Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-30 / 178. szám

1994. július 30., szombat MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Amiért forog az idegen A magyar tenger partjának frekventáltabb helyein az em­bernek a nyári hónapokban gyakran támadhat olyan érzése, hogy idegen földre érkezett, ahol összefut néha magyar tu­ristákkal is. Az idegen, kivált­képp a német szó a Balatontól 40 kilométerre sem ritka, olyany- nyira, hogy Tamásiban az ide­genforgalmi szezonban meg­forduló külföldiek száma már többszázra tehető. Igaz, a városba érkező német vendégek nagy része nem első­sorban a nyári hónapokban, ha­nem késő tavasszal és kora ősz­szel érkezik, hiszen a fő vonzerő nem a Balaton viszonylagos kö­zelsége, hanem a termálfürdő, amit általában évek óta vissza­járó idősebb házaspárok vesz­nek igénybe. És hogyan, miért jönnek ide azok, akik első ízben választották céljuknak a tolnai kisvárost? Hermann Kunz há- romtagü családjával az NSZK nyugati részéről, Stuttgart mel­lől érkezett, egy hetet töltenek a városban fizetővendég szolgá­latnál. — A magyarok barátságosak - mondja - és olcsóak. Két éve már jártam Magyarországon, vannak itt barátaim is. - És nem felejti el megemlíteni, hogy sok német emlékezetében máig nem kopott meg a '89-es határnyitás emléke. A 40-es éveit taposó szak­munkás Tolna megyéről, Tamá­siról fiatalabb kollégájától hal­lott, akinek a szülei Tolnából származnak. A németországi idegenforgalmi piacon pedig nemcsak a magyar főváros és a Balaton, hanem például Tamási is könnyen elérhető. A termál­fürdő látogatása mellett egyik programjuk - a nagyfiú, Stefan kivételével - természetesen az volt, hogy autós kirándulást tet­tek a környékbeli sváb közsé­gekben. — Érdekes volt hallani, ho­gyan beszélik a németet itt Ma­gyarországon - mondja Kunz úr - Ezen a vidéken otthonosan éreztük magunkat. Hozzáteszi: az idelátogató németek nagyobb hányada, akik a keleti részről érkeztek, nem nagyon érdeklő­dik az ország iránt, kizárólag szórakozni jönnek. Mire e sorok megjelennek a Kunz család ta­lán már úton lesz, a hosszabb vakáció a horvát tengerparton várja őket, ahova évek óta elő­ször utaznak el. -ff­Jobb félni, mint megijedni Vendégek érkeztek West­Sussexból (Folytatás az 1. oldalról.) elnökével folytatott megbe­szélést. Az eszmecserén szó esett a vállalkozói központ szeptemberben tartandó ren­dezvényéről, melyen west-sussexi üzletemberek is résztvesznek. A két angol vendég elismerően nyüatko- zott szekszárdi tapasztalatai­ról, az előkészületekről. Priger József kérdésére, mely a hogy- lét felől érdeklődött, Ray­mond Davey így válaszolt: — Nemrég jártam Oroszország­ban, ahhoz képest itt mintha a mennyországban lennék.- szá ­Fotó: Gottvald Károly Robbantják a világban a zsidó intézményeket. Ha­zánkban is megerősítették Iz­rael nagykövetségét. Egy kis robbantgatásért azért nem kell külföldre mennünk, hiszen a szegedi, majd a parlamenti robbantások után a Má­tyás-templom következett. A tettesek kiderítése érdekében országos operatív bizottság alakult, s ennek vezetője, Kac- ziba Antal, az ORFK bűnügyi igazgatója fenntartotta magá­nak a nyilatkozás jogás. Horváth Józseftől, a megyei főkapitány helyettesétől tehát csak általános jótanácsokat kaphattunk. Ha egy jól őrzött reptéren az ember magára hagyja a csomagját, nyomban felkapják, elszállítják, s a biz­tonság kedvéért akár el is égethetik. Szegeden egy idős néni dobta a szemétkosárba a tejes-zacskóba rejtett robbanó­szerkezetet. Kéretik ezért ezután többet törődni a köztisztasággal. Ha ugyanis senki sem szemetel, nyomban feltűnik a középüle­tek - polgármesteri hivatal, temlom, irodaház - előtt ha­gyott csomag. Mindezt nem Horvát József mondta, saját kútfőből szár­mazik. Azt viszont igen: ha a fenti épületetek előtt hosszabb ideig valóban van őrizetlen csomag, akkor nem eldobni, nem felkapni, hanem hívni a rendőrséget!. Szabó József, a Paksi Ato­merőmű Rt. biztonsági igaz­gatója - érthető módon - rész­leteiben nem kívánt nyilat­kozni arról, hogy müyen to­vábbi biztonsági intézkedése­ket tettek. De, tettek. A bizton­ság fokozása érdekében van­nak feladataik a rendőrségnek és az e célra létrehozott kom­mandónak, akik ennek folya­matosan eleget is tesznek. Országos találkozó Györkönyben I A legnagyobb sikert a korongozás aratta A Magyarországi Ifjú Né­metek Közössége Györköny­ben tartja az első országos ta­lálkozóját. A rendezvény-so­rozat harmadik napja volt a tegnapi. A táborozó fiatalok munka­körös foglalkozásokon vettek részt a Györköny határában - a pince múzeum területén - található szabadidős parkban. A gyönyörű környezetben fel­állított sátrak ideális otthont adtak a különböző foglalkozá­soknak. Délelőtt a fiatalok ki­sebb csoportokat alkottak. Éneket és táncokat tanultak egymástól. Az Óbudáról ér­kezett csoport tagjai egy kis műsort tanultak be, ezt az esti összejövetelen adták elő. A fanfárosok nagy tapsot kap­tak. Aki kedvet érzett a rajzo­láshoz, az ceruzát is ragadha­tott. Hélei Viktória vezetésé­vel több értékes rajz is kikerült a rögtönzött rajzművészek kezei közül. Voltak, akik az újságírás tit­kait kutatva elmerültek az irodalom és a lapírás, vala­mint lapkészítés rejtelmeiben. A Magyarországi Ifjú Néme­tek Közössége németországi társszervezetének, a GJU-nak egy teljes oldal áll a rendelke­zésére az egyik legnagyobb példányszámban megjelenő német lapban, a Neue Zei­tungban. A rövid újságírói eszmecserének az volt a célja, hogy a tagok - akik rendsze­resen publikálnak az említett lapban - bátrabban és egyre jobban írjanak. A legnagyobb sikert azonban a korongozás aratta, ami Nagy Zoltán sár- szentlőrinci fazekas vezetésé­vel zajlott. A tegnapi nap csoportfog­lalkozásain készült műveket kiállítják majd a táborban. Megérkeztek a svájci vendé­gek is, méghozzá kerékpáron. No nem Svájcból, „csak" Bu­dapestről. Péntek délután Kirgizisz- tánból megérkezett egy baráti társaság, így estére a táboro­zok létszáma elérte a három­százat is. Délután három óra­kor kezdődött a fiatalok fut­ball- és kézilabdabajnoksága. Ennek döntőjére szombaton kerül sor. Húsz órakor vette kezdetét a szórakoztató, bo- hókás, játékos vetélkedő.-garay­Mit kell tudni a földtörvényről? 6. Ki fizet földvédelmi bírságot? A július 27-én életbe lépett földtörvényről indított soro­zatunkban dr. Solymosi Jó­zsef országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja segít lapunknak abban, hogy megismertessük a tör­vényt, rendelkezéseire ma­gyarázatot adjunk. Várjuk olvasóink ezzel kapcsolatos kérdéseit! — Mit jelent a földvédelmi bírság, a mértékét hogyan állapít­ják meg? — Földvédelmi bírságot az köteles fizetni, aki neki felró­hatóan engedély nélkül, vagy attól eltérően hasznosította más célra a termőföldet és a termőföld időleges más célú hasznosítását követően a helyreállítását elmulasztja, természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágát engedély nélkül, vagy az en­gedélytől eltérően változtatja meg. A földvédelmi bíráság mér­tékét szintén a művelési ág és a földminőség függvényében állapítja meg a hatóság. Fon­tos rendelkezés, hogy sem a földvédelmi járulék, sem a földvédelmi bírság megfize­tése alól mentesség, részletfi­zetési vagy más kedvezmény nem adható. — Kik illetékesek eljárni a termőfölddel kapcsolatos ügyek­ben? — Elsőfokon a területileg illetékes földhivatal, másod­fokon a megyei földhivatal köteles eljárni a termőföld vé­delmével kapcsolatos ügyek­ben. A több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő kérelem esetén a megyei föl­dhivatal, több megye területét érintő esetekben pedig az érintett megyei földhivatalok. Ez utóbbi esetben valamennyi megyei földhivatalhoz be kell nyújtani a kérelmet és utalni kell az érintett földhivata­lokra. Az eredeti állapotba való helyreállítási kötelezett­ség alól kérelemre a Földmű­velésügyi Minisztérium adhat felmentés, egyidejűleg ren­delkezik a fizetendő járulé­kokról és a bírságról is. — A talajvédelemben melyek a földhasználó, és melyek az ál­lam feladatai? — A talajvédelem területén a törvény kötelezettségeket ír elő a földhasználó és az állam számára egyaránt. A törvény a földhasználó feladatává te­szi a talajvédelem közvetlen teendőit, az állam feladatává pedig a közvetett feladatokat, így a tervező, szervező, koor­dináló, felügyelő, ellenőrző tevékenységet. E munkamegosztásban az állam katasztert fektet fel ta­lajtérképek és kapcsolódó nyilvántartások formájában, ezt folyamatosan karbantartja a mérő, megfigyelő, ellenőrző és információs rendszerével. — A talajromlást hogyan, mi­lyen eszközökkel tudják megállí­tani? — A talajromlás megelő­zése érdekében jogi, gazda­sági, műszaki szabályozókat bocsát ki az állam, érdekelt­ségi rendszereket hoz létre, támogat. Kidolgozza az egész országra kiterjedő talajvé­delmi koncepciót, ehhez kap­csolódóan a hosszú és közép­távú cselekvési programot, gondoskodik az országos re­gionális talajvédelmi tervek elkészítéséről. Környezetkí­mélő és talajromlást megelőző technológiai eljárásokat ter­jeszt, népszerűsít, kutatási és fejlesztési tevékenységet tá­mogat. A földhasználó kötele­zettségévé teszi általánossá­gokban az olyan talajvédő gazdálkodás folytatását, amely a külön jogszabályok­ban meghatározott természet- védelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követel­ményeket is figyelembe veszi. Mauthner Hová tűnt az apróhús? Augusztusban felszerelik a második szűrőt A vízben arzén van, a szentgyörgyiek meg gyakran locsolnak A vízkérdés a kánikula beáll­tával kellemetlen helyzetet eredményez Dunaszentgyör- gyön. Az ottlakók tudják - mi is többször hírt adtunk róla -, hogy évek óta probléma van az ivóvíz minőségével, de legfő­képp a mennyiséggel. A Dunántúl egyik legjobban szennyezett területe Duna- szentgyörgy és környéke, hisz igen magas a kutak arzéntar­talma. A településen három kút üzemel, ezek biztosítják a lakos­ság vízellátását. Ahhoz, hogy a községben a víz iható legyen, szűrőberendezésen halad át. Az első szűrőt négy évvel ezelőtt helyezték fel az egyik kútra, de ez nem volt elégséges. Az ivóvíz minőségének javítása érdekében állami támogatást kapott a tele­pülés önkormányzata, de az a szűrőberendezés, amit ebből a pénzből felépítettek, nem iktatja ki teljes mértékben a veszélyes anyagot, az arzént. így másik szűrési megoldáshoz kellett fo­lyamodni. Mint azt a település polgár- mestere elmondta, a vízminő­ségi problémákon kívül a mennyiségi gondokat is meg kellene oldani. Ez viszont csak a lakosság közreműködésével le­hetséges. Nemrég az egyik kútra ugyan felkerült egy ame­rikai szűrőberendezés (ez telje­sen szűrt, arzénmentes vizet produkál), de ennek kapacitása elmarad a lakossági igényekkel szemben. Patai István polgár- mester elmondta: az okozza az időszakos vízhiányt vagy nyo­máscsökkenést, hogy a lakosok a drága, azaz a szűrt vizet adják az állatoknak és nagy mennyi­séget locsolnak el a kertjükben a szárazság miatt. Megoldást csak a második (a kettes számú) kútra is felkerülő szűrő hozhat, hiszen a szűrési kapacitás jóval megemelkedne és fedezhetné a dunaszentgyör- gyiek vízfogyasztását. Ez utóbbi naponta hatszáz köbméter vizet jelent. A polgármester kéri a lakókat, hogy legyenek türelemmel egy rövid ideig, míg a második szűrő is működésbe nem lép. Ezt az újfajta szűrőt augusztus végéig szeretnék beüzemelni a szakemberek. -garay­A Szekszárdi Húsipari Rt. Széchenyi utcai üzletében 200 forint/kilogrammos áron le­hetett vásárolni úgynevezett „apróhúst". Ebből darálthúst, pörköltnek valót vittek a vá­sárlók, de volt rá példa, hogy olyan húsdarab is akadt benne, amit ki lehetett rántani. Az igen kedvelt apróhúsra nagy volt a kereslet, s nem­csak a kispénzűek vették. Az apróhúsról ma már csak múlt időben beszélhetünk, mert miután felment az ára 250 fo­rintra, azóta nem lehet kapni. Bálint Mihálytól, a Szek­szárdi Húsipari Rt. kereske­delmi igazgatójától kértünk választ: hova tűnt az üzletből az apróhús? Elmondta, hogy az elmúlt héten a korábbi 4500-5000 ser­téssel szemben ennek a mennyiségnek csak a felét vágták. Végül is azt kellett el­dönteniük, hogy az apróhús­ból felvágottat, virslit, parizert készítenek, vagy pedig apró­húsként értékesítik. Amellett döntöttek, hogy a húsból fel­vágottat készítenek. így tehát az alapanyag szűkössége mi­att az apróhús forgalmazása szünetel. Akkor indítják újra az apróhús árusítását, ha több sertést vágnak, és lesz ele­gendő hús. HÍREK A MEGYÉBŐL Szabó Jenő emlékkiállítása 1994. augusztus 2-án, kedden 18 órakor Szabó Jenő festő­művész műveiből nyílik em­lékkiállítás a decsi Falu- ház-galériában. Az alkotásokat a közönség elé ajánlja Decsi Kiss János, a megnyitón közreműködik Decsi Kiss Dóra és Decsi Kiss András. A kiállítás szeptember 20-ig várja a közönséget. Szaktanácsadás ebtartóknak Július 28-án a szombathelyi Veterinárius Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Héjj Attila tar­tott előadást ebtartóknak és állatorvosoknak a kutyák táplálkozási hibák okozta csontkárosodási zavaráról Szekszárdon, a Vetőmag Ke­reskedőházban. Áz előadá­son megjelent érdeklődők megismerkedhettek a cég ál­tal forgalmazott Hill's elne­vezés ^ gyógyító hatású ku­tyatápokkal. A gyógytápok- hoz orvosi szaktanácsadás mellett a kereskedőházban, a Hunyadi u. 5. szám alatt le­het hozzájutni. Meglovasított lószerszámok Július 17-ről 18-ra virradó éj­szaka ismeretlen tettes egy újiregi istállóból huszonöte­zer forint értékben tulajdoní­tott el lószerszámokat. A gyors nyomozás eredménye­képpen a rendőrség L. J. - eddig még büntetlen előéletű - iregszemcsei lakosnál még aznap lefoglalta az eltűnt tárgyakat, s ellene az eljárást megindította. Reformátusok tábora Medinán Immár egy hónapja tart a medinai református parókián az a tábor, amelyre zömében megyénkből érkeztek, érkez­nek református vallású gyermekek, fiatalok. Az ér­deklődésre jellemző, hogy a kilenc-tíz éves korosztálynak két turnust is kellett szer­vezni. A tábor programjában a vallásos életet elmélyí­tendő, korcsoportoknak meg­felelő foglalkozások, bibliai témájú előadások szerepel­nek, melyeket felkért fiatal lelkészek és a fővárosból ér­kező teológus-hallgatók tar­tanak. A középiskolásoknak ma ér véget az egy hetes program, ezt követően a huszonévesek érkeznek, majd az utolsó hé­ten korra való tekintet nélkül zenei táborba invitálják az érdeklődőket. A tábort a Tolna Megyei Re­formátus Egyházmegye mel­lett a megye gyülekezetei is patronálják, és segítséget nyújt a Magyar Honvédség medinai alakulata: raktári készletéből használaton kí­vüli ágyakat kölcsönzött a táborlakóknak. Ruandái segélyprogram (Folytatás az 1. oldalról.) hangsúlyozza a felhívás. A se­gélyprogram első, sürgősségi fázisában - ami ez év végéig tart - a szervezet Tanzániában 150 ezer, Burundiban 100 ezer, Ugandában 10 ezer és Zairében 400 ezer menekült ellátásáról gondoskodik. A programhoz elsősorban műszaki és egész­ségügyi cikkek, továbbá szállí­tóeszközök szükségesek. Min­denekelőtt azonban 9 millió svájci frank készpénzt kell meg­teremteni ahhoz, hogy a kolerát megfékezzék és a menekültek­nek az alapvető létfeltételeket, a minimális ellátást biztosíthas­sák. A Magyar Vöröskereszt csatlakozott a nemzetközi se­gélyfelhíváshoz. Részben saját eszközeivel siet a ruandai me­nekültek megsegítésére, de fel­hívással fordul a magyar lakos­sághoz és intézményekhez. Az adakozni kívánók az alábbi csekkszámon fizethetik be adományaikat: MKB 203-29725-7007. Kérik, a csekkre írják rá: „Ruandai se­gély". A legkisebb pénzado­mányt is köszönettel fogadja a szervezet. Lapunkat tájékoztatta dr. Szabó Attila, a Magyar Vörös- kereszt Tolna Megyei Vezető­ségének megyei titkára arról, hogy a segélyprogrammal, pénzadományokkal kapcsolat­ban az érdeklődők információ­ért Tolna megyében a városi, il­letve megyei Vöröskereszthez is fordulhatnak. Pénzbeli segé­lyek a Magyar Vöröskereszt felhívásában megjelölt MKB csekkszámlán túlmenően a Vö­röskereszt Tolna Megyei Szer­vezetének a Szekszárdi Taka­rékbank Rt.-nél vezetett 469- 98547 19230315-1001 közér­dekű felajánlások számára is befizethetők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents