Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-19 / 195. szám
1994. augusztus 19., péntek TOLNA ÉS KÖRNYÉKE »ÚJSÁG 5 A medinai felsősök sorsa megoldódott? Barkács módon nem lehet iskolát nyitni Holland gyermekek Tolnán A mélyföldről Medinán még nem került nyugvópontra az iskolaügy. Sőt, a téma elérte tetőpontját. A kezdet akkorra tehető, amikor a nagy körzetesítések idején a felső tagozatot a szomszéd községbe, Szedresbe vitték. Ettől a pillanattól kezdve - mint a hamu alatt lappangó zsarátnok - a medinai szülőkben izzott a harag. A rendszerváltást követően erősödött föl az iskolások hazahozatala iránti törekvés. 1990 áprilisában a falugyűlésen már a felsősök hazahozataláról is szó esett. De ilyen kérdések maradtak válasz nélkül akkor: Hol vannak a szükséges tanárok? Hol vannak az őket fogadó lakások? Az önállósodás első lépéseként 1991 januárjától az alsó tagozatos helyi iskola és óvoda teljes pénzügyi és szakmai függetlenséget kapott. Az ügyek intézésében elváltak Szedrestől. Ugyanez év májusi közmeghallgatásán már úgy döntöttek, hogy az 5. és 6. osztályok szeptembertől itthon kezdenek. Ez részben kitolódott, mert csak 1992-ben alakították ki a kétszobás, szép szolgálati lakást, potom másfél millióért. S egyben megkezdődött a lebontott kastélyszárny építése is, tanteremmé. A tanácsrendszertől megmaradt másfél milliós tartalékot a képviselők döntése alapján sürgősen beinvesztálták. Elkészült hát az alap és a falak. Tovább nincs, mert pénz sincs! Bár van négy olyan üres helyiség, amelyet korábban tanteremként használtak ... Ahogy elkészült a lakás, meghirdették az állást. Egy jugoszláviai magyar pár lett a nyertes. így 1993 szeptemberétől az 5. és 6. osztályosok már a faluban tanulnak. A terv szerint a következő ősztől a hetedik is maradt volna. Ezt látszott alátámasztani egy rövid életű perpatvar, miszerint: egy medinai gyermek oktatása-nevelése 99.500 forintba kerül, míg ez Szedresen 123.468 forintot jelent. Végülis elcsitult a vihar, s az illetékes önkormányzati vezetők megoldást találtak. Api az élet, mint már annyiszor, keresztbe tette azt a bizonyos szalmaszálat. Elment a pedagógusként foglalkoztatott pár. így hát állást kell hirdetni nagy gyorsasággal. Közben aláírásokat gyűjtöttek, követelték, hogy legyen itthon a felsőtagozat, s ez ügyben közmeghallgatást eszközöltek ki. A szülők közül 22-en meg is jelentek. A polgármester csupán egy dilemmát említett: „Miből fogják fizetni a bért és az egyéb megnövekedett költséget?" A képviselők aztán úgy döntöttek: kölcsönt kell felvenni! Közben Szedresből nyugtalan hangok hallatszottak. Július közepén egy működő iskolánál már kész tervek vannak, itt meg még mindig nem tudni, hogy jönnek-e a medinai gyerekek vagy maradnak? Az önkormányzati vezetők egy végső határidőben állapodtak meg: július 28-ra megy a válasz. A meghirdetett medinai állásajánlatra tizennyolc érdeklődő volt. Ki ezért, ki azért nem felelt meg. Egy pályázót - ki az igazgatótól bizalmat kapott - még a Balatonon is megkerestek, a kialkudott fizetésére még plusz nyolc darab ezrest szavazott meg a képviselőtestület, de az illető így sem vállalta a megbízást. Elúszott hát a szalmaszál! Futár vitte a polgármesteri levelet Szedresbe - igaz nem július 28-án, hanem augusztus 3-án -, hogy a medinai iskolaügy lezárásaként, pedagógushiány miatt nem lesz a felsőben helyi oktatás. A szedresi testület is ülésezett. Nem szeretve és megunva a macska-egér játékot, gyors levélre gyors választ menesztett a medinai képviselők címére: NEM! A szedresi iskola nem fogadja a medinai felsős tanulókat. Mindkét tábor meglepődött Medinán a hír hallatán, de az akarók és az ellenzők hangja egy pillanatra sem csitult. — Tudja mit, meguntam én ezt a sok pityerkázást, meg azt, hogy itt mindenki trombitál, ha van mondanivalója, ha nincs ... Lesz...om az egészet és viszem a gyereket! - így a dühös szülő. Egy másik megfontoltabb vélemény: — A környékből kellett volna pedagógust hozni, már először is. Es mi van, ha év közben meggondolják magukat és itt hagynak csapot-pa- pot... Le is kellett volna informálni azt a személyt, akire rábízzuk a gyermekeinket... Elvégre a messziről jött ember azt mond amit akar! Ugyanakkor az akarók táborában az a hír járja: — Jobb is, ha a szedresiek nem fogadják a gyerekeinket, mert már itt van egy matek-magyar, és egy fizika-testnevelés szakos tanár. Ez volt az augusztus 8-i állapot. Aztán, még ugyanezen a napon a polgármesterek megegyeztek: mehetnek a felsősök, fogadja őket a szedresi iskola! Augusztus 10-én megint felröppent a hír: — Van két nevelő, itt jártak a faluban! Augusztus 15-én a két község vezetői aláírták a szerződést, s e szerint az iskolaügy megoldódott, lezárult!? A csendes szemlélő hadd jegyezze meg, hogy itt felelősségről és pénzről van szó. Az adófizetők pénzéről, kereken három millióról. Ami egy szerény jövedelemmel és sok rászorulttal rendelkező kis faluban nem kevés. Gond, tennivaló, fejleszteni való akadna bőven, csak értő módon kellene cselekedni. Ez a kabaré, ez a huzavona azt is bizonyítja, hogy barkács módon nem lehet iskolát nyitni. Ehhez profi szakember kell. Mert ilyen közjáték indul, ha nem a lehetőségeket veszik számba, hanem a lehetetlenségeken lavíroznak. Konrád L. Kiskerti táborozok Hatalmas körtefa alatt áll a gyakorlott sátorozók és „vi- két sátor. A táborozok te- lágjárók". Hiszen körbejárták jes-kakaós reggeli után éppen már a medinai határt, kártyáznak a kiterített pléden. Legutóbb a Janya-vámál Jóbarátok ők: Kőszegi Zoli, ütöttek tanyát, s maradtak a Éveli Gábor és László, meg szabadban négy álló napig. Kemény Tamás. A legénykék K. L. Toppantott a termelő Sertésaszály Egyik reggelen Kölesd központjában arra lettem figyelmes, hogy egy sertészállításra kialakított IFA tehergépkocsi halad el egy másik hasonló mellett. A jelenségben az az elgondolkodtató, hogy az egyik üres IFA keletről érkezett és nyugatra tartott, míg a másik pont ellenkezőleg. Feltűnt az is, hogy egyik sem vontatott pótkocsit. Nem úgy, mint hajdanán. Úgy tűnt, hogy sertésre vadásznak. Hát ide jutottunk ... Most már adnának a sertés kilójáért 130-140 forintot is azonnali fizetés mellett, de mégsincs hízó. Egykoron Kölesd- ről hetente 2-3 pótkocsis szerelvény 100-150 sertéssel megrakva jutott el a vágóhidakra. Ma jó ha 50 összejön. Hosszú évek óta a termelőn kívül mindenki jól járt. A pénz szűznemzése a felvásárlót, a feldolgozót, a feldolgozott termékek forgalmazóját és a húsboltost is kimondhatatlan nevű gépkocsi csodákhoz, mosott és mosatlan pénzekhez juttatta. Mára toppantott a termelő. Nem csinálja mindaddig, amíg rend nem lesz ezen a területen és a legfőbb kockáztató meg nem kapja tisztes jussát. Egykoron a sertéstenyésztésben érdekelt integrátorok az árualap biztosításának érdekében kocát, hízóalapanyagot esetleg abrakot helyeztek ki. Ma csak az ügyletek haszonélvezői bukkannak fel és tűnnek el a termelő pénzével sáfárkodva. Csodák nincsenek. Mindent élőről és főleg alulról kell felépíteni, s a piramis csúcsán levőknek meg kell szívlelni az elmúlt évek tapasztalatait. Varga András Pályázat bogyiszlói továbbtanuló diákoknak A bogyiszlói iskolaszék a tanévkezdés anyagi támogatására pályázatot hirdet a szociálisan hátrányos helyzetbe került, de tanulmányukat eredményesen folytató közép- és főiskolás tanulók részére. Ez évben a szétosztható anyagi támogatás összege 40.000 forint, amit a pályázatok beérkezése és elbírálása után osztanak szét. Pályázati feltételek: a. ) Csak olyan közép, illetve felsőoktatási intézményben tanuló diák pályázhat, aki a bogyiszlói általános iskolában tanult és jelenleg is ennek a községnek a lakója. b. ) Középfokú iskolában tanuló gyermek esetén a szülő, gondviselő is pályázhat. c. ) A pályázatnak tartalmaznia kell a kért összeget és annak felhasználását. A pályázaton nyert támogatás felhasználását számlával, az odaítélt összeg átvételétől számítva 10 napon belül igazolni kell. d.) A pályázathoz csatolni kell a szociáis rászorultságot bizonyító iratokat, továbbá a tanulmányi eredményt (bizonyítvány) illetve a felvételt igazoló okirat fénymásolatát. A pályázatokat az iskolaszék elnökéhez Paksi Ist- vánnéhoz 1994. augusztus 24-ig kell benyújtani. Az Iskolaszék a pályázatok beadási határidejét követő első munkanapon döntést hoz. Amennyiben szükségesnek véli, a elöntés előtt személyesen is meghallgatja az érdekelteket. Határozatát levélben is közli a pályázókkal. Több pályázó esetén előnyt élveznek a felsőoktatási intézmények hallgatói. Fogadalomtétel Immár harmadszor volt állampolgári fogadalomtétel Medinán. Most Eresei László (képünkön balról a második) fiatal építészmérnök kapta kézhez új, magyar állampolgárságát tanúsító dokumentumot. Elmondása szerint, 1990 áprilisában, mint egy pionír, egyes egyedül vágott az útnak Marosvásárhelyről, keresve egy jobb élet lehetőségeit. S íme meglelte Medinán, ahol Csajbók Kálmán polgármester köszöntötte (középen) és kívánt eredményes boldog életet neki. KáeL a magas partra Augusztus 14-20-ig Tolnán vendégeskedik 40 holland gyermek, a testvérváros, Bo- degraven kisdiákjai. Eljöttek a mélyföldről, hogy megnézzék a helyet, amit a rómaiak az Alta Ripa (magas part) névvel illettek. Családoknál szállásolták el őket, s onnan indulnak reggelenként a közös programokra: városnézésekre, kirándulásokra, sportvetélkedőkre. Felvételeink a csütörtöki sportdélelőttön készültek, a városi „arénában".-Wy- Fotó: Degré Gábor Újból Fadd-Domboriról Szinte naponta, hetente jelenik meg a sajtóban Fadd-Dombori vízutánpótlásának szomorú helyzete. Egyre több szerv-szervezet veti fel a témát ilyen, vagy olyan formában, véleményünk szerint azonban elszigetelten, egymás megkeresése nélkül, netalán egymásra mutogatással kutatva az okokat. Tény, hogy van egy helyzet, mély megoldásra vár, de még az sem tisztázott, hogy mi az amit valmennyien egy akarattal meg akarunk csinálni. Jók ezek a kezdeményezések, de a tenni akaróknak meg kell ta- lálniok egymást, egyezetni kell az elképzeléseiket, azokat összesítve, valamilyen szinten egyetértésre jutva megkeresni azokat a forrásokat, melyek a megvalósítás anyagi feltételeit is biztosítják. Az első lépések már megtörténtek a Tolnai Dunáért Lakossági Alapítvány és a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége egy megbeszélést követően arra az álláspontra jutott, hogy a továbbiakban együtt kíván működni. A horgász szövetség vállalta, hogy szervezeti rendszerén keresztül mozgósítja, ösztönzi azokat a társ, társadalmi szerveket-szervezeteket, hivatalokat, stb. melyek elsősorban anyagi támogatást tudnak nyújtani a megvalósításhoz. A koordinálást az alapítvány végzi. Egyik ilyen együttműködési forma lesz az a lakossági fórum, amit az alapítvány e hó 23-án Tolnán, 18 órai kezdettel tart a művelődési házban. A fórumon az Országos Horgász Szövetség részéről Dr. Vass Gábor MOHOSZ alelnök, a megyei szövetség részéről Dr. Leidecker Jenő elnök válaszol az esetleges, horgászatot is érintő kérdésekre. MEGHÍVÓ A TOLNAI DUNÁÉRT ALAPÍTVÁNY LAKOSSÁGI FÓRUMOT RENDEZ 1994. augusztus 23-án, 18 órai kezdettel. A rendezvény helye: Művelődési Központ Tolna, Bajcsy-Zs. u. 126. Tel.: 340-170. Az előadás során ismertetésre kerülnek a Fadd-Dombori, a Tolnai és a Bogyiszlói Duna holtágakkal és azok földrajzi környezetével kapcsolatos koncepciók. Külön értesítés nélkül meghívjuk az- alapítókat - a vízterületek hasznosítóit- a térség lakosságát - a horgászokat- az érintett települések - a vállalkozókat, önkormányzatait- az üdülő és telektulajdonosokat Szakreferenseket biztosítunk.- vízpótlás, vízkormányzás - horgászat- felszín alatti vízkészletek - halászat- öntözéses hasznosítás területen Előadást követően lakossági meghallgatás. Minden érintett feltétlen megjelenésére számítunk. Károlyi István az alapítvány elnöke (55358)________________________________________________________________________________
