Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-13 / 190. szám

1994. augusztus 13., szombat GAZDASÁG BÉPÚJSÁG 5 Privatizációs koncepcióváltozás Az Állami Vagyonügynök­ség a privatizációs árban a kárpótlási jegyet továbbra is kamattal növelt névértéken veszi figyelembe. Ám a kü­lönböző ajánlatok mérlegelé­sénél a tulajdonos egyre több esetben a készpénzt részesíti előnyben. Ezt a kpncepcióvál- tozást tükrözi az ÁVÜ igazga­tótanácsának legutóbbi dön­tése, amikor is a Nyugat-Du­nántúli Tüzép Rt. pályázatá­nak elbírálásánál új arányokat határoztak meg: ezek szerint 50 egységnyi készpénznek 100 egységnyi kárpótlási jegy, vagy ugyanennyi E-hitel felel meg. Mindez az Állami Va­gyonügynökség pénteki tájé­koztatóján hangzott el. Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos elmondotta, hogy ez nem sérti a kárpótol­tak érdekeit. A privatizáció során ugyanis a kárpótlási je­gyek többsége már befekte­tőktől kerül az ÁVÜ-höz. A kárpótoltak számára azt ajánl­ják, hogy tartsák meg jegyei­ket addig, amíg a vagyonkeze­lők megfelelő vagyont kínál­nak. Erre hamarosan sor ke­rül. Ugyanakkor a kormány érdeke, hogy az állami vagyon Tájékoztató az ÁVÜ-bert minél magasabb áron, s lehe­tőleg készpénzért keljen el. A kárpótoltak, illetve kár­pótlási jeggyel rendelkezők számára a vagyonkezelők speciális alapok létrehozását tervezik. Ezek az alapok több milliárdos vagyonhoz jutnak, a még privatizálásra váró va­gyonkezelői portfoliókból. Az alapok befektetési jegyeit le­het majd meghatározott cse­rearányban kárpótlási jegyre cserélni. Bartha Ferenc hangsúlyozta a kormány mielőbb megfelelő kínálatot kíván biztosítani a je­lenleg kézben lévő kárpótlási jegyekkel szemben. A becslé­sek szerint címletértéken mintegy 100-150 milliárd fo­rintnyi jegy vár még becseré­lésre és a következő időszak­ban is még mintegy 20-30 mil­liárd forintnak megfelelő je­gyet kapnak kézhez a kárpó­toltak. Ezzel szemben kell megfelelő kínálatot biztosí­tani. A tájékoztatón elhangzott, hogy 1993-ban még úgy szá­moltak, az ÁVÜ-nek mintegy 90 milliárd forint értékű va­gyont kell kárpótlási jegy elle­nében értékesítenie. Ázóta ki­derült, hogy a vagyonügy­nökség nem rendelkezik eh­hez elegendő állami vagyon­nal. (Mint ismeretes 1993-ban úgy számoltak, hogy a kárpó­toltaknak összesen 220 milli­árd forint érétékű vagyont kell értékesíteni. Az akkori számí­tások szerint ehhez az ÁV Rt. 110 milliárd forintos, az ÁVÜ 9 milliárd forintos, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet pe­dig 20 milliárd forintos va­gyonnal járulna hozzá.) Eddig az Állami Vagyo­nügynökség 27 milliárd forint állami vagyont cserélt kárpót­lási jegyre. Valószínűleg a ter­vezett alapok a kárpótlási je­gyek nagyobb mértékű befo­gadása terén változást hoz­nak. Egyelőre azonban még csak annyi ismeretes, hogy egy-egy ilyen alap 10-20 cég vagyonát fogja kezelni. A portfolió vegyes lesz, jó és ke­vésbé jó cégek egyaránt meg­találhatók benne. Még nem dőlt el, hogy mi lesz a kedvezményes rész­vényvásárlási programmal. Mint ismeretes ez a program kísérletképpen - még az előző kormány idején - elindult, ám kínálat híján nem folytatódott. „Itt repül a kismadár!" Bár elterjedőben vannak a videokamerák mostaná­ban, a családok többsége egyelőre csak a fényképe­zőgépet engedheti meg magának. Főként ilyenkor, az iskolai szünet, a nyara­lás alatt fényképezünk szí­vesen, idegen országokat, vagy hazai tájakat, embe­reket. Mikor jó egy fényképe­zőgép? Akkor, ha a vele készített fénykép éles, s színeiben valósághű. Ám ahhoz, hogy mindez meg­valósuljon, nemcsak jó gépre van szükség, kezelő­jének ismernie kell a ma­sina működését, s működ­tetésének ideális módját is. A profik és a hobbiból „komolyan" fotózok kivé­telével a többség az auto­mata fényképezőgépek híve, melyen csak a jö­vendő kép beállítását végzi a tulajdonos, s aztán már csak egy gombot kell meg­nyomni, és kész. A Teszt Magazin a hazai forgalomban kapható kompakt fényképezőgépek körében végzett felmérést. Ezek a gépek több mint két évtizedes fejlesztőmunka eredményei. Ezen idő alatt a kézi filmtovábbítást és visszacsévélést felváltotta az automatika, a „csatla­koztatható" vakut a beépí­tett, s a képélességet sem kézzel kell már beállítani. A vizsgálatban szereplő gépek mindegyikében au­tomatikusan kapcsol be a vaku, ha erre szükség van, s csak egy gép nem rendel­kezik olyan beépített rend­szerrel, mely kiszűri az úgynevezett vörösszem-ef- fektust. A Teszt magazin táblá­zata alapján a vizsgált 11 fényképezőgép közül a műszaki jellemzők alapján kiváló minősítést kapott a Yashica Minitec Super el­nevezésű készülék. Jó mi­nősítést kapott a Nikon AF 400, a Canon Príma 5, az Olympus, a Minolta Riva, AF 35 EX Date, a Carena Super Mini, a Samsung AF-Slim-R, a Polariod 35MM High Definition, a Braun Trend AF 3 QD, és a Kinon Mini Cam 35. Még megfelelőnek ítélték a Premier PC-845 jelű készü­lék minőségét. S váj ci-magy ar együttműködés Harminchárom országból, ezer kiállító Szakmai és anyagi segítsé­get ad a hazai szakoktatás fej­lesztéséhez a svájci kormány. Az erről szóló szándéknyilat­kozatot pénteken Budapesten írta alá Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter, vala­mint Max B. Dahinden svájc magyarországi nagykövete. A három esztendőre előirány­zott együttműködés során a svájci állam évente 1-1,5 mil­lió svájci frankkal támogatja a magyar szakképzés korszerű­sítését, tanárok továbbképzé­sét, a különféle munkaerőpi­aci programokat. A támogatás felhasználásá­val megvalósuló fejlesztések költségének 10-20 százalékát a magyar fél viseli. A program során svájc kép­zési technológiákat, eszközö­ket, kifejlesztett kísérleti tan­anyagokat ad át a szakokta­táshoz, a gyakorlati képzés­hez. Elsősorban a kereske­delmi, a pénzügyi, az idegen- forgalmi és a vendéglátóipari szakmákban, illetve a mű­szaki területen, a fém, a mű­szer és a faiparban főként a csúcstechnológiákban adnak segítséget. Az együttműködés tényleges megvalósítói, illetve kedvezményezettjei a magyar szakképzési és munkaerőpiaci intézmények. A magyar szakemberek megismerhetik a svájci mun­kanélküliek ellátását, ezek el­helyezkedési lehetőségeit ja­vító módszereket. így a szak­képzés korszerűsítésén túl­menően programokat indíta­nak az ipari és szolgáltató szektor élénkítésére a munka- vállalói mobillitás, illetve a munkaerőpiaci kapcsolat- rendszer javítására. Ezek a modellértékű programok szé­les körben alkalmazhatók majd későbbiek során. (MTI) A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont második félévi programját a szeptember 9-18. között megrendezendő 98. Budapesti Nemzetközi Vásár vezeti be. Eddigi jelentkezések alapján lassan megformálódik a BNV arculata. Az elmúlt év­hez viszonyítva néggyel több, összesen 33 ország mintegy ezer résztvevője mutatkozik be. Ezúttal mind az öt konti­nens képviselteti magát ezen a fontos eseményen. A BNV keretében egy kiállí­tási csokrot nyújt át a szervező az érdeklődőknek. Az immár hagyományos eseménynek tekinthető Interplayexpo a 10. alkalommal nyitja meg ka­puit, míg az Otthon, valamint a Kép és Hang az utóbbi kibő­vülve a korábban önállóan je­lentkező Musicexpo tematiká­jával másodízben, a Ház és kert, valamint a Souvenir kon­centrált formában most indult hagyományteremtő útjára. A BNV-n ezúttal is kiosztják a nagydíjakat. Ä BNV-t színesítő program gazdagnak ígérkezik. így pél­dául a Szerencsejáték Rt. szep­tember 10-én helyszíni közve­títést ad a hatoslottó sorsolás­ról, a BNV területéről, egy szórakoztató műsor kereté­ben. A következő napon a vá­sárváros Konferenciaközpont­jában rendezik meg az Orszá­gos Memory Bajnokság döntő­jét, dr. Egri János vezetésével. Az elő- és középdöntő leg­jobbjai mérik össze tudásukat. A 32 fős mezőny első három helyezettje utazhat majd a ra- vensburgi Memory Európa Bajnokságra, Németországba. Szeptember 12-én az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium közreműködésével tart­ják meg a Piacvédelem, Minő­ségbiztosítás és Kereskedelem szakmai napját. Folytatódik az Alkotók Napja hagyományos eseménysorozat az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szervezésében. Szeptember 14-e e program jegyében telik. Ezen a napon a formaterve­zési tájékoztató keretében ki­tüntetik a Nagydíjas termékek alkotóit és kiosztják az ipari formatervezési nívódíjakat és okleveleket is. A szabadterületen Reklám Színpad kialakítását tervezik, ahol a kiállító cégek számára nyílik bemutatkozási lehető­ség. Ugyancsak itt lesz a TV népszerű Szerencsekerék mű­sora. Szolgáltatásait kínálja a helyszínen többi között a Ma­táv és számos bank. Bizonyára nagy érdeklődés fogja kísérni annak a játékké­szítő mesternek az igyekeze­tét, aki egy nagyon hosszú óriáskígyó elkészítésével sze­retne a rekordok könyvébe bekerülni. Koncesszió, amerikaiaknak A Nemzetközi Tanúsító „Intézet” Négy amerikai cég nyert le­hetőséget szénhidrogén-kuta­tásra és bányászatra az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium, valamint a Magyar Bá­nyászati Szövetség első szén- hidrogén koncessziós pályá­zatán. Az áprilisban lezárt pályá­zat eredményeit pénteken saj­tótájékoztatón tették közzé az IKM-ben. Pályázni 20x20 ki­lométeres, eddig még nem ku­tatott területekre lehetett. Egy pályázó nyolc blokkra nyújt­hatott be igényt. A koncesszió időtartama 35 év. A bírálóbizottság hat pályá­zatot fogadott el, négy cégtől. A Blue Star Corporation a Nagylengyel-nyugat 895 négyzetlolométeres területét, valamint az Inke nevű terület 2297 négyzetkilométeres ré­szét, a Blue Star-Coastal Oil and Gas Corporation az Igal nevű 2300 négyzetkilométeres területet, az Occidental of Hangary Inc-Mobil a Heves- III. nevű 800 négyzetkilométe­res területet és a Heves-1.1000 négyzetkilométeres területet, valamint a Mobil a Heves-II. nevű 1972 négyzetkilométeres területet kapta meg koncesz- szióba. Jövőre veled, ugyanitt? Jut eszembe a sikeres vígjáték címe, amikor a Nemzetközi Valutaalap Magyarországra érkező, majd innen dolga vé­gezetlen - ritkábban dolga vé- gezetten - távozó delegációjá­ról olvasok. Időnként kötünk tiszavirágéletű megállapodá­sokat, amelyeket vagy betar­tunk vagy nem. Valahányszor pedig nem sikerül egyez­ményt kötnünk, felfüggesztik a hitelek folyósítását, s a kor­mányzat rendre megmagya­rázza, hogy az IMF-hitelre nincs is szükségünk, van ele­gendő tartalékunk anélkül is. Am mégis újra és újra törek­szünk a szerződésre. A politikai presztízs-prak­tikákat félretéve: nagyon fon­tos nekünk, hogy megismer­jük, mi az ország mezőgazda- sági helyzetéről, a kormány gazdaságpolitikájáról, a gaz­daság általános állapotáról az Alap véleménye. Az egész vi­lág tudja, hogy viszonylag szerény összegű hiteleivel ez a nemzetközi szervezet senkit sem tud kihúzni a bajból. „Mindössze" annak a minő­ségellenőrző intézetnek a sze­repét látja el, amelyiknek a ta­núsítványát az összes külföldi hitelező mértékadónak te­kinti. Sőt, az IMF magatartása, ítélete a belföldi nagyvállal­kozók viselkedésére is hatás­sal van. Hasonlóan ahhoz, mint amikor egy biztosító in­tézet a biztosítandó személyt alapos orvosi vizsgálatra küldi, s az eredmény függvé­nyében hajlandó csak életbiz­tosítást kötni. Mindenki tudja: nem az orvos felelős azért, ha nem rózsás a diagnózis, mint ahogyan azért sem, ha a „be­teg nem megfelelő életmódot folytat". Az IMF a világ hitelezőinek képviseletében lép fel, s ezen kár háborogni: tudomásul kell venni, hogy ha nem is mindig, de általában az adós függ a hi­telezőtől. Ha a dolgok mélyére nézünk, a hitelezők joggal vár­ják el, hogy az adós csak addig nyújtózzék, ameddig a taka­rója ér, s vállalt kötelezettsé­geit pontosan teljesítse, csak annyit fogyasszon, amennyire a jövedelméből futja. Nos, mindez lehet ugyan pillanat­nyilag kellemetlen, ám nem tagadható, hogy hosszú távon minden adós ország érdekei ilyen magatartást diktálnak. Ezért fontosak a tárgyalások az Alappal. B. T. De bérmunkában már nem vagyunk versenyképesek Sokat hallunk az ország fizetési egyensúlyá­nak romlásáról, amit a kivitel vészes zsugoro­dása és a behozatal mennyiségének emelke­dése okoz. Viszont sokkal ritkábban fogalmaz­zák meg tételesen: milyen termékek exportja esett vissza? Nos, a legfontosabbak a követke­zők: műszerek, gépek, berendezések - mert ezek magasabb feldolgozottsági fokot igényel­nek a külpiacokon -, valamint az egy-két éve még sikerágazatnak számító bérmunka, amely főleg a ruhagyártásban, valamint a bőr- és ci­pőiparban hódított. A megnövekedett bérkölt­ségek - az Európában példátlanul magas adó- és járulékterhek - miatt a külföldieknek már nem éri meg nálunk dolgoztatni. Ugyanakkor a legtöbbet még mindig élelmi­szerekből, vegyipari termékekből és - bár­mennyire is hihetetlenül hangzik! - kohászati árukból tudunk eladni a külföldi piacokon. Ez utóbbiakkal folytatott kereskedés szinte túl jól sikerült, ugyanis az Európai Unió jelenleg az­zal vádolja hazánkat és Csehországot, hogy a világpiaci árnál olcsóbban kínáljuk acélipari termékeinket és rontjuk ezzel a nyugati orszá­gok eladási lehetőségeit. Az utóbbi hónapokban örvendetesen nőtt a járművek, a híradástechnikai, valamint a vil­lamosipari gépek, a papír- és az építőipari termékek kivitele. Az említett ágazatoknak kö­zös jellemzője, hogy jelentős külföldi tőkét si­került bevonniuk a privatizáció folytán. így ma már nem lehet eldönteni, hogy a külföldi tulaj­donosok segítették-e ki a külpiacokra a ma­gyar termékeket, vagy már eredetileg is ver­senyképes vállalatokat vásároltak fel? Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy Europress A fizetési értesítésről Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. 32. § (6) bekezdés alapján az adóhatóság az adózó tar­tozásai után felszámított késedelmi pótlékról fize­tési értesítést ad ki. A fel­számított és a fizetési érte­sítésben meghatározott esedékességig meg nem fi­zetett késedeli pótlékot az adóhatóság adótartozás­nak minősíti. Ez jelentős változás, 1994-től ugyanis a határidőig meg nem fize­tett pótlékot - mint minden más adótartozást - kése­delmi pótlék terheli. A fizetési értesítés tar­talmazza:- az 1993. évre felszámí­tott késedelmi pótlékot,- kötelezést, az adófo­lyószámla kivonaton sze­replő korábban nem jog­erős adóhatósági határo­zattal előírt és pénzügyileg még nem rendezett kése­delmi pótlék megfizeté­sére. A fizetési értesítés nem tartalmazza az adóható­sági határozattal megálla­pított, az adófolyószámlán előírt, de meg nem fizetett késedelmi pótlékot. A fizetési értesítés az Art. 75. § (3) bekezdése alapján határozatnak mi­nősül. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amely illeték- mentes, figyelemmel az il­letéktörvény 33. § (2) be­kezdésére. A fellebbezés­ben az adózó mind az 1993. évre felszámított, mind a korábbi évekről fennálló pótlékhátralék jog- és ösz- szegszerűségét vitathatja. Az adózó észrevételeit (fellebbezését) személye­sen szóban vagy írásban teheti meg Igazgatóságunk Adókönyvelési és Folyó­számla Kezelő Csoportjá­nál. A fizetési értesítéssel kapcsolatban a személyes egyeztetést csak a megye- székhelyen (Szekszárd, Arany J. u. 5-11. szám alatt) tudjuk elvégezni a szüksé­ges számítógépes háttér miatt. Személyes egyeztetés esetén kérjük hozzák ma­gukkal a fizetési értesítést, a folyószámlakivonatot, a befizetéseket igazoló csek­keket, banki átutalásokat és egyéb kapcsolódó irato­kat. A megyeszékhelyen az ügyfélszolgálati idő az alábbi: hétfő: 8.00-15.30-ig, szerda: 8.00-15.30-ig, pén­tek: 8.00-11.30 óráig. APEH Tolna Megyei Igazgatósága, Szekszárd A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 166,66 169,66 ausztrál dollár 80,31 81,65 belga frank (100) 335,03 340,53 dán korona 17,44 17,74 finn márka 20,90 21,24 francia frank 20,14 20,48 görög drachma (100) 45,68 46,48 holland forint 61,52 62,56 ír font 165,22 168,02 japán yen (100) 107,57 109,43 kanadai dollár 78,01 79,53 kuvaiti dinár 361,28 367,94 német márka 69,12 70,32 norvég korona 15,72 16,00 olasz líra (1000) 68,09 69,31 osztrák schilling (100) 982,51 999,21 portugál escudo (100) 67,73 68,87 spanyol peseta (100) 83,38 84,84 svájci frank 82,14 83,46 svéd korona 13,85 14,09 USA dollár 107,80 109,80 ECU (közös piac) 131,64 133,88

Next

/
Thumbnails
Contents