Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-04 / 155. szám
4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRD ÉS KÖRNYÉKE 1994. július 4., hétfő Testületi ülés Sióagárdon Lovaglás, teniszezés, tánc Cigányfesztivál Kulturális fesztivált szervez a Szekszárdi Független Demokratikus Cigány Szervezet július 15-én és 16-án a megye- székhelyen. Pénteken két órakor kezdődik a városközpontban, majd este nyolc órától folklórműsor lesz a Babits művelődési házban. Szombaton a sportcsarnokban a kispályás magyar bajnokság válogatott bajnokcsapata és a szekszárdi Dankó SE méri össze erejét. A szünetben fellépnek a folklór együttesek, este nyolctól pedig cigánybál lesz a Gemenc Szálló éttermében. A fesztivál 178 ezer forintos költségvetésének a felét a város adta támogatásként a cigányszervezetnek: ötvenezret a kulturális alapból, a többit a kisebbségiből, illetve a polgármesteri keretből. Elfogták a tetteseket Négy szedresi fiatalember a tettese több Szekszárdon elkövetett bűncselekménynek. Úgyszólván tetten érték őket a rendőrök, amikor ismét egy autót akartak feltörni a megyeszékhelyen. Állampolgári bejelentésre még időben érkeztek a rendőrök és elfogták a menekülő gyanúsítottakat, akik eddig már elismerték, hogy ők pakolták ki a Széchenyi utcai cipőboltot, és törték fel a Kis- korzón parkoló autóbuszt. Elfogásukkal persze még nincs vége a szekszárdi autófeltöréseknek. Ebből szinte minden napra esik egy-kettő. S mivel semmiféle nyom nem marad a elkövetők után, erős a rendőrök gyanúja, hogy valójában nyitva felejtett autókból emelik el mindazt, amit mozdítani lehet. Megszaporodtak a garázsfeltörések. A héten egyik éjszaka hármat, két nappal később pedig kettőt is feltörtek, és kipakolták egyelőre még ismeretlen tettesek. A közelmúltban ülést tartott a sióagárdi képviselő-testület. Málinger József polgármester számolt be arról, hogy jól haladnak az új, mélyfuratú kút kivitelezési munkálatai. A jelenlévők meghallgathatták Licker Gábornak, a községi sportegyesület elnökének beszámolóját az 1993-as év eredményeiről, tevékenységéről és a problémákról. Ez utóbbiak főként a sportöltöző állapotát jelzik. A testület elhatározta, hogy felméreti, mekkora összeggel lehetne az öltözőt helyreállítani, felújítani. Ezen az ülésen hangzott el az ÁMK igazgatójának és az intézményegység vezetőinek a beszámolója az elmúlt év Különös ügy végére tett pontot a szekszárdi képviselő- testület, amikor úgy döntött, hogy Görcsös János őcsényi lakos 115 ezer forint értékű kárpótlási jegyért megvásárolhatja saját volt ingatlanát. A présházat, amelynek földszintjén akkor szeszfőzde volt, az ötvenes évek elején kártalanítás nélkül állami tulajdonba vették. Közvetlenül a rendszerváltás előtt a volt tulajdonos visz- szafoglalta a présházat, s azóta is használja, de a jogi visszaszerzéséért is harcot indított. Földcsere révén került a szekszárdi önkormányzat tulajdonába a présház. Volt tulajdonosa tehát a képviselőtestülethez fordult, hogy adnák vissza, ami az övé. A kárpótlási folyamat során Görcsös János a határozatokat minden lehetséges és lehetetlen helyen megfellebbezte, ezért az csak 1994 május 10-én emelkedett jogerőre. A kilenc tételből álló államosított ingatlanai alapján közel egymillió négyszázezer forint kár érte, aminek ellenértékeként 399 ezer forintnyi kárpótlási jegyre jogosult. Mikor a testületnek elvi munkájáról. Az ÁMK-nál tavaly történt vezetőváltás, az évközi személyi és pénzügyi gondok, a továbbképzések és a betegségek miatti hiányzások ellenére az intézmény igen szép eredményeket ért el mindhárom ágazatban, így az óvodai- és iskolai nevelés, valamint a művelődés területén. A jegyzőnő előterjesztése alapján rendeletet alkotott a testület az ivóvíz díjáról, valamint módosította szociális rendeletét. Jóváhagyta a helyi kábeltévé stúdió működési szabályzatát. Személyi kérdésekben is döntöttek a képviselők, a lemondott tagok helyett a pénzügyi ellenőrzési bizottságba két újabbat választottak. döntést kellett hoznia, minden érvet mérlegelt. A becsatolt iratokból kiderült, hogy a kisajátítás az akkori törvények szerint is jogtalan volt. Túlkapás fosztotta meg tehát Görcsös Jánost úgyszólván minden vagyonától. Viszont a kisajátító nemhogy nem az önkormányzat, de még csak nem is Szekszárd volt. Miért állnának helyt ennyi év után a más okozta kárért - hangzott el egy régebbi vitában, még a kárpótlási határozat jogerőre emelkedése előtt. Az előterjesztés szerint a hétszázezerre becsült forgalmi érték fele volt a vételár, amit a névértékben beszámított kárpótlási jeggyel lehetett volna kiegyenlíteni. Posta Péter képviselő javaslatára végül úgy döntött a testület, hogy a présházért járó kárpótlási jegy áráért eladják az ingatlant volt tulajdonosának. Ilyen módon sem az állam, sem pedig az állampolgár nem károsul - volt a képviselő érve, amit a testület elfogadott. Az eljárást nem tekintik precedensnek, csupán egy különös és egyedi ügyben határoztak ilyen módon. Ihárosi A legnagyobb - mondhatni teltházas - sikere a lovaglásnak, valamint a tenisznek van. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a csillagászatra, avagy a modern táncra, netalán a kézművességre ne lenne éppen elegendő jelentkező. A szaktábor - merthogy erről a formáról van szó - már negyedik éve beváltja a hozzá fűzött reményeket a szekszárdi Gyermekek Házában. Az állampolgárban felmerülhet, hogy nincs jobb dolga a szekszárdi képviselőtestületnek, mint hogy a kerti hulladékok égetésével foglalkozzon? Igazságtalan lenne a városlakó, ha így gondolkozna, ugyanis nem erről van szó, sokkal inkább arról, hogy meg kell teremteni azt a jogi környezetet, amelyben a testület, s a város polgárai biztonsággal „közlekedhetnek". Emlékezetes, hogy az állattartási rendelet is mekkora vitát váltott ki, hiszen különféle érde— A gyerekek reggel nyolc órakor érkeznek hozzánk, s innen mennek oda, ahol az őket érdeklő elfoglaltságokkal tölthetik idejüket - tudtuk meg Matókné Misóczki Mária intézményvezetőtől. — Akik a lovaglásra jelentkeztek, azokat Szőlőhegyre szállítjuk, a csillagászokat a csillagvizsgálóba, a teniszezőket pedig a teniszpályára. A délelőtt a tulajdonképpeni szaktáborral, keket érintett annak szabályozása, hogy a város mely részeiben milyen állat tartható. Sok embernek okozott eddig bosszúságot, hogy nyári alkonyokon a kertes házak udvaráról orrfacsaró bűz áradt szerteszét, s több órán át zárva kellett tartani az ablakot. Az avar és a kerti hulladékok égetésére vonatkozó rendelet a város levegőjének tisztaságát van hivatva védeni, s annak közigazgatási területére vonatkozik. Elsődlegesen a hulladékok komposztálását ajánlja, majd anaz ott tartott programokkal te- -t lik el, majd ebéd után strando- <(jr\ lás következik. A tábor nálunk , .9>{ délután négy órakor zárul, ; ;i ilyenkor jönnek a szülők, s vi- szik haza gyermekeiket. -JöJ Turnusonként nyolcvan ne-friM buló talál magának így hasz- _>)ő) nos időtöltést. Ez az időszak rn július végéig tart, mivel augusztusban a felújítások miatt bezár a Gyermekek Háza,-szá- Fotó: Ótós Réka nak elszállítását. Ahol tehát van szemétszállítás, ott csak meghatározott időpontban és feltételek mellett lehet égetni. Tavasszal márciusban és áprilisban, ősszel pedig október-novemberben szabad égetni, a nyári időszámítás szerint 8 és 17 óra között, egyébként pedig 9 és 16 óra között. Az időbeli korláton túl kifejezetten tiltja - és tízezer forintig terjedő bírsággal fenyegeti a rendelet -'a kommunális és ipari hulladékok, például műanyagok égetését. Ihárosi Kivételes döntés A jogi környezet megteremtése A levegő tisztaságáért Öcsényben látható Istállóból galéria XIV. Sárközi Lakodalom Már négy évvel ezelőtt nagy érdeklődés fogadta Cs. Vasvári Ibolya művészbarátainak érkezését Sárköz északi bejáratában, öcsényben. A családi szálakkal kötődés erősebb művészetpártolást teremtett. A helyi önkormányzat rokon- szenvvel fogadta az ország különböző városaiból érkező festőket. Mi motiválhat egy dél-dunántúli faluba vágyót, aki képzőművészeti eszközökkel fogalmaz a világról? Számos okot lehet sorolni őcsény példája kapcsán. Meghatározó ebben a település fekvése, földrajzi adottságai. Ezek megannyi részletgazdag ábrázolásra alkalmas objektív hordozói a szépségnek. Az a figyelem, ami a múlt iránti tiszteletből fakad, mindig is vonzotta a művészeteket. Cs. Vasvári Ibolyáról lapunkban is többször jegyeztük már, milyen kitartó akarással ápolja művészbaráti kapcsolatait. Valamikor az ország délkeleti sarkában levő, fürdőiről ismert Gyula városban találkoztak. Ez volt éveken keresztül az a hely, ahol gondolatokat is cserélhettek. Innét jöttek ócsénybe. Valamennyien a városok zajából, rohanó forgalmából érkeznek a viszonylag csendes faluba. Az öreg házak múltdivatot idézve öröklődnek akvarell és pasztellképeken, olajfestményeken, félig kész vázlatokon, grafikai lapokon. Sorozatok születnek az őcsényi lakosok portréit ábrázolva. Egy-egy ilyen ötlet megvalósításához, hogy legyen művészeket fogadó telep egy településen, nagy-nagy összefogásra van szükség. Az elhelyezés, étkezés, szállásolás energiákat emésztenek. Cs. Vasvári Ibolya talált megértő segítőkre, de sokkal több kellene a zavartalanabb működtetéshez. A művésztelep helyszíne saját családi háza az őcsényi Fő utcán, az egykori öreg utcában. Szép példát teremtett itt, miként lehet új funkciót adni egy öreg, de a valamikori jómód jegyeit hordozó háznak. Lovak helyett festmények népesítik a régi gazdasági épületrészt. A zárt udvarban is otthonra lelnek a többségükben pedagógus végzettségű alkotók, és ez meghatározója az őcsényi művésztelep működési idejének is. A tanévzárástól indulhatna tanévkezdésig egy szakasz, de a feltételek éppen emiatt korlátozottak. Őcsény- ben szűkös lehetőségei vannak az étkezést is nyújtó vendéglátásnak. Ebben a helyi általános iskola segít, és a maximum 20 személy elhelyezését is az iskolaépületben oldják meg kölcsönkért fekhelyekkel. A népművészet és egyetemes művészet randevújából az öcsényben született alkotások Gyulán is megtekinthetők ezen a nyáron, ahol a 25. évfordulót köszöntik az alkotók. Az őcsényi művésztelep ezévi bemutatójának megnyitója június 9-én lesz a Fő utcai házban, ahol a valamikori praktikum esztétikummá nemesült. Csendéletek, portrék, falusi utcarészletek bemutatóhelye az istállóból lett galéria. Decsi Kiss János Fotó: Ótós Réka Augusztus 3-7 között öt sárközi község szervezésében ismét lesz Sárközi Lakodalom, immár tizennegyedik alkalommal. öcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Báta vállalkozó szellemű szervezői és lakói az előzetes hírek szerint gazdag hagyományos 'és újszerű programokkal várják a nagyérdemű, reményeik szeHajdan 155 éve, 1839. július 7-én a megyei közgyűlésre együtt indult dunaszentgyörgyi nemeseket a királyi biztos utasítására katonasággal akarták szétverni, de azok Palánkon hírt kaptak, s így kerülőúton sértetlenül érkeztek Szek- szárdra. 110 éve, 1884. július 5-én - a Tolnamegyei Közlöny híradása szerint - „a Bartina hegy aljában, közvetlen Szegzárd házai fölött régi idők óta fennálló oszlopot, melyet Tőke Istvánné szegzárdi lakos kijavíttatott, megáldotta Bo- csor Antal plébános". 100 éve, 1894. július 10-én a Szegzárdi Kaszinó az Augusz-ház kibérlését tervezte, s a kérdés megvizsgálására választmányt jelölt ki. 95 éve, 1899. július 10-én a Tolnamegyei Közlöny a földmívelési minisztérium felhívását tette közzé Védekezés a szőlőmoly ellen címmel. Az ajánlott szer a következő volt: „10 liter vízben 3 kg fekete vagy káliszappant feloldunk s ehhez másfél kiló dalmát vagy perzsaport keverint minél nagyobb számú közönséget. A színes plakát már elkészült, a programfüzetet e hét péntekére ígérik a rendezők, így valószínű, hogy jövő szombati számunkban már részletesebb információt is tudunk kedves olvasóinknak adni a vendégszerető sárközi emberek méltán országos hírű ünnepéről. rünk, az így nyert folyadékot V/\ ezután még 90 liter tiszta víz- ' . $ zel kell fölhigítani". 90 éve, 1904. július 10-én a Tolnavár- ;h megye tudatta olvasóival, hogy „Földvári Mihály úr, Tolna vármegye főlevéltárnoka, a magyar hírlapirodalom egyik régi, kiváló képzettséggel és sokoldalú tudás- i. sál bíró munkása a mai napon szerkesztőségünknek belső tagja lett". A Dél-Afrikából j Szekszárdra című hírben tudósítanak arról, hogy Pimit- zer Gyula visszatért Johannesburgból, ahová gazdasági attasénak küldték ki az ottani viszonyok vizsgálatára. 75 éve, „| 1919. július 7-én a népgazda- Jrn sági tanács szekszárdi villany-,-; telephez intézett leiratában fi- ■ G ri gyelmeztet: „a proletár terme- jjb lés fokozása érdekében szűk- ;fjV séges a munkafegyelem szempontjából még a látszatát ;J[ is kerülni annak, hogy a jelen-, leg az üzemek élén álló elvtár- sak a munka nélkül élő kapita- ,, listák utódai, hanem igen is továbbra is résztvesznek a képességüknek és gyakorlatuknak megfelelő produktív munkában". Krónikás Szabó Éva, a művészbarátok egyike alkotás közben Télen bizonyára jó lesz melegedni mellette i'Á
