Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-24 / 198. szám
1994. augusztus 24., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 _________ V állalkozóknak a gazdasági kamarákról (1.) A gazdasági kamarák olyan köztestületek, amelyek ön- kormányzaton alapuló működésükkel kell, hogy előmozdítsák a gazdaság szerveződését, fejlődését, a piaci magatartás tisztességét, az üzleti forgalom biztonságát, valamint a gazdaság működésével kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátását. A köztestületek önkormányzattal és regisztrált tagsággal rendelkező szervezetek, amelyek létrehozását a törvény rendeli el. A gazda- x sági kamarák esetében aki gazdasági tevékenységet folytat, az kötelezően valamelyik gazdasági kamara tagjává válik. A kamarák csak úgy tudr ják feladataikat hatékonyan ellátni, ha az összes gazdálkodó szerveztet tömörítik. Gazdálkodó szervezetek: az állami vállalatok, a gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági vállalkozók. A gazdasági kamarákat területi elv alapján minden megyében és a fővárosban kell megszervezni. A törvény háromféle gazdasági kamara felállítását írja elő: — kereskedelmi és iparkamarák, — kézműveskamarák, — agrárkamarák. A területi (megyei) gazdasági kamarák számára a Gktv. kötelezővé teszi az országos gazdasági kamarák (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Kézműveskamara, Magyar Agrárkamara) megalakítását. A gazdálkodó szervezet ahhoz a területi kamarához tartozik, amelynek illetékességi területén a székhelye található. Kamarai típusba történő besorolása profiljának függvénye. A gazdasági kamarák tagjainak jogai, kötelességei: A kamarai önkormányzatok tagjaik irányítása alatt az ő érdekükben működnek. A tagoknak tanácskozási, szavazati joguk van, illetve választottként tisztséget viselhetnek a kamarai testületekben és igénybe vehetik a kamarai szolgáltatásokat. Kötelességük betartani a kamarai alapszabályban foglaltakat és működési hozzájárulást fizetni. A kamarák szervezeti felépítése: A legfőbb szerve a küldöttgyűlés. Testületi szervei: elnökség, ellenőrző bizottság, etikai bizottság, valamint az alapszabály által létrehozott más szervezeti egység. A működéssel járó költségek fedezeti forrásai: a tagdíj, a szolgáltatásokért kapott díjak, egyéb bevételek. A gazdasági kamarák működése felett kizárólag törvényességi felügyelet érvényesülhet. A jogszerűségen kívül (alapszabály, belső szabályzatok tekintetében) más célszerűségi, hasznossági szempont a felügyelet körében nem alkalmazható. A Kormány a kereskedelmi és ipar-, valamint kézműveskamarák felügyeletére az ipari és kereskedelmi minisztert, az agrárkamarák felügyeletére a földművelésügyi minisztert jelölte ki. Az 1994. XVI. tv. A gazdasági kamarákról a Magyar Közlöny 31. számában (1994. március 22.) található. Majtényi Ferenc Jön: újabb japán hitel Várhatóan még az idén, a harmadik, il- letve negyedik negyedévben létrejön a szerződés a Magyar Nemzeti Bank és a Japán Eximbank között egy újabb japán forrású I vállalkozói hitel megszervezéséről. Egyelőre még nem ismeretes, hogy ennek összege mekkora lesz. A következő hetekben a kereskedelmi bankoknál megkezdik az igény- I felmérést, s valószínűleg ennek alapján álla- 1 pítják meg a keretösszeget. Mint ismeretes, az első japán forrású vál- I lalkozói hitel nyújtásáról a szerződés 1992 végén jött létre. A megállapodás alapján a Japán Eximbank 13 milliárd japán jent bocsátott az MNB rendelkezésére, ami akkor mintegy 11,8 milliárd forintnak felelt meg. A Magyar Nemzeti Bank ezt az összeget ugyanekkora saját kerettel kiegészítette. A kedvezményes hitel célja az, hogy segítsék a kisebb vállalkozásokat. A forrást az MNB azóta kihelyezte a kereskedelmi bankokhoz, s a pénz jelenleg a vállalkozásoknál van. Hamarosan megkezdődik az első kölcsönök törlesztése is, így várhatóan ismét lehetőség nyílik ennek a kölcsönnek az újrahasznosítá- ! sára. Mivel a hitel igen gyorsan elfogyott, így az MNB tárgyalásokat kezdett a Japán Exim- bankkal egy újabb kölcsönről. Azért, hogs a japán forrású vállalkozói hitel folyósításában ne legyenek fennakadások, az MNB 6 milliárd forinttal már megelőlegezte ezt az újabb japán kölcsönt. Ezért ha nem is minden kereskedelmi banknál, de jelenleg is hozzá lehet jutni ilyen kölcsönökhöz. A második japán hitel abban fog különbözni az elsőtől, hogy azt az MNB saját résszel nem egészíti ki. Mint ismeretes, az eddigiek szerint a kamatozás kedvezményes, igazodik a jegybanki alapkamathoz, mértéke annak 75 százaléka. Erre a kamatlábra a kereskedelmi | bankok 2 százalékos kamatrést számítanak fel, s ezen kívül további 1 százalékos kezelési költséget is kérhetnek. A hitel futamideje az igényelt kölcsön nagyságától függ. Kétmillió | forintig a futamidő maximálisan 8 év. Kettő | és 10 millió forint között 10 év, és efelett már | 15 éves futamidő is meghatározható. A türelmi idő nagyságát a kereskedelmi bankok I szabják, ám az nem haladhatja meg az öt évet. Hol a bérgarancia alap? A befizetésre törvény kötelez, a felhasználásra nincs előírás Jövedéki termékeket forgalmazók vizsgálata Az egyéni és a társas vállalkozók egy része egyáltalán nem ismeri a jövedéki törvény előírásait, míg a vállalkozók másik része tudja: kereskedelme törvénysértő, de bízik abban, hogy elkerülheti az ellenőrzést. Erre a véleményre jutottak a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának munkatársai, akik közösen vizsgálták az égetett szeszes italt, kávét és cigarettát forgalmazó üzletek kereskedelmét a jövedéki törvény előírásai szerint. A termékeken lévő zárjegyek vizsgálatának tapasztalatai szerint három megyében találkoztak az ellenőrzést végzők hamis vagy bizonytalan származású zárjegy használatával. A dohányipari termékeknél általában megfelelő volt a gyári zárjegyek felragasztása. A szeszes italoknál azonban több esetben sem felelt meg a zárjegyek felragasztása a törvényi követelményeknek. A kávéféleségek zárjegyellátottsága jó volt, a felragasztás helye és minősége megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az ellenőrök vizsgálták a magánsörfőzdéket is. A tapasztalatok szerint az engedéllyel működő sörfőzdék üzemeltetésével nincsenek problémák. Fogyasztóvédelmi szempontból azonban sajnálatos, hogy a sörfőzdék által használt üvegek betétdíja igen magas. Több megyében azt tapasztalták, hogy a vállalkozók hatósági engedélyek nélkül kezdték meg a sörfőzést. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek munkatársai megközelítően 6 millió forint értékű, a vám- és pénzügyőrség képviselő pedig további 6,8 millió forint értékű árut foglaltak le. A hamis zárjegyek azt jelentik, hogy egy vállalkozói réteg továbbra is illegálisan adómentes jövedelemre tesz szert. / Lízing Évkönyv Vámos László, a Magyar Lízingszövetség elnöke az idei Lízing Évkönyv megjelenése kapcsán elmondta, hogy jelenleg a szövetséghez mintegy 16 vállalat tartozik. Elsősorban a nagyobb lízingcégek vesznek részt a szövtség munkájában. Mintegy 30-35 kisebb cég működik még az országban, hamarosan ezeket is megkeresik, hogy bekapcsolódhassanak a szervezet tevékenységébe. A most megjelent Lízing Évkönyv részletesen ismerteti a szövetségben résztvevő cégeket és bemutatja gazdálkodásukat is. A költségvetési törvény szerint - az Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT) kötött megállapodásnak megfelelően - a gazdálkodók január 1-jétől a munkabér 0,3 százalékának megfelelő járulékot bérgarancia alap céljaira fizetik be. Ez az alap azonban még nem létezik. A pénz a Szolidaritási Alap „II"-vei jelzett elkülönített számlájára folyik be. Egy berettyóújfalui vállalat dolgozóinak 54 millió forintos, féléves bérhátraléka a napokban ráirányította a figyelmet a bérgarancia alap hiányára. A munkaügyi minisztériumban elmondták: az alap II-vel jelzett elkülönített számlájáról nincs információjuk. Az APEH csak az ezen kívüli Kárpótlási jegyek a tőzsdén Jelentős árfolyamzuhanás alakult ki a múlt héten a kárpótlási jegyek tőzsdei piacán. így a hét elején a kárpótlási jegyek tőzsdei átlagára 530-540 forint körül alakult, csütörtökre 457 forintra esett vissza, és úgy tűnik péntekre viszonylag kis forgalom mellett 488 forinton stabilizálódott a piac. Mint ismeretes, az árfolyamesést az váltotta ki, hogy a kormány privatizációs politikájában módosulás tapasztalható, nyíltan előnyben részesítik az eladásoknál a készpénzes fizetést a kárpótlási jegy, illetve az E-hitel rovására. Javaslat az adórendszer módosítására A reálszféra termékszerkezetének átalakítását, valamint versenyképessé tételét szolgáló beruházásösztönzési javaslatok képezik annak a tervezetnek a gerincét, amelyet az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium juttatott el a Pénzügyminisztériumnak a jövő évi adórendszer módosításával kapcsolatban. A program- csomag, amely átfogóan elemzi a hazai és nemzetközi adózási gyakorlatot, a jövő évre komplex, az adórendszer egészét érintő javaslatokat tartalmaz. A piacgazdaságokban általánosan alkalmazott ösztönzési módszer a termelőberendezések értékcsökkenésének degresszív leírása. Ezt az ipari és kereskedelmi tárca szerint a hazai viszonyok között is célszerű lenne bevezetni. Ez természetesen nem jelentene kevesebb adófizetést, csak egy meghatározott időintervallumon belül átcsoportosítaná az adóterheket. Mindez úgy történne, hogy a jelenlegi hétéves pótlási időszak alatt a 14,5 százalékos normát feltételezve a vállalkozások a leírási periódus kezdő éveiben magasabb kulcsokat alkalmazhatnának amely lehetővé tenné a technikai-technológiai megújítás forrásainak előteremtését. Az erre vonatkozó konkrét javaslatokat a minisztériumban, az OMFB-vel egyeztetve várhatóan még a hónap végére kidolgozzák. A beruházások élénkítését szolgálhatja az IKM szakértői szerint a társasági adókedvezmény. A szakemberek erre vonatkozó javaslata külön is foglalkozik a nagyobb, 200 millió forint érték feletti beruházásokkal, valamint a kisvállalkozások versenyképességének javítását szolgáló fejlesztésekkel. Az osztalék-visszaforgatást preferáló adókedvezmény tekintetében - a szakértők véleménye szerint - sem rendelkezünk megfelelő tapasztalatokkal, ám a kialakított jelenlegi szabályozás túlságosan bonyolult, és a visszaforgatási kedvezmény nagyságrendjén is indokolt változtatni. Sürgetik annak az adómentes beruházási céltartalékképzési lehetőségnek a megteremtését, ami lényegében a beruházási költségek meghatározott hányadának adóalapból történő leírását jelentené. A kritériumok között kitüntetett szerepet szánnak a munkahelymegőrzésnek, illetve -teremtésnek, továbbá kiemelt elbánást biztosítanának a válságövezeteknek. Az IKM szakértőinek az a véleménye, hogy a lakossági megtakarításokat is célszerű lenne adórendszeri eszközökkel a végleges tőkebefektetések irányába terelni. A szakemberek szerint ez elérhető lenne a kamatot és az osztalékot terhelő adók mérséklésével. A reálszférában történő üzleti befektetések ösztönzését segíthetné a magánszemélyek jövedelemadó-rendszerében működtetett befektetési - adóalapcsökkentési - konstrukció felülvizsgálata. A legkedvezőbb tőkekihelyezés és szerkezetváltás elősegítése érdekében a befektetési kedvezményt célszerű lenne portfolió jellegűvé tenni. Továbbá a szakértők javasolják a hároméves futamidejű állampapírokra az idén kiterjesztett befektetési kedvezmény eltörlését és a saját vállalkozásba történő befektetésekhez az 1991-ig nyújtott kedvezmény visszaállítását. A minisztériumi szakemberek egyetértenek az egyéni és kisvállalkozások, valamint az érdekképviseleti szervezetek ama igényével, hogy bevezetésre kerüljön az átalányadózás rendszere. Ehhez többek között az alábbi alapelvek figyelembe vételét javasolják: az átalányadózás az szja szerint adózó vállalkozói körben nem kötelező jelleggel alkalmazható mindenekelőtt a kereskedelmi, idegenforgalmi és a lakossági szolgáltatást végzők, valamint a mezőgazda- sági termelők körében. Feltételként azonban célszerűnek tűnik bevételi határt, esetleg létszámkorlátozást alkalmazni. Emellett az adminisztrációt a lehető legegyszerűbbé kell tenni. A szakértők szerint a rendszer kritikus pontja az áfa és a jövedelemadó illesztése. Az alapvető problémát az okozza, hogy az áfában az alanyi adómentes sáv határa jelenleg igen alacsony. Ahhoz, hogy mikrovállalkozások az átalányadózási rendszert széles körben alkalmazhassák, a jelenleg alkalmazott összegek - 500 ezer, illetve egymillió forint - 5-10-szeresre történő felemelésére lenne szükség. munkaadói, munkavállalói befizetésekről tájékoztatja a szaktárcát. A becslések szerint viszont mintegy 900 millió forint lehet ezen a számlán. Az ÉT-ben is elfogadottak szerint a költségvetésnek idén 600 millió forinttal kell kiegészítenie a munkaadók befizetéseit. Az így összegyűjtött pénzből az előzetes elképzelések szerint négyhavi minimálbérnek megfelelő bér és végkielégítési járandóságok átmeneti kifizetéséhez kaphatnának segítséget a felszámolás alá kerülő gazdálkodók. Később ezt a pénzt a felszámolás bevételeiből visszafizetnék. Bár a befizetésekről törvény rendelkezik, a felhasználásra eddig nem született jogszabály. Az előző kormányzat a korábbi parlamentnek már benyújtotta a bérgarancia alaptörvény-tervezetét, de több más törvénnyel együtt ezt már nem tárgyalta az Országgyűlés. A PM részéről meg nem erősített információk szerint a szaktárca számít a költségvetési hiány csökkentésénél az említett 600 millió forintra, s inkább jövőre kívánja bevezetni a bérgarancia alap intézményét. A munkaadók az év végéig ennek ellenére összességében mintegy 1,2 milliárd forintot fizetnek be a még nem létező alap céljaira. Ipartestületi hírek Mozgalmas időszak előtt áll az Ipartestület. A nyár végével újra beindul a nagyüzem a Szekszárd és Környéke Általános Ipartestületnél. Megkezdődik a felkészülés a tisztújító küldöttgyűlésre. Az év végére tervezett eseményt megelőzik a taggyűlések, a szakosztálygyűlések. Ősszel ismét életre kelnek a „nyári pihenőre" tért szakmai körök. Az Ipartestület a Tolna Megyei Kézműveskamara előkészítésében is komoly szellemi és operatív szerepet vállalt, ami nagy megterhelést jelent a testületi tagoknak és az apparátusnak egyaránt. Minden szakmában szervezik a mestervizsga felkészítést, amelyre folyamatosan lehet jelentkezni. (Szekszárd, Mikes u. 24., Tel/fax: 74/312-103.) Várjuk a jelentkezőket a jövő májusi „Deggendorfi Napokra", ahol a Dél-Bajor Kamarai partnerünk felkérésére „Tolna megyei kézműves életképet" kívánunk bemutatni. Itt elsősorban kézműves kiállítókra, vásározókra számítunk, de szó van még a magyaros ízek, zamatos nedűk népszerűsítéséről is. A Szekszárd, Mikes u. 24. szám alatti székházban aláírást gyűjtünk azon vállalkozók részéről, akik továbbra is szeretnék az Expo '96 Világkiállítás megrendezését Magyarországon. Majtényi Ferenc ügyvezető igazgató A gazdálkodó szervezetek számának növekedése Július végén a KSH szerint az országban 94 ezer 745 jogi személyiségű, 111 ezer 316 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet és 754 ezer 681 egyéni vállalkozó működött. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek zömében gazdasági társaságok, 56 százalékuk azonban legfeljebb csak 10 főt foglalkoztat, mindössze 1 százalékuk működik 300 fő fölötti létszámmal. A jogi személyiségű szervezetek közül júliusban 6 került csődeljárás alá. így a hónap végére a csődbejutott szervezetek száma elérte a 3129-et. Közülük 2667 szervezetnél már befejeződött a csődeljárás, 49 százalékukat felszámolták, viszont 48 százalékuk megegyezett hitelezőivel, 3 százalék esetében a bíróság visszavonta vagy megszüntette az eljárást. Augusztusban még 462 cégnél folytatják tovább a csődeljárást. Lényegesen több jogi személyiségű gazdasági szervezet került fel- számolási eljárás alá. Számuk július végéig elérte az 5894-et. A 111 ezer 316 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet zöme, 72 százaléka betéti társaság. Az egyéni vállalkozók 34 százaléka kiskereskedő, 33 százaléka kisiparos, 30 százaléka szellemi szabadfoglalkozású, 3 százaléka önálló mezőgazdasági termelő.
