Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-04 / 155. szám
1994. július 4., hétfő GAZDASAG NÉPÚJSÁG 5 Áttörés a részvényfronton Tumultuózus jelenetek, hosszú sorok az értékpapír kereskedők pultjai előtt. A kínálatot meghaladó kereslet csalhatatlan jelei tapasztalhatók egyes részvények iránt. Mindeddig a magyar befektetők elsősorban a kockázat- mentes állami értékpapírokat keresték, azok közül is kiváltképpen a rövidlejáratúakat. Most pedig, szinte egyik napról a másikra megváltozott a helyzet, ezrek állnak sorban, hogy vehessenek néhány darabot a hosszabb távú, kockázatosabb részvényekből. Mi történt valójában? Áttörés következett be a részvényfronton? Olyan ország lettünk, ahol a kisember nem a bankba, hanem a részvényt kínáló brókerekhez viszi megtakarított pénzecskéjét? Csodák nincsenek, vagy legalábbis nagyon ritkán és nagyon régen történtek. Arra tehát gondolni sem lehet, hogy gyökeres és tartós fordulat következett volna be a részvénykeresletben. Mint minden jelenségnek, a piac mostani megélénkülésének is kézzel fogható okai vannak. Az egyik, s talán tartós hatású indíték: a hetvenes évek eleje óta magánforgalomban is lehetnek értékpapírok, kezdetben csak vállalati kötvéA központi költségvetés idei 135 milliárd forintos hiányának egy része az állami kezességvállalásokból adódik. De mire is vállalt/vállal kezességet az állam? Az 1993. június 30-ig elhelyezett takarékbetétek visszafizetésére, az 1988 előtt kibocsátott kötvényekre, valamint a felszámolás alatt álló vállalatok hiteleinek visszafizetésére. Ez utóbbi főleg a dolgozók végkielégítésének kifizetését jelenti. Ezeknek az összegeknek a nagyságáról magának az államnak sincs ismerete: nem tudja sem az érintettek számát, sem a lejáratok dátumát. A kezességvállalás ugyanis évtizedekkel ezelőtt történt. A kezességvállalás másik csoportjáról már sokkal többet lehet tudni. Ide azok az egyedi esetek tartoznak, amihez országgyűlési felhatalmazás szükséges. A konkrét célú és összegű vállalások között szerepelnek bizonyos kötvény- és értékpapír kibocsátások (világkiállítás, társadalombiztosítási alapok hiányának fedezésére, valamint az Eximbank és az Exporthittel Biztosító Rt. által vállalt kezességek). Az összeg korlátozása nélkül vállalt kezességek között a külföldi hitelek, valamint a kőolaj- és földgáztartalékok beszerzése említendő. Ezenkívül a költségvetési kiadások bizonyos százalékáig - idén 3 százalékáig - maga a kormány nyék, majd később már részvények is. Mintegy százezren kezdtek foglalkozni a tőzsdén és a tőzsdén kívül is értékpapírok vásárlásával, s az eltelt évek alatt túljutottak a mézesheteken is, néha jelentős nyereségeket könyvelve, máskor veszítve az árfolyamon. Tudják már milyen papírra érdemes áldozni, mire nem. A legutóbb piacra dobott ÉGISZ részvények ebből a szempontból elsőosztályúak, indokolt hát irántuk a hatalmas kereslet. Minden bizonynyal fontos szerepe van tehát az értékpapír piac élénkülésében a megjavult részvénykínálatnak. Azok a vállalatok, amelyeknek a részvényeit most árulják, vagy kárpótlási jegyre cserélik, tartós piacra, áremelkedésre számíthatnak s e cégek tönkremenetelének is kisebb a veszélye, mint az általában lenni szokott. Levonhatjuk a tanulságot: a keresletet elsősorban a jó részvénykínálat növeli. Az előbbi érveknek ugyanakkor ellent mond, hogy a piac élénkülése egy banki kamatláb emelési szakaszban következett be, amikor pedig az emberek inkább a kiszámítható, biztos hozamot kínáló bankbetéteket szokták 'választani, még azon az áron saját hatáskörben is vállalhat kötelezettséget, például egyensúly javító intézkedések finanszírozásához szükséges összegek igénybevételére. Példaként említhetők még a Suzuki Rt. létrehozásáért, a borsodi acélipar válságának kezeléséért, a MÁV likviditásának biztosításáért, a távközlés-, az úthálózat-, a vasút fejlesztéséért, a települések gázellátásáért vállalt kezességek. De annak idején a Forma 1 pálya sem épült volna fel, akadozna a kórházak működése, a tankönyvkiadás vagy a bankkonszolidáció sem valósult volna meg, ha a magyar állam nem ad garanciát a költségek fedezésére. A jelenleg fennálló kötelezettségek mértéke összesen 188.2 milliárd forint. Ezt természetesen nem egy esztendő alatt kell teljesíteni. Idén 19,8 milliárd esedékes, jövőre 7,8 milliárd, 1996 és 2016 között pedig 101,7 milliárd. A „maradék" 58,9 milliárd forint teljesítésének határideje pedig - az előbb említett okok miatt - ma még kérdéses. Megnyugtató egyébként, hogy ennek a 188.2 milliárdnak legalább a felét (93 milliárdot) olyan hitelek alkotják, amelyeket - a kormányzat szerint - a felvevőjük vissza fog fizetni, így nem lesz szükség az állami kezesség érvényesítésére. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy Europress is, hogy eladják a korábban vásárolt részvényeiket. Ezt az ellentmondást, úgy gondolom, még sokáig elemezni fogják az erre hivatott közgazdák. A piac élénkülésének egy másik, elfogadható oka lehet az is, hogy a mostani kereslet mögött talán az el nem költött kárpótlási jegyek állnak, az a tulajdon jelenik meg, amivel eddig sokan nem tudtak mit kezdeni, és most megijedtek, hogy a nyakukon marad. Vannak, akik saját jogon jutottak e papírokhoz, mások alacsony árfolyamon hatalmas tételeket vásároltak fel, arra számítva, hogy egyszer még meggazdagodhatnak belőle. És nincs kizárva, úgy érzik, most jött el az ő idejük. Mert ki tudja, a következő kormány, ha nem is változtat visszamenőleg a kárpótláson, talán nem tekinti majd lényegesnek, hogy javítsa a jegyekkel szembeni kínálatot. Hic Rodus, hic salta - most és gyorsan kell a cserét végrehajtani, gondolják az érintettek. Ha sokan vannak, akik így gondolkodnak, érthető, ha hirtelen megnő a sor az értékpapír-árusok pultja előtt. Lehet, hogy most éppen ez történik? Bácskai Tamás Táppénz Javult a fegyelem 1990 óta folyamatosan csökken a táppénzes napok száma. Ennek több oka van:- kevesebb a foglalkozta- totti létszám,- az emberek a munkanélküliségtől való félelem miatt rövid időre nem mennek el táppénzre (a kisebb betegségeket lábon kihordják). Ez utóbbit támasztja alá az a tény is, hogy ebben az évtizedben másfélszeresére nőtt az egy táppénzes esetre jutó napok száma. Az adatokból úgy tűnik, javult a táppénzes fegyelem, sok esetben túlzottan is, hiszen az emberek egy része betegen is dolgozik. Ugyanakkor a gyermekápolási táppénz (GYÁP) adatai azt mutatják, hogy a gyermek betegsége esetén a szülő - szerencsére - tovább nem mérlegel, ugyanúgy igénybe veszi a táppénzt, mint régen. Ä táppénzek másik sajátos csoportja az üzemi balesetekből eredő, amelynél szintén csökkenés tapasztalható, bár kisebb mértékű, mint a táppénzek egészében. Az egy esetre jutó napok száma az ilyen esetekben is növekedett. Szabóné Grábics Ágnes Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Mikor kezes az állam? A kapcsolatokat ápolni kell Az üzletembereknek, kereskedőknek gyakori gondjuk, hogy nem tudják megismertetni magukat a közönséggel, a potenciális vásárlókkal. Ennek a problémának az egyik legjobb megoldása a vásárokon, kiállításokon történő bemutatkozás, részvétel. Sokakat talán elriaszt a manapság igen drága helybérleti díj, pedig a ráfordításoknál jóval több nyerhető a megfelelő szakkiállításokon való jelenléttel. A szakemberek szerint ugyanis egyedülálló információforrás egy-egy vásár. A kereskedők néhány nap leforgása alatt egy helyben „ülve" sokkal több érdeklődővel találkoznak, mint az év többi részében, fárasztó utazásaik során. A vásárokon kötött üzletek száma a többszöröse a hagyományos módon létrejött szerződéseknek. Ezenkívül azonos helyre koncentráltan jelen van számos versenytárs, ellenfél is, akikkel így különösebb utánjárás nélkül meg lehet ismerkedni. Tehát az értékesítéseit kívül rendkívül jó lehetőséget kínál arra, hogy a kereskedők felmérjék termékeik versenyképességét, a bevezetés esélyeit, s hogy tájékozódjanak az újdonságokról. Mielőtt azonban eldöntik, hogy részt vesznek-e egy vásáron, vagy sem, érdemes előtanulmányokat végezni. A jelenlét ugyanis csak akkor hoz eredményt, ha előre felmérik, van-e kereslet az adott piacon a termékeik iránt. Csak ott érdemes kiállítani, ahol eladni is szeretnének. A számos vásár közül a legmegfelelőbb kiválasztásához azt is meg kell tudni, várhatóan hány szakmai látogató keresi fel, mert kézzelfogható üzleti ajánlatok csak tőlük származhatnak. Fontos megtudni, hogy a konkurencia jelen lesz-e? Ha nem, az azt jelzi, hogy nem olyan jelentős az a bizonyos kiállítás, vagyis nem fontos ott lenni. Ä munka nem ér véget a vásár befejezésével. Ahhoz, hogy a kereskedők learathassák a jól megérdemelt babérokat, folyamatosan ébren kell tartani a termékeik iránti érdeklődést. így például az újonnan szerzett partnereknek vagy a lehetséges üzletfeleknek érdemes emlékeztető levelet küldeni. B. Zs. Budapesti Értéktőzsde A mérlegen: négy év 700-/’ "D <3 ■p 300-^ 1Ü090 JUH 9(7Dec 91 Jun 91 Dec 92 Jun 92 Dec 93 Jun 93 Dec [ 94 Máj részvények H§| kötvények kincstárj befektetési jegyek Y//A kárpótlási jegyek A tőzsdei kapitalizáció alakulása 1990. június és 1994. május köpött Mint arról lapunkban beszámoltunk, a napokban ünnepelte négy éves fennállását a Budapesti Értéktőzsde. Mint az alkalomból tartott sajtótájékoztatón Rotyis József ügyvezető igazgató elmondta, a BÉT volt Kelet-Európábán az első értéktőzsde, mára azonban nem tudta megtartani vezető pozícióját. Négy részvénnyel indultak, a kezdeti sikerek után hosszú pangás következett, jelenleg 33 értékpapír van a pesti tőzsdén. A tavaly decembertől idén februárig tartó kaotikus állapotokat megszüntetendő kiépítették az automatizált kereskedelmi rendszert. A Lupis-ügy nyomán olyan fékek beépítését tervezik, amelynek segítségével az arra alkalmatlanokat ki lehet, ki kell szorítani. A tőzsde világa ugyanis roppant szigorú: egy ember bukása sokakat ránthat magával. Tavaly mintegy 90 százalék volt az állampapírok aránya. A kárpótlási jegy ismeretterjesztő „eszközként" is funkcionált, hiszen sokak általa tanulták meg a tőzsde működését. Nem alakú t ki még a hazai kisbefektető réteg állapította meg az ügyvezető igazgató, a jövőben adókedvezményekkel kellene ezen segíteni, továbbá szorgalmazni kellene az intézményi befektetést - vélekedett Roíyis. A külföldi befektetők aránya egyébként a Budapesti Értéktőzsdén jelerileg 50-60 százalékos. A választások eredménye nem vetette vissza a forgalmat, a két forduló között volt egy kis kivárás, de a - hazai és a külföldi - befektetők bizalma változatlan a BÉT iránt. Készpénz és kártya Napjainkban Magyarországon is terjedőben vannak a készpénzt helyettesítő csekkek és bankkártyák, amelyek a nyugati világ mindennapi életének már megszokott velejárói. Ha valamely bankban elhelyezett pénzünkhöz könnyebben akarunk hozzájutni, már mi is kártyát használunk. De fizetni csekkel vagy kártyával már sokkal nehezebb. Van, ahol csak készpénzt fogadnak el, másutt körülményes az ellenőrzési procedúra. Kétségtelen, hogy előfordulnak visszaélések is, ezért nagyobb biztonságra törekszenek az elfogadók. A fedezetlen, netán lopott kártyákat fekete listán tartják nyilván. Ezen a helyzeten remélhetőleg gyorsan változtat majd az IBUSZ Bank által most forgalomba hozott új kártyaleolvasó rendszer. Áz úgynevezett POS-terminál 15 féle kártya ellenőrzésére alkalmas, hat számítógépes központtal tud egyidőben kapcsolatot tartani. Használatával bizonyára növekszik majd a kártyát elfogadó kereskedők, szállodák, vendéglátóipari és idegenforgalmi cégek biztonsága, hiszen csökken az emberi hibából, a csalásból vagy visszaélésből származó veszteség. A budapesti Fórum Szállóban alkalmazták elsőként a POS-terminált. A tapasztalatok rendkívül kedvezőek. A százezer forintos készülék ára rendkívül gyorsan megtérül, hiszen kevesebb adminisztrációval, gyorsabban dolgoznak a pénztárosok, s automatikusan megtörténik a banki elszámolás is. A tervek szerint még az idén legalább kétszáz terminál beállítását tervezik, s az üzembe helyező cégeknek mindehhez hitelt és lízingelési lehetőséget is biztosít az IBUSZ Bank. N. Zs. (FEB) Mit tud a BÉT Információs Központja? A befektetőkéift Mint arról lapunkban már beszámoltunk, június 30-án megnyílt a Budapesti Értéktőzsde Befektetői Információs Központja. Ezen túl itt lehet jelentkezni szervezett tőzsdelátogatásra, filmeket, kiadványokat lehet megtekinteni illetve vásárolni a tőzsde világáról. A központ helyben azonnal hozzáférhető információi: A Budapesti Értéktőzsde szabályzatai, a BÉT havi forgalmi jelentései és egyéb időszakos kiadványai, a tőzsdei sajtófigyelő összegyűjtött anyagai. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a BÉT könyvtárába, a kibocsátók listájába. Elolvashatják a kibocsátói jelentéseket, a negyedéves és éves valamint a rendkívüli tájékoztatásokat. A központban hozzáférhetők az oszta ékfizetés információi, a brókercégek listája és a tőzsdevizsgával kapcsolatos információk. A tőzsdetelemben folyó kereskedés aktuális adatai - a látogató térhez hasonlóan - az információs teremben is monitorokon kísérhetők figyelemmel. A központtól meg lehet rendelni a BET historikus forgalmi adatait valamint a kibocsátókra vonatkozó historikus adatokat. A BÉT ír formációs Központjának címe: Budapest Vörösmarty tér 266-5681 és 1 1. Telefon/fax: 8-1737. Kedvezmények, hátrányok Magyarország minél előbb teljes jogú tagja akar lenni az Európai Uniónak. Már eddig is sikerült néhány kedvezményt kiharcolni a fejlett piacgazdaságok közösségétől, ám a szakemberek többnyire elégedetlenek ezekkel. Különösen a szarvasmarha exportőrök panaszolják, hogy az úgynevezett vám-, illetve lefölözés-kedvezményeket nem a magyar exportálók élvezhetik, hanem azok a külföldi importőrök, akik megveszik az áruinkat. A segélyprogramokból - amelyek célja a magyar gazdálkodók támogatása - szintén nem a hazai vállalkozók részesülnek, hanem azok a külföldi „szakértők", akik a programokat Magyar- országon irányítják. Az exportőrök bizalmatlanok, s minden intézkedést ellenük irányuló cselekedetnek ítélnek. így van ez az állategészségügyi előírások esetében is. A tavalyi sertéspestis idején alkalmazott kiviteli tilalmat például negatív megkülönböztetésnek érezték. Annál is inkább, mert akkortájt a nyugat-európai piac „véletlenül" éppen túltermelési válsággal küzdött, s a sertéshús átlagára nem kevesebb, mint 40 százalékkal esett visz- sza! Amióta me gkötöttük a társulási megállapodást, amióta beléphettünk a Európa-ház „előszobájába", ahelyett, hogy nőtt volna a nlyugatra irányuló kivitelünk, 10 százalékkal csökkent, viszont az onnan származó importunk jelentősen megnőtt. Az Unió meg tudta valósítani tagállamai egyenlőségét. Ahhoz, hogy mi is teljes és egyenlő jogokkal rendelkező részesei legyünk a szervezetnek, még sokat kell tennünk. Ehhez pénz és idő szükséges. És kedvező kül-, illetve belpiaci környezet. Például valódi támogatások, kedvezmények az EU-tól. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy-Europress
