Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-26 / 174. szám
1994. július 26., kedd MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 Újabb hullámok a Fadd-dombori vízben Szalmonella a csecsemőotthonban (is) A vízből szedték ki a betegeket (Folytatás az 1. oldalról.) — Igen. Különösen az egészségügyi otthonban lévők - akik amúgy is legyengült állapotban vannak - igényelnek nagyobb figyelmet. Felvettük a kapcsolatot a megyei kórház fertőző osztályával, hogy a betegek szükség esetén a megfelelő ellátást megkapják. Erre eddig nem volt szükség és valószínűleg ezután sem lesz. — Hány embert érinthet a fertőzés? — Mintegy 160 lakónk és 130 dolgozónk van. ókét természetesen mind végig kell szűrnünk. — Mi okozhatta a bajt? — Korai lenne erről beszélni. Okozhatta élelmiszer, víz, de be is hurcolhatta valaki. Nálunk ebédelnek például a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet lakói. Nem lehet tudni, hogy ha valakit mondjuk Miskolcon bevittek a rendőrök aztán idehozták, nem volt-e fertőzött. — Nem az a szalmonellatörzs okozta a megbetegedéseket, ami korábban a környéken bajt csinált - mondotta dr. Kiss Mária az ÁNTSZ egészségnevelési osztályvezető főorvosa, ám az okokról még ő sem tudott nyilatkozni. — A behurcolás mellett nem lehet kizárni az élelmiszert sem, hiszen a pozitívak valamennyien ettek az intézet konyháján pépes ételt. — Mikor és miféle pépes ételt? — Múlt hétfőn este tojásos lepényt. Kár, hogy a fertőzésre csak most derült fény, mert ilyenkor természetesen az ételminta már nincs meg, így ezt nem áll módunkban ellenőrizni. — Milyen óvintézkedéseket tettek? — Szigorítottuk a közlekedést a különféle épületrészek között. Kötelező ki- és belépéskor a fertőtlenítő kézmosás, megdupláztuk a fertőtlenítő adagot, ahogy ez ilyenkor szokás. Az ott ebédelő gyivi- seket sajnos csak időben sikerült elkülöníteni - annak idején a gyermek- és ifjúságvédő konyháját egy tollvonással megszüntették. Szóval a Gyivi lakói a csecsemőotthon konyháján fognak enni, de máskor, mint az ott élők. A gyógyszertári központ munkatársainak étkeztetését megtiltottuk. Felnőtt emberekről van szó, ők kénytelenek lesznek másutt megoldani az ebédet. AZ ÁNTSZ-től kapott legfrissebb információink szerint az intézetben összesen harmincegy hasmenéses megbetegedés történt és a beküldött 12 minta mindegyike szalmonella pozitív volt. Tegnap kaptuk a hírt, hogy péntek óta szalmonellagyanús megbetegedések történtek a Fadd-dombori Tolna Megyei Ifjúsági Alapítvány táborában is. Az ott pihenő mintegy 150 német diák egy csoportja betegedett meg. Két lipcsei fiút orvoshoz kellett vinni, további nyolcnak pedig szintén hasmenése volt. Nehéz minősíteni a tábor vezetőségét, hiszen magukat a hasmenéses gyermekeket is - már akik nem estek ágynak - engedték fürödni a vízben.. . Az ÁNTSZ szakembereinek kellett kiszedni a beteg csemetéket a a fadd-dombori holtágból. Félő, hogy ha eddig nem, akkor most már bizonyára csak a fertőzés kockázatával lehet fürödni Fadd-Domboriban. Hangyái János Adózók figyelmébe Felhívjuk az egyéni vállalkozó adóalanyok figyelmét, hogy az adófolyószámla-kivonatok kiküldését az APEH SZTADI megkezdte. Várhatóan a napokban a Tolna megyei adóalanyok is kézhez kapják adófolyószámla-kivonatukat. Ugyanakkor a hét második felében 27-28-29-én a Tolna megyei APEH számítóközpontjának a bővítése is megtörténik. Ez sajnos azzal jár, hogy a munkahelyi gépek nem működnek és így az ügyfeleknek a bevallással és folyószámlával kapcsolatos kérdéseikre a gépi háttér hiánya miatt megfelelő választ nem tudunk adni. Kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a fentiek miatt ügyfélszolgálatainkat csak augusztus 1-jétől keressék meg kérdéseikkel. Kérjük megértésüket és türelmüket. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna megyei Igazgatósága Anna-báli mulatság Szekszárdon A Tolna Megyei Társtala- nok Baráti Egyesülete július 30-án, szombaton, 19 órai kezdettel az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában tartja az immár hagyományos Anna-báli mulatságát. A kellemes hangulatról az Ury Boys Együttes gondoskodik. Mit kell tudni a földtörvényről? 2. Legfeljebb 10 éves a bérlet A július 27-én életbe lépő földtörvényről indított sorozatunkban dr. Solymosi József országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja segít lapunknak abban, hogy megismertessük a törvényt, rendelkezéseire magyarázatot adjunk. Várjuk olvasóink ezzel kapcsolatos kérdéseit is! — Külföldi állampolgárnak lehet-e földtulajdona Magyarországon? — Külföldiek tulajdon- szerzésével kapcsolatban szintén kategorikus a törvény. Sem külföldi magánszemély, sem külföldi jogi személy nem szerezhet termőföldet, illetve védett természeti területet tulajdonul. Szerezhet ugyanakkor termőföldnek nem minősülő más ingatlant. Ennek rendjét a kormány fogja szabályozni, az Országgyűlés felhatalmazása alapján. — Értékesítésnél kit illet meg az elővásárlási jog? — Termőföld, vagy tanya eladása esetén a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt elővásárlási jog illeti meg. Megilleti az elővásárlási jog a magyar államot is, abban az esetben, ha védett természeti terület képezi az eladás tárgyát. A magyar államot megillető elővásárlási jogot az illetékes természetvédelmi igazgatóság gyakorolhatja, a bérlőt, felesbérlőt, részesművelőt megelőző rangsorban. A tulajdonszerzés ellenőrzésével a földhivatalt bízta meg a törvényalkotó. Az erdőkről szóló törvény szerint erdő művelési ágú föld szerzésében az illetékes erdőfelügyelőség engedélye is szükséges. — Korlátozza-e a törvény a haszonbérlet időtartamát? — A Ptk. szabályait kell alkalmazni a termőföldön fennI álló haszonélvezeti jogra, a használat jogára és a telki szorgalmi jogra, illetőleg földhaszonbérletre. A termőföldről szóló törvény a haszonbérlők körét nem korlátozza. A belföldi magánszemély, a jogi személy, a külföldi magánszemély és jogi személy egyaránt lehet földhaszonbérlő. Korlátozza azonban a haszonbérleti jogviszony időtartamát és a bérelhető termőföld nagyságát. A bérleti jogviszony létesítését belföldiek és külföldiek esetében legfeljebb 10 évi időtartamra engedélyezi. Ez alól a szabály alól a bérelt föld művelési ága és a bérlő személye tekintetében van néhány eltérő szabály. Nem korlátozza a bérleti jogviszony időtartamát azonban, ha a bérlő a magyar állam vagy az önkormányzat. Tíz évesnél hosszabb időtartamú jogviszonyt engedélyez az erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén. Itt a leghosszabb időtartam a vágásérettségi kor lejártát követő ötödik év végéig terjedhet. Szőlő, gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg ilyen ültetvények telepítése céljából bérelt területre, legfeljebb annak az évnek a végéig lehet bérleti jogviszonyt létrehozni, amíg az ültetvény értékkel bír. Mauthner Többe kerül a hús (Folytatás az 1. oldalról.) így aztán az üzlet is kénytelen volt július 18-tól emelni. Mint megtudtuk, az áremelés a töltelékárut, a húskészítményeket jelenleg még nem érinti. Az utolsó információ szerint egy hónapig még nem emelik ezek árát, de minden valószínűség szerint ez sem elkerülhető. Mindennap más árakkal dolgoznak, egyik napról a másikra jelentik be a kereskedelmi cégek az áremelési szándékukat. Sajnos a forgalmon érződik, hogy az embereknek nincs pénze. Eddig a hónap utolsó öt napján érződött a hónap vége, most már az utolsó tíz napban igen gyér a forgalom. A Skála Áruház szupermarketjében is július 18-tól emelkedett a sertés-, illetve a marhahús ára. Kurucz Béláné, a szupermarket vezetője elmondta, hogy 10 százalékkal drágább a már említett naptól a hús ára. — Úgy tudom - és felmérést is végeztünk -, hogy még így is olcsóbbak vagyunk, mint a többi üzlet. Kisebb haszonnal dolgozunk, de meny- nyiségben többet adunk el, s ez hozza meg a nyereséget. Budapestről is kapunk húsárut, de a szekszárdi húsipar hosszú ideig a legolcsóbbak közé tartozott nemcsak a megyében, hanem a megyehatáron kívül is. A húskészítmények ára eddig még nem emelkedett, de várható itt is a változás. Diszkontáras akciókat tartunk, szállító vállalatokkal kötünk megállapodást, hogy addig, míg a terméket diszkont áron adjuk, ne emeljék föl az árat. Hasonló megállapodásunk van a szekszárdi húsiparral is. Különböző akciókat szervezünk, s ez is oka annak, hogy a vásárló kevésbé veszi észre az áremelkedés mértékét, mert a drágább termék mellett a megszokottnál olcsóbbakhoz is hozzájut. Végül is jót és sokat szeretnénk forgalmazni, mert mi is ebből élünk. (p.t.) A hivatásosok mellé önkéntes tűzoltóságot A Magyar Tűzoltószövetség, a tűzvédelmi kutatóintézet az országos parancsnoksággal közösen felmérést készített: hogyan lehetne javítani a tűz elleni védekezés módszerén. Végül is egyetértettek abban - tájékoztatott Csőglei István, a megyei tűzoltószövetség elnöke -, hogy a hivatásosok mellett erős önkéntes tűzoltóságot kell kialakítani. Jó megoldás lenne, ha minden településen működne tűzoltásra megfelelő egység. Az önkéntes tűzoltóságokat alkalmassá kell tenni arra, hogy a kisebb tüzeket maguk oltsák el, a nagyobb tűzeseteknél pedig biztosítsák a védelmet, amíg megérkezik a segítség. Az önkéntes tűzoltóság létrehozásához, működtetéséhez kiindulásnak célszerű lenne, ha a körzetközpontokban lévő egyesületeket tennék alkalmassá arra, hogy 15 kilométeres körzetben oltási és mentési feladatokat végezzenek, a szomszédos községekkel kötött megállapodás alapján. Megyénk területén - tudtuk meg Csőglei Istvántól - kilenc ilyen központ van, így Bony- hádon, Tamásiban és Tolnán, jó úton haladnak a szervezés terén a gyönkiek, a dunaföld- váriak, a bátaszékiek, a simon- tomyaiak, a hőgyésziek és a nagydorogiak is. Emellett továbbra is segíteni kell a már működő, alakulásban lévő helyi tűzoltóságokat. A BM illetékesei egyetértettek az elképzelésekkel, így az elmúlt évben 50 milliót, az idén pedig 100 millió forintot hagytak jóvá az önkéntes tűzoltó egyesületek megsegítésére. Tolna megyéből 13 egyesület pályázatát továbbította a megyei szövetség. Az elbírálást követően megyénk 6,6 millió forintot nyert el. Az egyesületek a kapott pénzből híreszközöket, védőruházatot, felszerelést vásárolhatnak, de a pénz felhasználható még szertárbővítésre, fecskendő javítására, viszont beruházásra nem költhetnek belőle. HÍREK A MEGYÉBŐL Túlélő tábor a Volent-öbölben Faddon, a Volent öbölben augusztus 1-jétől 8-ig úgynevezett túlélő tábort szerveznek. Ezen rendőri, katonai közelharcot, judot, karatedót, jujitsut, tai-jitsut, harcászatot és terepgyakorlatot sajátíthatnak el a résztvevő fiatalok, szakavatott oktatók segítségével. A vezető edző a budapesti Gáti Gábor, míg a tábort Balogh László irányítja. Simontornyán átadják a horhost Simontornyán elkészült a székelyi horhos, az útként is használható vízlevezető. A Kapos-Koppány Völgyi Vízitársulat kivitelezésében megépült 1600 méter hosszú szakasz költsége 10 millió forint. Ennek az összegnek az 50 százalékát a Simontornya nagyközség pályázaton nyerte el. Az átadása július 27-én, 10 órakor lesz. Ennek az elkészülte a gazdáknak nagy könnyebbséget jelent mind a földjeik megközelítésében, mind pedig a termények elszállításban. Orgonahangverseny Simontornyán Simontornyán július 28-án este hétórakor lesz a római katolikus templomban az az orgonahangverseny, melyen Deák László orgonaművész lép fel, aki klasszikus műveket ad elő. Véradás a megyében A megyei önkormányzat kórháza vértranszfúziós állomása augusztus 1-jén Szekszárdon, az állomáson 8-15 óráig intézeti, behívásos véradást tart. Másnap, augusztus 2-án Kurdon, a művelődési házban lesz véradás 10-16 óráig. Ide várják a helybelieken kívül a csibráki és gyulaji 18 és 60 év közötti egészséges állampolgárokat is. Augusztus 4-én Pincehelyen a gyermekorvosi rendelőben tartanak véradást 9-16 óra között. A pincehelyi véradásra a nagyszékelyi és be- lecskai lakosokat is szeretettel várják. Szekszárdon, augusztus 8-án ismét intézeti véradó napot tartanak, melyre 8-15 óráig várják az egészséges állampolgárokat. Mindent vagy semmit, vigaszdíj a Sárközből A Magyar Televízió Mindent vagy semmit vetélkedőjén dr. Csomos Imre, gyulai háziorvosé lett a vigaszdíj. A nyeremény egy kétnapos ellátás a Sárközi Lakodalom idején, amit annak szervező bizottsága ajánlott fel dr. Csomos Imrének. A tárgyalóteremből Mennyi a két diploma? Az egyik megyei fenntartású oktatási intézmény harmincegy pedagógusa fordult a Szekszárdi Munkaügyi Bírósághoz a legmagasabb „F" fizetési osztályból való vissza- sorolás miatt. Közülük eddig hatan - első fokon, nem jogerősen - megnyerték a pert, tehát visszasorolásukat jogtalannak ítélte a bíróság. Ók az „adható" kategóriában, jó munkájukért kerültek ebbe a kivételes besorolásba. Egy másik csoportba sorolható pedagógusnak viszont nem adott igazat a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság, első fokú ítéletében. A pedagógusok ezen csoportját eredetileg kétdiplomásként automatikusan sorolták be az „F" kategóriába, majd ezt a kedvező pozíciót az új szabályok alapján elveszítették. A felperesek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1992. évi törvény alapján kerültek a legmagasabb fizetési besorolásba, mert abban az időpontban megfeleltek az előírt feltételeknek. 1993 december 19-én viszont a parlament újabb törvénnyel módosította az előző néhány rendelkezését. Köztük az „F" fizetési osztályba történő besorolás feltételeit. Ezen túlmenően a törvény felhatalmazta a minisztert, hogy az átsoroláshoz további feltételeket állapíthat meg. A törvény ugyan miniszteri rendeletet említ, de ennek megalkotására a kormányt kell feljogosítottnak tekinteni. E törvény rendelkezik arról is, hogy mely esetekben kell elvégezni az újra-besorolást. A módosított törvény a megváltozott kormányrendelettel együtt lépett hatályba. Az új rendelet szól arról is, hogy az új besorolás alkalmával milyen okleveleket nem lehet figyelembe venni. Nem számít másodiknak a marxista-leninista egyetemen és a politikai főiskolán szerzett diploma. Nem vehető figyelembe a besorolásnál a felsőfokú intézményként alapított oktatási intézményben - az óvónőképzőben, tanítóképzőben és a szaktanárképzőben szerzett végzettség - az ugyanolyan munkakör betöltésére jogosító másik felsőfokú végzettség mellett. Nem számít a főiskola - legalábbis az „F" kategória szempontjából - akkor, ha ugyanazon a szakon szerzett egyetemi végzettség a besorolás alapja; az egy szakos tanári végzettség akkor, ha a munkakör betöltésre jogosító oklevél is csak egyszakos. Nem lehet figyelembe venni a nem pedagógusi végzettséget - a törvény módosítása szerint - akkor, ha az csak pedagógiai végzettséggel együtt jogosít a munkakör betöltésére, illetve akkor, ha a munkakör betölthető szakirányú, vagy annak megfelelő felsőfokú szakképesítéssel is. A posztgraduális képzésben kiadott oklevél is csak akkor számít második diplomának, ha egyetemi vagy főiskolai végzettséget tanúsít. Az ítélet nem jogerős. Ihárosi
