Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-18 / 194. szám
1994. augusztus 18., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT KÉPÚJSÁG 7 nek a barlangi állatfajok, melyek száma 300 fölött van. Egyik legjelentősebb a magyar vakfutrinka. A gerinctelen állatok között is számos ritka faj fordul elő, melyek egy része kárpáti hatásra utal, mint néhány szerecsenlepke faj. Érdekes színfoltjai a terület állatvilágának az egyenletes hőmérsékletű karsztforrásokT ban élő fajok, mint a magyar forráscsiga. A terület madárvilága is igen gazdag. Rendszeresen költ e vidéken a parlagi sas és a császármadár. A park területén igen sok kultúrtörténeti emléket is láthatunk. Néhány barlangban kőkori, illetve vaskori leletekre bukkantak. Ugyanakkor számos őskori, földsáncokkal erősített telep maradványai is ismertté váltak. Andrási Pál A park elhelyezkedése A legismertebb cseppkőképződmény, a Csillagvizsgáló Természetvédelem VII. Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarországon jelenleg 5 nemzeti park, 52 tájvédelmi körzet és 152 egyéb természetvédelmi terület található. Ezek bemutatását, kísérli meg e sorozat. Negyedik nemzeti parkunk létesítésének időpontja: 1985. Területe 19.600 hektár (1990). Ez az első olyan park, amelynek teljes területe már a nemzeti park létrehozása előtt is védelem alatt állt, hiszen már 1978-ban tájvédelmi körzetté nyilvánították. Sőt, a jelentősebb barlangok és azok felszíni területei már 1951 óta védettséget élveznek. Az aggteleki karsztvidéken találhatóak az ország legnagyobb, aktív patakos barlangjai, melyeket a víznyelőkön keresztül tártak fel. A nemzeti park területén csaknem 200 ismert barlang van, melyek közül 14 fokozottan védett. Ezek közül legismertebb és egyben legnagyobb a közel 24 kilométer hosszúságú Baradla-barlang, amelynek 5,1 kilométeres szakasza - a Domica - szlovák terület alatt húzódik. Méretei mellett cseppkőképződményeinek mennyisége, alak- és színbeli változatossága, értékes ősrégészeti leletei alapján is nemzetközileg kiemelkedő jelentőségű e barlang. Szintén itt bukkantak rá az ország második leghosszabb, 8,7 km-es barlangjára, a Béke-barlangra, 1952-ben. Ennek levegője alkalmas légzőszervi betegségek gyógyítására, így 1965-ben gyógybar- langgá nyilvánították. Ismert érdekesség még a Vecsem-Bükk-i zsomboly, az ország második legmélyebb barlangja; mélysége: 245 méter. Vízfestési kísérletekkel kimutatták a szlovákiai forrásokkal való összefüggését. Az aggteleki karszt üreghálózata jelentős mennyiségű és kiváló minőségű karsztvízkészletet tárol, amely források formájában jut a felszínre. Ezen a területen kisebb-na- gyobb kiterjedésű, állandó és időszakos karszttavak is találhatóak. Érdekesség, hogy a 2 hektár felületű Aggteleki-tó a múlt század elején még káposztás kert volt. Ekkor a víznyelő eltömődött és így alakult ki a tó. A terület élővilágára jellemzőek a kárpáti elemek, melyek déli elterjedésű, melegkedvelő fajokkal együtt fordulnak elő. Növényvilága igen gazdag. A lejtőszíyepprétek növényritkaságai - mint a magyar és a tarka nyúlfarkfű - mellett a gyertyános-tölgyesekre jellemző Waldstein-pimpó, vagy az ikrás fogasír is előfordul. A park legnevezetesebb növénye mégis a tornai vértő, amely Európa száz legritkább növényeinek egyike. A Kárpát-medence bennszülött növénye, amely a tornai karszt hazai és szlovák oldalának néhány pontján fordul csupán elő. Állatvilága a növényvilághoz hasonlóan igen gazdag. Kiemelkedő értéket képvisel„Keressük Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. „Keressük egymást!". Ugyanitt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ezidőben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a postaköltség megtérítése mellett - elküldjük a válaszokat. Az egyedülálló olvasónak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjon a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelét a jelige tulajdonosához. Jelige: „Az utolsó napsugár" 64 éves, egy kis tanyán élő özvegyasszony vagyok. Hosszú évek óta élek itt magányosan. Szeretek kertészkedni, kirándulni. Szeretem környezetemben a rendet, tisztaságot ugyanúgy, ahogy kapcsolataimban is. Anyagi körülményeim rendezettek. Fontosnak tartom az életben az őszinteséget, a kölcsönös egymást!" tiszteletet, szeretetet. Várom annak a 65-67 éves, becsületes, józan életű férfinak a levelét, aki barátom, vagy társam tudna lenni. Nem várok többet, csak azt, amit én is adni tudok. Jelige: „Betegen is lehet boldogan élni" 57 éves, 162 magas, molett (duci) nő vagyok, Pécsett élek. Káros szenvedélyem nincs, talán azért is látszom koromnál fiatalabbnak. Rokkantnyugdíjas vagyok, kedélyem vidám, természetem kedves. Várom annak az 50-60 éves férfinek a levelét, aki maga is megérti a másik betegségét, aki maga is rokkantnyugdíjas. Italozók kíméljenek! A magányt ketten meg tudnánk gyógyítani, de az italozást nem. Jelige: „Estike" 83 éves, falun, özvegyen élő, egészséges férfi vagyok. Káros szenvedélyem nincs. Önállóan látom el magam, házam, kiskertem, állataimat. Szeretek tévézni, meccsre járni, kertészkedem. Egyre jobban nyomaszt a magány, ezért szeretnék megismerkedni egy korban hozzámillő özvegyasszonnyal, aki hozzám költözne. Pollenjelentés Ismét rendelkezésünkre bocsátotta az ÁNTSZ megyei intézetének biológusa, Szintainé Dobrádi Júlia az általuk mért adatok alapján készített pollen- és spórajelentést. E szerint a 32. hét (augusztus 8-14-ig) domináns pollenje az igen agresszív parlagfű volt, mely rendkívül magas számban 20-150 pollen/m3 - található a légtérben. Magas még a nyárvégi gyomok közül az üröm, de jelentős számban van a levegőben a fűfélék és a csalán virágpora is. Az allergizáló gombaspórák mennyisége jelentősen lecsökkent az előző hetekhez képest. Az utcai árusok nem koldusok A várostervezők dolga, hogy a gépjárművek helyett az emberek és árusok számára tegyék vonzóvá a közterületeket „A legcivilizáltabb közösségekben a vándorok az élelmiszer és az ipari termékek terjesztőivé válnak azok számára, akik napjaikat véget nem érő kemény munkával töltik a városokban". (Adolphe Smith, London, 1877.) Az utcai árusok nem koldusok. Vállalkozók ők, akik lega- lulról indulnak el és megragadják az alkalmat, hogy egy jobb életet alakítsnaak ki maguknak. Ezen kisvállalkozók nagy része nem rendelkezik elég pénzzel boltok vagy „szabályszerű" üzleti tevékenységek elindításához. Budapest és a nagyvárosok utcái a legutolsó lehetőséget jelentik ezeknek az embereknek a túlélésre, mivel a gazdaság más területen nem megfelelő a foglalkoztatottság vagy túlságosan korlátozottak a lehetőségek. Azonban a városok tisztviselői megbüntetik őket szegénységükért, és ártanak ezeknek a kisvállalkozásoknak azzal, hogy néhányukat bezáratják, másokat pedig más helyre telepítenek. Természetesen nem a fekete kereskedelem védelme e cikk célja, hanem az, hogy rávilágítson: a legálisan ténykedő utcai árusok sajátságos hangulatát adják a városképnek. Sajnos azonban áthelyezhető elárusítóhelyeik és műanyag szatyraik ellentétben állnak a régi, méltóságteljes épületekkel és a múlt rendszerek betontömbjeivel. Míg a társadalmi kapcsolatok a steril közterületek és a gépkocsik használata miatt egyre elenyésznek, az utcai árusok visszakövetelik az utcát a gyalogosok számára. Ahogy piacaik számára „stratégiailag" feltérképezik a klucsfontosságú gyalogos csomópontokat, jelenlétük a városi tájat gazdag társadalmi kapcsolatokkal rendelkező övezetek hálózatává alakítja. Az európai városok sok, jelentős állami bevételeket hozó idegenforgalmi területe, sikeresen használta fel az utcai árusok által nyújtott lehetőségeket. A gyalogos és kiskereskedelmi övezetekben ez már régi hagyománynak számít. Míg a városi tisztviselők lassúak az utcai árusítás kérdése- ienk megoldása terén, az Egyesült Államokban például a magánszektor nemrég komoly segítséget nyújtott az utcai árusítás fellendüléséhez, és ily módon hozzájárult az ország pénzügyileg legsikeresebb kiskereskedelmi létesítményeinek a kialakításához. Az utcai árusok a városi élet fő támaszai voltak, mióta az emberiség városokban él, és csak az utóbbi időkben jellemző, hogy a tervezők, mérnökök és a városi tisztviselők az árusok létezése ellenében gondolkodnak, terveznek és törvénykeznek. Az utcai árusok viszont arra kényszerítik az állampolgárokat, a város- tervezőket és a városi tisztviselőket, hogy újragondolják a városi utcák használatát és megjelenését. A városi tisztviselőknek érzékenyeknek kell lenniük ezen törékeny piaci élet és a városkép iránt. Természetesen a bolttulajdonosok érdekeit is meg kell védeniük a tisztességtelen versennyel szemben. Ez azonban nem az utcai árusítás felszámolását kell hogy jelentse, hanem megfelelő szabályozást (például az utcai árusoknak nem lenne szabad ugyanazt az árut a bolt előtt kínálni, ami a boltban kapható) Az árusoknak fel kell takarítaniuk maguk után, és az árusítás helye alapján változó közterület használati díjat kellene fizetniük. Az utcai árusok méltányos adóztatásának lehetőségeit is meg kell vizsgálni. A vásárlók így a minőség, a kényelem és az ár alapján választanak, hogy melyik „létesítményből" akarnak vásárolni. Budapesten és a nagyvárosokban a gondot a személy- gépjárművek túlburjánzása okozza, melyek szennyezik a levegőt és a közhasználatú járdákon és tereken parkolva elzárják a gyalogosok mozgását, ami elveszi az emberek kedvét a gyaloglástól. Az építészeknek, a várostervezőknek és a városi tisztviselőknek el kell kezdeniük újragondolni és újratervezni Budapestet és a megyeszékhelyeket, hogy a gépjárművek helyett az emberek és az árusok számára tegyék vonzóvá a közterületeket. Az utcai árusok nem tetszés szerint mozgatható tárgyak, hanem emberek, akik nagyon nehéz körülmények között küzdenek a túlélésért. Az a béketűrés, amellyel a hideg időt, a légszennyezést, a személyes biztonság hiányát, a nem támogatható törvénykezést és az éles piaci versenyt átvészelik, jól mutatja életképességüket. (Forrás: Lélegzet) A litkei csadály madaraiért Hajdani gazdag pompájában óhajtja „helyreállítani" a litkei ártér, a csadály különleges madárvilágát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád megyei csoportja. Az Ipoly Hugyag-Ipolytamóc közti szakasza a madarak fontos vonulási útvonala, s a folyó tavaszi áradásakor számos faj üt tanyát az ártéren. Az Ipoly szabályozását követően az árteret már csak néhány napig borítja a víz, de így is tömegesen lepik el a kacsák, récék, gémek, sirályok, sőt látni fekete gólyát, barna kányát, halászsast is. Volt idő, amikor a flamingók is felkeresték a csádalyt. Tekintettel az ártér madárvilágára, elsőül helyi védetté nyilvánítását javasolta Litke önkormányzatának az egyesület. A továbbiakban - a Bükki Nemzeti Park és az Ipoly Unió segítségével - az élőhely rekonstrukciójára kerül sor. A természetbarátok arra számítanak, hogy segítségükkel, a világhírű ipolytarnóci ősleletek tőszomszédságáben lévő és kiváló megfigyelési lehetőséget kínáló litkei ártér a természetbarát turizmus egyik kedvelt célpontja lehet. Védett növények Nagy ezer jófű (Dictamnus Albus) Látványos, erőteljes növény, az 1 m-es magasságot is meghaladhatja. Levelei a száron spirálisan helyezkednek el, páratlanul szárnyasán ösz- szetettek, bőrneműek, merevek, fényesek, sötétzöldek, áttetszőn pontozottak. Levélkéi hosszúkás-tojásdadok, aprón fűrészesek, csipkés-fogasak, alul pelyhesek. Virágzata: fürt. Virágai 5 tagúak, kétolda- lian részarányosak. Szirmai" halvány rózsaszínűek, lilás erűek, kihegyezettek 2-3 cm hosszúak. Az egész növény illóolaj tartalmú mirigyei miatt - főleg ha megdörzsöljük -, citrom illatú. Virágzási ideje: május-június. Védett növény eszmei értéke 5000 forint. Hazánkban mészkedvelő, száraz tölgyesekben, vágásokban, karsztbokor erdőkben, cserjés lejtőkön, néha homoki réteken él. Megyénkben sokfelé előfordul a szekszárdi-dombságban, geresdi-dombságban, lengyeli-erdőben, Paks, Duna- földvár, Németkér és Bikács környékén. Veszélyeztetettsége elsősorban a kirándulók virággyűjtési szenvedélyéből ered, pedig érzékeny bőrűek- nek lassan múló kiütéseket okozhat az érintése. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor Környezetbarát embléma Egy vállalat már befizette a 80 ezer forintos nevezési díjat azért, hogy elnyerje a környezetbarát minősítő embléma használatát. A stilizált fa embléma használatára azok jogosultak, akik pályázatukkal megfelelnek a szigorú minősítési feltételeknek. Az említett cég a monoetilén glikolmentes fagyálló folyadékra szeretné elnyerni a minősítést. Á nevezési díjat mások ugyan még nem fizették be, de több mint 100 vállalat, kisiparos vásárolta meg a pályázati tájékoztatót. Néhány termékre a szakminisztérium már előre kidolgoztatta a minősítési feltételrendszert, ezeknél a termékeknél a nevezési díj 20 ezerrel olcsóbb, azaz 60 ezer forint. Ilyen termék a hajtógáz nélküli szórópalack, a hulladékpapír hasznosításával készült árucikk, az azbesztmentes fékbetét és kuplungbetét, valamint az ökológiai elveknek megfelelő csomagolóanyag. Amennyiben a nevezési díj befizetése és a szigorú minősítés után az adott vállalat elnyeri az emblémahasználati jogot, a nettó árbevétel 2 ezrelékét kell fizetnie a védjegy- használatért. A védjegyviselési jogot két évre lehet megszerezni, de időközben is többször ellenőrzik, hogy a termék továbbra is megfelel-e a megállapított feltételeknek. A minisztérium javaslatokat dolgozott ki, hogy a környezetbarát termékek gyártói bizonyos vám- és adókedvezményekben részesüljenek. Az embléma reklámértékén túlmenően, ezzel is ösztönözhetnék a gyártókat, hogy minél többen jelentkezzenek a környezetbarát minősítés elnyeréséért.
