Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-30 / 178. szám
1994. július 30., szombat GAZDASAG «ÚJSÁG 5 Egy alapítvány a vállalkozókért Hároméves a Vállalkozói Központ A Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Vállalkozói Központja idén nyáron ünnepli harmadik születésnapját. Mára már nem csak a megyeszékhely, hanem az egész megye vállalkozóinak tevékenységét segíti, hiszen alközpontjaival (Tamásiban, Pakson, Simon- tomyán, Dunaföldváron, Bonyhádon, Hőgyészen és Dombóváron) behálózza a térséget. — Három évvel ezelőtt miért és hogyan jött létre itt Szekszárdion a vállalkozói központ? - a kérdést Takács Sándorné gazdasági vezetőnek tettük fel. — A volt szocialista országok megsegítésére, a vállalkozások fejlesztésére jött létre ez a központ. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az Európai Közösség támogatásával, a megye vállalkozói és a megye önkormányzatai, a bankok, valamint a megyei önkormányzat hozták létre. Alapítványi formában működik, és ezt az Európai Közösség határozta meg. Annak idején az országban hat megyével együtt indultunk, mára már gyakorlatilag minden megyében megalakultak a vállalkozói központok. — Három év nem nagy idő sem egy cég, sem egy alapítvány életében, ennek ellenére úgy tudom, Önök nagyon sok eredményt mondhatnak magukénak. — Az első üzleti tervünket még a dán szaktanácsadók készítették el, akik ezt megelőzően alaposan felmérték, feltérképezték a megyét és annak alapján olyan célokat tűztek ki a Vállalkozói Központ elé, melyben a vállalkozók továbbképzése, anyagi segítsége, a mikrohitel bevezetése, a szaktanácsadás fontos szerepet kapott. És természetesen magának az irodának a feltételeit, eszközállományát is ők alapozták meg. Az idei, a 94-es üzleti tervünket már mi készíthettük el. Ez a gyakorlatban úgy zajlott le, hogy a kész tervet be kellett nyújtani a kuratóriumnak, az ő jóváhagyásuk után a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak, a Phare irodának és végül az Európai Közösség delegációjával kellett elfogadtatni. Mindez azt is jelenti, hogy nagyon alaposan átnézik, kielemzik, hogy milyen célokat, lehetőségeket kívánunk megvalósítani, mindez megfelel-e az ő elvárásaiknak. Átnézik az összegeket, mire van fedezet, vannak-e megkezdett, befejezetlen projektek, megfelelő-e a szakmai felkészültségünk. — Ki készítette az üzleti tervet? — Pont olyan időszakra esett, amikor a megyei központ élén változás történt. Szeptemberben kezdtük el és hónapokig dolgoztunk rajta, a Vállalkozói Központ munkatársaival közösen, de a munka gerincét Fejes Tamás mikrohi- tel-manager vállalta. — Miért fontos az üzleti terv? — Ennek alapján egy éves keretszerződést kötnek velünk, majd a finanszírozásra szánt összeget negyedéves lebontásban kapjuk a terv alapján. — Mekkora összegről van szó éves szinten? — Mikrohitel nélkül 50 millió forintról, pontosabban 50 ezer ECU-ról. Ez az összeg a programra megy, a megfelelő célokra, a megfelelő blokkokban, nagyon szigorúan ellenőrizve. Ä félreértések elkerülése végett hangsúlyoznám, hogy ebben nincs benne a munkatársak bére, azok közterhe, az épületek, irodák bérleti díja sem, ezeket nekünk kell kigazdálkodni. Vagyis rávagyunk kényszerítve arra, hogy mi is vállalkozzunk. — Mégpedig nem is rosszul, hiszen nemrégen készült el az inkubátorház, melybe kezdő vállalkozók már be is költöztek. — Valóban, az inkubátorház közös finanszírozásban jött létre a Phare-val. Célja, hogy segítsük a kezdők első lépéseit, olcsóbb bérleti lehetőségeket, faxot, telefont, szükséges eszközöket biztosítva. Ä házba pályázat útján lehetett bekerülni. Emellett működik még az ügyfélszolgálati irodánk is, mely szintén az inkubátorházban kapott helyet. Szeptemberben lesz az éves közgyűlésünk, és erre az időre rangos eseményeket is szervezünk. A szüreti fesztivállal egyidőben lesznek a szakmai napok, melyre minisztereket, államtitkárokat is meghívunk, mint előadókat, majd a vélemények ütköztetésére is sor kerülhet, mert független közgazdászoknak is lehetőséget biztosítunk arra, hogy véleményüket elmondják. Téma lesz még a falusi turizmus, és hivatalosan ekkor ünnepeljük majd meg a három éves születésnapunkat is. Alapítványunk egyébként nyitott, bárki jelentkezését, magán- személyét vagy vállalatét szívesen látjuk. Mauthner Augusztusi adónaptár Időpont Bevallás jogcíme Befizetés és támogatás jogcíme augusztus 5. Gyakorított ÁFA bevallás Engedély alapján gyakorított ÁFA auguszt.10. Társasági adó előlege (havonta kétszer fizetőknél) auguszt.15. ... Július havi:- fogyasztási adó és útalap netto összegének és előlegének különbözete- sertés állomány mentesítési hozzájárulás és támogatás- fogyasztói árkiegészítés, termelési árkiegészítés, dotáció, mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás igénylése Augusztus havi AVUR előleg auguszt.22.- ÁFA bevallás- havi bevallásra kötelezettek július havi a- dóikról és ktg- vetési támogatásaikról, kivétel: TA elől.- AVUR előleg- július havi játékadó- Július havi szja előleg és adó, a munkáltató (kifizető, pénzintézet) által levont adó előlegek és adó, vállakozó ill. mezőgazdasági termelő tevékenységet folytató magánszemély tevékenységének bevétele utáni adóelőleg, ÁFA játékadó, külföldi szervből levont társasági adó, munkaadói, munkavállalói járulék auguszt.29. » Társasági adó előleg(havonta kétszer fizetőknél) Augusztus havi - fogyasztási adó előleg, útalap előleg . Csökkenthető-e a bérjellegű jövedelmek adója? Nemcsak nálunk, hanem szinte a világon mindenütt nagy adó- és közterhek nyomják a bér-jövedelmeket. S mindenütt közös törekvése a munkaadóknak és a munkavállalóknak, hogy megleljék azokat a bér- és jövedelemformákat, amelyek után kisebb adókötelezettségnek kell eleget tenni. Természetes a „kiskapu-keresés", hiszen így a munka- vállaló megnövelheti tiszta keresetét, a munkaadó pedig kisebb adózási veszteséggel is jobb teljesítményre ösztönözheti alkalmazottait. Az efféle „adóelhárítási" akciók ellen mindaddig senkinek nem lehet kifogása, amíg nem sértik a jogszabályokat - márpedig erre az érintettek rendszerint nagyon ügyelnek. A folyamat tehát a következő: az adóalany megkeresi, s ki is használja az adórendszer kisebb-nagyobb hézagait, amelyeket azután a hatóság szabálymódosításokkal befoltoz. A távolabbra tekintő pénzügyi vezetés azonban nem bonyolódik bele ebbe a fogócskába. Számos országban, ahol nyereségrészesedési rendszer működik, tehát egy-egy cég vezetői és alkalmazottai kedvezményesen juthatnak részvényekhez, egyenesen pártfogolják a bérmegtakarítások említett formáit. Tudják ugyanis, hogy ezek révén gyorsul a tőkeképződés, méghozzá anélkül, hogy többlet-vásárlóerő vagy árfelhajtó tényező jelentkezne a piacon. A legjobb gyakorlati példa erre Franciaország, ahol az 500 főnél többet foglalkoztató cégeknél kötelező a részesedési rendszer, amelynek összege a fél- és egyhavi bérhatárok között mozog. Csatlakoztatnak ehhez érdekeltségi rendszert is: a cég 3 évre szerződik munkavállalóival és meghatározott feltételekkel (termelékenység, minőség, stb.) prémiumot fizet, ami a bértömeg 20 százaléka lehet. Adókedvezmény akkor jár a munkavállalóknak, ha a részesedési és érdekeltségi jövedelmüket 5 évig a cégnél vezetett, kamatozó számlán tartják, azaz megtakarítják. A tapasztalatok szerint e megtakarítások utóbb nagyrészt befektetési alapként jelennek meg. Ä nagyvállalatoknak már csaknem 20 százaléka alkalmazza ezt a formát, s mintegy 50 000 tisztviselő jutott így - az árfolyamnál 20 százalékkal olcsóbban - részvényekhez. (A részvényárfolyam és a tényleges vételár különbözetének 95 százalékát bérkiegészítésként adóztatják meg.) A vállalatok teljesítménye szempontjából meghatározó alkalmazotti kör tehát jelentős vagyonra tehet szert, s erősödik kötődésük munkahelyükhöz, cégükhöz. A francia példa már csak azért sem érdektelen számunkra, mert a Horn-kor- mány programjának része az adórendszer korrekciója. A jó külföldi megoldásokat pedig érdemes itthon is hasznosítani. Bácskai Tamás Terenczy Europress A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 158,82 156,82 ausztrál dollár 74,58 75,92 belga frank (100) 307,89 313,39 dán korona 16,12 16,42 finn márka 19,24 19,58 francia frank 18,55 18,89 görög drachma (100) 41,98 42,78 holland forint 56,44 57,48 ír font 151,38 154,18 japán yen (100) 100,90 102,76 kanadai dollár 72,85 74,37 kuvaiti dinár 338,67 345,33 német márka 63,32 64,52 norvég korona 14,53 14,81 olasz líra (1000) 63,02 64,24 osztrák schilling (100) 900,07 916,77 portugál escudo (100) 61,99 63,13 spanyol peseta (100) 76,92 73,38 svájci frank 74,70 76,02 svéd korona 12,94 13,18 USA dollár 100,78 102,78 ÉGJ (közös piac) 121,24 123,48 Tárgyalások a búza áráról További tárgyalások tart szükségesnek a szaktárca a búza garantált áráról - tájékoztattak tegnap az Agrár- rendtartási Hivatalban. Az újabb megbeszéléseket azért szorgalmazzák a minisztérium szakértői, mert a jelenleg rendelkezésükre állóknál több adatot tartanak szükségesnek ahhoz, hogy végleges álláspontjukat kialakítsák. Várhatóan a jövő héten ülnek ismét tárgyalóasztalhoz az érdekelt érdekképviseleti szervezettel, a Gabona Terméktanáccsal. Ám azt mindenképpen szem előtt kívánják tartani, hogy mielőbb megegyezésre kell jutni a kérdésben. A termelők megfelelő orientálása érdekében ugyanis feltétlenül ismertnek kell lennie a garantált ár mértékének. Égen, földön, vízen Az árut a vásárlók általában szállítással együtt rendelik meg. Ezért tehát a termelőnek gondoskodnia kell a szállítás módjáról is. Nem mindegy azonban, hogy milyen költséggel tudja megoldani az áru biztonságos célba juttatását Ez belföldön sem egyszerű kérdés, de a külföldre történő szállítás még körültekintőbb szervezést igényel. A legtöbb értékesítő a közúti szállítást választja (teherautó, kamion). A mellette szóló érvek közül a legfontosabb, hogy háztól házig viszi az árut és rugalmasabb, mint az összes többi megoldás, lévén, hogy az útvonal szabadon megválasztható. A vasutat általában nagy mennyiségű áru szállításakor veszik igénybe.A tehervagonok nyersanyagok, félkésztermékek célba juttatására kitűnően alkalmasak. A légi szállítás a legdrágább, de a leggyorsabb megoldás. Természetesen belföldön, a viszonylag kis távolságok miatt nem érdemes igénybe venni, viszont az export szállításoknál igen hasznos lehet, különösen akkor, ha a vásárló vállalja az ezzel járó többletköltségeket... Felgyorsult életünkben a határidők pontos betartásának, illetve a gyorsaságnak rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak a megrendelők. A költségek csökkentése céljából a légi szállítást gyakran kombinálni szokták a vasúti vagy a közúti szállítással. Az érzékenyebb árukat, illetve alkatrészeket légi úton, a kevésbé kényeseket a földön juttatják el a célállomásra. De azzal is időt nyerhet a fuvarozó, ha a távolság nagy részét a levegőben, a fennmaradó útszakaszt pedig vonattal vagy kamionnal teszi meg a rábízott áruval. A vízi áruszállítók világranglistáján Magyar- ország igen hátul kullog! Sajnos, nem használjuk ki a természet kínálta lehetőségeket, annak ellenére sem, hogy ez a legolcsóbb megoldás. Főleg a nyersanyagok eljuttatására alkalmasak a folyók. Amennyiben a tervezett kikötők és a hozzájuk csatlakozó vasútvonalak kiépülnek a Dunán és a Tiszán, új fejezet kezdődhet a hazai szállítások történetében. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy-Europress Kinek használna az élelmiszerek áfa emelése? A fogyasztói árakat érintő egyszázalékos adókulcs emelés is hátrányosan hatna a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre - nyilatkozta Mészáros Gyula, az Agrárkamara közgazdasági igazgatója a tervezett fogyasztási és általános forgalmi adó emelésével kapcsolatos hírekre utalva. Mint ismeretes, a pénzügyi kormányzat a költségvetési hiány mérséklésére emelni kívánja a fogyasztási adókat és az általános forgalmi adót úgy, hogy az áfakulcsot egységesen 25 százalékban állapítaná meg. Az Agrárkamara megítélése szerint az adó oly mértékben emelné az árakat, hogy a termelők a saját költségnövekedésüket már nem tudnák érvényesíteni az árakban, hiszen kevesebben tudnák megvásárolni a megdrágult élelmiszereket, csökkenne a belföldi kereslet, beszűkülne a piac. Ezért nem értenek egyet azzal, hogy a költségvetés tovább terhelje az ágazatot és a lakosságot, hiszen már amúgyis számos olyan diszkrimináció van jelen az adópolitikában, amely súlyosan érinti a hazai mezőgazdasági termelőket. Mészáros Gyula egyébként hiányolja, hogy a koalíciós szerződésben nem esett szó a mezőgazdasági kistermelők adómentes jövedelemhatárának felemeléséről. Pedig jó len- ne, ha az legalább megközelítené a többi európai országban elfogadott mértéket. Az igazgató szerint a kistermelőket megillető jelenlegi 1 millió forintos adómentesség nevetségesen alacsony összeg, hiszen például a szomszédos Ausztriában 700 ezer schilling, azaz mintegy 7 millió forint a mezőgazdasági kistermelők árbevételének adómentessége. Ami pedig a költség- vetés várható hasznát illeti? A számítások szerint nem jelentene különösebb többlet bevételt a kistermelők által befizetett személyi jövedelemadó, ugyanakkor az adómentes jövedelem határainak megemelése gesztus értékű intézkedés lenne, ami jelentősen növelné a termelői kedvet és ezzel együtt az eladható árúalapokat is. Újvári Gizella Ferenczy-Europress
