Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-23 / 172. szám
6 KÉPÚJSÁG SPORT 1994. július 23., szombat Tisztújító taggyűlés a Tolnai VFC-nél A hétvége sportműsora Szombat Labdarúgó NB III '93-94 (2.) Hatodik helyet szült a kisdorogi futballvirtus Labdarúgás: Előkészületi mérkőzés: Szekszárdi Polgári SE-Kisdorog 10 óra. Vasárnap Labdarúgás: a Magyar Kupában a legjobb 64 közé jutásért: Kisharsányi SE-Gerjen, Törzsök SE-Paks 16.30 óra. Szövetkezeti Kupa Szakoson: Somogyszil-Nak 15.30, Szakcs-Dalmand 17.30 óra. Kerékpár: Antlfinger Gréta-Metálbau Kft. emlék- verseny Kisdorogon 10.40 órakor. Panghy Keszthelyen Ma a Kisdorog ellen az NB II-től elbúcsúzott Szekszárdi Polgári SE labdarúgó csapata is lejátssza első edzőmérkőzését. A szekszárdiak a közeljövőben a Bonyháddal (július 26-án és augusztus 3-án) és a Szegeddel (augusztus 6-án) mérkőznek még. Egyelőre Laki Zoltán, szakosztály-igazgató vezetésével 16 főnyi keret készül a bajnokságra. A csapatból a „kölcsönben" szereplő Somogyi visszatért Paksra, majd onnan Gerjenbe tette át a székhelyét. Mausz kapus már korábban Paksra szerződött, Panghy pedig augusztusban bevonul, ő az NB Il-es keszthelyi katonacsapatban folytatja. Szabó Tibor és Blazsó Gábor véglegesen a Gerjen játékosai lettek. Értük cserébe Pusztai Gábor érkezett, ezenkívül szó van még két decsi, Szekszárdon nevelkedett játékos, Kvanduk János és Bajusz Balázs átigazolásáról. A vezetés számít a leszerelő Sztehló játékára is. Végleges játékoskeret még nem alakult ki. A szezont befejező együttesből páran a távozás gondolatával foglalkoznak, illetve hamarosan eldől, hogy az UFC Szekszárd fiataljai közül kikkel frissül fel az SZPSE játékosállománya. Sokáig kisebbfajta csodaként tartották számon a kisdorogi csapat menetelését az NB IlI-ban, hisz a 900 lakosú községet reprezentáló gárda nem egyszer még az éllovasokat is megleckéztette. Ha belegondolunk, a kisdorogiaknak az idei bajnoki szereplése még ennél is nagyobb bravúrként könyvelhető el, hisz jóval szerényebb körülmények között gyűjtötték össze a 6. helyre jogosító 33 pontot. Amíg a nyolcvanas években egy számtalanszor visszasírt bőkezű mecénás patronálta az együttest, addig Horváth Péterek jelenleg az önkormányzati támogatást leszámítva lényegében szponzorháttér nélkül futballozták végig az évet. — A mostoha körülmények ellenére mi a titka a fiúk vitézkedésének? - tettük fel a kérdést Horváth Péter játékosedzőnek. — Van egy erős magja a csapatnak: Antunics, Varga, Boros, Mácsik és Debreceni. Másrészt a kevésbé meghatározó játékosok is átérzik, hogy pályára lépéskor a maximumot kell nyújtaniuk. Ugyanakkor viszonylag jó képességű NB III-as szintű, sőt magasabb osztályokat is megjárt játékosok alkotják a csapatot. Az önkormányzat az évi 200 ezer forintos támogatást 500 ezerre felemelte. Ezenfelül még néhány magánvállalkozó, köztük Harangi József is áldozott a focira. A klubvezetés a nehéz helyzetben sem maradt adósa a játékosoknak, a szerzett pontokért járó prémiumot mindig időben kifizették. De a játékosok létszámát tekintve is szűkös keretből gazdálkodtunk. A 7-8 fős edzések után néha örültünk, ha hétvégére összeállt a kezdőcsapat. Természetesen engem is aggaszt a gyenge edzéslátogatottság, de a lelkem mélyén megbékéltem a helyzettel, hisz tudomásul kell venni a fiúk nagy munkahelyi elfoglaltságát - a Metálbau Kft-nél alkalmazott Stölkler fivérek, Vecsei és Kiss például hetekig vidéken dolgoznak. Ez a lehetetlen helyzet a követendő taktikára is rányomta a bélyegét: az ellenfelek lerohanása helyett inkább a jól bevált kontrajátékot alkalmaztuk. Az ősszel szélsőséges volt a szereplésünk, hisz hat meccsen nem kaptunk gólt, ugyanakkor nyolc mérkőzésen gólképtelenek is voltunk. A tavaszi hét győzelmünk, hét döntetlenünk és mindössze három vereségünk jóval kiegyensúlyozottabb teljesítményt takar. Sajnos, a Ba- latonföldvár és a Komló ellen becsúszott egy-egy fájdalmas hazai vereség. Mindezt azonban bravúros idegenbeli győzelmekkel feledtettük (Gerjen, Nagyatád). Antunics, Varga és Boros teljesítményével vagyok elégedett, s az utolsó négy meccs kivételével Mácsik is elfogadhatót nyújtott. A tapasztaltabbak a többiekre is próbálnak hatni, váltakozó sikerrel. Fiataljainktól komolyabb hozzáállást, a futball iránti nagyobb alázatot várok. A nyáron változások várhatók a játékoskeretben: Antunics a távozás gondolatával foglalkozik, Szentmár- toni már nem jár edzésre és munkahelyi elfoglaltsága miatt kérdéses Debreceni játéka is. Kacérkodunk Mészáros (Szekszárdi PSE) leigazolásának gondolatával, de a vételárát nem tudjuk kifizetni. — Gyakran találkozni azzal a véleménnyel, hogy az áldozatvállalásod nélkül a kiesés szélén táncolna a csapat. Meddig lehet még ezt csinálni? — A következő bajnoki évadot még biztos vállalom. Nem kell túlhangsúlyozni a szerepemet, a csapat összetartása valamennyi rutinos játékos érdeme. Szeretem ezt csinálni, de a mostoha körülmények néha a kedvemet veszik. A tárgyi feltételeink javításában talán nagyobb szerepet is vállalhatna az önkormányzat. A siralmas állapotú gyepszőnyegünk mellé nagyon jó lenne még egy edzőpálya. Kulturáltabb arculatú sporttelep talán a szponzorok számára is eladhatóbbá tenné a kisdorogi focit. Sajnos, már csak elvétve maradt néhány kisdorogi játékos, így a hazai közönség sem érzi már igazán magáénak a csapatot, bár 300-400 szurkolóra mindig számíthatunk. — Jelenleg heti öt edzéssel készülünk. Viszonylag stabil védelmünk és középpályássorunk mellé nagy szükségünk lenne egy kapusra és csatárokra. Az idei eredményünk megismétlését csak akkor ígérhetem, ha a csapaterősítési terveink valóra válnak. Kisdorogi utánpótlásról gyakorlatilag nem beszélhetünk: az ifjúsági csapat a tabella utolsó előtti helyén végzett. Tehát semmi jóval nem kecsegtet, mikor Horváth Péterek szögre akasztják a futballcipőt. Úgy tűnik, a „kisdorogi csoda" addig létezik, amíg ez a mindenhonnan összeverbuválódott, „betyárbecsületből" játszó társaság tétmeccseken képes lesz egymásért megszakadni a pályán.- kesjár Tovább tart Puhl Sándor diadalmenete. A XV. labdarúgó világbajnokság döntőjében sikerrel helytállt magyar játékvezetőt, és az előcsatározások alatt szintén jól szerepelt MárKedden a helyi gimnáziumban tartották a Tolnai Városi Futball Club tisztújító taggyűlését. A napirendi pontok megtárgyalása után a jelenlévők megválasztották az egyesület új elnökségét. A tagságtól Havasi Károly, Lampek György, Nemecskó Ferenc, Pirgi József, Reisinger Péter, Saramó Sándor, Schuster Ferenc, Takács István és a közeljövőben megalakuló baráti kör mindenkori elnöke kapott bizalmat. Az újonnan megválasztott elnökségi tagok döntöttek az új elnök személyéről, a klub első embere az év közben leköszönő dr. Varga József helyett az elnöki funkciót eddig ideiglenesen betöltő, Bérces László lett. * Röviden összefoglalva a Tolnai VFC tisztújító közgyűlésének ez a lényege, pontosabban a lényeg mégsem ez, mivel a fenti lényegből nem derül ki a lényeg. A gyűlés előtt több helyről is „gyüttek" az infók, hogy valami készül Ber- gengóciában. A zsurnaliszta az újságban olvasva az egyesület közgyűlésre invitáló felhívását, gondolván egyet bárgyún eltökélte, ha nem is tag, de „hívatlanul" részt vesz a rendezvényen, így szerezvén benyomásokat a helyi önkormányzat által példásan bőkezűen (1 millió 100 ezer magyar forinttal) támogatott tolnai foci mégis érthetetlenül válságos helyzetéről. Félúton Tolna felé elállt a vihar, hittem én, mert bent a taggyűlésen tornádó támadt pillanatok alatt. Két ellentétes (a szépen fejlődő, mégsem kellően megbecsült utánpótlás csapatot és a „költséges" vidéki vendégjátékosokra épülő, a bajnokság második felére jelentősen visszaeső felnőtt együttest képviselő) széljárás csavarodott egymásba, kavart indulón Sándor partjelzőt pénteken Kuncze Gábor, a sportot is felügyelő belügyminiszter látta vendégül. A Belügyminisztériumban Kuncze Gábor miniszteri dilatokat. Az összejövetel színpadias jelleget öltött, valódi bohózatnak váltunk tanúivá, nevetséges jelenetek játszódtak le, drámai lemondások, hangzatos, fenyegető kijelentések, mókásan közhelyszerű értékelések, gúnyos beszólások, látványos kivonulások kísérték a darabot. Szívesen írnék konkrétumokat is, igaz az nem válna becsületére a Tolnai VFC-nek, talán épp emiatt kért meg a levezető elnök a kétórás színmű után a „friss" elnökség nevében, hogy ne számoljak be az ott elhangzottakról. Pedig megtehetném, mert sajtószabadság van és a közgyűlés helyben nem szavazott olyan irányú napirendről, miszerint a gyűlést a nyilvánosságot kizárva bonyolítsák le, sót öt perccel a levezető elnökkel folytatott diskurzusomat követően az újonnan beiktatott egyesületi elnök leendő céljai között megemlítette a sajtóval való jobb viszony kialakítását, hogy „Ne csak az eredmény jelenjen meg rólunk". De én akkor sem írok, a végletekig tiszteletben tartom az elnökség rám, a sajtóra vonatkozó, alaposan megfontolt határozatát . . . Akit tán érdekel a tolnai labdarúgás komoly gondokkal jócskán teli helyzete az forduljon a vezetőség tagjaihoz személyesen, vagy olvassa el a közgyűlés hiteles jegyzőkönyvét, ha ilyen készült egyáltalán. Nem csodálkoznék, ha ez nem történt volna meg, ugyanis a lebonyolítás szabályossága erősen megkérdőjelezhető. Ha hasonló módon rendeződnek a többi dolgok is az együttes körül, s nem lesz hamarjában szemlélet- változás a vezetésen belül sok jövőt nem jósolhatok a város labdarúgósportjának, amely az eredeti és reális elképzelésekkel szemben így nem az NB III, hanem az alacsonyabb osztály felé nyomul hétmérföldes léptekkel . . .-teszicséretben részesítette a két játékvezetőt, s több ajándéktárgyat adott át nekik, Puhl Sándor, az egri Domus áruház igazgatója például aranysípot vehetett át. ÖKÖLVÍVÁS. Az ökölvívó világ november 5-én Las Vegasra figyel majd: ott lép ugyanis szorítpba a boksznagypapának nevezett George Foreman (45) a nehézsúlyú világbajnok Michael Moorer ellen. A 26 éves Moorer az Evander Holyfield ellen aratott győzelme óta először lép kötelek közé címe megvédéséért. Foreman pedig a Joe Frazier feletti diadal után 21 évvel próbál ismét világbajnoki övét szerezni. Foreman egyáltalán nem érzi magát öregnek, s mint mondta: „ha nem bokszolhatnék, már régen halott lennék." Puhl és Márton a belügyminiszternél Mérlegen NB Il-es kézilabda csapataink szereplése (2.) Felemás évad Tengelicen Három jelölt maradt Amikor a bajnokság félidejében, tehát az őszi szezon befejeztével Taksonyi István, a tengelici csapat edzője értékelt és előretekintett, a következőket nyilatkozta lapunk hasábjain: „Célunk az 1-5. hely valamelyikének megszerzése. Úgy érzem Tengelicen igény van egy stabil NB Il-es csapat létrehozására". Ennyit bevezetőként, és most nézzük mennyire valósultak meg a tervek, hogyan szerepelt a gárda a 93-94-es szezonban. — Ha ránézünk az őszi és a tavaszi tabellára, rögtön kitűnik, hogy a második „felvonás" nem igazán a tengelicieké volt, hiszen összes pontjaikból (17) mindössze hatot szereztek ebben az időszakban. Mj történt? — Én is úgy gondolom - kezdi az értékelést Taksonyi István vezetőedző -, hogy a két szezont külön kell választani. ősszel még nem zavarta meg a szakmai munkát semmilyen külső körülmény. Ez a csapat szereplésén is látszott. Olyan mérkőzéseket játszottunk, mint a Szombathelyi TK elleni meccs, ahol idegenben is győzni tudtunk. így a tavaszt 11 ponttal a hetedik helyen vártuk. Ekkor kezdődtek a gondok. A téli felkészülés nem úgy sikerült, ahogy terveztem, ugyanis nem volt terem, ahol edzhettünk volna. Úgy kezdtük el a második szezont, hogy három hónapig szinte csak pihentünk, persze nem önszántunkból. Később már játékos is alig állt a rendelkezésemre, ugyanis Lukács és Haász (két meghatározó ember) családi okok miatt kivált a csapatból. A középiskolás korú játékosoknak pedig, természetes dolog, az érettségire kellett készülniük, így nem tudtak megfelelően résztvenni az edzéseken és a mérkőzéseken. Sajnos végül bekövetkezett az a szomorú eset, hogy az utolsó fordulóban Budapestre már el sem tudtunk utazni, ugyanis nem volt meg a kezdőcsapat, nem tudtunk volna kiállni. Tavaszi szereplésünket jól jellemzi, hogy idegenben nem sikerült pontot szereznünk, és hazai pályán is mindössze hatot gyűjtöttünk. — Kik voltak a meghatározó játékosok, akikre végig számíthatott? — Akiket ki szeretnék emelni: Haász (ő sajnos csak ősszel állt rendelkezésre), Csáki, Soós és Kovács, tulajdonképpen rájuk épült a csapat. Mindenképpen kihangsúlyozandó kapusunk, Ádám Réka jó teljesítménye is, hiszen az egész mezőnyben mi kaptuk a bajnok Csurgón kívül a legkevesebb gólt, és ez egyértelműen neki köszönhető. — A szakosztály vezetése nem tudott enyhíteni a játékos- és teremgondokon? — A télen új vezetés alakult Tengelicen, amely elsősorban feladatainak megismerésével, és nem azok megoldásával volt elfoglalva. Emiatt nekem kellett intéznem a csapat ügyeit, így nem tudtam megfelelően koncentrálni a szakmai munkára, ez is közrejátszott a csapat tavaszi rossz szereplésében. Jellemző a helyzetre, hogy a bajnokság befejezése után sokáig kérdéses volt egyáltalán elindulunk-e jövőre az NB II-ben, annak ellenére, hogy bennmaradtunk. Most úgy néz ki, hogy indulunk, sikerült megteremteni a másodosztályban való szereplés anyagi és játékosállományi feltételeit. — Mikor és hogyan kezdik el a felkészülést a bajnoki nyitányra? — Augusztus 5-én találkozom a játékosokkal, akkor kezdjük el az edzéseket. A hónap közepén (pontosan 20-án) megrendezzük a már hagyományos Kovács Kálmán emléktornát, ez jó erőfelmérőnek ígérkezik. Én szeretnék edzőmérkőzéseket is a felkészülés programjába iktatni, de még nem kötöttünk le egy meccset sem, ez még csak terv. Az augusztus végén induló bajnokság remélem szebb eredményeket tartogat számunkra, mint az elmúlt évad. Ha a szakosztályvezetés segítséget nyújt, akkor lehetőség van egy ütőképes NB Il-es csapat kialakítására Tengelicen. Lódi Renáta MLSZ elnökválasztás Eredetileg a Magyar Labdarúgó Szövetség szombati rendkívüli közgyűlésén négyen kívántak sorompóba állni a szavazók bizalmáért, miután Laczkó Mihály, a volt elnök június nyolcadikán lemondott. A MEDOSZ-székház színháztermében kevesebb gon- dolkodnivalójuk marad a küldötteknek, tudniillik Genzwein Ferenc vállalkozó (38) pénteken reggel bejelentette: visszalép az elnöki címért folyó versenyfutástól. Maradtak hát hárman: Szepesi György, Benkő László és Mezey György. De vajon miért gondolta meg magát Genzwein Ferenc? Az MTI munkatársa telefonon faggatta Genzweint, aki szakosztályi vezetőként és edzőként egyaránt bizonyította már rátermettségét, futballszeretetéről meggyőződhettek sokan és sokféleképpen.- Amikor felvetődött, hogy indulok a választáson, volt egy feltételem - hangzott Genzwein Ferenc válasza.' - Mivel tisztelem, becsülöm Szepesi Györgyöt, úgy gondoltam: ha ő a nemzetközi ügyek vivőjeként, alelnökként segítene, igazán boldogan lennék elnök. A világbajnokságról most hazaérkező Gyuri bácsival pénteken reggel szót váltottunk, akkor megerősítette: elnökjelöltként lép fel. Ez új helyzetet teremtett számomra. Vele ugyanis nem kívánok versengeni, múltbéli ténykedése annyira tiszteletreméltó számomra, hogy inkább visszaléptem! Sok sikert kívántam neki, őszinte szívvel szorítok azért, hogy belé vessék bizalmukat a rendkívüli közgyűlés küldöttei.- Ily módon tehát letett arról, hogy részt vállaljon munkájával a magyar labdarúgás megújításából?- Nem, erről szó sincs! Elvégre a három esztendő múlva esedékes újabb elnök- választáskor is csak 41 esztendős, azaz nagyon fiatal leszek még.- Inkább 1997-re gondol!- Ezt nem én mondtam, az Ön feltevése ez . . .- Hogyan, milyen formában fáradozik tovább a magyar futballéletben?- A Vasas elnökségi tagja vagyok, amellett elnöki tanácsadóként - úgy érzem - tettem valamit azért, hogy a kiskőrösi Stadler FC feljutott az NB I-be. Feladatomat ott elvégeztem. A közeli napokban bizonyosan tárgyalok Kiskőrösön, számítanak-e még rám? Örömmel dolgoznék, de ez függ az emlegetett, tervezett megbeszélések eredményétől - fejezte be Genzwein Ferenc a beszélgetést. A tengelici kézilabdacsapat
