Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-23 / 197. szám

4 MÉPÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. augusztus 23., kedd Szarkahegy II. A városházán hallottuk Az előkészítők nem javasol­ják a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzat költ­ségvetésének a terhére to­vábbi „F" fizetési osztályba Ha Tamásiban jár, okvetle­nül nézzen be a művelődési központba, mert ott ifj. Vincze József emlékkiállításán csoda­szép fazekasremekeket láthat szeptember 4-ig. A szép re­ményekre jogosító néhai te­hetséges fazekasról annyit mondunk el e helyen, hogy tanyasi pedagósszülők gyer­mekeként született Szekszár- don, általános iskolái elvég­zése után a szegedi Tömörké­nyi Művészeti Szakközépis­kola kerámia szakán tanult, majd a Budapesti Kerámia soroláshoz adjon fedezetet a közalkalmazottak számára. Erről az érdekegyeztető taná­csot is tájékoztatták az illeté­kesek, majd bizottsági véle­ményekkel kiegészítve terjesz­tik a döntéshozók elé. Érdek­lődésünkre elmondták, hogy az intézmények ilyen irányú kérelme évi közel tízmillió fo­rint további terhet jelentene a költségvetésnek, amit nem tud vállalni az önkormányzat. Pozitív fejlemény van vi­szont a Szarkahegy Szilvás felőli oldalának - Szarkahegy II. - vízelvezető útépítése kap­csán, hiszen sikerült a köz­ponti támogatást megnyerni, így realitássá vált a több mint tizenkétmilliós beruházás megvalósítása. A kivitelezési szerződést már alá is írták, a munkák rövidesen megkez­dődnek, a teljes befejezés a jövő tavasszal várható. Nem tűnik szerencsésnek Vállalat solymári üzemében dolgozott, ahol kapcsolatba került a mohácsi fekete kerá­mia mestereivel. Ezt követően vezetett az útja a szekszárdi Steig Istvánhoz, ahol igen so­kat tanult. Tamási műhelyét 1975-ben alapította, s ott al­kotta saját tervezésű mázas és fekete kerámiáit. Felfelé ívelő pályájának 1981. májusában bekövetkezett halála vetett véget. Ajánljuk szíves figyelmébe ifj. Vincze József remek mun­káit. az önkormányzati választások november végére, december elejére történő halasztása, le­galábbis a helyi szakemberek szerint. Egy esetleges rossz időjárás kedvezőtlen hatással lehet a részvételre is, nem be­szélve például a fűtésből adódó többletköltségekről. Éppen abban az időben nem lesz működőképes a képvi­selő-testület, amikor a jövő évi költségvetési koncepciót kell(ene) elfogadni. Október vége, november eleje kedve­zőbb lenne a gyakorlati vég­rehajtás szempontjából, amennyiben a jogalkotás a szükséges szabályozást bizto­sítani tudja. Október végére várható a városközpontban épülő Bu­dapest Bank épületének mű­szaki átadása, ezt követően pedig sor kerülhet a beköltö­zésre és a nyitásra, a tervek szerint még az idén. Kiállítás Nézzen be! „Lyuk” kétszázezerért Földbe süllyesztik a gáztartályt A címben jelzett lyuk Ozo- rán van illetve lehet, hogy csak volt, mivel azóta már be­töltötték - és egy nyári munka során került szóba, no és két­százezer forintba. Mivel az önkormányzat ki­váltja a régi fűtést és az ősztől a gáztüzelésre tér át, ezért tar­tályt kellett telepíteni. Meg­voltak a szükséges engedé­lyek -, ám mivel a vár közelé­ben, műemléki környezetben kívánták elhelyezni, ezért földbe ásott tartályról lehe­tett csak szó. Igenám, de je­lentkezett a Műemlékfelügye­let, hogy valahol várároknak kell lenni, ezért csak kézi erő­vel lehet kiásni a tartály he­lyét. Megszületett a megálla­podás, a régészeti felügyelet felfogadta a munkásokat és százharmincnyolcezer forint plusz áfa értékért elvégeztet­ték a munkát. Várárkot nem találtak, csu­pán két cserép és egy csontda­rab került elő. Állítólag a ré­gészek ennél többre, az ön- kormányzat viszont ennél ke­vesebbre számított. Úgy ter­vezték ugyanis, hogy ebből az összegből megvásárolják a polgármesteri hivatalba a ra­diátorokat. Ez - most már tud­juk - nem az említett módon valósul meg. Schranz Istvánná polgármester szerint kérték a korábbi megállapodás módo­sítását, a költségek csökkenté­sét, hiszen a munkát a terve­zettnél lényegesen kevesebb idő alatt fejezték be, ám nem sok jóra számítanak. Ezért is szkeptikusak, mondván: ed­dig még nem sok haszna volt a várból az önkormányzatnak. Ha már az iskolánál tar­tunk, mi más jöhetne szóba, mint a közeli tanévkezdés, s vele együtt ezúttal a gondok enyhítésére tett önkormány­zati lépések. Az ozorai gyere­kek ingyen kapják a tanköny­veket és a füzeteket, gyere­kenként 2000-2600 forint tá­mogatást adnak - a középis­kolásoknak csak kétezret tud­nak fizetni -, mellette pedig továbbra is biztosítják a ked­vezményes étkeztetést. Igaz, szeptember 1-jétől meg kell emelni a szülői hozzájárulás összegét tíz forinttal - eddig a nagycsaládosok 25, az 1-2 csa­ládosok 45 forintot fizettek -, de ez még jóval alatta van a környező községekben fize­tendő 110-120 forintos szülői hozzájárulásoknak. Nem jelenhet meg úgy Ozo- ráról szóló írás, hogy egy-egy rész ne szólna a község fejlő­déséről, szépüléséről, valami újdonságról. Ezúttal is követ­jük a hagyományokat és el­mondjuk, újabb szilárd burko­latú utak készültek el a Kop­pány, a Bezerédj, a Pozsonyi utcákban és a Körtély-völgy­ben. A megvalósulásban nagy szerepük van a közmunká­soknak és a „bitumenezést végző" Beton- és Mélyépítő Kft-nek. Most már csak két-három olyan nagyon pici útszakasz van a községben, ahol még nincs szilárd burko­latú út. Következzék most az új­donság. Faragott padokat, hirdetőtáblákat, kerítéseleme­ket gyárt az önkormányzat, s azokat megrendelésre önkölt­ségi alapon szállítják. Az ülő­alkalmatosságok az ügyes­kezű Gyárfás Mátyás fürgedi fafaragó és az ozorai meste­remberek munkáját dicsérik majd, s a tervek szerint ehhez a tevékenységhez kibérelik a helyi szövetkezet Kulában lévő asztalosműhelyét. A cél nem más, mint az emberek foglalkoztatása. Az érdeklő­dők a polgármesteri hivatal­ban kaphatnak tájékoztatást erről a szolgáltatásról.-él­Fotó.gottvald A holnapért Szépség a központban Erre jut Amint azt a nagykónyi kör­jegyzőségen megtudtuk, Koppányszántón is a kistele­pülés kevés pénze határozza meg a fejlesztés ütemét és irá­nyát, no meg egyáltalán a le­hetőségét is. Mivel pénzzel nincsenek túlságosan el­eresztve, azért a beruházá­sok nagysága is a község mé­retéhez igazodik. Koppányszántón befejező­dött a Kossuth utca szilárd burkolattal való ellátása - két ütemben, tavaly és idén ké­szültek el a munkával - és a Dózsa utcában segítettek a vízelvezetési gondokon. Az útalaptól pályázaton nyertek, így lehetővé válik, hogy a község egyik végétől a mási­kig, a Szabadság, illetve a Fő utca teljes hosszában felújítsák - kiépítsék - a járdát. Á 2,6 millió fölötti összegbe kerülő beruházás költségeihez az ön- kormányzat közel egymillió­val járul hozzá. Azt hiszem, csak elismerés illetheti az értényi önkor­mányzatot, a képviselő-testü­let tagjai mellett a mindig munkásruhában dolgozó Szá­lai József polgármestert és a megfontolt Hadaró Sándor jegyzőt, hiszen élni tudtak a községnek visszaadott önálló­sággal, s jól sáfárkodtak a ke­véske anyagiakkal. Elindítot­ták a holnapot. Ennek újabb biztosítéka, jelképe a néhány napja meg­szentelt új zászló és címer - mérföldkő ez, az igazi önál­lóvá válás napja volt az ün­nepi aktus ideje -, de mellette az is jelentős dolog, hogy elké­szült a 2. számú kút, amit ok­tóberben kötnek rá a vízműre, s ha azután akármi probléma adódik az egyik vízforrással, akkor rendelkezésre áll a má­sik. (Itt mondjuk el: vízügyben többet tettek az utóbbi négy évben, mint amennyit akartak tenni az előző huszonnégy­ben.) Nemrégiben arról szá­moltunk be, hogy felújították és korszerűsítették az óvodát, most azt mondjuk el, hogy igényes munkával szép kerí­tést épített hozzá az önkor­mányzat brigádja Dravecz Ká­roly vezetésével. Nagy tervek nincsenek, mi­vel ahhoz pénz kellene, ám járdaépítést akarnak - ehhez legyártotta az imént említett brigád a lapokat -, és ez a munka lenne a következő év egyik fejlesztése. Út is kéne, de pályázat hiányában ez to­vábbra is óhaj marad. Tudjuk, ez nem a fejlesztést jelenti, ha­nem mást, de lesz képeslap a községről. A tervek szerint a községháza, a kultúrház, a II. világháborús emlékmű, a templom és a címer lesz rajta látható, de elképzelhető, hogy egy jellegzetes falurészlet is helyet kap majd a képen. Nagy halak Tamásiban Jó hírrel szolgált May László, a tamási Kossuth HÉ elnöke, aki azt mondta el, hogy a nagy kánikula idején is fogták a halakat a gonozdi ta­vakból, méghozzá nem is akármilyeneket. Szerencsés István egy 29,70 kilós szürke­harcsát, Gárdonyi István egy 28, illetve egy 32 kilós nagyba- juszút, míg May László egy 35 kilós szürkeharcsát zsákmá­nyolt. Kiss József 9,5 kilós sül­lője, Benkó József 13 kilós pontya szóbeszéd tárgya máig is. Elmondta azt is az elnök, hogy napijeggyel lehet pén­tekről szombatra, illetve szombatról vasárnapra vir­radó éjjel horgászni. Jegyet a Szabadság utca 74. sz. alatt Süvegjártónénál, illetve az egyesület horgászboltjában vásárolhatnak. Új színfolt Tamásiban, a vá­rosközpontban az a járda, amit a piacbejárattól indulva a közművelődési intézmények előtt készítettek. Elismerés il­leti a tervezésért Csepregi Jó­zsefet, aki az Építőipari és Vá­rosgazdálkodási Vállalat fő­mérnökeként szépet alkotott és a kivitelezést is féltő gond­dal vigyázta. Fotó:-gk ­A vendég szemével Vendégség ide, vendégség oda, Gottvald Károly kollé­gánk nem tagadta meg ezúttal sem a Regölyi Sömapok alatt, hogy fotóriporter. E helyüti azt mutatjuk meg egy eléggé szubjektív válogatás kereté­ben, hogyan látja az esemé­nyeket, ha nem dolgozik. „Csak" vendég.

Next

/
Thumbnails
Contents