, díszcserjéhez jutott hozzá. Úgy gondolta, mivel neki nincs rá szüksége, fölajánlja az önkormányzatnak: ültettesse el a cserjéket a faluban. Nem kellett, így aztán nem akarták, hogy veszendőbe menjen a növény, az idén tavasz- szal összefogtak a Külső utcában lakók, s végigültették a tujával az út szélét, közvetlenül a járda1 mellett. Szépen cseperedtek a tu- jacserjék, örültek is az utcabeliek, mert a poros utcájukat kicsit magasabb nívóra emelte az elültetett tujasor. El is kelt az üresen maradt telek, ahol mostanában nekifogtak az építkezésnek. Ez még nem is lenne baj, sőt, legalább gazdája lesz a teleknek, hanem a gond akkor kezdődött, amikor megjelent egy kamion. Jó nagy adag sódert leöntött az üres telekre, no nem az építési területre, hanem a hozzá tartozó járdára, s természetesen az ide is elültetett tujákra. S ez még nem volt elég, végig is kocsikáztak rajta. Csak párat lehetett belőle megmenti, amit az utcában lakók kiástak, s máshova ültettek el. A kár nem mérhető pénzben. Nemesék jelentették a rendőrségnek is az esetet, de az üggyel nem foglalkoztak. Ugyanígy tett a helyi önkormányzat is. Hogy ki a felelős? Nem áll módunkban, hogy keresgéljük, de lelke legyen rajta annak, aki tönkretette a tujasort! ményeket előre elkészítve, megkaphatják a betegek. A vényre fölírt gyógyszerekért sem kell sokat várakozni, mert másnapra már megérkezik Kaposszekcsőre. Mint azt Kovács Jánostól, a gyógyszerésztől megtudtuk, az Imola adta a szakmai munkát, a gyógyszereket, az ön- kormányzat pedig biztosította a feltételeket. Elmondta még azt is, hogy azért is létesült ez a patika, mert a községben nagyon nagy lett rá az igény. Az eltelt rövid idő óta is az a tapasztalat, hogy a szekcsőiek értékelik a kivitelezést, s magukénak érzik a gyógyszertárat. Nyisztor Teréz, kaposszek- csői lakos, vénnyel a kezében érkezett a gyógyszertárba. Hova is mehetnének szórakozni a kocsolai fiatalok? A költőinek tűnő kérdésre válasz nem igen van, mert egy kistelepülésen kevés lehetőség adódik a szabadidő kellemes eltöltésére. Nem marad más, mint a vendéglő vagy pedig Dombóvárra utaznak, ahol a város többféle lehetőséget kínál. A kocsolai Somogyvári Tamás és a felesége gondoltak egyet, s az ötletet megvalósítandó, ez év februárjában élet- rehívtak a faluban egy videotékát. Nem kell kazetták Százaira gondolni, mert kicsi faluhoz kicsi tékát méreteztek, közel száz kazettával. Több vidócéggel kötöttek szerződést, így az Intervidóval, az Omegával, a Fókusszal, a Vi- cóval is. A községben nagy az érdeklődés a filmek iránt, igaz, most ilyenkor nyáron kevesebben néznek videót, mint máskor. Az emberek elfoglaltak, nem érnek rá a tévé elé ülni. A videotékának közel húsz klubtagja is van, ami rendkívül kedvező, mert a 60-80-100 foCsaknem valamennyi gyógyszert megkapott, csupán egyet nem, mert azt készíteni kell. Az ő véleményét is kikértük a gyógyszertár létesítéséről. Lelkesen, s örömmel válaszolta: — Bizony már régen kellett volna patika. Ma, amikor egyre drágábbak a gyógyszerek - és persze nemcsak a gyógyszerek, hanem minden -, az útiköltség sem olcsó. Amit eddig azért kellett fizetni, hogy beutazzunk Dombóvárra, most megspóroljuk. Ez nagyon jó, mert a magasak az árak, a nyugdíjak viszont alacsonyak. A gyógyszert viszont mindenképpen meg kell venni, ha beteg az ember...! p.teri. rintos kölcsönzési díjból - 24 órás időtartamra - még 20 forint kedvezményt is kapnak. Mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztály válogathat a kazetták közül kedvére. Rendkívül népszerűek a Búd Spencer, és a különböző akciófilmek, és a „frász" ellenére imádják a horror filmeket. Mint azt Somogyvári Ta- másnétól megtudtuk - aki pár hónapos babával van otthon -, fölvették a kapcsolatot más videotékával is azzal a céllal, hogy a kazettákat egymás között cseréljék. Mégpedig úgy, hogy válogatnak a készletből: melyik az a film, amit még nem láttak a kocsolaiak, s annak fejében ők is adnak a másik vidósnak, ami ott újdonságnak számít, így kerültek kapcsolatba a dalmandiakkal, a kurdiakkal is, és érdeklődnek a hőgyé- sziek is. Természetesen a készletet bővíteni szeretnék, de majd inkább a betakarítás után, őszszel, mert akkor jobban ráérnek az emberek a tévé elé ülni, videofilmeket nézni. A kazettákat téma szerint rendszerezik Imádják az emberek a horrorfilmeket Videotéka Kocsolán
