Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-15 / 191. szám
4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1994. augusztus 15., hétfő Új helyzetben a várostervezés (1.) Mi, miért, hol legyen? Reinhardt Mátyással, Szek- szárd főépítészével beszélgettünk nemrégiben arról, hogy nem készült el ugyan az új városfejlesztési koncepció, de ettől még folyt tovább a városrészek részletes rendezési terveinek kialakítása. Bizonnyal izgalmas lehet elképzelni, hogy milyen is lesz a megyeszékhely a jövő évezredben. Persze ez az időpont nincs is olyan messze. Egy város életében pedig igazán nem nagy idő néhány év, sőt néhány évtized sem. Szekszárd helyén már a rómaiak idején is volt település. Már annak is közel ezer esztendeje, hogy a mai értelemben vett város létezését megalapozó apátságot meglapította II. Béla. A főépítésszel folytatott beszélgetés nyomán szólunk arról, hogy milyen gondjai vannak a várostervezésnek, illetve, hogy milyen irányban fejlődött, fejlődik a város. Minden várostervezésnek van előzménye, még az amerikai, üres területen, vonalzóval tervezett városoknak is alkalmazkodniuk kellett - ha máshoz nem - a természeti adottságokhoz. Minden rendezési terv megalkotásának első lépése az előző terv felülvizsgálata. Át kell tekinteni, hogy abból mit valósítottak meg. Ki kell deríteni, hogy ami elmaradt azt helytelen döntés, vagy valamilyen más ok miatt nem valósították meg. A külső ok millió féle lehet. nyilvánvaló, hogy ha az OTP hitelfeltételei olyan gyökeresen változnak meg, mint ahogy ez megtörtént az utóbbi években, akkor a várostervező hiába álmodott családi házas, vagy telepi beépítést, nem volt aki lakásokat építsen. A terv felülvizsgálatnak ezt is át kell tekinteni, hogy miként alakul egy-egy városrész, lakóterület népessége, hiszen ettől függ, hogy az adott területen óvodát, vagy éppen szociális otthont kell-e építeni. Tipikus példa erre a Séd-völgye, ahova például valamikor 16 tantermes iskolát terveztek. A felülvizsgálatkor pedig kiderült, hogy a lakosság mára már elöregedett. Hogy a városból mindig is hiányzott a főiskolának átadott általános iskolai épület, az ezzel nem összefüggő probléma. Nem kell arra a területre új iskola, ezzel szemben szükség van új orvosi körzetre. Az igényt érzékelve, létre is hoztak egy új orvosi körzetet. Kellene még gyógyszertár, de például új bölcsőde akkor sem volna indokolt, ha felvetné a várost a pénz. A következő lépés annak áttekintése, hogy az általános rendezési terv mit irányoz elő az adott területre, családi házakat, vagy éppen ipartelepet. Valamikor a tervezésben természetes volt, hogy egy lakótelep, egy ABC. Ma már ez nyilván nem így történik, hiszen a magántulajdonos kereskedő ott nyit üzletet, ahol akar. Ma akár az orvosi ellátás is működhet teljesen magánkezdeményezés alapján. (Folytatjuk.) Ihárosi Fotó: Ótós Réka Hajdan 465 éve, 1529. augusztus 18-án Szapolyai János magyar király a mohácsi mezőn II. (Nagy) Szulejmán „trónjának zsámolyát megcsókolván" behódol, az uralkodó pedig Szekszárdon keresztül Buda felé folytatja útját. 120 éve, 1874. augusztus 19-én adott hírt a Tolnamegyei Közlöny arról, hogy egy Bocsor Lajos gyönki gimnáziumi igazgató tulajdonában lévő 4-6 ember hajtotta kézi cséplőgépet próbáltak ki: „Kevés idő alatt sokat végez s tisztán s jól dolgozik" - ajánlja a lap. 110 éve, 1884. augusztus 17-én az előbbi újság gazdasági iskola létesítését javasolta Tolna megyének. 100 éve, 1894. augusztus 19-én a Tolnavármegye tudósított Budai Gyula szekszárdi csendőrhadnagy és beosztottai kitüntetéséről, az elismerést azért kapták, mert a gerjeni árvíz idején fosztogatókat füleltek le. Ugyanezen a napon „Ritka szép meteor volt látható Szegzárdon este 9 óra tájban.. Hófehér színben tűnt fel, amint a város fölött egyszerre megjelent s délirányú pár másodpercig tartó futásában egészen sötét sárgába ment át...". 95 éve, 1899. augusztus 20-án tudatta a Tolnamegyei Közlöny, hogy Szekszárdon tartózkodik az 52. gyalogezred, amelynek zenekara nagy sikerrel szerepelt: „Az érdem oroszlánrésze természetesen az imponáló külsejű Málik Mátyás ezred- tamburáé". Szóvá tették olvasói panasz nyomán, hogy a Bezerédj utcában elszabadult négylábúak üldöztek az itatás alkalmával békés járókelőket. 90 éve, 1904. augusztus 19-én tartotta ülését vármegyénk közigazgatási bizottsága, a tiszti főorvos megállapította, hogy „a diftéria ellenes szérumot a belügyminiszter a rendes gyógyszerek közé vette fel, de árát oly magasra emelte, hogy beszerzése a szegény néposztálynak majdnem lehetetlen". (Volt olyan év, amikor a gyermekhalottak fele diftériában, azaz torokgyíkban halt meg...) Két nap múlva közölte a Tolnavármegye Uj rend a főgimnáziumban címmel, hogy ott a tanítás ezután reggel nyolctól délután egyig tarthat. 75 éve, 1919. augusztus 19-én tiltakozott Pesthy Pál törvényszéki elnök a Szekszárdon 10-én és 17-én elkövetett gyilkosságok ellen. Krónikás Egy kísérlet margójára A Magyar Művelődési Intézet kortárs művészeti osztálya kísérletként indította azt a nyári táborát, amelynek otthonául a szálkai múvésztelepet jelölte. A helyszín kiválasztásában az 1993. esztendő nyara adott példát, amikor Angyal Mária az említett osztály vezetője tájképfestőket táboroztatott Szálkán. Az idei nyáron óvó- és tanítóképző főiskolák diákjainak adtak módot arra, hogy a művészetek egy-egy ágával és vizuális neveléssel kapcsolatos kérdéseikre egymás tapasztalatait kicserélve adjanak választ. Az intézet felhívására jelentkezett a soproni Benedek Elek, a győri Apáczai Csere János, a szarvasi Brunszvik Teréz, a nyíregyházi Bessenyei György, Budapestről az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárképző kara, a budapesti és a kecskeméti tanítóképző főiskola. Ók azokat a diákokat keresték meg és kérték fel a szálkai táborban való részvételre, akiket tanulmányaik során a legnyi- tottabbaknak ítéltek. így aztán ezen főiskolákhoz tartozó legkülönbözőbb lakóhelyekről érkeztek diákok Tolna megyébe. Pápa, Kecskemét, Kiskunhalas, Babót, Tapolca, Orosháza, Gyomaendród, Miskolc, Szécsény- falu, Karcag, Jászberény, Móricgát - és jópáran Budapestről. A táborvezetó Pázmány Ágnes tanár, kerámi- kus volt. 1 A táborlakók könnyen ismerkedtek és alakítottak új személyes kapcsolatot. A tábor tematikája szerint népi kismesterségekkel, képzőművészeti technikákkal ismerkedhettek és esténként művészettörténeti előadásokat hallgattak, diavetítéssel illusztrálva. Csónakázás, lovaglás adhatott más jellegű kikapcsolódást, pihenést. Az első napokban kiderült, hogy vannak főiskolák, ahol többet, másutt kevesebb időt fordítanak a művészeti, a vizuális nevelésre. Ebből adódóan Szálkára a diákok különböző felkészültséggel érkeztek. Ez csak pár órára jelentett visszafogottságot, mert annál nagyobb lendülettel, érdeklődéssel fordultak a kissé hátrányosabb helyzetből indulók. Szivacsként szívták magukba az új ismereteket. Gondot jelentett - amit a búcsúesti tábortűz mellett meg is fogalmaztak - hogy egy személyben kevésnek bizonyult a táborvezetó. Szép eredményeket értek el az agyagformázásban, de többet vártak volna mondjuk a grafikai és festői módszerek átadásában. Természetesen ezen a téren is megoszlottak a vélemények, hiszen akadtak közöttük akik szakkörökben, önképzőkben több gyakorlati tapasztalatra tettek már szert. Tőlük sok technikai ötletet vettek át az őszinte érdeklődők. Minden kritikai megjegyzés a jobbítás szándékával fogalmazódott meg hallgatóban, vezetőben egyaránt. E kísérlet célja nem az volt, hogy a művészpályára indulók felkészüléséhez nyújtson segítséget, hanem összegezze, fejlessze, gyarapítsa az ismereteket, amelyhez hozzátehetó az anyaiskolában szerzett pedagógiai tapasztalat. Csak egy-két diák tekinti céljának, élethivatásának a kreatív, alkotói életformát. A táborozás során gyöngyfűzést is gyakoroltak és ehhez kapcsolódva vettek részt a közeli néprajzi tájegység ünnepségében a sárközi lakodalmasban. Egy szabadtéri kiállítás keretében adtak számot a szálkai táborozásuk eredményéről, amit a helybeli lakosok is figyelemmel kísértek. Ekkor a szálkai Kék Tó nemzetiségi együttes is műsort adott a tábortól elkö- szönőktől. Mindezek összegzéseként az fogalmazódott meg a Magyar Művelődési Intézet osztályvezetőjének Angyal Máriának gondolataiban, hogy van mód a kísérlet továbbfejlesztésére, részletesebb metodika kidolgozásával „jövőre, veletek ugyanitt!" D. K. J. Népesség- és lakáshelyzet Szekszárd választókörzeteiben (3.) A legnépesebb körzetek Szűkebb körrel, a régió másik két megyeszékhelyével (Pécs, Kaposvár) összehasonlítva is Szekszárd adatai, arányszámai mutatnak kedvezőbb képet, s ugyanez mondható el a méreteiben leginkább hasonlító, második legkisebb megyeszékhellyel Salgótarjánnal való összehasonlítás során is. Ezek a viszonylag kedvező mutatók részben a város kis méretéből adódnak, valamint abból a tényből, hogy jelentős fejlődése, növekedése a 70-es években kezdődött. A város egésze után a 14 választókerület lakossági és lakás adatait elemezzük. Mint azt a bevezetőben említettük, a város különböző részei nagy eltéréseket mutatnak aszerint, hogy területileg hol helyezkednek el, illetve, hogy a város fejlesztése során hogyan érintette az adott részt a településfejlesztési koncepció. A város régi, zömmel családi házas részein az idősek aránya jóval magasabb, mint a település egészében, ugyanakkor az újabb, lakótelepi részeken a gyermekkorúak nagyobb hányadát alkotják a lakosságnak, mint Szekszárd összességében. A népesség korösszetételében mutatkozó különbözőségek, a lakások kora, minőségi eltéréseik miatt az egyes városrészek megoldandó problémái eltérőek, s gyakran nem esnek egybe a város egészének gondjaival. A város legnépesebb területe a X-es választókerület (Tambov lakótelep, Alkotmány, Vasvári, Gróf P., Kecskés F. utca) , ahol a lakosság 12,6 %-a élt a legutóbbi nép- számláláskor. Viszonylag magas, a városi átlagot meghaladó volt a gyermekkorúak aránya (25,4 %), a 60 év felettieké pedig alig haladta meg a 10 %-ot. Ä népesség számával párhuzamosan itt van a legtöbb lakás az egyes választókerületek közül, viszont problémát jelent, hogy itt a legnagyobb az 1 szobás lakások aránya (20,3 %). Mivel jórészt fiatal lakótelepekből épül fel ez a városrész, így érthető, hogy a lakások több, mint egyhar- mada 1979 után épült. A város második legnépesebb területe a XIII-as választókerület (Alisca, Bródy, Cseri, Csalogány, Csatári utca), a város lakónépességének 10,1 %-a. Itt a gyermekkorúak aránya a legmagasabb a városban, 31,4 %, több mint 9%-ponttal haladja meg ezen korosztály városi arányát, ezzel párhuzamosan itt a legalacsonyabb a 60 év felettiek aránya (4,5 %), csupán egyhar- mada a városi átlagnak. Ezen választókerületben a legfiatalabb a lakások korösszetétele, csaknem • valamennyi 1960 után épült, 60 %-uk az utóbbi 14 évben. (Folytatjuk.) Berzenkedő Bezerédj utcaiak Kilencvenöt esztendeje a Tolnamegyei Közlöny Úri utcai csendélet címmel meglehetősen eleven képet festett az 1899. augusztus 20-i lapszám ötödik oldalán a főutca visz- szásságairól: „Árnyas parkok hiányában alig találunk városunkban érdemesebb sétahelyet, mint a Bezerédj utca járdáin, ahol az üde bartinai levegő mellett egész sportszerűen űzhető a hegymászás, a völgyjárás, sőt télen a csúszkálás is. Ügyes vargabetűket lehet a járda lejtőjén kanyarítani a nyitott kapukban nyújtózkodó cerberu- szok (kutyák) kikerülése céljából. Mégis legélvezetesebb séta esik este 7-8 óra körül, midőn a polgárság az út közepén lévő kúton - more pat- rio (hazai szokás szerint) - itat. A kötőfék nélkül szabadjára bocsátott paripák és az istállózásban megfásult lábú bocik víg fickándozással lepik el a járdát - terjedelmes forgalmi akadályokat potyogtat- ván el. Odább egy majolikás úri lak kapujából egész tehéncsorda törtet elő, víg kánkán tánccal mulattatván a sikongató közönséget. Tanúja voltam a télen, hogy egy úri nőnek bokáig érő sárba kellett kitérni Schneiderbauer úr járdataposó tehenei elől. Múlt szerdán este pedig a posta épületénél nyugodtan haladó intelligens leányt formálisan megtámadott egyik jókedvű tehén. Ijedten ugrott oldalt a leányka, cikkcakkos futással menekülve a folyvást sarkában rohanó bestia öklelése elöl, míg végre Oszoly ügyvéd udvarába sikerült a megrémült gyermeknek menekülnie. Ennek már fele se tréfa! és ideje volna, hogy a szolgabíróság az ilyen falusi idilleket - legalább székvárosunk főbb utcáin - beszüntetné. Ha már nem tiltható be a nyűt kuta- kon, falusi szokás szerint az itatás, de annyit legalábbis megkövetel a közönség személybiztonsága, hogy a jószág mindenkor kötőféken vezettessék a kúthoz és pedig nem a járdán végig". Egy hét múlva Gyors intézkedés címmel elégedetten adott hírt a lap arról, hogy Bajó Pál főszolgabíró 300 forint pénzbüntetést, nem fizetés esetén 60 nap elzárást helyzett kilátásba azok ellen, akik kötőfék nélkül itatnak, ez pedig nem volt kis pénz, mert az újság éves előfizetése mindössze hat forint...- ős -bor i in a lis A bűnözőknek is sok lehetett már a kánikulából. Aki csak tehette, nem „dolgozta" agyon magát. Az elmúlt héten jelentősen csökkent az elrendelt nyomozások száma; mintegy negyven-negyvenöt esetben indult eljárás bűncselekmény alapos gyanúja okán. Lelepleződött a házi szarka Több esetben is loptak el készpénzt a kórházban, rendszerint orvosoktól. Az eltűnt összegek nagysága 1000 és 3500 forint között mozgott. Egy kórházban persze bárki is lehet a tettes, hiszen a folyton változó betegek és látogatóik között könnyen eltűnhet egy-egy tolvaj. Elkapták viszont az Otthon áruház „szarkáját". A lelepleződött személy rendszeresen lopkodott kollégáitól kis ösz- szegeket. Több éve az áruház dolgozója. A boltból is el-el adogatott kisebb értékű árukat. Feltehetően besurranó vitt el egy szekszárdi irodaházból készpénzt és értékjegyeket. Egy családi házban az ismeretlen behatoló 100.000 forintot talált egy pénztárcában, de felét otthagyta. Ilyesmit általában ismerősök tesznek. Lehet, most is erről van szó. A fogdában megszeppentek Csütörtökön szereltek le a katonák a bajai helyőrségben is. Egy csoportjuk vonattal indult haza Budapestre. A vonaton utazott két román állampolgár, egyikőjük cigány, a másik magyar nemzetiségű. Két leszerelt katona, - pesti nagyfiúk - belekötött a cigány fiatalemberbe. Először szóváltás volt, majd megverték, végül bakancsával az egyik meg is rugdosta a cigány fiút, akit felszólítottak, hogy a legközelebbi állomáson szálljon le a vonatról, mert azon nem utazhat. A fiú nem szállt le, s mivel fenyegetően közeledtek feléje, az állomásról már kiinduló és gyorsító vonatról leugrott a megtámadott román állampolgár. Szerencsére komolyabb baja nem esett. A pesti vagányok igen meglepődtek, amikor a szekszárdi fogdába találták magukat, s már nem is látszanak annyira erősnek. Ennek a bűncselekménynek a megtörtében jelentős szerepet játszott a leszerelés örömére elfogyasztott alkohol.-ihiPályázati felhívás! Szekszárd Város Képviselő-testű lete PÁLYÁZATOT HIRDET 10 pécsi főiskolai-egyetemi kollégiumi férőhely elnyerésére az 1994/95-ös tanévre. Pályázhatnak azok a szekszárdi hallgatók, akik helyhiány miatt nem nyertek felvételt a pécsi főiskolai-egyetemi kollégiumokba. A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAI: 1. Szociális helyzet- a családtagok száma- egy főre jutó havi átlagjövedelem- lakáskörülmények- kölcsöntörlesztós havi összege- munkanélküliség- egyéb 2. Tanulmányi eredmény- felvételin elért pontszám vagy- felsőbbéveseknól év végi tanulmányi eredmény 3. Szekszárd városi önkormányzati Intézményekkel kötött tanulmányi szerződés. A pályázathoz szükséges Igazolható adatokról kérünk dokumentumokat (fénymásolatokat) csatolni. A pályázatot Szakszárd Várna Kép viselő-testületéhez kall banyújtani 7100 Szakazárd, Bála tár & A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSI HATÁRIDEJE: 1994. augusztus 23. A pályázatok elbírálását a Művelődési Bizottság javaslata \ alapján a képviselő-testület végzi. /
