Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-27 / 175. szám

2 WÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1994. július 27., szerda A fekvő rendőröket és a majomszigetet vigyék kijjebb! Kombájnnal a kerékpárúton A kormány rövid távú intézkedési tervéből 3. A foglalkoztatásról Azok a kedves olvasók, akik nyomon követték lapunkban a nagyforgalmú utak forgalmával foglalkozó írásainkat, talán nem csodálkoznak, hogy - a kapanyél is elsülhet jelszóval - rögtön az elején bizonyos műfajelméleti kérdésekbe bocsátkozik a szerző. A Dombóvárhoz tartozó Tüske­puszta lakói telefonon hívtak bennünket egy lakossági fórumra, amelyet a 61-es út szélesítése nyomán kialakult helyzet kap­csán hívott össze az önkormány­zat városüzemeltetési igazgatója tegnapelőtt estére. Pontosabban: a meghívóban az állt, hogy a hogy a Gagarin utcában megépítendő kerékpárút megépítésével és az ott lévő ingatlanok megközelítésével kapcsolatban kapnak a polgárok tájékoztatást. Jelen írás nem tér­het ki a probléma összes vetüle- tére (és nem szólaltathat meg minden érdekeltet), csupán tudó­sítás a későesti órákba nyúló fó­rumról, melyet az Alkotmány Tsz művelődési házában tartot­tak. A fórumot Szőke Géza, az Alkotmány szövetkezet el­nöke kezdeményezte, hogy - mint mondta - legalább az utolsó pillanatban tájékoztas­sák a polgárokat arról, hogy mi történik körülöttük. A té­nyeken ugyanis változtatni aligha lehet: rövidesen befeje­zéséhez közelednek a munkák a 61-es Tamási felől a városba vezető szakaszán és a hőgyé- szi elágazásnál. A fórum résztvevői kifogásolták: miért nem kerülte meg a várost az út? Kurcz Ernő, a hivatal főelő­adója derekasan állta a zápo­rozó - sokszor indulatosan megfogalmazott - kérdéseket, ám azt mondta, nagyon sokra közülük nem tud válaszolni, merthogy azok nagyrészt a közúti igazgatóság, illetve a közlekedési felügyelet illetve az Uletékes szaktárca hatáskö­rébe tartoznak. Nem Dombóváron találták ki például, hogy ne épüljön meg a várost elkerülő nagy­forgalmú út - 1979 óta szere­pel a rendezési tervben, de úgy tűnik, egyre inkább fosz­ladozó álom marad. Azt sem a helybéliek találták ki, hogy a kamionokat a Balaton-partjá- ról ide tereljék. (E problémá­val számos írásunkban foglal­koztunk.) A fórumon kérték, hogy éjszaka ne járhassanak ezek a hangos járművek. Sérelmezték az utca lakói, hogy az úgynevezett fekvő rendőröket - azok a kiemel­kedések, amelyek lassítják a forgalmat és a „majomszige- teket" - tehát forgalom elől el­zárt területeket, melyek szin­tén a sebesség csökkentését szolgálják - vigyék az út kij­jebb eső részére, a város szé­lére, és ne a Gagarin utca előtt döbörögjenek el rajtuk végig a kamionok. Kevésnek tartják a tervek szerinti három kijáratot a fő­útvonalra. Korábban minden második házból ki lehetett fordulni, most a felfestendő záróvonal miatt erre - termé­szetesen - nincs mód. A fórumon abban mindenki egyetértett, hogy az állami támogatással létesítendő ke­rékpárutat a jelenlegi földút vonalában meg kell építeni. Más kérdés, hogy vannak szé­lesebb járművek is, és bizony nehezen fog elférni az egyik gazda a kombájnjával. A fórumon a kérdések nagyrészt megválaszolatlanok maradtak, lapunk kérdésére Kurcz Ernő elmondta, hogy a közúti igazgatóság szakembe­reit nem hívták meg, ahogy nem kapott meghívót a körzet önkormányzati képviselője sem. Mindebből voltak polgárok, akik arra következtettek, hogy a dolgokat korábban úgy dön­tötték el, hogy nem voltak kí­váncsiak a véleményükre. Ér­demi változtatásra ugyanis kevés a lehetőség. A fórumot kezdeményező Szőke Géza munkatársunk­nak azt is elmondta, hogy fel­veszik a kapcsolatot a közúti igazgatósággal és oda szükség esetén aláírásokkal ellátott pe­tíciót juttatnak el követelései­ket demonstrálandó. Ameny- nyiben partnerként kezelik őket az igazgatóságon, akkor megelégszenek azzal, hogy egyáltalán szóba állnak velük. Tehát: folyt. köv. Hangyái Szigorúan ellenőrzött anyagok (Folytatás az 1. oldalról.) és nem mondja: én telefonál­tam, én hagytam itt a bombát. De legtöbbször az, aki robban­tani akar, nem is telefonál, ezt bizonyítja az utóbbi idők há­rom esete is. Valamennyi profi munka volt. Nem olyan ember csinálta, aki életében először látott robbanóanyagot. Az igazi ellenfeleink többnyire ezek az emberek. A rendőrség tűzszerész al­osztálya 1983-ban alakult. 1984-ben három alkalommal kellett akcióba lépniük. Idén már több mint tíz esetet re­gisztráltak, de ebbe nem szá­mították be a fenyegetéseket. — Honnan származnak a robbanóanyagok? — Az esetek többségében kimutatható a külföldi hatás. Gyakori, hogy szabvány ka­tonai eszközökkel követik el ezeket a merényleteket. — Nem lehet, hogy a magyar honvédségtől származnak ezek az anyagok? — Előfordult olyan eset is, amikor a honvédségnél is rendszeresített anyagot hasz­náltak, de olyat, ami kizárólag a magyar honvédségnél for­dul elő, még soha. Például a skóciai repülőgéprobbantás­nál egyértelműen kimutatták, hogy Csehszlovákiából szár­mazó Sentex robbanóanyag­gal követték el a merényletet, de ez az anyag a világ számos országában használatos. Mi is használtunk és még mindig van belőle a raktárakban. De szerencsére az anyagok fel- használását szigorú előírások szabályozzák, minden grammról pontos nyilvántar­tást kell vezetni. — Hogyan akadályozzák meg, hogy ezek az anyagok illegálisan bejuthassanak az országba? — Felkészítettük a határőr­séget, mik azok a jelek, ame­lyek egy-egy csomagot gya­nússá tehetnek. Ezen kívül vannak olyan kiképzett kutyá­ink, amelyek felismerik a rob­banóanyagok szagát. — Nem tűnik el robbanó­anyag? — A katonai célú szállítá­sokból általában nem. Ezt ka­tonák őrzik. De a civil szállít­mányokból tűnt már el ipari robbanóanyag. Ez általában kisebb hatásfokú, mint a ka­tonai. — Egy ügyes amatőr besze­rezheti a szükséges alapanyago­kat, hogy otthon bombát barká­csoljon? — Ha elég ügyes, akkor igen. Olyan alapanyagokból is lehet robbanóanyagot koty­vasztani, amelyek minden korlátozás nélkül vásárolha­tók. Persze nem azért, hogy bombát csináljanak belőlük. 1972. óta Észak-lrországban például be kell jelenteni, ha valaki fél mázsánál több mű­trágyát vásárol. Az eredmény ismert... (roóz) Ferenczy Europress A kormány- szóvivő: Forró Evelyn Tegnap Horn Gyula minisz­terelnök és az EU-nagyköve- tek találkozóján debütált az újonnan hivatalba lépett kor­mányszóvivő, Forró Evelyn. A nemzetközi politikai eszme­csere után terveiről, elképze­léseiről kérdezte a szóvivő­asszonyt az MTI munkatársa. - Fantasztikus lehetőségnek tartom kormányszóvivői megbízatásomat; 22 évig ül­tem a másik oldalon. Azt hi­szem tudom, mi az, amit a sajtó vár a politikai vezetőktől: kíváncsisága, információéh­sége kielégítését. Kormány- szóvivői tisztemben ebben próbálok segíteni az újságí­róknak - mondta Forró Evelyn. A várható átszervezé­sekkel kapcsolatban el­mondta: a kormány takaré­kosságot ígért, amit a szóvi­vőnek is tiszteletben kell tar­tania. Már a Nemzeti Tájékoz­tatási Iroda megszűnésével kezdetét vette a szervezeti át­alakulás. Jelenleg 40-45-en tartoznak a kormányszóvivői iroda, illetve a sajtóiroda, va­lamint a volt NTI gárdájához. Ebből Forró Evelyn számításai szerint 15, legfeljebb 20 ember marad a tájékoztatás szolgála­tában. Átszervezések, éssze­rűsítések várhatók. A jelenlegi hierarchia szerint Forró Evelyn vezeti a kormányszó­vivői irodát, és felügyeli a kormány sajtóirodáját. Operatív Bizottság alakult a nyomozás összehangolására Magyarországon a közel­múltban három olyan robban­tás történt, amelyek vizsgála­tával, a körülmények felderíté­sével több szervezet - polgári titkosszolgálatok, Határőrség, Vám- és Pénzügyőrség, Rend­őrség - foglalkozik. Tevékenységük összehango­lására, az Országos Rendőr­főkapitányság kezdeményezé­sére Operatív Bizottság jött létre. A koordinációs bizottság első egyeztető ülését a közeli napokban tartja meg - tájékoz­tatta az MTI-t kedden dr. Ró­zsa András, az ORFK illeté­kese. A bizottság egyezteti a felderítésben részt vevő szer­vek információit és a tenniva­lókat. Rózsa András elmondta: nincs tudomása arról, hogy esetleg külföldi titkosszolgála­tok munkatársai is bekapcso­lódnak * a hazai nyomozók munkájába. Az ORFK illeté­kese megerősítette, hogy a Má­tyás templom elleni merénylet­tel kapcsolatban a rendőrség nem tud új információval szol­gálni, bár a nyomozás nagy erők bevetésével folyik. Az országban 1990-1993 kö­zött több mint 1 millió mun­kahely szűnt meg. S bár e fo­lyamat üteme az elmúlt idő­szakban mérséklődött, nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy túl vagyunk a munka- nélküliséggel kapcsolatos ne­hézségeken. Igaz, a regisztrált munkanélküliek száma némi­leg csökkent, de ez nem jelenti a foglalkozás nélküliek tábo­rának szűkülését. S a kép tel­jességéhez tartozik, hogy a foglalkoztatottak nagy há­nyadát állami cégek alkal­mazzák, amelyek közül szá­mos csőd- és felszámolási eljá­rás alatt áll. Ezért fogalmaz úgy a prog­ram, hogy „a kormány a munka világában gyökeresen új helyzet előtt áll". Á kiterjedt válsághelyzet több frontos, aktív foglalkoztatáspolitikát követel: a munkaerőpiac befo­lyásolását, új munkahelyek te­remtésének ösztönzését, a munkaerő-kereslet élénkíté­sét. E törekvések jegyében, a munkaerőpiacra való belépés lassítása érdekében kiterjesz­tik az oktatás és továbbképzés rendszerét. Az elhelyezkedni nem tudó fiatal diplomások számára visszaállítják a gya­kornoki rendszert -, s ennek keretében, meghatározott fel­tételekkel a Foglalkoztatási Alap támogatja alkalmazásu­kat. A kormányzat - együttmű­ködve az önkormányzatokkal - elő kívánja segíteni olyan nonprofit szervezetek létreho­zását, amelyek vállalják, hogy közhasznú célokra munkaal­kalmat biztosítanak állástalan pályakezdőknek és tartósan munkanélkülieknek. Szerepel a kormányprogramban a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztése, a munkahely­megosztás ösztönzése, s an­nak vizsgálata, hogy ilyen ese­tekben milyen központi segít­ség nyújtható a keresetkiesés pótlására. A kabinet különleges fi­gyelmet szentel azoknak a ré­gióknak, amelyekben az átla­gosnál magasabb a munka- nélküliség. E körzetekben a gazdaságpolitikai eszközökön - például a bérszubvención - kívül a támogatás más formá­ival is igyekeznek enyhíteni a foglalkoztatási gondokon. A feszültségek oldását célozza, hogy a jobb elhelyezkedési le­hetőségeket ígérő szakmákra való át- és továbbképzés rend­szerét a regionális sajátossá­gok figyelembe vételével kor­szerűsítik. Erőfeszítéseket tesz a .kor­mányzat a feketemunka visz- szaszorítására, már csak azért is, mert ily módon is számot­tevően bővíthető a munka­hely-kínálat. Á munkanélküliek ellátási rendszerében is változtatáso­kat terveznek. A munkaügyi központok a jövőben elsősor­ban a pályaválasztási, foglal­koztatási tanácsadásra és a munkaközvetítésre összpon­tosítják erőiket. FEB Feléled a Holt-Duna? Bombariadó (Folytatás az 1. oldalról.) Petz Ernő mondandója folytatásaként a holtág víz­utánpótlásának tervét vá­zolta. Az atomerőmű mögötti tavakon keresztül ez a kérdés megnyugtatóan megoldható, csak a csatornát kellene meg­ásni, egy kilométer hosszú­ságban. Tóth Ferenc csatlako­zott az elképzeléshez, megje­gyezve, hogy ez az egyetlen járható út, mindössze az anyagi feltételeket kellene tisztázni. A faddi lakosság tá­jékozott, a településen min­denki tisztában van azzal, hogy az atomerőműből szár­mazó víz nem radioaktív. A PA Rt. vezérigazgatója ezzel összefüggésben hangsú­lyozta, hogy természetesnek tartja a folyamatos szakmai és társadalmi ellenőrzést. Keszt­helyi Márton ugyancsak eh­hez kapcsolódva emlékezte­tett arra, hogy az ismertetett terv már három éves múltra tekint vissza, de akkor az még nem talált lakossági egyetér­tésre. A tanácskozás követ­kező harmadában jobbára a kajak-kenu pálya sorsa került terítékre: végeredményben a résztvevők megegyeztek ab­ban, hogy az ugyancsak jelen­lévő Móra Zoltán, a Tolna Megyei Sporthivatal sporti­gazgatója és Berta Kálmán, az Átomerőmfi SE elnöke - elő­zetes írásbeli ajánlásokkal, helyzetleírással és javaslatok­kal felszerelkezve - felveszi a Keressük Anitát Rabolt a Mint arról már korábban hírt adtunk olvasóinknak, Tolna határában a közelmúlt­ban egy stoppos kirabolta az őt felvevő autó vezetőjét és utasát. Július 10-én, hajnali fél há­rom körüli időben N. Péter sá­toraljaújhelyi lakos egy Anita nevű lánnyal a dombori disz­kóból Pécs felé közeledve, Tolna előtt felvettek egy stop­pos férfit. A 30-35 év körüli férfi furcsa módon „hálálta" meg ezt: egy fegyvernek lát­szó tárggyal a közeli földútra való letérésre kényszerítette az autóban ülőket, majd ha­marosan elengedte a lányt, miután az egy pénztárcának látszó tárgyat átadott neki. N.-től aranynyakláncát, tárcá­ját (benne háromezer forinttal és iratokkal), valamint bőr­dzsekijét vette el. A Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányság kéri, hogy az Anita nevű lány - körülbelül 20-21 éves, 160-165 centiméter kapcsolatot az illetékesekkel, így Gallov Rezső államtitkár­ral és Kuncze Gábor belügy­miniszterrel. A tét nem kevés, hiszen ha az országos sport­vezetés az anyagiakat te­kintve nem lesz partner, ak­kor - mint arra Priger József rávilágított - „a kajak-kenu pálya ügye halott ügy". Á vízutánpótlással kapcso­latban ugyancsak felmerült a finanszírozás kérdése. Keszt­helyi Márton - lezárva az álta­lános pénztelenséget ecsetelő hozzászólásokat - azt java­solta, hogy az érintett önkor­mányzatok vegyék fel a kap­csolatot azokkal a gazdasági szervezetekkel, melyek öntö­zéses gazdálkodást folytat­nak. Az innen származó hoz­zájárulásokkal, a céltámoga­tásokkal, a pályázatokon szerzett összegekkel már el lehet kezdeni a hiányzó csa­torna megépítését. A teendők megszervezésére, egyfajta koordináló szerepre - közös ajánlás után - Tóth Ferenc faddi polgármester vállalko­zott. Az egyébként mindvégig lényegi és hasznos, cselekvést gerjesztő eszmecsere végén a jelenlévők alapvetően egye­tértettek abban, hogy a víz­utánpótlás és a kajak-kenu pá­lya ügye összefügg egymás­sal: ha hosszú távon megfe­lelő a fadd-dombori víz minő­sége, abban az esetben van jö­vője a sportlétesítménynek.-szá­stoppos magas, szőke hajú, normál tes­talkatú, valószínű pécsi, vagy Pécs környéki lakos - tanú- kénti meghallgatása miatt je­lentkezzen az alábbi címen: Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányság bűnüldözési osz­tálya, 7100. Szekszárd, Mészá­ros Lázár u. 19.21. Telefon: (74) 311-199, 3271-es mellék. Miskolcon Ismeretlen férfi jelentkezett kedden délelőtt 11 óra 25 perckor a miskolci Nemzet­közi Kereskedelmi Központ (ITC) telefonközpontjában, je­lezve, hogy az épületben nagy erejű bombát helyeztek el. Á telefonközpontos azonnal ér­tesítette a Miskolc Városi Rendőrkapitányság ügyeletét a bejelentésről. Ä belváros központjában lévő 12 emeletes épületet néhány perc alatt megszállta a rendőrség, kiürí­tették a több tucat vállalatnak, vállalkozásnak, hivatalnak otthont adó intézményt, sőt a belváros e részét lezárták a forgalom elől. A tűzszerészek egy és há­romnegyed órán át a hatalmas épület minden négyzetméte­rét átvizsgálták, de szeren­csére nem találtak bombát. Az épületet így 13 órakor ismét megnyitották. A rendőrség közveszéllyel való fenyegetés címén ismeretlen tettes ellen eljárást indított.- Kulcscsomót találtak tegnap délelőtt Szekszárdon, a régi téglagyár környékén. Tu­lajdonosa átveheti a Sajtóház portáján. NÉPÚJSÁG Az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja. Felelős vezető az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: KAMARÁS GYÖRGYNÉ Főszerkesztő-helyettes: GYURICZA MIHÁLY Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 316-211. Telex: 14-251. Telefax: 315-508. Készült a szerkesztőség elektronikus rendszerén. Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon 326-480. Fax: 332-099. Felelős vezető: GERHARD MEYER Az előfizetői példányokat terjeszti az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája és ügynökségei. Árusítását a PANNONHÍR Hírlapkereske­delmi Rt. (Pécs, Nagy Lajos király u.l.) végzi. Előfizethető a kiadónál (7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3.) és a kiadói hírlapkézbesftőknél, posta- utalványon és átutalással a 469- 98949 045-00753 pénzforgalmi jelzőszámon Előfizetési díj: egy hónapra 375 Ft, negyedévre 1125 Ft, fél évre 2250 Ft. A megyén kívüli belföldi előfizetés postakölt­séggel együtt egy hónapra 770 Ft. Az áruspéldányok ára: 16,30 Ft. A terjesztéssel kapcsolatos észrevéte­leket szíveskedjék a kiadóhoz, a _ 74/316-211-es telefonszámon beje­lenteni. Indexszám: ISSN 0865-9028

Next

/
Thumbnails
Contents