Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-22 / 196. szám

4 »ÚJSÁG SZEKSZARDES KORNYÉKÉ 1994. augusztus 22., hétfő Hétfői kérdésünk Mit ér a különjárat, ha Volán? Horváth Györgyhöz, a Ge­menc Volán Autóbuszközle­kedési Rt. személyforgalmi üzletág igazgatójához fordul­tam, beszéljünk a Volán személyszállítási szolgálta­tásáról, ezen belül a külünjá- ratról. — A vállalat alaptevékeny­sége a helyi és helyközi sze­mélyszállítás - kezdi bemu­tatkozáskor Horváth György. Ez hatósági áras feladat, de van olyan is, ami nem állami­lag szabályozott, hanem a piachoz igazodik. — Ezek szerződésekben rögzítettek? — Igen. Például ilyen mó­don elégítjük ki a Paksi Ato­merőmű Rt. igényeit. Jelentős volt valamikor az építőiparnál a bérautóbusz. Ez teljesen megszűnt. — Földrajzilag meghatáro­zott-e a különjárati feladatuk? — Nem. Vannak olyan szerződéseink például Buda­pesten, amelyek kimondottan külföldi utakra szólnak. Azon a telephelyen van kettő darab 397-es autóbuszunk, ami az idegenforgalmat szervező cég rendelkezésére áll. — Kik utaznak ezekkel a kocsikkal? — A Magyarországon tar­tózkodó külföldiek közül leg­inkább japánok, de ezekkel fuvaroztuk pl. a magyar nem­zeti válogatottat is. Reprezen­tatív autóbuszokról van szó, emelt szintű, luxuskocsik lég­kondicionáló berendezéssel, videóval ellátva. Hasonló fel- szereltségű kocsink van me­gyei igények kielégítésére, de ott még hatszemélyes társalgó is található. Anglia kivételével nagyon sok európai államban megfordultak már ezek a ko­csik. — Mi a legfőbb üzletpoliti­kája a Gemenc Volánnak kü­lönjárat vonatkozásában? — Ezt a szolgáltatást igény­lők köre egyre szűkül. Az a cél és feladat, hogy ebből minél nagyobb szeletet próbáljunk kihasítani. Igyekszünk alkal­mazkodni a környezetünk magánvállalkozóihoz azzal, hogy a tavalyi díjainkat az inf­lációval arányosan nem emel­tük. — Más kedvezménnyel se- gítik-e a piacon való megma­radást? — Próbáljuk csökkenteni a díjakat, így pl. 52 forintrtól 48-ra hoztuk vissza az iskolák megrendeléseinek fuvarkölt­ségeit. Ez már közelíti azt a ta­rifát, amit a magánvállalkozók alkalmaznak. — Egyik megrendelő nyil­ván ajánlja a következőt. Le­het-e ilyet megnevezni, aki mondjuk nagyobb hatással volt másokra? — Arról az újságolvasók is tudomást szerezhettek, hog a Szekszárd Big Band zenekart mi szállítjuk külföldi utazása­ikkor. Amerre járnak Német­országban, Hollandiában a mi kocsijainkat használják. Elé­gedettek a szolgáltatásaink­kal. Kialakult jó kapcsolatunk olyan példa, ami vonzza a kulturális területen dolgozó hasonló együtteseket, köröket. — Mi lehet a titka amiért visszajárnak Önökhöz? — Talán az, hogy csopor­tunk még nem maradt külföl­dön amiatt, hogy ennek oka valami műszaki probléma lett volna. Az indulás előtt szak- szolgálat ellenőrzi a gépkocsik alkalmasságát, műszaki, esz­tétikai állapotát, alaposan szemlézve. Legfontosabb a biztonsági berendezések téte­les ellenőrzése. így pl. a kor­mányszerkezet, a futóművek, vagy a fékrendszer, fékpadon történő vizsgálata. A gépko­csivezetők magasan képzettek és a nemzetközi feladatok végzésére alkalmas jogosít­vánnyal rendelkeznek. — Akárhogy is nézzük, ez egy olyan szolgáltatás, repre­zentatív tevékenység, ami a kirakatot jelenti. Az össztevé- kenységben ez hány százalé­kot képvisel? — Alig három százalékot jelent. Nagyon kicsi a különjá­rati tevékenység, de éppen a kapcsolatok megtartása miatt maradunk ezen a területen, ezzel a szolgáltatással. — Ez a jövőre vonatkozó elképzeléseiket is jelenti? — Igen. A különjárati tevé­kenység volumenét bővíteni szeretnénk. Bízunk benne, hogy az ország gazdasága előbb-utóbb konszolidálódik, beindul. Akkor biztosan megnő az igény e szolgáltatás iránt is, és akkor jó volna nem a nulláról indulni. Tehát ma­radunk, és ezt a szintet akar­juk tartani éppen a jövő miatt. Decsi Kiss János Népesség- és lakáshelyzet Szekszárd választókörzeteiben (4.) A legkisebb választókerület A legnagyobb létszámú körzetek után most tekintsük át a két legkisebb népességű városrészt is. 1990-ben a város I. sz. választókerülete rendel­kezett a legkevesebb lakossal. Ez jórészt a parásztai terület, valamint az újváros egy ki­sebb, észak-nyugati része. Az itt élők száma alig több, mint a város lakosságának 5 %-a. -a gyermekkornak ará­nya elmarad a megyeszékhely átlagától. Az aktív keresők aránya 52,6 % volt a népszám­lálás idején, ami 5,5 %-ponttal nagyobb, mint a település egészében. A kis lakosságszámmal párhuzamosan a lakások száma is igen alacsony, rész­arányuk a városi állományból még a népesség arányánál is kisebb, csupán 4,6 %. Ezel együtt azonban magas a 3 és a Új körzet Szeptember 1-től újabb házior­vosi körzet kezdi meg működését Szekszárdon. A XIV. számú, buk­tái háziorvosi körzet orvosa dr. Kövesdy Pál. A körzet rendelője az Alisca u. 13. alatti volt gyer­mekorvosi rendelő. Telefonszáma: 315-235. Rendelési idő hétfőn, szerdán és a páros hetek péntek­jén 8-tól 13 óráig, kedden, csütör­tökön és a páratlan hetek péntek­jén 13-tól 18 óráig. A körzet ellá­tási területe: Alisca utca, Barát­ság utca, Bródy Sándor utca, Bródy Sándor köz, Kilátó utca, Napfény utca, Bukta. Haj dán 985 éve, 1009. augusztus 22-én Győrött István király oklevelet adott ki a Tolna me­gyét is magába foglaló pécsi egyházmegye alapításáról. 125 éve, 1869. augusztus 22-én született Bonyhádon Virág Fe­renc, aki papi pályáját Szek­szárdon kezdte káplánként majd hittanárként, 1922-ben ugyanitt plébános, 1926-tól pedig Pécsett megyéspüspök lett. 120 éve, 1874. augusztus 22-én temették Erdélyben, Szárhegyen Brassai Mihályt, akinek Szekszárdon volt gyógyszertára, s aki először közölt Tolna megyei újságban üzleti hirdetést. 115 éve, 1879. augusztus 23-án született Berze Nagy János néprajztu­dós, aki több évig élt és dolgo­zott Szekszárdon megyénk tanfelügyelőjeként. 110 éve, 1884. augusztus 24-én adta hí­rül a Tolnamegyei Közlöny: „Mesés olcsóság. Évtizedek óta nem volt olyan csekély ke­reslet a búza iránt, mint az idén. A múlt heti vásárok egyikén megtörtént azon co- micus eset, hogy az árpát drá­gábban fizették, mint a meg­vetett búzát". 100 éve, 1894. augusztus 26-án számolt be Wosinsky Mór „jeles régé­szünk" ásatásairól: „ .. .az őcsényi határban vízvezetéki csöveket talált, amely a haj­dani Ete várba vezetett", Kaj- mádon „avar temetőt fedezett fel, nagyon sok ezüst lószer­szám és ékszer került nap­fényre". 90 éve, 1904. augusz­tus 251-én Szekszárd képviselő testületé nagy lelkesedéssel támogatta dr. Hirling Adám főjegyző javaslatát, hogy hoz­zanak létre egy bizottságot, amely megkezdi a rendezett tanácsú várossá való átalakí­tás megszervezését; a helyi sajtó szerint polgármesteri székfoglalónak beillő beszé­dében mondotta: „Községi életünknek úgyszólván gyer­mekkorában ránk szabott nagyközségi ruhánkat már tel­jesen kinőttük, mindenütt szorít és akadályoz bennünket a fejlődés terén az a túlságos gyámkodás, melynek a tör­vény szerint alátéve vagyunk. Mégis csengetnek mindenkinek Szigorú, mondhatni ke­mény döntést hozott leg­utóbbi ülésén a bátaszéki kép­viselőtestület. A környező községekből Bátaszékre járó általános iskolások oktatási költségeiért kért - fejkvóta fe­letti - összeget ugyanis sokall­ták az illető önkormányzatok, s közölték, hogy ezentúl nem hajlandók kifizetni. Márpedig, ha nem fizetnek, akkor szep­tembertől az ő gyerekeik előtt zárva lesz az iskola kapuja, szavazták meg az intézményt fenntartó önkormányzat sze­nátorai. A döntés elvileg négy települést érintett: Mórágyot, Bátaapátit, Alsónyéket és Pör- bölyt, de az első két község­ben működik saját iskola s csupán néhány gyermeket Írattak szüleik a bátaszéki is­kolába. Az ingázók zöme, mintegy százötven diák alsó­nyéki és pörbölyi. Mi lesz velük? Valóban más iskolát kell keresniük? Folyt az egymásra mutogatás, bár utólag úgy tűnik, nagyobb volt a doíog füstje, mint a lángja. Hiszen azt senki sem gondolta, gondolhatta véresen komolyan, hogy vétlen diáko­kat keÚ bünetni azért, mert az évtizedekig kényszerűségből együtt élt társközségek szétvá­lása után lassan gyógyulnak csak a sebek, s mindegyik fél úgy érzi, ő járt legrosszabbul az osztozkodáskor. Mert a most kirobbant vita gyökerei természetesen a társközségek 1990-es önállósádásáig nyúl­nak vissza. Akkor a volt szék­helyközség, Bátaszék önkor­mányzata szétválási szerző­désben vállalta, hogy a társ­községek végkielégítése után is biztosítja az alapfokú okta­tást az alsónyéki és pörbölyi gyerekek számára. Azonos színvonalon, azonos költsé­gért. A partnereket azóta többször megkérdezték, van-e kifogásuk az ellátás minősé­gével. Nem volt. Most sem azt vitatták, hanem az összeget, amit mindezért Bátaszék kért. így aztán kedden (augusz­tus 16-án) délelőtt tárgyaló- asztalhoz ültek a községek jegyzői és gazdasági vezetői. Apróra szedték az iskola költ­ségvetését, olyan tételeket ke­resve, melyek megtakarítha­tóak lehetnének a jövőben. Az eredményről Bonnyai József­től, Bátaszék jegyzőjétől ér­deklődtünk. — A főkönyvelők elszá­moltak pro és kontra. Ahol kétséges tételeket találtak, azt megvitatták, kisebb korrekci­ókra sor is került, de jelentős különbség nincs az eredetihez képest - mondta. - Ezután a jövőbeni elszámolás elveiről született egy ajánlás, amit az egyeztető felek majd képvi­selő testületeik elé terjeszte­nek jóváhagyásra. Lényege, hogy a költségvetési év fo­lyamán partnereink a tanulói létszám arányában rájuk eső térítést a jelenlegi korrekció­kat figyelembe véve folyamatosan utalják, s az évvégi költségvetési zárszá­madás után ha túlfizetés tör­tént, visszafizetésre, ha alulfi­zetés, akkor pedig plusz uta­lásra kerül sor. — Vagyis a bátaszéki gaz­dasági vezetés a tárgyalás és módosítások során meg tudta győzni a másik két község szakembereit, hogy azok a költségek, melyek ezentúl felmerültek, jogosak, minden felesleges sallangtól mente­sek? — így van. — Tehát teljes a bizalom? — Hogy az legyen, még egy dologban megállapod­tunk. Az iskolaszékben ta­nácskozási joggal egy alsó­nyéki és egy pörbölyi szülő vagy önkormányzati szakértő is részt vehet. Közvetlenül ér­zékelheti majd, hogy az isko­lában milyen karbantartási, fejlesztési munkákra van szükség, hogyan alakulnak a nyersanyag- és energiaárak, a pedagógusfizetések. Mind­egyik félnek tiszta képe lesz arról, hogy milyen költségeket kell tanulói létszámának ará­nyában viselnie. Nagyon ko­molyan tárgyaltunk, felelős­séget érezve azért, hogy a gye­rekek oktatása, nevelése biz­tosítva legyen. S úgy álltunk fel ettől az asztaltól, hogy ha a megállapodásunkat a szom­szédos önkormányzatok is magukévá teszik, akkor szep­tember elsején a bátaszéki, az alsónyéki és a pörbölyi gyere­keknek egyaránt szól a csengő az iskolában.-cser­több szobás lakások aránya, az egy szobásaké viszont ala­csony. A lakások minőségére jellemző, hogy 94,1 %-uk kö­züzemi vízvezetékkel ellátott, 13,0 %-uk viszont nincs be­kötve a közcsatorna háló­zatba. A város második legkisebb választókerülete 1990-ben a XIV-es számú volt. Ez a csatári és szőlőhegyi rész, amely a 80-as években kezdett fej­lődni, s azóta jelentősen meg­nőtt az ott élők száma. A nép- számláláskor a lakosságnak csupán 5,2 %-a élt a település­nek ezen a részén. A 80-as évek lakóházépítéseinek, a fej­lesztésnek köszönthetően a gyermekes családok aránya meghatározó, így érthető, hogy a városi átlagnál maga­sabb (25,9%) a gyermekko­rnak aránya. Az aktív keresők hányada 47,1 %, pontosan megegyezik a városban élő aktív keresők arányával. A lakások számaránya - ha­sonlóan az I. választókerület­hez - kisebb, mint a népesség hányada. Ugyanakkor, a csa­ládi házas építkezésnek kö­szönhetően a lakóházak száma alig marad el a lakások számától, s részarányuk az összesenből 11,0 %, a második legnagyobb a városrészek kö­zött. A terület problémáit jelzi, s megoldandó gond, hogy a közművesítés hiányosságai miatt a lakások csupán 15,0 %-a volt bekötve a közcsa­torna hálózatba 1990-ben, an­nak ellenére, hogy a teljes la­kásállomány 44,2 %-a 1979 után épült. (Folytatjuk.) Az előző hetek csúcsai után majdnem felére csökkent a bűncselekmények száma a szekszárdi városi kapitányság működési körzetében. Mind­össze harmincnégy esetben kellett elrendelni a nyomo­zást. Szomszédjára törte az ajtót a garázda Hogy egy ember pokollá tudja tenni a lakókörnyezeté­nek az életét, abban nincs semmi meglepő. Mondhatni hétköznapi eset. A fura az egészben az, hogy a munkahe­lyén szolid, csendes ember­nek, kiváló munkaerőnek is­merik azt a férfit, aki ellen ga­rázdaság miatt indult eljárás. Még csak azt sem lehet mon­dani róla, hogy akkor veszíti el a mértéket, ha ittas. Józanul is hadban áll minden szom­szédjával. Éjszakánként rádiót böm- böltet, tévét üvöltet, lehúzza a vécét, ha kell, ha nem. A bejá­rati fémkeretes ajtót vagdossa, amitől rezeg az egész ház, és az ott élők idegei. Legutóbb úgy lett bűneset viselt dolgaiból, hogy az egyik szomszédjára a szó szoros ér­telmében rátörte az ajtót. Ga­rázdaság miatt indult ellene eljárás. Nyitva volt tavaly is, az idén is Vannak, akiknek nincs sze­rencséjük. Szekszárdon az egyik tanyát rövid időn belül már másodszor törték fel, tí­zezres nagyságrendű károkat okozva. A tulajdonosa leg­utóbb már csüggedten azt mondta, hogy nem is üvegez­ted be az ablakot, mert úgyis betörik. Hasonló eset történt Bátán, de nagyobb kárral. Egy, mindkét esetben tárva-nyitva lévő családi házból tavaly százharmincezer, az idén pe­dig kétszázhatvan vezer forint készpénzzel gazdagabban tá­vozott valaki. Az ismételgetésre fizetett rá egy bonyhádi társaság, akik rézlopásból egészítették ki a jövedelmüket. Egy várdombi káefté három esetben tett felje­lentést, de mint a gyanúsítot­tak bevallották, hétszer jártak ott. Az összesen mintegy két­százezer forint értékű fémet egy sárbogárdi orgazdánál ér­tékesítették. Kevés a tej, hamis a pénz A szekszárdi Dália ABC egyébként lezárt tejrekeszé­ben az utóbbi időben rendsze­resen kevesebb árut találnak a nyitásra érkező eladók, s emi­att tettek ismeretlen tettes el­len feljelentést. A gépi pénzszámolásánál és átvilágításánál gyanús ötszá­zast találtak, amelyről a sza­kértő megállapította, hogy hamis. Éber volt az állampolgár, elfogták a betörőket Egy autóval közlekedő ál­lampolgár észlelt gyanús mozgást az útmenti Coca Cola büfénél. Bejelentése nyomán a betörőket tetten érték. Az egyik elkövető a rendőrök régi ismerőse, legalább másfél mé­teres a priusza. Testi-lelki sértések A sértett bejelentése szerint minden előzmény nélkül tá­madta meg egy éjszaka három ismeretlen férfi a bátaszéki ut­cán. A verekedés valóban megtörtént, mert arc- és orr­csontja törött. Egy szerelmi háromszög következménye ujjtörés lett. Az elhagyott feleség szerette volna visszaédesgetni a volt férjét, aki ezt zaklatásnak vette. Új élettársával együtt mentek el az asszonyhoz, ahol a bokszmeccs végeredménye az lett, hogy az elvált feleséget megverték, és egy ujját is el­törték. Mindezek elkövetésé­vel nem a volt férjet, hanem az új asszonyt gyanúsítja a rend­őrség.-ihi­„Fényes aratási ünnepély" - 1899-ben A Tolnamegyei Közlöny 95 éve adta hírül: „A szeg- zárd-újvárosi katholikus ifjú­sági egylet folyó hó 20-án, azaz ma délután Mutschen- bacher kerthelyiségében ara­tási ünnepélyt tart. Az ünne­pély sorrendje a következő: 1. Fél 5 órakor az ifjúsági egy­let tagjai az újvárosi iskola udvaráról testületileg és ze­neszóval vonulnak az ünne­pély színhelyére. 2. Megér­kezés után az énekkar elő­adja a Szózatot Nemes Győző úr vezetésével, majd Leipold Ferencz vezetőmun­kás buzdítja társait, az aratás megkezdésére. Ettől egy szoczialista izgató, Durgo- nics Ferencz vissza akarja őket tartani, de a legöregebb munkás, Csuka József felvi­lágosító szavai folytán a szoczialista terve meghiúsul és a munkáskép énekszóval elvonul, hogy az hozzáfogjon az aratáshoz. 3. Befejeztetvén az aratás, az aratónép ismét énekszóval a földbirtokos elé vonul, kit a vezető munkás üdvözöl; a gazda, Nyéki Mi­hály viszont a munkásokat élteti. Ének, áldomás, zene, tánc, élőkép bengáli fénnyel. Tánczszünetek alatt szavalás és ének ... Egy hét múlva a lap be­számolt az „úgy erkölcsileg, mint anyagilag sikerült fé­nyes aratási ünnepély" lezaj­lásáról. „Az ifjúsági egylet szereplő tagjai szép magyar öltözetben, aratási eszközök­kel ellátva indultak ki... A menetet valóságos ember áradat követte s a közönség­nek ritka látványt nyújtott az ízlésesen öltözött szereplők délczeg haladása". Minden szépen sikerült, a szavalatok között Pósa Lajos Tudjátok mi a haza? című műve és Ga­ray Az obsitos című költe­ménye aratott sikert. Az agi­táló „szoczialista izgató"-ról nem esett szó ...-ős-bor Krónikás

Next

/
Thumbnails
Contents