Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-15 / 191. szám

4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1994. augusztus 15., hétfő Új helyzetben a várostervezés (1.) Mi, miért, hol legyen? Reinhardt Mátyással, Szek- szárd főépítészével beszélget­tünk nemrégiben arról, hogy nem készült el ugyan az új vá­rosfejlesztési koncepció, de et­től még folyt tovább a város­részek részletes rendezési ter­veinek kialakítása. Bizonnyal izgalmas lehet elképzelni, hogy milyen is lesz a megyeszékhely a jövő évez­redben. Persze ez az időpont nincs is olyan messze. Egy vá­ros életében pedig igazán nem nagy idő néhány év, sőt né­hány évtized sem. Szekszárd helyén már a rómaiak idején is volt település. Már annak is közel ezer esztendeje, hogy a mai értelemben vett város lé­tezését megalapozó apátságot meglapította II. Béla. A főépítésszel folytatott be­szélgetés nyomán szólunk ar­ról, hogy milyen gondjai van­nak a várostervezésnek, il­letve, hogy milyen irányban fejlődött, fejlődik a város. Minden várostervezésnek van előzménye, még az ame­rikai, üres területen, vonalzó­val tervezett városoknak is al­kalmazkodniuk kellett - ha máshoz nem - a természeti adottságokhoz. Minden ren­dezési terv megalkotásának első lépése az előző terv felül­vizsgálata. Át kell tekinteni, hogy abból mit valósítottak meg. Ki kell deríteni, hogy ami elmaradt azt helytelen döntés, vagy valamilyen más ok miatt nem valósították meg. A külső ok millió féle le­het. nyilvánvaló, hogy ha az OTP hitelfeltételei olyan gyö­keresen változnak meg, mint ahogy ez megtörtént az utóbbi években, akkor a várostervező hiába álmodott családi házas, vagy telepi beépítést, nem volt aki lakásokat építsen. A terv felülvizsgálatnak ezt is át kell tekinteni, hogy mi­ként alakul egy-egy városrész, lakóterület népessége, hiszen ettől függ, hogy az adott terü­leten óvodát, vagy éppen szo­ciális otthont kell-e építeni. Tipikus példa erre a Séd-völgye, ahova például va­lamikor 16 tantermes iskolát terveztek. A felülvizsgálatkor pedig kiderült, hogy a lakos­ság mára már elöregedett. Hogy a városból mindig is hi­ányzott a főiskolának átadott általános iskolai épület, az ez­zel nem összefüggő probléma. Nem kell arra a területre új is­kola, ezzel szemben szükség van új orvosi körzetre. Az igényt érzékelve, létre is hoz­tak egy új orvosi körzetet. Kel­lene még gyógyszertár, de például új bölcsőde akkor sem volna indokolt, ha felvetné a várost a pénz. A következő lépés annak át­tekintése, hogy az általános rendezési terv mit irányoz elő az adott területre, családi há­zakat, vagy éppen ipartelepet. Valamikor a tervezésben ter­mészetes volt, hogy egy lakó­telep, egy ABC. Ma már ez nyilván nem így történik, hi­szen a magántulajdonos ke­reskedő ott nyit üzletet, ahol akar. Ma akár az orvosi ellátás is működhet teljesen magán­kezdeményezés alapján. (Folytatjuk.) Ihárosi Fotó: Ótós Réka Hajdan 465 éve, 1529. augusztus 18-án Szapolyai János magyar király a mohácsi mezőn II. (Nagy) Szulejmán „trónjának zsámolyát megcsókolván" behódol, az uralkodó pedig Szekszárdon keresztül Buda felé folytatja útját. 120 éve, 1874. augusztus 19-én adott hírt a Tolnamegyei Közlöny arról, hogy egy Bocsor Lajos gyönki gimnáziumi igazgató tulajdonában lévő 4-6 ember hajtotta kézi cséplőgépet próbáltak ki: „Kevés idő alatt sokat végez s tisztán s jól dolgozik" - ajánlja a lap. 110 éve, 1884. augusztus 17-én az előbbi újság gazdasági iskola létesítését javasolta Tolna megyének. 100 éve, 1894. augusztus 19-én a Tolna­vármegye tudósított Budai Gyula szekszárdi csendőr­hadnagy és beosztottai ki­tüntetéséről, az elismerést azért kapták, mert a gerjeni árvíz idején fosztogatókat fü­leltek le. Ugyanezen a napon „Ritka szép meteor volt lát­ható Szegzárdon este 9 óra tájban.. Hófehér színben tűnt fel, amint a város fölött egyszerre megjelent s délirá­nyú pár másodpercig tartó fu­tásában egészen sötét sárgába ment át...". 95 éve, 1899. au­gusztus 20-án tudatta a Tol­namegyei Közlöny, hogy Szekszárdon tartózkodik az 52. gyalogezred, amelynek zenekara nagy sikerrel szere­pelt: „Az érdem oroszlánrésze természetesen az imponáló külsejű Málik Mátyás ezred- tamburáé". Szóvá tették olva­sói panasz nyomán, hogy a Bezerédj utcában elszabadult négylábúak üldöztek az itatás alkalmával békés járókelőket. 90 éve, 1904. augusztus 19-én tartotta ülését vármegyénk közigazgatási bizottsága, a tiszti főorvos megállapította, hogy „a diftéria ellenes szé­rumot a belügyminiszter a rendes gyógyszerek közé vette fel, de árát oly magasra emelte, hogy beszerzése a szegény néposztálynak majd­nem lehetetlen". (Volt olyan év, amikor a gyermekhalottak fele diftériában, azaz torok­gyíkban halt meg...) Két nap múlva közölte a Tolnavárme­gye Uj rend a főgimnázium­ban címmel, hogy ott a tanítás ezután reggel nyolctól délután egyig tarthat. 75 éve, 1919. augusztus 19-én tiltakozott Pesthy Pál törvényszéki elnök a Szekszárdon 10-én és 17-én elkövetett gyilkosságok ellen. Krónikás Egy kísérlet margójára A Magyar Művelődési Intézet kortárs művészeti osztálya kísérletként indította azt a nyári táborát, amelynek otthonául a szálkai múvésztelepet jelölte. A helyszín kiválasztásában az 1993. esztendő nyara adott példát, amikor Angyal Mária az említett osztály veze­tője tájképfestőket táboroztatott Szálkán. Az idei nyáron óvó- és tanítóképző főiskolák diákjai­nak adtak módot arra, hogy a művészetek egy-egy ágá­val és vizuális neveléssel kapcsolatos kérdéseikre egy­más tapasztalatait kicserélve adjanak választ. Az inté­zet felhívására jelentkezett a soproni Benedek Elek, a győri Apáczai Csere János, a szarvasi Brunszvik Teréz, a nyíregyházi Bessenyei György, Budapestről az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem tanárképző kara, a bu­dapesti és a kecskeméti tanítóképző főiskola. Ók azokat a diákokat keresték meg és kérték fel a szálkai táborban való részvételre, akiket tanulmányaik során a legnyi- tottabbaknak ítéltek. így aztán ezen főiskolákhoz tar­tozó legkülönbözőbb lakóhelyekről érkeztek diákok Tolna megyébe. Pápa, Kecskemét, Kiskunhalas, Babót, Tapolca, Orosháza, Gyomaendród, Miskolc, Szécsény- falu, Karcag, Jászberény, Móricgát - és jópáran Buda­pestről. A táborvezetó Pázmány Ágnes tanár, kerámi- kus volt. 1 A táborlakók könnyen ismerkedtek és alakítottak új személyes kapcsolatot. A tábor tematikája szerint népi kismesterségekkel, képzőművészeti technikákkal ismer­kedhettek és esténként művészettörténeti előadásokat hallgattak, diavetítéssel illusztrálva. Csónakázás, lo­vaglás adhatott más jellegű kikapcsolódást, pihenést. Az első napokban kiderült, hogy vannak főiskolák, ahol többet, másutt kevesebb időt fordítanak a művé­szeti, a vizuális nevelésre. Ebből adódóan Szálkára a diákok különböző felkészültséggel érkeztek. Ez csak pár órára jelentett visszafogottságot, mert annál nagyobb lendülettel, érdeklődéssel fordultak a kissé hátrányo­sabb helyzetből indulók. Szivacsként szívták magukba az új ismereteket. Gondot jelentett - amit a búcsúesti tábortűz mellett meg is fogalmaztak - hogy egy személyben kevésnek bi­zonyult a táborvezetó. Szép eredményeket értek el az agyagformázásban, de többet vártak volna mondjuk a grafikai és festői módszerek átadásában. Természetesen ezen a téren is megoszlottak a vélemények, hiszen akad­tak közöttük akik szakkörökben, önképzőkben több gya­korlati tapasztalatra tettek már szert. Tőlük sok techni­kai ötletet vettek át az őszinte érdeklődők. Minden kri­tikai megjegyzés a jobbítás szándékával fogalmazódott meg hallgatóban, vezetőben egyaránt. E kísérlet célja nem az volt, hogy a művészpályára indulók felkészüléséhez nyújtson segítséget, hanem összegezze, fejlessze, gyarapítsa az ismereteket, amely­hez hozzátehetó az anyaiskolában szerzett pedagógiai tapasztalat. Csak egy-két diák tekinti céljának, élethiva­tásának a kreatív, alkotói életformát. A táborozás során gyöngyfűzést is gyakoroltak és ehhez kapcsolódva vettek részt a közeli néprajzi tájegy­ség ünnepségében a sárközi lakodalmasban. Egy szabadtéri kiállítás keretében adtak számot a szálkai táborozásuk eredményéről, amit a helybeli lako­sok is figyelemmel kísértek. Ekkor a szálkai Kék Tó nemzetiségi együttes is műsort adott a tábortól elkö- szönőktől. Mindezek összegzéseként az fogalmazódott meg a Magyar Művelődési Intézet osztályvezetőjének Angyal Máriának gondolataiban, hogy van mód a kí­sérlet továbbfejlesztésére, részletesebb metodika kidol­gozásával „jövőre, veletek ugyanitt!" D. K. J. Népesség- és lakáshelyzet Szekszárd választókörzeteiben (3.) A legnépesebb körzetek Szűkebb körrel, a régió má­sik két megyeszékhelyével (Pécs, Kaposvár) összehason­lítva is Szekszárd adatai, arányszámai mutatnak ked­vezőbb képet, s ugyanez mondható el a méreteiben leg­inkább hasonlító, második legkisebb megyeszékhellyel Salgótarjánnal való összeha­sonlítás során is. Ezek a vi­szonylag kedvező mutatók részben a város kis méretéből adódnak, valamint abból a tényből, hogy jelentős fejlő­dése, növekedése a 70-es években kezdődött. A város egésze után a 14 vá­lasztókerület lakossági és la­kás adatait elemezzük. Mint azt a bevezetőben említettük, a város különböző részei nagy eltéréseket mutatnak aszerint, hogy területileg hol helyez­kednek el, illetve, hogy a vá­ros fejlesztése során hogyan érintette az adott részt a tele­pülésfejlesztési koncepció. A város régi, zömmel csa­ládi házas részein az idősek aránya jóval magasabb, mint a település egészében, ugyan­akkor az újabb, lakótelepi ré­szeken a gyermekkorúak na­gyobb hányadát alkotják a la­kosságnak, mint Szekszárd összességében. A népesség korösszetételében mutatkozó különbözőségek, a lakások kora, minőségi eltéréseik mi­att az egyes városrészek meg­oldandó problémái eltérőek, s gyakran nem esnek egybe a város egészének gondjaival. A város legnépesebb terü­lete a X-es választókerület (Tambov lakótelep, Alkot­mány, Vasvári, Gróf P., Kecs­kés F. utca) , ahol a lakosság 12,6 %-a élt a legutóbbi nép- számláláskor. Viszonylag magas, a városi átlagot meghaladó volt a gyermekkorúak aránya (25,4 %), a 60 év felettieké pedig alig haladta meg a 10 %-ot. Ä népesség számával pár­huzamosan itt van a legtöbb lakás az egyes választókerüle­tek közül, viszont problémát jelent, hogy itt a legnagyobb az 1 szobás lakások aránya (20,3 %). Mivel jórészt fiatal lakótelepekből épül fel ez a városrész, így érthető, hogy a lakások több, mint egyhar- mada 1979 után épült. A város második legnépe­sebb területe a XIII-as válasz­tókerület (Alisca, Bródy, Cseri, Csalogány, Csatári utca), a város lakónépességé­nek 10,1 %-a. Itt a gyermekko­rúak aránya a legmagasabb a városban, 31,4 %, több mint 9%-ponttal haladja meg ezen korosztály városi arányát, ez­zel párhuzamosan itt a legala­csonyabb a 60 év felettiek ará­nya (4,5 %), csupán egyhar- mada a városi átlagnak. Ezen választókerületben a leg­fiatalabb a lakások korösszeté­tele, csaknem • valamennyi 1960 után épült, 60 %-uk az utóbbi 14 évben. (Folytatjuk.) Berzenkedő Bezerédj utcaiak Kilencvenöt esztendeje a Tolnamegyei Közlöny Úri ut­cai csendélet címmel meglehe­tősen eleven képet festett az 1899. augusztus 20-i lapszám ötödik oldalán a főutca visz- szásságairól: „Árnyas parkok hiányában alig találunk városunkban ér­demesebb sétahelyet, mint a Bezerédj utca járdáin, ahol az üde bartinai levegő mellett egész sportszerűen űzhető a hegymászás, a völgyjárás, sőt télen a csúszkálás is. Ügyes vargabetűket lehet a járda lej­tőjén kanyarítani a nyitott ka­pukban nyújtózkodó cerberu- szok (kutyák) kikerülése cél­jából. Mégis legélvezetesebb séta esik este 7-8 óra körül, midőn a polgárság az út kö­zepén lévő kúton - more pat- rio (hazai szokás szerint) - itat. A kötőfék nélkül szabad­jára bocsátott paripák és az is­tállózásban megfásult lábú bocik víg fickándozással lepik el a járdát - terjedelmes for­galmi akadályokat potyogtat- ván el. Odább egy majolikás úri lak kapujából egész tehén­csorda törtet elő, víg kánkán tánccal mulattatván a sikon­gató közönséget. Tanúja vol­tam a télen, hogy egy úri nő­nek bokáig érő sárba kellett ki­térni Schneiderbauer úr járda­taposó tehenei elől. Múlt szerdán este pedig a posta épületénél nyugodtan haladó intelligens leányt formálisan megtámadott egyik jókedvű tehén. Ijedten ugrott oldalt a leányka, cikkcakkos futással menekülve a folyvást sarká­ban rohanó bestia öklelése elöl, míg végre Oszoly ügyvéd udvarába sikerült a megré­mült gyermeknek menekül­nie. Ennek már fele se tréfa! és ideje volna, hogy a szolgabí­róság az ilyen falusi idilleket - legalább székvárosunk főbb utcáin - beszüntetné. Ha már nem tiltható be a nyűt kuta- kon, falusi szokás szerint az itatás, de annyit legalábbis megkövetel a közönség sze­mélybiztonsága, hogy a jószág mindenkor kötőféken vezet­tessék a kúthoz és pedig nem a járdán végig". Egy hét múlva Gyors intéz­kedés címmel elégedetten adott hírt a lap arról, hogy Bajó Pál főszolgabíró 300 fo­rint pénzbüntetést, nem fize­tés esetén 60 nap elzárást helyzett kilátásba azok ellen, akik kötőfék nélkül itatnak, ez pedig nem volt kis pénz, mert az újság éves előfizetése mindössze hat forint...- ős -bor i in a lis A bűnözőknek is sok lehe­tett már a kánikulából. Aki csak tehette, nem „dolgozta" agyon magát. Az elmúlt héten jelentősen csökkent az elrendelt nyomo­zások száma; mintegy negy­ven-negyvenöt esetben indult eljárás bűncselekmény alapos gyanúja okán. Lelepleződött a házi szarka Több esetben is loptak el készpénzt a kórházban, rend­szerint orvosoktól. Az eltűnt összegek nagysága 1000 és 3500 forint között mozgott. Egy kórházban persze bárki is lehet a tettes, hiszen a folyton változó betegek és látogatóik között könnyen eltűnhet egy-egy tolvaj. Elkapták viszont az Otthon áruház „szarkáját". A leleple­ződött személy rendszeresen lopkodott kollégáitól kis ösz- szegeket. Több éve az áruház dolgozója. A boltból is el-el adogatott kisebb értékű áru­kat. Feltehetően besurranó vitt el egy szekszárdi irodaházból készpénzt és értékjegyeket. Egy családi házban az isme­retlen behatoló 100.000 forin­tot talált egy pénztárcában, de felét otthagyta. Ilyesmit álta­lában ismerősök tesznek. Le­het, most is erről van szó. A fogdában megszeppentek Csütörtökön szereltek le a katonák a bajai helyőrségben is. Egy csoportjuk vonattal in­dult haza Budapestre. A vona­ton utazott két román állam­polgár, egyikőjük cigány, a másik magyar nemzetiségű. Két leszerelt katona, - pesti nagyfiúk - belekötött a cigány fiatalemberbe. Először szóvál­tás volt, majd megverték, vé­gül bakancsával az egyik meg is rugdosta a cigány fiút, akit felszólítottak, hogy a legköze­lebbi állomáson szálljon le a vonatról, mert azon nem utazhat. A fiú nem szállt le, s mivel fenyegetően közeledtek feléje, az állomásról már kiin­duló és gyorsító vonatról le­ugrott a megtámadott román állampolgár. Szerencsére ko­molyabb baja nem esett. A pesti vagányok igen megle­pődtek, amikor a szekszárdi fogdába találták magukat, s már nem is látszanak annyira erősnek. Ennek a bűncselek­ménynek a megtörtében jelen­tős szerepet játszott a leszere­lés örömére elfogyasztott al­kohol.-ihi­Pályázati felhívás! Szekszárd Város Képviselő-testű lete PÁLYÁZATOT HIRDET 10 pécsi főiskolai-egyetemi kollégiumi férőhely elnyerésére az 1994/95-ös tanévre. Pályázhatnak azok a szekszárdi hallgatók, akik helyhiány miatt nem nyertek felvételt a pécsi főiskolai-egyetemi kollégiumokba. A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAI: 1. Szociális helyzet- a családtagok száma- egy főre jutó havi átlagjövedelem- lakáskörülmények- kölcsöntörlesztós havi összege- munkanélküliség- egyéb 2. Tanulmányi eredmény- felvételin elért pontszám vagy- felsőbbéveseknól év végi tanulmányi eredmény 3. Szekszárd városi önkormányzati Intézményekkel kötött tanulmányi szerződés. A pályázathoz szükséges Igazolható adatokról kérünk dokumentumokat (fénymásolatokat) csatolni. A pályázatot Szakszárd Várna Kép viselő-testületéhez kall banyújtani 7100 Szakazárd, Bála tár & A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSI HATÁRIDEJE: 1994. augusztus 23. A pályázatok elbírálását a Művelődési Bizottság javaslata \ alapján a képviselő-testület végzi. /

Next

/
Thumbnails
Contents