Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-27 / 175. szám

1994. július 27., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 Az EBRD első forintkötvénye Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hétfőn bocsátja ki első forintkötvényét' A kötvény első sorozata egy 5 milliárd forint össznévértékű kibocsátási programnak. Az EBRD-papír futamideje 5 év, a kötvény kibo­csátási ára a névérték 100 százaléka. Az EBRD-kötvény első sorozatának össznévértéke 1 milliárd forint. Az EBRD első forintkötvényének piacra do­bása azért nagy jelentőségű lépés hazánk és a nemzetközi pénzintézet életében, mert ez az első alkalom, hogy az EBRD annak az ország­nak a pénznemében gyűjt forrásokat, mely or­szág projektjének finanszírozására fordítja a befolyt pénzt. A kötvények bemutatóra szó­lóak, egyenként 100 ezer forint névértékűek olyan címletezésben, melyek között a 100 ezres névértékű kötvények, illetve ezen kötvények tízszeres és ötvenszeres többszöröseit lehet megvenni. A kötvényt mind magyar, mind külföldi befektetők jegyezhetik. A jegyzési idő­szak hétfőtől péntekig tart. A kötvények allo­kációjára augusztus 1-jén, hétfőn kerül sor. Az első hat hónapra évi 27,75 százalék ka­matot fizetnek a kötvénytulajdonosoknak, a továbbiakban a Daiwa-MKB Kincstárjegy Ho­zamindex (DWIX) alapján számított lebegő kamatot alkalmaznak. A lebegő kamat mértéke évi DWIX plusz 1,75 százalék, melyet félévente utólag fizetnek. A DWIX olyan rövid távú hozamindex, me­lyet hetente számít és közöl a Budapesti Érték­tőzsde. A index az MNB 30, 90 és 180 napos diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult ho­zamokhoz igazodik. A kibocsátás vezető forgalmazója a Da- iwa-MKB (Magyarország) Befektetési és Ér- tékpaprforgalmi Rt. A vezető forgalmazó kon­zorciumot szervezett a kötvények értékesíté­sére. A befolyt pénzt az európai nemzetközi pénz­intézet várhatóan az M1-M15-ÖS autópálya épí­tésének finanszírozására fordítja. A most kibo­csátott EBRD-forintkötvényt minden valószí­nűség szerint bevezetik majd a Budapesti Ér­téktőzsdére is. Magyar igazgatok a sikerkovácsok A hazánkban működő ve­gyesvállalatok nagyon fontos szerepet töltenek be a gazda­ság fellendítésében. Nemcsak új munkahelyeket teremtenek, hanem új technológiákat, új technikai berendezéseket is meghonosítanak. Évről évre elkészül a sikeres cégek top­listája, amelynek egyik éllo­vasa a Mölnicke, a higiénés in­tim betéteket, pelenkákat gyártó svéd cég magyaror­szági leányvállalata. Nagyká- tán működik, 83 százalékos külföldi és 17 százalékos In- tereurópa banki tulajdonban. Az imponáló üzlet hat éve magyar igazgató irányításával működik. Ugyancsak a legjobb ve­gyesvállalatok közé sorolták az Adidas Budapest kft-t, amely 85 százalékban német, 15 százalékban a Magyar Kül­kereskedelmi Bank tulajdona. Ennek is magyar szakember az igazgatója. A Siemens cégnek ma már valóságos üzleti birodalma van Magyarországon. A több­ségben lévő külföldi befekte­tők magyar vezetőt állítottak a cég élére. Igen jó eredményeket ért el a gyógyhatású vitaminos ké­szítményeiről ismert - 62 szá­zalékban osztrák tulajdonban levő - veresegyházi Pharma- vit, a 40 százalékban görögök által alapított, Nagylőrincen működő Olympos gyár és az osztrák tulajdonú Bramac cé­get - valamennyiük élén ma­gyar igazgató áll. A top-lista ugyanakkor ar­ról is árulkodik, hogy gyors és jelentős üzleti sikerek eddig többnyire csak a kereskede­lem és a szolgáltatások szférá­jában születtek. A termelő ágazatokban - bármilyen színvonalas is a tevékenység - csak hosszabb idő után kama­toznak a befektetések. (Ezért nehéz például a magyaror­szági autógyárak helyzete is: még hosszú évek kellenek, hogy felfusson a termelés és elérhető legyen az áhított nye­reség.) Ilyen területekre csak a hosszútávú stratégiával ren­delkező, tőkeerős cégek fekte­tik be a pénzüket, olyanok, amelyeknek van idejük be­várni a „kései szüretet". Németh Zsuzsa Ferettczy Europress Jogszabály­figyelő 1994. évi XLVII. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátá­sáról szóló 1991.évi IV. tör­vény módosításáról (Magyar Közlöny, 48. szám). Módosultak a munkanélküliek foglalkoztatásával történő köz­hasznú munkavégzés támogatá­sának feltételei és módszerei. A munkaadói járulék mértéke 5 szá­zalékra csökkent. A Bérgarancia Alap létrejöttéig egyes munkálta­tóknak 5,3 százalék járulékot kell fizetnie, amelyből 0,3 százalék az alap javára elkülönítésre kerül. A megváltozott munkaadói járulé­kot első ízben az 1994. április havi kereset után kellett fizetni. A Pénzügyminisztérium közleménye. A társasági adó­ról szóló többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény 14/a. § (4) bekezdés szerinti, adókedvezményre jogosult társaságok létesítésének en­gedélyezési eljárásáról (Adó és Ellenőrzési Értesítő 5. szám). A Pénzügyminiszter a vámszabad-területi társaságokat megillető kedvezményeket enge­délyezhet azoknak a társaságok­nak, amelyek a társasági adóról szóló törvény bizonyos feltételei­nek megfelelnek. A • • Az AVU a lízingprivatizációról Az Állami Vagyonügynök­ség Igazgató Tanácsa leg­utóbbi ülésén áttekintette és értékelte a lízingprivatizációt. A lízingprivatizációs techni­kát 1992 őszén hagyta jóvá az igazgatótanács, és akkor kísér­leti jelleggel 9 társaság szá­mára tették lehetővé ezt a fajta értékesítést. Hét cég esetében szerződéskötésre is sor került és ezt követően döntöttek a technika végleges alkalmaz­hatóságáról. Az elmúlt idő­szakban összesen 22 szerző­dést írt alá az ÁVÜ 6 milliárd forint névértékű állami va­gyonra 5,2 milliárd forint ér­tékű lízingdíjért. Az értékesí­tés átlagos árfolyama 86 szá­zalék. Hangodi Éva bejelen­tette, hogy két héten belül az igazgatótanács újabb cégek­nek engedélyezi ezt a techni­kát. A cégeket az önprivatizá­cióból visszamaradt 48 társa­ság közül választják ki. Elhangzott, hogy az újszerű technikába azokat a vállalato­kat vonták be, amelyeknél az ÁVÜ részesedése maximum egymilliárd forint volt, s ahol a privatizáció előzetesen már meghiúsult. A társaságok szinte mindegyikét árbevétel­csökkenés és piacvesztés, va­lamint a pénzügyi helyzet ins­tabilitása jellemezte. Á konst­rukció során nem jöhettek szóba azok a cégek, akiknek jelentős kötelezettségállomá­nyuk volt, vagy nagy értékű nem termelő ingatlanokkal rendelkeztek. Ott látták érde­mesnek e technika meghirde­tését, ahol a piaci pozíciók ja­vítására volt remény. A lízingtechnikával is érté­kesíthető 34 cégre összesen 90 ajánlat érkezett. A pályázatok nagyobb része a lízinges érté­kesítésre tett javaslatot, s a nyertesek háromnegyede is közülük került ki. A törlesztő részletekből 80 millió forintot készpénzben, 340 milliót kár­pótlási jegyben fizettek be. A törlesztő részletekre két eset­ben adtak moratóriumot. A futamidő a vételártól függően 6 és 8, mezőgazdasági vagy élelmiszeripari cégek esetében 10 év. Világszínvonalon dolgozni A Forst Kft. asztalos üzeme alig Uét év alatt nőtt ki a föl­dből. A Dunakömlőd határá­ban található telep nincs egy éve, hogy hivatalosan meg­nyitotta kapuit, ám jelenleg is próbaüzemben működik. A vegyes érdekeltségű cég fő profilja a homlokzati nyílászá­rók készítése, de minden munkát elvállalnak, egyedi aj­tók és ablakok tervezéssel és azok kivitelezésével is foglal­koznak. Mint azt az egyik ügyvezető elmondta, a cég alapításnak célja az volt, hogy a magyar piacon található alapanyagot feldolgozva, ugyancsak magyar piacot lás­sanak el megfelelő minőségű termékekkel. A tervnek csak mintegy negyede volt megva­lósítható - legalábbis a ma­gyar viszonyok között. Forster József úgy vélte, hogy a hazai keretek között nagyon nehéz előre számítani a vállalkozók­nak.- Az asztalosüzem jelenleg nagyrészt külföldi alapanya­gokból „építkezik". Németor­szágból érkezik a festék, a va­salás, a zár, de még a fa is. Egyszerűen Magyarországon megfelelő minőségű alap­anyagot nem lehet találni. Ha sikerül is valahol rábukkanni az első osztályú anyagra, ak­kor a szállító cégek torpedóz- zák meg az üzletet. Rendkívül megbízhatatlanok és nehézke­sek. Ugyanilyennek tartom a magyar bankokat is. Igen nagy a konkurenciaharc a fa­ipari a területen. A néhány évvel ezelőtt betört cseh faipar és kereskedés hatalmas ipa­rággá nőtte ki magát. Most az egyik legnagyobb vetélytárs. Cégünktől a tavalyi évben termelt anyagok nyolcvan százaléka ment exportra, az idén megfordult az arány. Hol találnak piacot a termé­keknek? — Túlnyomórészt Buda­pestre szállítjuk a termékein­ket, hiszen köztudott, hogy a tőke nagy hányada a főváros­ban csapódik le. Itt vannak a legnagyobb beruházások. A húsz munkatárs korszerű technológiával dolgozhat. Egyetlen problémánk, hogy amíg Európa legnagyobb ré­szén kezd kimenni a divatból az íves, csúcsíves nyílá­száró-típus, addig hazánkban éppen most terjedt el. Ezeknek az ablakoknak és ajtóknak na­gyobb a munkaigényük, mivel a munkafolyamatok nem gé- pesíthetők. A megrendelése­ink közel kilencven százaléka ilyen típusokból áll.-Garay Előd- Fotó: Gottvald Károly Több mint félszáz brókercég Megtakarításaikat mind többen fektetik be részvé­nyekbe, amelyeknek régi-új piacával, a tőzsdével sokan csak most ismerkednek. Arról is kevés a tapasztalat, hogy az értékpapírok forgatásával, jól időzített továbbadásával vagy éppen vásárlásával árfolyam- nyereséghez lehet jutni. Hely­színi tapasztalat jószerével nem is szerezhető, mert a be­fektetők közvetlenül nem me­hetnek be a tőzsdére - csak a brókereken keresztül juttat­hatják érvényre akaratukat. Nagyrészt azoktól függ tehát, hogy a tőzsdei művelet nyere­séget vagy veszteséget hoz a konyhára. Kérdés, honnan tudhatja az értékpapírok világában ide­genül mozgó kisbefektető, hogy melyik cég képviseli leg­eredményesebben érdekeit. Az e téren jártasak azt taná­csolják, hogy aki teheti, egy­szerre több brókercéggel dol­goztasson. Igaz, ez csak akkor lehetséges, ha viszonylag na­gyobb értéket, több százezer forintot akar befektetni. Első lépésként minden esetben tisztázza a céggel a megbízási díjat és a mini­mumdíjat. Az előbbi reális ér­téke általában a befektetés 1 százalékának felel meg. Az utóbbi viszont cégenként vál­tozó, 3-4 százalék körül mo­zoghat. A tapasztalatok sze­rint nem a legnagyobb, hanem a kisebb brókercégeket érde­mes megkeresni - ezek ugyanis rendszerint több időt tudnak szánni az egyes ügyfe­lekkel való foglalkozásra. A cégek informáltsága nagyban közrejátszik abban, hogy siker vagy fiaskó kíséri a kisbefektető vállalkozását. A kellő tájékozottság egyebek között attól is függ, hogy a brókercég munkatársai sze­mélyesen is ott vannak-e a tőzsde forgatagában, vagy csak közvetett módon értesül­nek az ott történtekről. A je­lenleg működő több mint fél­száz cég nem mindegyike ré­szese a tőzsde hétköznapjai­nak, korántsem biztos tehát, hogy elsőkézből szerzi infor­mációit. A kisbefektetőknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy megbízottainak tevékenységét meglehetősen nehéz ellenő­rizni. Még azt is, hogy a bró­ker teljesíti-e megbízását, azaz egyáltalán beviszi-e az ajánlatot a tőzsdére. Rendsze­rint csak hosszas utánjárással deríthető ki, hogy az adott napon ott volt-e képviselője, adott-e ajánlatot a kért rész­vényekre vagy sem. Az értékpapírok adás-vétele persze a világon mindenütt bizalmi kérdés. Még inkább így van ez nálunk, ahol még szinte mindenki most tanulja ennek a szakmának csín- ját-bínját. Azt azonban érde­mes megszívlelni: ha a befek­tető úgy érzi, vagy akár csak gyanítja, hogy nem jól képvi­selik érdekeit, próbálkozzék másik brókercéggel. - zsu - Ferenczy Europress Júniusi privatizációs helyzetkép Az Állami Vagyonügynökség összes bevétele júniusban meghaladta a 41 mil­liárd forintot, melyből 10,67 milliárd volt a készpénz, 17,7 milliárd forint a hitel és 13,42 milliárd forint a kárpótlási jegy. Ugyanakkor a szervezet kiadásai is 41 milliárd forint fölé emelkedtek, melyből 3,8 milliárd forintot fordítottak reorgani­zációra, 751 millió forintot garanciális ki­adásokra és több mint 17 milliárd forintot fizettek be az államadósság törlesztésére. Többek között ezt tartalmazza az ÁVÜ júniusi privatizációs monitora. Az Állami Vagyonügynökséghez tar­tozó vagyon értéke júniusban megha­ladta a 315 milliárd forintot. Ebből 14,5 milüárd forint nagyságú a vállalatokban és több mint 293 milliárd forint a társasá­gokban található vagyon nagysága. Az ÁVÜ-höz került 1849 vállalatból júniusig a szervezet 1199-et alakított át gazdasági társasággá, míg 28 cég to­vábbra is állami vállalat maradt. Ezek között van 20 gyógyszertári központ, a fennmaradó 8 cégnél pedig felszámolás, illetve végelszámolás várható. A vállalatok közül az ÁVÜ 189-et adott át más vagyonkezelői szervezetnek és 433 a felszámolással és végelszámolással megszűnt vállalatok száma. Az ÁVÜ-höz került, vagy átalakítással létrejött, össze­sen 1387 társaságból mára 569-et 100 szá­zalékban értékesítettek és további 237-ben van még kisebbségi, 470-ben pe­dig többségi tulajdona a vagyonügynök­ségnek. Megalakulásukkor, a társaságok tulaj­donrészének 84,52 százaléka volt az ÁVŰ birtokában, júniusig részesedésének ará­nya 59,41 százalékra csökkent. Ugyan­csak apadt az önkormányzati tulajdon- hányad is: 4,59 százalékról 4,46 száza­lékra. Ugyanezen idő alatt több mint négyszeresére nőtt a hazai befektetők bir­tokában lévő tulajdonrész aránya - 5,76 százalékról 24-26 százalékra változott - valamint eközben a külföldi befektetők tulajdoni hányada is megkétszereződött: 5,13 százalékról 11,86 százalékra emelke­dett. Ebben a hónapban a hazai befektetőket támogató technikák szerinti értékesíté­sekből több mint 7 milliárd forint névér­tékű volt az MRP szervezeteknek eladott vagyon nagysága. Az igénybevett E hitel értéke a 15 milliárd forintot, a megvásá­rolt vagyonért felajánlott kárpótlási je­gyek címletértéke pedig a 13 milliád fo­rintot közelítette meg. Az előprivatizáció keretében ebben a hónapban 618 üzletet értékesítettek, me­lyek értéke meghaladta az 1,3 milliárd fo­rintot. Együttműködésre számít az új privatizációs biztos Az új, átfogó privatizációs törvény előkészítéséhez szükséges jogi-szervezeti-múködési struktúra megteremtését nevezte első felada­tának Bartha Ferenc, a Banque Indosuez Magyarország Rt. elnöke, aki július 25-étól privatizációs kormánybiztosként tevékenykedik. Bartha Ferenc elmondta: kollegiális együttműködésre számít az Állami Va­gyonkezelő Rt. és az Állami Vagyonügynökség vezetőinek részéről. A kormánybiztos véleménye szerint a privatizációban érintett mi­nisztériumok és szervezetek érdeke, hogy a folyamat jól haladjon, ér­vényesülnie kell azonban a gazdaságpolitikai és a szektorális érdekek­nek és a közös felelősségnek is. A tervek szerint a privatizációs törvény meg fogja szüntetni azt az állapotot, hogy az eladásra szánt, illetve tartósan állami kézben maradó vagyon két külön szervezet irányítása alatt van. Ezt szolgálja majd az ÁVÜ és az ÁV Rt. összevonása. Bartha Ferenc elmondta: a kormányprogramban megfogalmazott célkitűzéseknek megfelelően alakítják ki a szervezeti formát, majd a fel­adatokhoz megkeresik a megfelelő személyeket. Személyi változások tehát legfeljebb az egységes szervezet kialakítása után lesznek. A tör­vényjavaslatot szeptemberre készítik el. A kormánybiztos a jövő héten megkezdi a tárgyalásokat a privatizációs szervezetek apparátusával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents